Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-14 / 212. szám, csütörtök
20 Sydney 2000 ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 14. SZUPERSPORTOLÓK Hihetetlennek tűnik, de tény: a nyári olimpiai játékokon eddig mintegy 14 ezren nyertek arany-, ezüst-és bronzérmet. Többszörös bajnokok is bőven akadnak, s már nyolcvannál több a legalább négy aranyat szerzett olimpikonok száma. Harmincnégyen - köztük négy magyar - nem adta öt aranyéremnél alább. A szuperemberek neve után - rövidítve - a nemzetiség és a sportág, azután a bajnokságok száma következik. Itt (zárójelben) azt is jelezzük, hogy az illető hányat nyert egyéniben és hányat csapatversenyden. Egy példa: a rangelső Lewis kilenc aranyérme közül hetet egyéni számban, kettőt a váltóban érdemelt ki. A rangsorolásnál a több egyéni győzelem elsőbbséget biztosít! Ezután az ezüst-és a bronzérmek következnek, végül a játékok évszáma, amikor az illető aranyérmeit szerezte. Rövidítések (betűrendben) A - atlétika, cs - csehszlovák, eá - egyesült államokbeli, fi - finn, fo - fehérorosz, jap - japán, K- kajak-kenu, kn - keletnémet. L - lovaglás, m - magyar, nor - norvég, ny - nyugatnémet, ol - olasz, S - sportlövészet - sd - svéd,sz - szovjet, T - torna, Ú - úszás, V - vívás. Lewis Carl, eá, A 9 (7,2) 1 0 1984-96 Latinyina Larisza, sz, T 9 (6,3) 5 4 1956-64 Nurmi Paavo, fi, A 9 (6,3) 3 0 1920-28 Spitz Mark, eá, Ú 9 (4,5) 1 1 1968-72 Ewry Ray, eá, A 8 (8,0) 0 0 1900-12 Kató Savao, jap. T 8 (5,3) 3 1 1968-76 Biondi Matches, eá, Ú 8 (2,6) 2 1 1984-92 Caslavská Vera, cs, T 7 (7,0) 4 0 1960-68 Andrianov Nyikolaj, sz, T 7 (6,1) 5 3 1972-80 Sahlin Borisz, sz, T 7 (6,1) 4 2 1956-64 Csukarin Viktor, sz, T 7 (5,2) 3 1 1952-56 Gerevich Aladár, m, V 7 (1,6) 1 2 1932-60 Vitalij Scserbo, fo, T 6 (5,1) 0 4 1992-96 Fredriksson Gert, sd, K 6 (5,1) 1 1 1948-60 Akinori Nakajama, jap., T 6 (4,2) 2 2 1968-72 Otto Kristin, kn, Ú 6 (4,2) 0 0 1988 Nadi Nedo, ol, V 6 (3,3) 0 0 1912-20 Kárpáti Rudolf, m, V 6 (2,4) 0 0 1948-60 Mangiarotti Edoardo, ol, V 6 (1,5) 5 2 1936-60 Kovács Pál, m, V 6 (1,5) 0 1 1936-60 Egerszegi Krisztina, m, Ú 5 (5,0) 1 1 1988-96 Keleti Ágnes, m, T 5 (4,1) 3 2 1952-56 A LEGSIKERESEBB /MAGYAR OLIMPIKONOK Sportág Arany Egyéni Időpont Csapat Időpont Gerevich Aladár vívás 7 1 1948 6 1932-36 1948-52 1956-60 Kárpáti Rudolf vívás 6 2 1956-60 4 1948-52 1956-60 Kovács Pál vívás 6 1 1952 5 1936-48 1952-56 1960 Egerszegi Krisztina úszás 5 5 1988-92 1996' Keleti Ágnes torna 5 4 1952-56 1 1956 Darnyi Tamás úszás 4 4 1988-92Fuchs Jenő vívás 4 2 1908-12 2 1908-12 Kulcsár Győző vívás 4 1 1968 3 1964-68 1972 Balczó András öttusa 3 1 1972 2 1960-68 Papp László ökölvívás-' 3 3 1948-52 1956Kabos Endre vívás 3 1 1936 2 1932-36 Fenyvesi Csaba vívás 3 1 1972 2 1968-72 Berczelly Tibor vívás 3 3 1936-48 1952 Rajcsányi László vívás 33 1936-48 1952 Gyarmati Dezső vízilabda 3- *1952-56 1964 Kárpáti György vízilabda 3 1952-56 1964 Az ökölvívó Papp László háromszor állt az olimpiai dobogó legmagasabb fokán (Archív felv.) Fejezetek a nyári olimpiai játékok történetéből; fejesugrás távolba, a futónők célba érés után összeestek Magyar csúcs Helsinkiben Carl Lewis, minden idők legsikeresebb olimpikonja (Archív felv.) Száznégy évvel ezelőtt, pontosan 1896. április 6-án Athénben rendezték az első modern olimpiai játékokat. Azóta még 23-szor, a két háború miatt 1916-ban, 1940- ben és 1944-ben nem találkozhattak az öt karika jegyében a világ sportolói, de az olimpiák sorszáma megmaradt. Következik a huszon- hetedik - Sydneyben. anapság már csak mosolygunk a „kő- korszakbeli” olimpiák történetein, eredményein, fura versenyszámain. Például azon, hogy 1896-ban az úszóversenyeket a nyílt tengeren rendezték, talán 13 fokos vízben. Két számot (100 m, 1200 m) a 18 éves magyar Hajós Alfréd nyert, az előbbit 1:22,2 perccel. A most fennálló világcsúcs 48,21 másodperc. Száz év nagy idő... Volt akadályúszás is (1900), a nagyobb cé- có kedvéért két lehorgonyzott hordón is át kellett vergődniük az úszóknak, aztán St. Louisban (1904) egy újabb számot találtak ki az attrakcióra éhes amerikaiak, a fejestávolugrást. A versenyző ugrott egy óriási fejest, aztán mozdulatlanul siklott a víz tetején, amíg a lendület vitte. Egy Paaul Dickey úszót vitt a legtávolbbra, 19,05 méterre. A század elején felkerült az olimpia műsorára a helyből ugrás. Ezt az asztalt háromszor is tisztára seperte az amerikai Ray Ewry, aki gyermekbénulásából kigyógyulva csak 24 évesen tanult meg járni. Ewry legjobb olimpiai eredményei: helyből magas 165 cm, helyből távol 347 cm, helyből hármasugrás 1058 cm. A gumiember nyolc olimpiai bajnokságot nyert. Ahogy fejlődött a világ, úgy kezdett tökéletesedni az olimpia is. Londonban (1908) már ünnepélyes megnyitót rendeztek (a király mondta a beszédet), amelyen a csapatok formaruhában masíroztak végig a lelkes brit közönség előtt. Sporttörténeti érdekesség, hogy a teniszben győztes Gwendoline Eastlake-Smith személyében itt avattak először hivatalos versenyszámban női bajnokot. A birkózás addig tartott, amíg az egyik két vállra nem fektette a másikat. A magyar Weisz Richárd a döntőben 15 perc után földre vitte orosz ellenfelét, de csak háromnegyed órával később tudta megadásra kényszeríteni. Kardvívásban Fuchs Jenő és a magyar csapat győzött, megalapozva ezzel a későbbi évtizedek sikersorozatát. Olyannyira fényes volt ez a kard, hogy négy év múlva hét magyar került a nyolcas döntőbe. Paavo Nurmi, a Hallgatag Finn olimpiája volt a párizsi (1924). Miután megnyerte az 1500 métert, 26 perc múlva rajthoz állt 5000-en is, és győzött, akárcsak 10 000 méteren. Fénykorában 1500 métertől 20 kilométerig verhetetlen volt, minden szabad idejében futott, mert azt tartotta: „A pihenő ember halott ember”. A francia főváros leghíresebb úszója Johny Weissmüller volt. Már 1922-ben, 18 évesen elérte a megközelíthetetlennek tartott „perc alatti” világrekordot 100 méteren (58,6); ő volt az első olyan sportoló, akinek az olimpiai siker nem csak hírnevet, hanem gazdagságot is hozott: a Tarzan-filmek felejthetetlen hőse lett. Amszterdamban (1928) lobbant fel először az olimpiai láng a stadion nyilvánossága előtt, és ekkor vonult be először a résztvevő országok küldöttségei közül elsőként a görög csapat. A 3015 sportoló között 290 nő volt, már atlétikában is rajthoz állhatták. Sokaknak ez nem tetszett, magának Coubertinnek sem. Ahogy a nők a 800 m-es futás döntőjében átfutottak a célon, mindnyájan összeestek, erre a NOB urai összevonták szemöldöküket, és ezt a számot, mint nőietlent törlik az olimpiáról. Csak természetes, a kardvívás mindkét számát a magyarok nyerték, a versenyek hőse Petschauer Attila volt: a magyar csapat minden mérkőzésén részt vett, négy nap alatt 58 győzelmet aratott, és egyszer sem kapott ki. Először hozta fáklyaváltó az olimpiai lángot a berlini játékok színhelyére (1936). Hitlerék bánatára egy néger sportoló, a négyszeres atlétikai bajnok Jesse Owens lett Berlin koronázatlan királya: világcsúcsókkal győzött 100 és 200 méteren (10,3 és 20,7), 806 centiméterrel a távolugrásban és tagja volt a váltónak is. Egy évvel korábban felállított távolugró-eredménye (813) negyedszázadig állta a rohamokat. Magyarország minden eddiginél jobban szerepelt, tíz aranyérmével a németek és az amerikaiak után a legtöbb bajnokságot nyerte. Elek Ilona (tőrvívás) lett a magyar sport első női olimpiai bajnoka, a magasugró Csák Ibolya atlétikában vívta ki ezt az elsőséget. No és itt volt Csík Ferenc: a világ leggyorsabb úszójának bizonyult (100 m gyors: 57,6). Magyarország sportolói Londonban (1948) újra hozták formájukat, ismét 10 aranyat nyertek, hogy aztán négy évvel később minden idők legnagyobb sikerét érjék el 16 bajnoki címmel, 10 ezüst-és 16 bronzéremmel. Előfordul-e még valaha? Az USA és a Szovjetunió mögött a harmadik helyen végeztek a nemzetek pontversenyében: Csermák Imre, Szőke Kató, Gyenge Valéria, Székely Éva, Papp Lészló, labdarúgócsapat, vízüab- dacsapata, Kovács Pál, Takács Károly sportlövő, aki előre megírta győzelmi nyilatkozatát... Helsinki' szuperhőse Emil Zátopek volt: a sportág történetében páratlan módon az 5 és a 10 ezer méter mellett megnyerte a maratoni futást is. A magyar forradalom leverése után csonka volt a melbourne-i olimpia, több ország visszalépett, a megviselt magyar sportolók kilenc elsőséget szereztek, az ökölvívó Papp László harmadik bajnoki címét, a tornász Keleti Ágnes négyszer állt a dobogó legfelső fokán. Rómában volt először ötezren felül a sportolók száma, az etióp Ebebe Bikila mezítláb futva nyerte a maratonit, Wilma Rudolph könnyedén a 100 és a 200 métert; az 50 éves és 178 napos Gerevich Aladár tagja volt a győztes kardcsapatnak. Tokióban és Mrxikóvárosban 10-10, Münchenben 6, Montrealban 4, Moszkvában 7, Szöulban 11, Barcelonában 11, Atlantában 7 aranyérem jelezte a magyarok jelenlétét az olimpián. Balczó András, Növényi Norbert, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina... Már csak kilenc aranyérem hiányzik, hogy 150-re növekedjék a magyar olimpiai bajnokok száma. A MŰSOR ÉS A RÉSZVÉTEL Athénben, az első olimpián mindössze 13 ország 295 sportolója vett részt, 43 versenyszámban küzdöttek a babérokért; a nők nem kaptak bebocsátást a játékokra. Hogy azóta mennyit fejlődött a világ, az alábbi táblázatunk bizonyítja. A város utáni oszlopban a sportágak, másodikban a versenyek, harmadikban az induló országok számát tüntettük fel; ezt követi a résztvevő sportolók száma, s utoljára, hogy közülük hányán tartoztak a gyengébb nemhez. I. 1896 Athén 8 43 13 295 0 II. 1900 Párizs 9 56 21 1077 12 II. 1904 St. Louis 9 73 12 554 8 IV. 1908 London 22 109 22 2034 44 V. 1912 Stockholm 15 107 28 2524 57 VI. 1916 Berlin elmaradt VII. 1920 Antwerpen 12 155 29 2714 72 VIII. 1924 Párizs 19 113 44 3075 136 IX. 1928 Amszterdam 16 122 46 2971 285 X. 1932 Los Angeles 17 126 38 1331 127 XI. 1936 Berlin 21 144 49 3980 327 XII. 1940 Tokió elmaradt XIII. 1944 London elmaradt XIV. 1948 London 19 150 58 4062 385 XV. 1952 Helsinki 18 149 69 5867' 518 XVI. 1956 Melbourn 17 145 67 3178 370 XVII. 1960 Róma 18 150 84 5396 610 XVIII. 1964 Tokió 20 163 94 5586 685 XIX. 1968 Mexikóváros 19 172 113 6626 789 XX. 1972 München 22 195 123 7894 1050 XXI. 1976 Montreal 198 88 6189 1244 XXII. 1980 Moszkva 22 203 81 5923 1133 XXIII. 1984 Los Angeles 22 220 139 6876 1989 XXIV. 1988 Szöul 23 237 160 8588 2221 XXV. 1992 Barcelona 25 257 169 9368 2462 XXVI. 1996 Atlanta 26 271 197 10 361 3779 Először 1908-ban, a londoni olimpián hirdették ki a nemzetek sorrendjét, majd négy esztendő múlva ismét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban 1914-ben leállította az értékelést, de nem hivatalosan a mai napig is vezetik a pontversenye (az 1-8. hely alapján). Sok hiányossága ellenére is (például nincs egy „súlycsoportban” a 10 milliós Magyarország és a 276 milliós USA, mert ha az egy főre eső aranyérmek számát vennénk alapul...) bizonyos képet nyújt egy-egy ország élsportjának színvonaláról. Az alábbiakban az arany-, ezüst- és bronzérmek alapján állítottuk össze az örökranglistát, az ország neve után az olimpiai részvételt tűntettük fel, aztán az érmeket. Ország részvétel arany ezüst bronz USA 22 812 641 642 Szovjetunió 12 440 357 315 Nagy.Britannia 23 170 223 223 Franciaország 22 161 173 189 NDK (1968-82) 6 160 153 141 Olaszország 21 160 130 141 Magyarország 21 141 122 151 Svédország 22 135 149 467 Finnország 20 99 80 112 Japán 17 93 89 98 Ausztrália 23 89 85 120 Románia 15 63 79 99 NSZK 7 56 74 98 Németország 2 53 39 55 Kína 10 52 63 49 Lengyelország 16 50 67 110 Csehszlovákia 19 49 49 45 Hollandia 21 49 56 79 Kanada 21 48 77 90 Kuba 11 46 36 31 Bulgária 20 43 76 63 Norvégia 21 42 38 37 Svájc 23 41 63 56 A NEMZETEK SORRENDJE
