Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-21 / 217. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 21 A Financial Times a szlovákiai bankprivatizációról A nemzetközi pénzintézet kezdetben olyan beruházások hitelezését vállalta, amelyek meghaladták a magántőke erejét A takarékpénztár kérői ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Takarékpénz­tár privatizációjára kiírt pályázat szűkebb fordulójába három bank került be: az Erste Bank, a Bank Austria Creditanstalt és az Uni- credito Italiano - hozta nyilvános­ságra tegnap megjelent cikkében a Financial Times angol napilap. Viliam Vaskovic pénzügyi államtit­kár egy nappal korábban nem volt hajlandó megnevezni a három pénzintézetet, arra hivatkozva, hogy veszélybe sodorhatná a legna­gyobb szlovák pénzintézet magá­nosítását. A Financial Times által említett pénzintézetek mellett szól, hogy már mindhárman jelen van­nak Szlovákiában. Az Erste Bank a Tatra banka tulajdonosa, míg a Pol’nobankában az Unicredito Ita- lianonak van tulajdonrésze. A Bank Austria Creditanstaltnak önálló ki- rendeltsége van Szlovákiában. Andreas Treichl, az Erste Bank ve­zetője a Kurier napilapnak nyilat­kozva megerősítette, hogy a múlt héten benyújtották ajánlatukat a ta­karékpénztár megvételére, (ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Továbbra is drágul a kőolaj London. A tegnapi kereskedés­ben újabb tízévi csúcsot döntött a nyersolaj szabadpiaci ára. A lon­doni nemzetközi olajtőzsdén (IPE) a szabadpiaci alaptípusnak^ számító északi-tengeri Brent olajféleség hordója a következő, novemberi határidőre kora dél­utánra 87 centtel 34,50 dollárra drágult a 33,63 dolláros keddi záróról. Az amerikai könnyűolaj októberi kontraktusai az IPE elektronikus jegyzésében tegnap délután 77 centtel 37,28 dollárra erősödtek; ez a legmagasabb ár­szint az öbölháborús válság tíz évvel ezelőtti kezdete óta. (MTI) Terjeszkedik az Erste Bank Becs. Hatmillió új részvény el­adásával az oszrák Erste Bank kelet-közép-európai expanziójá­ra készül. A részvények darabját 47-52 euróért adják, a pénzinté­zet így mintegy 3-5 milliárd schil­linges bevételt remél az ügylet­től. Az Erste Bank részesedése a térség országainak piacain a ter­vek szerint meg kell hogy haladja a 20 %-ot. (TA SR) Új tulajdonos a pezsgőgyárban Pozsony. A német Henkell & Söhnlein Beteiligungs augusztus elején megvette a szeredi Hubert J. E. pezsgőgyár többségi tulaj­donrészét. A Hubert 62 %-os tu­lajdonrészét addig a cég alkal­mazottai birtokolták. Az ügyletet augusztusban a versenyhivatal jóváhagyta. (TA SR) Frantisek Mojzis mégis optimista Pozsony. Frantisek Mojzis, a besztercebányai Drukos igazga­tója nem tarja sikertelenségnek, hogy társulása, az Önök Privati­zációs Hulláma (WP) nem ke­rült be a Szlovák Takarékpénztár privatizációjának szűkebb fordu­lójába. Mojzis szerint a társulás tagjainak a pénze bankszámlá­kon van elhelyezve, így azt bár­mikor vissza tudják fizetni a tár­saság tagjainak. (TA SR) Több támogatás a nyereményjátékból Pozsony. A nyereményjátékokról szóló törvény utolsó, 1997-es módosítását követően nőtt a nye­reményjátékok bevételeiből szár­mazó pénz az oktatásügyi, a kul­turális és a környezetvédelmi ak­ciók támogatására. Schmögner- ová pénzügyminiszter szerint a növekedés elérte a 80%-ot, ami­nek köszönhetően évi 1,5 milli­árd koronát fordítanak az emlí­tett tevékenységekre. (TA SR) Munkanélküli atomszakértők Pozsony. A Jaslovské Bohunicei V-l-es atomerőmű idő előtti leál­lítása miatt alkalmazottainak több mint egyharmada elveszíti munkáját. 2016-ig a jelenlegi 1430 alkalmazottból 1100 veszti el munkáját. Jelenleg a V-l-es és a V-2-es erőműben 2800 alkal­mazott dolgozik. (SITA) Nem növelik kitermelésüket Caracas/Jakarta. A Kőolajex­portáló Országok Szervezete (OPEC) október végéig nem nö­veli kitermelését - jelentette ki Rilvanu Lukman az olajkartell fő­titkára tegnap Jakartában. Az OPEC-nek először meg kell vár­nia, hogyan reagál a piac az októ­ber elsejével érvénybe lépő napi 800 ezer hordós termelésnöve­lésre. Ha az árak továbbra is a hordónkénti 22-28 dolláros OPEC-ársáv fölött maradnak, ak­kor elképzelhető további terme­lésnövelés október végén, az olaj­kartell november 12-i bécsi mi­niszteri értekezlete előtt. (MTI) Az euró igen alulértékelt Prága. Horst Köhler, a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) vezérigaz­gatója szerint az euró jelenleg erősen alulértékelt, és ezért nem lehet kizárni az esetleges beavat­kozást. Nyilvánvaló, hogy az euró érdekében való beavatkozás nem lehet tabutéma, mert ez a jegybankok és a kormányok ter­mészetes eszköze - jelentette ki Köhler. A vezérigazgató szerint ezen a téren határozottabb tet­tekre van szükség. (MTI) Rekordévet vár a Mercedes-Benz Rastatt. Rekordévet vár a Mer­cedes-Benz és a Smart gépko­csik számára a DaimlerChrys­ler: az idén 1,1 milliós értékesí­téssel számolnak a két márká­ból. A Mercedes-Benz és a Smart tavaly lépte át először az egymilliós mennyiséget. 2000 első nyolc hónapjában a Merce- des-Benzből világszerte 4,5 %- kai adtak el többet. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 2000. szeptember 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,109 Magyar forint (100) 16,429 Angol font 71,888 Német márka 22,041 Cseh korona 1,217 Olasz líra (1000) 22,264 Francia frank 6,572 Osztrák schilling 3,133 Japán ien (100) 47,784 Spanyol peseta (100) 25,909 Kanadai dollár 34,379 Sváici frank 28,557 Lengyel zloty 11,076 USA-dollár -50,995 Fejlődést ösztönző Világbank A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, azaz a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap prágai tanácskozásának otthont adó Kongresszusi Központot felkészítik a nagy eseményre (CTK-felvétel) Az amerikai Bretton Woods városban 1944-ben megtar­tott pénzügyi világkonferen­cián két, világméretű intéz­mény létrehozásáról született egyezmény. Az egyik a Nem­zetközi Valutaalap (IMF), a másik a Nemzetközi Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (IBRD), ismertebb nevén Vi­lágbank volt. A két intézmény prágai évi közgyűlése alkal­mából ezúttal a Világbankkal ismerkedünk meg. SULCI SZILVIA A Világbank alapítóokmányát 1945 utolsó napjaiban 28 kormány írta alá - köztük az akkori csehszlovák is. A washingtoni székhelyű bank te­vékenységét 1946 nyarán kezdte meg. A háború utáni években a leg­főbb feladata Európa újjáépítése volt. A Marshall-terv elfogadása után olyan beruházások hitelezését vállalta, melyek meghaladták a ma­gántőke erejét. Az intézmény külde­tése máig a fejlesztés, ami változott, az a megítélt kölcsönök útja. Ezek ma már Nyugat-Európa helyett a kevésbé fejlett országokba és a transzformálódó gazdaságokba irá­nyulnak. A hitelek nagy része jelleg­A nemzetközi intézmény küldetése máig a gazdaságok fejlesztése. zetesen hosszú lejáratú, a kamatlá­bak pedig a kereskedelmi bankok által megszabottaknál alacsonyab­bak. Hitelt igényelhetnek a tagál­lamok kabinetjei (a Világbanknak jelenleg 182 tagországa van), akár­csak az ezekben működő magánvál­lalatok. A kormányoknak folyósított hitelek speciális makrogazdasági vagy ágazati projekteket finanszí­roznak. A pénzbeni támogatás célja lehet a nemzetgazdaság egyensú­lyának helyreállítása, a fizetési mér­leg hiányának fedezete, a gazdasági növekedés felgyorsítása. A szekto­rokba irányuló kölcsönök az ágazat restrukturalizációját, modernizáci­óját, privatizációját hivatottak segí­teni. A legtöbb pénzforrás a mező- gazdaságba, az infrastruktúrába, az energetikába és a bankszektorba irányul. A kölcsönök mellett jelen­tős szerepet játszanak a bank által felvállalt hitelgaranciák is. Az adós kormány ugyanakkor nem csak a kölcsön kapott pénzösszeget és an­nak árát köteles törleszteni, de egyéb, a Világbank szakemberei ál­tal támasztott követelményeknek is kénytelen eleget tenni. A leggyako­ribb feltételek közé az adórendszer reformja, az állam kezében lévő ágazatok privatizációja, az árfo­lyam hivatalos csökkentése (deval­vációja), az államháztartás kiadása­inak lefaragása és a külkereskedel­mi mérleg egyensúlyba hozatala tartozik. A magánszféra hitelfelvé­teléhez elengedhetetlen a kabinet, esetleg a központi bank kezessége. A hitelek fő forrása a bank alaptőké­je, mely a tagállamok tagságijának, más néven belépési kvótájának az összege. A világbanki tagságnak egyébként előfeltétele a Nemzetkö­zi Valutaalapba való belépés. A ta­gok kvótájának nagysága a makromutatók függvénye, pl. a gaz­dasági fejlettségé és potenciálé, a külkereskedelemi aktivitásé. A tag­díj meghatározó szerepet játszik az irányító testületekben való szava­záskor, mivel a szavazatok száma az alaptőkéből való részesedéstől függ. Szlovákia a szavazatok 0,14%-át birtokolja. A Világbank vezető szer­ve az Elnöki Testület, melynek je­lenleg 182 tagja van. Minden kor­mány egy képviselőt állíthat, ez rendszerint a jegybank elnöke vagy a kabinet pénzügyminisztere. Akár­csak a Nemzetközi Valutaalap leg­felsőbb szerve, ez a testület is évente csupán egyszer ülésezik. Rendes évi közgyűlésén megvitatja az előző időszakban felmerült kérdéseket, az elért eredményeket és a következő év tennivalóit. A Világbank funkció­it gyakorlatilag a 12 tagú Igazgató- tanács látja el, mely a 6000 fős ad­minisztratív aparátust Washington­ból irányítja. A bankot a választott elnök reprezentálja - napjainkban ezt a funkciót James Wolfensohn tölti be. A Világbank alapító tagjai között ott volt az akkori Csehszlo­A pénzbeni támogatás célja a nagyobb beruházások pénzelése. vák Köztársaság is. Miután azonban 1954-ben kizárták a Nemzetközi Va­lutaalapból, elvesztette világbanki tagságát is. Az újrafelvételre 36 évet kellett várnunk. A belépést követő évben, 1991-ben már csaknem fél- milliárdos kölcsönt vehettünk fel. Az anyagi segítség a makrogazda­ság transzformációját, a folyó fize­tési mérleg hiányát finanszírozta. A kormány kötelezte magát a piacgaz­daság bevezetésére, a gazdaság fel­lendítésére. 1993. január 1-től Szlo­vákia a Világbank önálló tagja. A je­lenlegi kabinet és a bank szakembe­rei az elmúlt két évben szorosan együttműködtek, amikor is piacgaz­daságunk megrendült stabilitásá­nak visszaállítása volt a legfőbb cél. A technikai jellegű konzultációk ugyanakkor a mikroszférát is érintik - a bankok és a vállalkozói szféra restrukturalizációját, a hatékony csődrendszer megteremtését. A ta­nácsadás kiterjed az állami szektor­ra is - a reform előtt álló közigazga­tási és szociális rendszerre, vala­mint az egészségügyre. Az elmúlt években a Világbank a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan nem egy­szer volt éles kritika tárgya. Sokan úgy vélik, a bank céljai nemesek, ám egyre inkább papírjellegűek. A prá­gai világkonferencia többek között erre is hivatott rácáfolni. A központi téma a növekvő szegénység, mun­kanélküliség lesz. Várhatóan lehető­ség nyílik majd a két szervezet csúcsvezetősége és a globalizációt ellenző globofóbok párbeszédére. Ha céljaik valóban közösek, és mindannyian ugyanabba az irányba tekintenek, biztosan megtalálják a közös hangnemet. A világ érdeke minden esetre ezt kívánja. Az orosz Gazprom gázipari óriás a magyarországi vegyipar legértékesebb cégeiben óhajt érdekeltséget szerezni Példátlan felfüggesztések sora a tőzsdén ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Moszkva. A magyar lapok információi szerint a Mól megvette a BorsodChem majd 30%-os TVK-részesedését, ezzel az olajtársaság lett a vegyipari cég többségi tulajdonosa. A hiva­talos bejelentés még várat magá­ra, addig is keddtől mindhárom papír tőzsdei kereskedését felfüg­gesztették. A piacon továbbra is az orosz Gazpromot hozzák hírbe a trióval. A Budapesti Értéktőzsde fennállása óta először fordult elő, hogy a börze kapitalizációjának meghatározó részét adó három társaság egyszerre kérje részvé­nyének felfüggesztését. Az indok minden esetben ugyanaz: rövide­sen olyan információ kerül napvi­lágra amely jelentősen befolyá­solja a BorsodChem (BC), a Mól és a TVK életét. Információk sze­rint azonban a Mól megállapo­dott a BorsodChem TVK-részese- désének megvételéről. Ezzel a Mól tulajdonrésze 50% fölé emel­kedik, így aligha várat sokáig ma­gára a maradék TVK-papírokra tett vételi ajánlat. A következő lé­pés pedig valószínűleg a tiszaújvárosi társaság tőzsdei ki­vezetése lesz. Mindkét félnek ér­deke az, hogy a Mól megvásárolja a BorsodChem részesedését a TVK-ból - válaszolta egy neve el­hallgatását kérő szakember. A történetnek azonban itt még nincs vége. A fenti tranzakcióról ugyanis meg nem erősített hírek szerint a BorsodChem menedzs­mentje csak az utolsó pillanatban értesült. Ezt a feltételezést való­színűsíti az is, hogy a TVK rendkí­vüli közgyűlésén a közelmúltban A Gazpromot „érdekli” a magyar petrolkémiai szektor. a BC hosszú távú elkötelezettsé­get sejtetve saját embereit ültette a társaság meghatározó posztjai­ra - mellesleg a Mollal teljes össz­hangban. Moszkvában nem kí­vánták hivatalosan kommentálni azt a felvetést, a gázóriás egyik il­letékese azonban hosszabb távon figyelemreméltó ötletnek nevezte a Mól gázüzletágában való sze­repvállalást. Mindazonáltal jelen­leg nincs napirenden a kérdés, hi­szen a gázüzletág külön cégekbe szervezése, illetve vagyonértéke­lése előtt inkább csak elméleti a tulajdonváltás lehetősége. A Gazprom orosz gázipari csoport szóvivője szerint a céget „érdekli” a magyar petrolkémiai szektor. Arról azonban, hogy ez mit jelent, az illetékes csak későbbre ígért részleteket. Igor Ivancov szóvivő tegnap a Dow Jones gazdasági hírszolgálatnak annyit mindazo­náltal megerősített, hogy a Gazprom érdekeltségébe tartozó Milford Holdings részese az ága­zat magyar cégeit érintő tranzak­cióknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Gazprom jelenleg nem fűz­het ehhez megjegyzést, mivel ma­ga nem közvetlen részese e tranz­akcióknak. Ivancov szerint a Gazprom élénken figyeli a lehet­séges petrolkémiai és gázipari ak­vizíciókat Kelet- és Közép-Európá- ban, beleértve Magyarországot is. A Napi Gazdaság információi sze­rint ma reggel teszik közzé azt a bi­zonyos hírt, amely miatt kedd óta fel van függesztve a magyar vegy­ipari triumvirátus. Egyes források szerint a Borsodchem vezetőségé­A Borsodchem meghát­rálása mögött a Gazprom állhat. nek tegnapig volt határideje arra, hogy aláírja a TVK részesedésük eladásról szóló szerződést. Esetle­ges következményként a MÓL vegyipari benzin szállítási szerző­dése is veszélybe kerülhet. A forrás szerint a Borsodchem meghátrálá­sa mögött a Gazprom nyomása állhat. Amint arról a közvélemény, és a befektetők a sajtón keresztül már értesülhettek, a Gazprom ér­dekeltségi körébe tartozó Milford Holdings Ltd. a közelmúltban megszerezte és jelenleg is birtokol­ja a Borsodchem Rt. részvényei­nek 24,7%-át. A Milford Holdings Ltd. kőolaj- és gázipari beruházá­sok, valamint kapcsolódó befekte­tési műveletek és nagy kereskedel­mi projektek megvalósítására sza­kosodott cég, amelynek alaptőkéje 44,9 millió USD, míg az 1999. évi mérlegfőösszege 208,9 millió USD. A Borsodchem Rt. részvény- csomagjának megszerzésével a Milford Holdings Ltd. fő célja, hogy az előállított termékek volu­menét számottevően növelje, és a Borsodchem Rt. tevékenységének hatékonyságát a jelenleginél ver­senyképesebb nyersanyag szállítá­sok révén fokozza. Ennek érdeké­ben egységes és stabil „kitermelés- feldolgozás-értékesítés” technoló­giai láncolat létrehozását tervezi. Ily módon, a Gazprom-csoport vál­lalatai és a velük szoros együttmű­ködésben álló ukrajnai Oriana- konszern el tudják majd látni a magyar felhasználókat a szüksé­ges mennyiségű benzollal, vinil- kloriddal és 65%-ban propilénnel. Az Oriana kalusi nyersolajlepárló üzeme, kapacitásának évi 320 ezer tonnára történő felfuttatása ese­tén, az említett vállalatok etilén, propilén, benzol és vinil-klorid szükségletét teljes egészsében biz­tosítani fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom