Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-19 / 215. szám, kedd
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 19. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 10 évi csúcson a Brent London. A tegnap délutáni európaijegyzésben tíz évi csúcsra emelkedett a nyersolaj határidős ára, amely immár meghaladja a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szeptember 10-i termelésemelési döntése előtti szintet. A londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE) közép-európai idő szerint 16 óra után 34,65 dollár volt a szabadpiaci alaptípusnak tekintett északitengeri Brent olajféleség hordója novemberi lekötésre. Elemzők szerint a megállíthatatlannak tűnő áremelkedéshez változatlanul a közelgő tél előtti alacsony amerikai készletek, s legújabban az Öböl menti helyzet kiéleződése adja a felhajtóerőt. (MTI) Veszteséges a vízgazdálkodás Pozsony. A Vízgazdálkodási Vállalat az idei első félévet több mint 387,2 millió koronás veszteséggel zárta. Az előző évhez képest ez több mint 234 millióval nagyobb veszteségnek felel meg - nyilatkozta Zuzana Bucinová, a cég pénzügyi igazgatója. (SITA) A Raiffeisen mégsem indul Pozsony. Az osztrák Raiffeisen Zentralbank (RZB) - habár nemrég még érdeklődését fejezte ki - nem tett ajánlatot a Szlovák Takarékpénztár megvételére. A részvényszerzéssel bankunk nem javítana jelentősebb mértékben gazdasági eredményein - nyilatkozta Walter Rothensteiner, az RZB igazgatója. Az RZB már többségi tulajdonrésszel rendelkezik a Tatra bankában, ami a vezérigazgató szerint kedvező pozíciót teremt a pénzintézet számára a szlovák piacon. (SITA) Közép-európai „tigrisek" Berlin. A német HypoVereins- bank elemzői a keleti tömb egykori országaiban látják a világ- gazdaság növekedésének jövendő „tigriseit”. A kilencvenes évek közepe óta ugyanis Kelet- és Kö- zép-Európa reformországainak gazdasága az EU-átlagot meghaladó, 4 %-os ütemben növekedett. Ez az időszak nem kivétel volt, sőt: a hosszú távú növekedés távlatai még ennél is kedvezőbbek. A következő tíz évben évi átlagban 4-5,5 %-os növekedési rátára számítunk - olvasható a bank elemzésében. (MTI) Felfüggesztett vámszigorítások Zágráb. Horvátországban felfüggesztették azoknak a vámszigorításoknak az alkalmazását, amelyek korlátozták a turistaforgalomban vámmentesen külföldről bevihető élelmiszerek mennyiségét. A szigorításokat elrendelő pénzügyminiszter benyújtotta lemondását, de a kormányfő nem fogadta el azt. A szigorítások egy hete léptek életbe. (MTI) Többségben az euró ellenzői Koppenhága. Tíz nappal az euró dániai meghonosításáról kiírt népszavazás előtt immár stabil többségben vannak a valutauniós közös pénzt elvetők a pártolókkal szemben, s a bevezetés elutasítása elemzők szerint az egyébként is gyengélkedő euró további értékvesztését okozhatja. A Gallup intézet által elvégzett felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka készül nemmel voksolni a referendumon, s csak 38 százalék akar jóváhagyó szavazatot leadni. A dánok szeptember 28-án szavaznak arról, hogy országuk csatlakozzon-e a jelenleg 11 tagú valutaunióhoz. (MTI) A japán gazdaság fellendülése Tokió. A japán gazdaság fokozatosanjavul, a vállalati profitok és a beruházások emelkednek - írták a Bank of Japan elemzői tegnap megjelent havi jelentésükben. Az értékelés megegyezett az augusztusival, kivéve azt, hogy a mostani jelentés megállapította: a közületi beruházások aránya most már csökken a fellendülés támogatásában. Az elemzés szerint a magánfogyasztástól még mindig nem várható a fellendülés támogatása, mert a foglalkoztatás csak alig növekszik és a jövedelmek alacsonyak. (MTI) Prága készül az IMF-közgyűlésre Prága. Példátlan biztonsági intézkedések, széleskörű forgalomterelések, a luxusszállók szervezett „megszállása”, a motoros és lovas rendőrök, illetve a gazdasági globalizáció ellen tiltakozni kívánók első csoportjainak megjelenése az utcákon-- ez jellemzi Prágát egy héttel azelőtt, hogy a Moldva-parti fővárosban megnyílik a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves közgyűlése, első ízben Kelet-Eu- rópában. A szakértői tanácskozások már kedden, szeptember 19-én megkezdődnek. (MTI) Infláció az Európai Unióban Brüsszel. Az eurózónában augusztusban 2,3 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció a júliusi 2,4 százalékról, mert csökkent az árnyomás Németországban és általában a szállításban- közlekedésben jelentette tegnap az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Tavaly augusztusban 1,2 százalékos volt az ütem. Az olajtermékek drágulásával magyarázták a továbbra is magas inflációt. Enélkül a drágulás 1,5 százalékos lett volna az eurózónában a júliusi 1,4 százalék után, és 1,3 százalékos az EU egészében. Az olajtermékek 12,3 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly augusztusban. (MTI) Lassuló osztrák infláció Bécs. Ausztriában augusztusban 2,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly augusztusban. Júliusban még 2,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció - közölte tegnap az osztrák statisztikai hivatal. Tavaly augusztusban az alacsony olajtermékárak az inflációs rátát 0,5 százalékponttal csökkentették. Most a magas üzemanyag- árak ugyanilyen mértékben emelték az inflációt. (MTI) Komoly ázsiai kockázatok Tokió. A nagy nemzetközi fellendülés és a hazai reformok csökkentették az év eleje óta az ázsiai gazdaságok kockázatát, de ezek az országok továbbra is sérülékenyek a keresletoldali megrázkódtatásokkal szemben - írták a Világbank elemzői a Tokióban tegnapkiadott féléves elemzésükben. „Ha a kereslet hirtelen ösz- szeomlik, akkor ismét csődközeibe kerülhetnek azok a vállalatok, amelyek most már képesek törleszteni adósságaikat és fokozatosan bővítik beruházásaikat” - írták az elemzők, emlékeztetve, hogy az 1997-es fizetési válság hordalékát, a nagy adósságokat, a befektetők idegességét és a háztartások óvatos költekezését még nem sikerült teljesen eltakarítani. (MTI) A lakosságnak jobban össze kell húznia a nadrágszíjat, hogy az állami apparátus még tovább hízhasson Gyermekeink is fizetni fogják?! Az állami költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása az alaposan megadóztatott üzemanyagokból és a gépjárművekkel kapcsolatos kiadásokból származik. A jövő évi költségvetés hiányán azonban még a magas benzinárak jelentette többletbevétel sem segít. (Foto: Archívum) Pozsony. Elkészült a jövő évi költségvetés és a teljes államháztartás tervezete. A kormány már tárgyalt a törvényjavaslatról, amely az első, de biztosan nem az utolsó változat. Az indítványt a kabinetnek még szeptember folyamán véglegesítenie kell, az október ugyanis a parlament elé terjesztés határideje. SULCI SZILVIA Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter már tavasszal jelezte, hogy a 2001-es költségvetés összeállításával gondok lesznek. Kételyei beigazolódtak, szavait konkrét számok támasztják alá. Az állami költségvetés hiánya első nekifutásra 33,4 milliárd koronára sikeredett. Ez a tavalyi deficitnél 20 milliárd- dal több, az ez évre tervezettet pedig 85%-kal haladja meg. A tervezett költségvetési hiány a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5%-ot teszi ki, önmagában annyit, amennyit a teljes államháztartási deficitnek engedélyezhetnénk. Ez utóbbi a megengedhető 3,5-4% helyett a GDP 5,4%-ra rúg, és akkor még nem beszéltünk az ún. fejlesztési programokról. A végső összeg ezek figyelembevétele után csaknem 60 milliárdot taksál. A költségvetés bevételei éves szinten 4,5%-kal maradnak el. Ez egyrészt a jogi személyek által fizetett jövedelemadó 11%-kal való csökkentésének (40%-ról 29%-ra), másrészt pedig a behozatali vámpótlék eltörlésének tulajdonítható, minek következtében visszaesnek a vámbevételek is. Az összbevételek kiesése előzetes becslések alapján a 15-20 milliárdot is elérheti. A kiadások oldalán szembeötlő a bérekre szánt tétel 4,5 milliárdos növekedése, mely szöges ellentétben áll a kormány deklarált céljával - az állami apparátus karcsúsításával. Ismételten az adófizetőknek kell meghúzniuk a nadrágszíjat, hogy az államigazgatás tovább hízhasson. Novemberben kezdi meg tevékenységét egy új hivatal, amelynek feladata kezdetben a biztosítók és a tőke piacának a felügyelete lesz (a későbbiekben a bankszektoré is). A pénzügyminiszter szerint szükségünk lenne egy speciális, adóügyekkel foglalkozó osztályra is. Nőnek az állami alapokra fordított kiadások, holott nemrég még ezek megszűnése volt napirenden. A kiadások java részét, mi több egyre nagyobb hányadát, a robusztus állami masinéria kebelezi be. Vajmi kevés marad az oktatásra és az egészségügyre, pedig a kormányfő nyomatékosan kijelentette, hogy a kabinet a választási időszak második felében e két rezortra kívánja fektetni a hangsúlyt. A tervezett teljes államháztartási hiány a GDP 6,2%-át teszi ki, mely jóval több az 1998-as rekordnál (4,8%), pláne a tavalyi, kielégítőnek tekinthető 3,75%-nál. Az egyik ludas a Szociális Biztosító, melynek költségvetése csaknem 10 milliárdos deficittel számol - a nyugdíjak esetleges valorizációjának kalkulálása nélkül. Az idei év problémáit a privatizációból származó jövedelmek kendőzik el - 3 milliárd jut az állami egészségügyi intézmények elmaradt elvonásainak törlesztésére (adósságuk egy részét már a vasutak is rendezték). Közel 2 milliárdos hiány elébe néznek az egészségbiztosítók, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szintén nem többlettel záija majd a jövő évet. A fiskális költségvetéstervezet a városok és falvak kiegyensúlyozott gazdálkodásával számol. Teheti ezt azért, mert nem veszi figyelembe sem az előző év eredményeit, sem pedig a felvett hiteleket. A közös pénztárca helyzetét (szám- tanilag) szépíti, hogy az államháztartás tervezetéből kimaradt néhány, igen jelentős kiadás. így az állam által ellenőrzött pénzintézetek konszolidációja, mely alig 100 milliárdból kihozható. Ha a rossz hiteleket fedező állami garanciákat értékpapírok váltják fel, csak jövőre további 10 milliárd kell majd a kamatokra. A fizetésképtelen állami vállalatok bankkölcsönéit, melyekért a kormány kezességet vállalt, szintén mi fogjuk visszafizetni. Emellett 28-30 milliárdra lesz szükség a Nemzeti Vagyonalap kötvényeinek visszavásárlásához. Ezt az alap hitelből vagy a magánosításból befolyt bevételekből kívánja rendezi. A következő év a közös költségvetés szempontjából valóban kritikus lesz. A tavalyi siker eléréséhez kilőttük ugyanis a szóba jöhető intézkedések csaknem teljes tárházát, a megmaradt néhányat pedig idén sütöttük el. A jövedelmek növelésének esélye minimális, már csak azért is, mert az adók vagy elvonások emelése a választásokat megelőző két évben a kormánypártok népszerűségét csorbítaná. Korrigálni tehát a kiadások oldalán kellene - persze nem felfelé. Tény, hogy néhány pluszköltség elengedhetetlen, így például a köz- igazgatás, a szociális biztosítás rendszerének és az egészségügy reformjának a finanszírozása. A költségvetés tervezetében mégsem ezek a tételek dominálnak. A pénzt megint elesszük, pedig ésszerűen fejleszteni, beruházni kéne. Az államadósság lefaragása helyett a hiány miatt további kölcsönök felvétele várható. Most, hogy végre feléledni látszik a hitelpiac, és a kamatok is csökkentek, a vállalkozókat az előző évekhez hasonlóan az állam szorítja majd ki a kölcsönök piacáról. Az állam részéről me- növekedett hiteligény a kamatok növekedését eredményezheti, így a magánszektor kevesebbhez drágábban jut majd. A fentieknek nem kell okvetlenül bekövetkezniük, a forgatókönyv még átírható. Ha ugyanis most nem tesszük meg a szükséges lépéseket, nem csak a jövő év lesz kritikus. A lakosságot érintő megszorító intézkedések után ideje, hogy az állami szféra is szerényebb napok elé nézzen. Az államháztartás hiánya a tavalyi első félévi 9,7 milliárd koronához képest az idén 1,2 milliárd koronára csökkent Kisebb támogatás lakástakarékoskodásra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosításában a kormány az állami hozzájárulás csökkentésével számol - derül ki az Első Lakás-takarékpénztár és a pénzügyminisztérium tárgyalásaiból. Az állami hozzájárulás mértékét a jelenlegi 30 százalékról a jövőben 25 százalékra tervezzük csökkenteni, az állami prémium pedig terveink szerint nem haladja meg a 4,5 ezer koronát - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter. Ezzel mintegy 900 mülió koronát takarítanának meg, amit részben a jelzáloghitelezés támogatására fordítanának, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelzáloghitelezés jelenlegi 6 százalékos boni- fikációját a jövőben növelnének. A pénzügyminiszter ismertette az államháztartás első féléves eredményeit is. Eszerint az államháztartás hiánya, a tavalyi első féléves 9,7 milliárd koronához képest, idén 1,2 milliárd koronára csökkent. A fiskális deficit a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva 0,28 százalékos volt, ami a tavalyi évhez képest 2,17 százalékpontos csökkenésnek felel meg. A központi költségvetési szervezetek tartozása az első félévben 211,1 milliárd koronát tett ki. Az állami költségvetés hiánya augusztus végére 9,58 milliárd koronára nőtt. Az állam bevételei az első nyolc hónapban 140,85 milliárd koronát tettek ki, miközben a kiadások elérték a 150,43 milliárd koronát. Az adóbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest 13,82 milliárd koronával nőttek, és elérték a 113,6 milliárd koronát, ami 3,28 százalékkal haladja meg az eredetileg tervezett adóbevételeket, (mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. szeptember 17-én) Bank Felmondási határidő , Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 8,50 10,20 10,50 10,70 10,80 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 8,50 9,00 10,00 10,20 5,00 Investicná a rozvojová banka 8,00 8,60 9,20 9,70 10,00 5,00 Istrobanka 6,50-7,00 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 8,70-9,20 4,50 Ludová banka 6,50 7,40 7,90 8,00 3,50 Pol'nobanka 7,60 8,30 8,40 8,50 4,00 Postová banka 8,50 9,00 10,00 11,00 3,75 Prvá komunálna banka 7,80 8,80 9,50 9,50 9,50 3,80 Devín banka 8,20 8,809,90Tatra banka- .4,00-4,75 Slovenská sporitel'na 6,40-6,70 6,60-6,90 7,00-7,50 10,50-10,90 4,00 Vseobecná úverová banka 5,80 6,00 6,20 6,50 6,60 6,70 4,10
