Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-20 / 216. szám, szerda
TÉMA: A ZÖLDKÁRTYA ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 20. FONTOS TUDNIVALÓK ♦ Személyenként csak egy jelentkezés adható be. Minden 18. életévét betöltött személy pályázhat, ha megfelel az általános feltételeknek. A sikertelen pályázók a következő évben ismét próbálkozhatnak. ♦ A házaspárok jobban járnak, ha a férj és a feleség külön-külön adja be a kérdőívét. így megkétszereződik esélyük a sorsolásnál, hiszen a sikeres pályázó magával viheti az Egyesült Államokba házastársát és 21 éven aluli hajadon vagy nőtlen gyermekeit. ♦ Minden pályázathoz egy útlevél-fényképet (37 x 37 mm) is csatolni kell. A fénykép hátlapjára nyomtatott betűkkel rá kell írni a pályázó nevét, a fényképet pedig ragasztószalaggal a pályázati ívhez kell csatolni. Fémkapocs erre a célra nem használható. A pályázatot egy hagyományos méretű (15-25 cm x 9-22 cm) borítékban kell postára adni. ♦ A pályázat beküldésekor még nem kell rendelkeznünk mindazokkal az igazolásokkal, bizonylatokkal, amelyeket csak akkor kell beszereznünk, ha kedvez a szerencse, és bekerültünk a kisorsolt jelentkezők közé. Az értesítést követően egy konzulátusi beszélgetésen kell részt venni, ott kell bizonyítani többek között azt is, hogy rendelkezésünkre áll megfelelő anyagi fedezet az amerikai ott-tartózkodáshoz. A szükséges dokumentumok pontos listáját a vízumhatóság küldi el. ♦ Legyünk nagyon körültekintőek a pályázatok postára adásánál. A jelentkezőlapolmak 2000. október 2. és november 1. között kell beérkezniük a vízumközpont New Hampshire állambeli székhelyére. Az ennél korábban vagy később beérkező leveleket automatikusan kizárják a sorsolásból. Nem a postabélyegző dönt tehát, hanem az az időpont, amikor küldeményünk megérkezik. ♦ 2001 áprilisa és júliusa között a szerencsés pályázókat Kentucky állam konzulátusi központja levélben értesíti. A küldemény részletes tudnivalókat is tartalmaz a bevándorlási vízum kérvényezésével kapcsolatban. Értesítést csak azok kapnak, akiket kisorsoltak. ♦ Az egyik dokumentum, amelyre a 21 évnél idősebb férfiaknak szükségük lehet a zöldkártya megszerzésénél, a tényleges katonai vagy polgári szolgálat teljesítését igazoló okmány. Ennek hiányában ugyan szintén beadható a jelentkezés, de a későbbi személyes meghallgatásnál az el nem végzett katonai szolgálat kizáró ok lehet a bevándorlási vízum odaítélésénél. ♦ A zöldkártyával kapcsolatos további információkat leginkább az internetről szerezhetünk ( www.greencard.sk , www.greencardlot- tery.com , www.newamericans.com,travel.state.gov/nvc.html, illetve magyarul a www.tibor.net címen). Az USA külügyminisztériuma Washingtonban egy információs telefonvonalat is működtet, ez a 00 1 202 331 7199-es számon hívható. Nincs formanyomtatvány a vízumkérelem benadásához Hogyan jelentkezzünk? ADATLAP Az amerikai Nemzeti Vízumközpont nem adott ki egységes jelentkezési ívet, a jelentkezőlapot tehát mindenkinek saját magának kell elkészítenie. Az alábbi adatok mindegyikének szerepelni kell a fehér papírra írógéppel írt vagy számítógéppel kinyomtatott angol nyelvű pályázatban, a következő sorrendben: 1. APPLICANT’S FULL NAME (A pályázó teljes neve - vezetéknév, majd keresztnév, pontosan az útlevélben szereplő módon) 2. APPLICANT’S DATE AND PLACE OF BIRTH (A születés időpontja - nap, hónap, év; a születés helye - város/község, járás, ország) 3. NAME, DATE AND PLACE OF BIRTH OF APPLICANT’S SPOUSE AND CHILDREN (A pályázó 21 éven aluli gyermekei, illetve házastársának adatai, ha ők is igénylik a zöldkártyát) Név, születési időpont, születési hely 4. APPLICANT’S NATIVE COUNTRY IF DIFFERENT FROM PLACE OF BIRTH (Melyik országban él? Csak, ha különbözik a születés helyétől) 5. APPLICANT’S MAILING ADDRESS (Teljes postarím) 7. Fénykép (lásd a Fontos tudnivalókat) 8. APPLICANT’S SIGNATURE (Aláírás) A nyomtatott (géppel írt) jelentkezési ívet a következő címre kell küldeni: The National Visa Center, 32 Rochester Avenue, Portsmouth NH, 03801-2909, USA Mint minden évben, idén ősszel is 55 000 amerikai bevándorlóvízumot sorsolnak ki világszerte Zöld út az Egyesült Államokba A zöldkártyának nevezett letelepülési engedély Aki már távozott lógó orral az Amerikai Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségéről, tudja, mennyire bizonytalan az amerikai vízumhoz jutás. Létezik azonban más megoldás is. JUHÁSZ LÁSZLÓ Ha terveink között nemcsak egy kéthetes amerikai vakáció szerepel, hanem hosszabb ideig, akár évtizedekig is szeretnénk élvezni a „kor- ládan lehetőségek országát”, mindenképpen érdemes egy kis időt és pénzt áldozni - és szerencsét próbálni. Természetesen az amerikai bevándorlóvízum, vagyis a zöldkártyának nevezett letelepülési engedély megszerzése sem kevésbé múlik a szerencsén, mint a turistavízum odaítélése. Mégis, évente milliók próbálkoznak meg, hogy a szerencsés 50 000 közé jussanak. De mi is tulajdonképpen a bevándorlási vízum? Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa minden évben 55 000jelentkező számára hagyja jóvá az amerikai letelepedési engedélyt. Ebből 5000-et nikaraguai, illetve közép-amerikai pályázók részére tesznek félre, a maradék 50 000 zöldkártya azonban a világ szinte valamennyi országából szabadon megpályázható. A vízumok sorsolása 1992-ben kezdődött, miután Bush elnök 1990-ben aláírta az új vízumtörvényt. Akkor még csak 40 000 engedélyt sorsoltak ki. Két évvel később a vízumok számát 55 000-re emelték. Az eddigi tapasztalatok és statisztikák alapján a sorsolásban minden 60-70-edik jelentkezőnek kedvez a szerencse. A zöldkártya szerencsés tulajdonosának állandó letelepedési engedélyt és egyéb kiváltságokat jelent. Ez gyakorlatilag szinte a született amerikaiakkal egyenlő jogokat biztosít a betelepülőknek. A sikeres és szerencsés pályázó szabadon és korlátlan számú esetben beléphet az Egyesült Államok területére, sőt - ami egy egyszerű turistavízum tulajdonosának nem adatik meg - dolgozhat is Amerikában. A kevés megkötés között szerepel a legalább tizenkét éves iskolai tanulmányok befejezése vagy kétéves munkaviszony. A zöldkártya korlátlan ideig érvényes, mindössze tízévenként kell kicserélni. A szlovák állampolgárok az átlagosnál nagyobb eséllyel próbálhatnak szerencsét, tekintettel arra, hogy kis ország vagyunk. Évente világszerte 6-8 millióan kapcsolódnak be a sorsolásba, legutóbb ez a szám még magasabb volt: összesen több mint 11 millióan küldték bejelentkezésüket. A kérvények őszi beérkezése és előzetes válogatása után áprilisban számítógép sorsolja ki azt a 100 000 jelentkezőt, akiket levélben értesítenek. A tapasztalatok alapján közülük sokakról később kiderül: mégsem felelnek meg a követelményeknek, így karcsúsodik 55 000-re az évente kiadott zöldkártyák száma. Ferencz Leventének eddig semmilyen hátránya nem származott abból, hogy nem amerikai állampolgár Odakint csak az számít, mit tud az ember INTERJÚ Ferencz Levente három éve él New Yorkban. A marosvásárhelyi fiatalember egyike azon szerencséseknek, akik sikerrel pályázták meg az új életformát jelentő zöldkártyát. Egy romániai gazdasági lapban olvastam először a zöldkártya megszerzésének lehetőségéről, még 1995-ben. Egy percig sem haboztam, világos volt, hogy szerencsét kell próbálnom, hiszen Romániában nagyon nehéz állapotok uralkodtak. Hozzáteszem, hogy a közgazdasági egyetemet és egy nagyon jó munkahelyet hagytam ott Amerikáért. Ne ugorjunk ekkorát az időben, egyelőre csak egy újságcikket olvasol a zöldkártyáról. Amikor kitöltőd a jelentkezési ívet, titokban azért reméled, hogy a szerencsések között leszel? Egyáltalán nem számítottam rá, hiszen tudtam: hiába sorsolnak ki 55 000 nevet, Romániából - mint minden országból - csak pontosan meghatározott számú jelentkező juthat a kártyához. Ez a szám akkor 3500 volt, összehasonlításképpen Magyarországról csak ezer pályázó járhatott sikerrel. Őszintén szólva, már meg is feledkeztem volna az egészről, mikor néhány hónappal később kaptam egy levelet AmeriFerencz Levente, egy a szerencsések közül (Juhász László felvétele) kából, hogy a szerencsések közé kerültem, és ha továbbra is igényt tartok a munkavállalási vízumra, küldjék magamról részletes adatokat, hogy elbírálhassák az alkalmasságomat. Gondolom, ezután már izgatottan vártad a további fejleményeket. Csak akkor mertem elhinni, hogy rám mosolygott a szerencse, amikor egy következő levélben közölték: megfelelek a feltételeknek, menjek be a konzulátusra, hogy részt vegyek egy személyes beszélgetésen is. A többi közt bizonyítanom kellett ugyanis, hogy a rendelkezésemre áll annyi pénz, amiből megalapozhatom az egzisztenciámat Amerikában. Nagyapám földjéről volt csak egy bizonylatom, az egész nem ért többet ezer dollárnál, a bukaresti konzul azonban segítőkészen 3000 dollárra becsülte annak értékét. Ezt megelőzően az internet segítségével megszereztem az amerikai magyar szervezetek címlistáját, ami igencsak kapóra jött, hiszen a konzul láthatta, mennyire komolyan dolgoztam a későbbi amerikai kapcsolataimon. Egy kint élő iskolatársam is sokat segített, hiszen odahaza meg kellett adnom .egy egyesült államokbeli lakcímet, ahová elküld- hették a kártyát. Másodrendűségi érzésed volt valaha New Yorkban? Hiszen máig nem vagy amerikai állampolgár. Egyáltalán nem éreztették velem, hogy „csak” egy zöldkártya-tulajdonos lennék. Sőt, odakint elismeréssel nyugtázták, hogy sok született amerikainál többet tudok, a nyelvtudásomat is nagyra értékelték. Három év alatt már a harmadik munkahelyemen dolgozom, könyvelő vagyok egy számítástechnikai cégnél, azonban mindenütt rendkívül barátságosan fogadtak. Amerikában ugyanis nem számít, honnan jössz, csak az, mit tudsz. Azért csak érzed valamüyen hátrányát az amerikai állampolgárság hiányának? Igen, egy hátulütője van a dolognak, legalábbis az én esetemben. Feleségem Erdélyben él, ő három éve próbál kijönni hozzám, azonban minduntalan elutasítják a vízumkérelmét. Öt évig kell kint élnem ahhoz, hogy állampolgárságért folyamodhassak, amerikaiként pedig már őt is kihozhatom magammal. Az öcsémnek azonban gond nélkül megadták a vízumot, sőt, neki én küldtem meghívólevelet. Amerika valóban a lehetőségek országa. Akiben van akarat, aki ismeri a céljait, az szinte bármit el tud itt érni. A zsebedben lévő kis kártya zöld színe tehát a reményen kívül zöld utat is jelentett számodra az érvényesülés felé. Nevetni fogsz: a híres zöldkártya valójában rózsaszínű. A kezdet kezdetén valóban zöld volt az igazolvány, mára azonban megváltoztatták a színét. Én viszont most már rózsaszínben látom a világot. 331 szerencsés szlovákiai Az egyiknek sikerül... Mivel az amerikai vízumhatóságok arra törekednek, hogy minél színesebb legyen az Egyesült Államok lakosságának bevándorlók által gazdagított palettája, néhány ország állampolgárait minden évben kizárják a zöldkártya-sorsolásból. Azokból az országokból, ahonnan az elmúlt ötéves időszakban 50 000-nél több emigráns érkezett Amerikába, idén nem fogadnak bevándorlókat. Nagy-Britannia, Vietnam, India, Jamaica, Mexikó vagy Kanada állampolgárai például hiába is próbálkoznának. A tavalyi évvel ellentétben viszont idén Lengyelországból ismét fogadnak jelentkezéseket. Szlovákiában idén 331-en kaptak zöldkártyát, Magyarországról 120 pályázónak kedvezett a szerencse. Összehasonlításképpen a fejlődő országok közül Bangladesből 5003, Ghánából pedig 6000 boldog zöldkártya-tulajdonos kezdhet új életet az Egyesült Államokban, (jéel) Minden évben rengeteg a rosszul kitöltött jelentkezőlap Évente többmilliónyi fölösleges próbálkozás FELDOLGOZÁS Tartalmi, formai és egyéb hibák miatt 1998-ban a zöldkártya-kérelmek közül több mint egymilliót diszkvalifikáltak, tavaly ez a szám 2 400 000 volt, idén pedig több mint 2,5 millió kérelmező küldeményét dobták sorsolás előtt olva- satlanul a szemétkosárba. Nemcsak az adatlap kitöltésénél kell körültekintőnek lennünk, a formai követelményeknek is pontosan eleget kell tennünk. A leggyakoribb hibák között szerepel, hogy a kérelmezők elfelejtik: nyomtatott betűkkel, angolul kell kitölteni a jelentke: zőlapot. Nem figyelnek oda a fénykép méreteinek betartására (37 x 37 mm), ületve arra, hogy csak átlátszó ragasztószalaggal erősíthetik a laphoz. Egyes statisztikák szerint minden tizedik kérelmező azért fosztja meg magát a nyerés esélyétől, mert elfelejti aláírni a pályázati lapot. Apró, de fontos részlet, hogy mindenképpen be kell tartani a boríték előírt nagyságát (15-25 cm x 9-22 cm), annak mérete nagyon szűk határok között mozoghat. Nehéz pontosan eltalálni a levél feladásának napját, hiszen egy 1 hónapos időszakon belül kell küldeményünknek megérkeznie. Fontos, hogy ne küldeményként vagy ajánlott levélként postázzuk jelentkezésünket, mert az amerikai vízumhatóság csak a hagyományos, egyszerű (legolcsóbb) módon feladott leveleket veszi figyelembe. Az oldal anyagát írta és összeállította: Juhász László New York, a korlátlan lehetőségek városa (Archívum)
