Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-14 / 212. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 14. Politika 5 Politikamentes beszélgetés Mészáros Lajossal, az alkotmánybíróság bírójával a taláros testület munkájáról Rendkívül izgalmas feladatok Strasbourgban az emberjogi bíróság olyan képeslappal is foglalkozott, amelyre a feladó csak a cimét írta és azt, hogy a rendőrök kínozzák őt. (A szerző felvétele) RÖVIDEN Gyakorlatoznak az amerikai pilóták Malacka. A kuchynai reptéren az amerikai pilóták gyakorlatozása egyelőre gond nélkül, a tervek szerint folyik. Az USAF pilótái a hét elején összesen 42 berepülést hajtottak végre, tegnap további 20 volt tervbe véve. A gyakorlatba bekapcsolódnak a szlovák hadsereg katonái is. (SITA) Autómentes nap Pozsonyban Pozsony. A szlovák főváros idén először kapcsolódik be az európai autómentes nap akcióba. Jövő héten pénteken 9 és 17 óra között a sofőröknek le kellene mondaniuk az Sznf térről, s az óváros sétáló­utcáiba még az engedéllyel rendelkező autóknak sem szabad majd behajtaniuk. Az egész rendezvény az Európai Bizottság ötlete, eddig több mint 600 város csatlakozott hozzá. Szlovákiában idén Pozsony, Kassa, Eperjes és Trencsén akar autómentes napot tartani. (SITA) Lengyelek a közbeszerzési hivatalban Pozsony. A hét elején a szlovák közbeszerzési hivatalban jártak a lengyelországi kollégák. A lengyel hivatal már 6 éve működik, így sok értékes információval szolgáltak a szlovák kollégáknak, hiszen nálunk idén január 1-jén hozták létre a hivatalt. A partnerek egyet­értettek abban, hogy az állami korrupciót ilyen hivatalokkal, folya­matos közbeszerzési eljárásokkal, a törvény betartásával és az in­formációk szabad áramlásával lehet elérni, (ú) Politikai és gazdasági kritériumok Pozsony. Az Európai Bizottság szerint az egészségügyben dolgo­zók alacsony bérezése jellemző az összes csatlakozásra váró or­szágra, s ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani, derült ki Romano Prodi leveléből, melyben a szlovákiai orvosszakszerveZet (LOZ) panaszaira válaszolt. A bizottság elnöke jelezte, az EU-ban komolyan veszik az egésszégügyet, s ezt a csatlakozni kívánó or­szágoktól is megkövetelik. Az egészségügyi rendszerek átalakítását az EU különböző projektumokkal támogatja. Prodi jelezte, a szlo­vák orvosok helyzete az ország helyzetét tükrözi, és Szlovákia csak akkor válhat az EU tagjává, ha a politikai kritériumokon kívül a gazdaságiakat is teljesíti. (TA SR) Hrusovsky az alkotmánymódosításról Pozsony. Pavol Hrusovsky szerint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet jövő heti tárgyalásának elnapolása helytelen, poli­tikailag szerencsétlen döntés lenne. A parlament alelnöke elmond­ta, az anyagot már mindenki időben megkapta, ezért nincs miért változtatni az időponton. Maga a szavazás átkerülhet októberre, de ez attól függ majd, hogy mennyi módosító indítványt nyújtanak be a képviselők. A törvénytervezet beterjesztői remélik, hogy még ezen az ülésen sor kerül a szavazásra, azt elképzelhetetlennek tart­ják, hogy végül ne fogadnák el. A javaslat bizonyos részeinek elfo­gadását értelmetlennek tartja, mivel az egy szisztematikusan ren­dezett egységet alkot. (SITA) Parlamenti vita a Szlovák Gázművek magánosításáról Ellenzéki vádaskodás Január végén kezdte meg munkáját országunk történe­tének második taláros testü­leté. Az új alkotmánybírók nem tétlenkednek, eddig kö­rülbelül 1200 beadvánnyal foglalkoztak. Mészáros Lajos a nagypolitika felől érkezett a testületbe, ám az alábbiak­ban természetesen szó sem esik politikáról. JUHÁSZ KATALIN Hogyan értékeli az eltelt nyolc hónapot, mennyiben teljesültek elvárásai új munkahelyét illető­en? Ez a munka minden jogász számára megtiszteltetés, nagy kihívás és rendkívül izgalmas feladat. Akad indítvány, amelyet szó szerint nem tudok letenni, rengeteget olvasok hozzá, állandóan foglalkoztat. Olyan bonyolult ügyekre kell meg­oldást találnunk, melyek az általá­nos bíróságokon már elakadtak. Huszonkét éves ügyvédi pályafutá­som alatt napi problémákkal foglal­koztam, egyszerre több különböző dologra kellett összpontosítanom, főleg a politikában. Most viszont csakis az adott üggyel foglalkozha­tom, ez pedig rendkívül pozitív vál­tozás, mert belemerülhetek a rész­letekbe, van időm aprólékosan ki­bontani az ügyet. Az első nyolc hó­nap alatt mintegy negyven bead­vány került hozzám, azt mondha­tom, teljesültek az elvárásaim, ön­bizalmat szereztem. Ráadásul kö­rül vagyok véve belső tanácsadók­kal, akik elvégzik helyettem a rutin- feladatokat, valamint külső tanács­adókkal, akikhez probléma esetén fordulhatok. Ezentúl a termé­szetes és jogi sze­mélyek kizárólag jogi képviselőjükön ke­resztül fordulhat­nak hozzánk. Az utóbbi időben sók szó esett Rudolf Schuster köztársasági el­nökjavaslatáról, hogy az állam­fő fontos döntések eíőtt - mint amilyen a legújabb petíciós kér­dés volt - előzetes konzultációt kérhessen az alkotmánybíró­ságtól. Önnek mi a véleménye erről? Szerintem a szóban forgó javaslat­ban nincs semmi rendkívüli, több országban működik az alkotmány- bíróság által végzett, úgynevezett preventív normakontroll. Alkot­P. VONYIK ERZSÉBET Kvarda József parlamenti képvise­lő, az MKP önkormányzati szakér­tője lapunkból tudta meg, hogy Csáky Pál mellett ő is tagja annak a négypárti bizottságnak, amely az MKP magyar megyével kapcsola­tos igényeit próbálja összhangba hozni a koalíciós partnerek véle­ményével. Meglepetése onnan ered, hogy a Mikulás Dzurindával ez ügyben tartott legutóbbi meg­beszélésen részt vett MKP-s hárma'sfogatból kimaradt. Miért intézett éles hangú bírála­tot a napokban egy komáromi fórumon saját pártjának sorai­ba? Arra utaltam, hogy az MKP a kor­mányban sajátos helyzetben van, hiszen a többi párt nem vállalja fel a magyar nemzeti közösség érde­keinek politikai képviseletét. Ilyen szempontból úgy látom, zsákutcá­ba jutott az a kétarcú politizálás, hogy a szlovákok felé is jók aka­runk lenni, ugyanakkor szeret­mányellenesség szempontjából Magyarországon is megvizsgálhat­ja előzetesen az alkotmánybíróság a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket, sőt a tör­vénytervezetek aggályosnak tartott rendelkezéseit is. Ezzel szerintem rengeteg pénzt és felesleges fe­szültségeket takaríthat meg magá­nak a társadalom. Jóval kisebb sajtóvisszhangja volt egy másik referendum ügyé­ben hozott alkotmánybírósági döntésnek, melynek indítványo­zói a közigazgatásban való ki­sebbségi nyelvhasználatot az 1996 előtti módon szerették vol­na szabályozni. A HZDS petíciós bizottsága által in­dítványozott két kérdés egyike va­lóban a kisebbségi nyelvhasználat visszaszorítására tett kísérlet volt. A köztársasági elnök tavaly au­gusztusban nem hirdette.meg ezt a népszavazást, emiatt több bead­ványban támadták meg őt az alkot­mánybíróságon. Az illetékes ta­nácsban én voltam az ügy előadó­ja. A szavazást követően az alkot­mánybíróság I. tanácsa idén nyá­ron kivétel nélkül elutasító döntést hozott az ügyekben. nénk, ha a magyar választópolgár­ok úgy hinnék, hogy az ő érdekei­ket is képviseljük. A magyar vá­lasztópolgárok elég hangsúlyosan elvárják tőlünk, hogy a szlovákok felé is világosan kifejtsük vélemé­nyünket a bennünket érintő ügyekben Ezek kemény és kritikus szavak. Volt-e visszhangjuk pártberkek­ben? Mások is így gondolhatják, mert szavaim nem váltottak ki meglepe­tést vagy megdöbbenést. Nem tu­dom, hogy a párt csúcsvezetői mi­ként vélekednek. Ez a kritika a közigazgatási re­form kapcsán fogalmazódott meg? Alapvetően igen. Mert valahol két­arcúság egyfelől a szlovákokat az­zal megnyugtatni, hogy a 12 me­gyés modellben oldanák meg a magyarok elvárását, ugyanakkor a magyarokat pedig arról biztosíta­ni, hogy a hat járásból lesz egy ma­gyar többségű megye. Holott telje­Augusztusban lépett hatályba az alkotmánybíróságról szóló tör­vény módosítása, melyben több újdonság mellett az is szerepel, hogy ha két alkotmánybírósági tanács hasonló ügyben ellenté­tes döntést hoz, a testület plénu­ma elé kerül az ügy, és a teljes ülés hivatott dönteni. Miért csak most, hét évvel a testület létre­jöttét követően született ez a ha­tározat? Úgy hírlik, ez bizonyos fokig politi­kai „megrendelésre” történt, mivel a közelmúltban két tanács hasonló ügyekben különböző döntést ho­zott, és a törvény értelmében nem lehetett ezeket összehangolni. A módosító javaslat egyik célja felte­hetően az volt, hogy a meghozan­dó hasonló döntéseket is össze le­hessen hangolni, ám a visszamenő- leges hatályú összehangolásra nincs lehetőség, retroaktívan dön­téseket sem lehet módosítani. A jö­vőre nézve viszont nagyon hasz­nosnak tartom a módosítást, még akkor is, ha szerintem még nincs teljesen lecsiszolva, eleinte nem lesz zökkenőmentes az alkalmazá­sa. Bár á tanácsok döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, ez mégis valamiféle fellebbezési fő­sen világos, hogy a 12 megyés vál­tozaton belül a magyar óhaj nem valósulhat meg. Pillanatnyilag kétséges, hogy születik-e egyáltalán a magyar igényeket is kielégítő megoldás a közigazgatási reform ügyében. A nyelvtörvény születése idején a folyamatot szemmel tartotta Max van der Stoel kisebbségi fő­biztos. Most viszont Nyugat-Eu- rópa mintha oda sem figyelne a közigazgatási reformra, pedig több nemzetközi dokumentum is bizonyos kötelezettségeket ró Szlovákiára. Ez esetben miért maradt el a biztos közvetítése? A kérdés jogos, mivel az Európa Tanács Szlovákia tagfelvételekor megfogalmazta, hogy a közigaz­gatási reform nem oldható meg a kisebbségek rovására. Ennek elle­nére nem tudok arról, hogy ez ügyben az EU valakivel tárgyalt volna. Pedig megtehetnék, mert az ajánlást tartalmazó jegyző­könyv máig érvényes. Sőt, a ki­sebbségi keretegyezmény is leszö­rumnak tekinthető, hiszen a plé- num döntése kötelező érvényű lesz a tanácsokra nézve. Mely módosítás érinti leginkább az utca emberét, ha a közeljövő­ben Önökhöz szeretne fordulni? Nagyon sok megalapozatlan, for­mai szempontból rosszul megfogal­mazott vagy egyszerűen nem ránk tartozó ügy érkezett hozzánk az el­múlt időszakban. Ezek előzetes ki­szűrése is motiválhatta a törvény­hozót abban, hogy ezentúl a termé­szetes és jogi személyek kizárólag jogi képviselőjükön keresztül, illet­ve segítségével fordulhatnak hoz­zánk. Ez ugyan könnyítheti, gyor­síthatja a testület munkáját, de ez a törvényes intézkedés megnehezíti az alapvető emberi jogok, alapjo­gok érvényesítését. Én az emberi jo­gok érvényesítésével kapcsolatban Több országban van előzetes alkot­mánybírósági nor- makontroll. inkább a lehető legminimálisabb formalizálás mellett voksoltam vol­na. Strasbourgban az emberjogi bí­róság például egy olyan képeslap­pal is foglalkozott, amelyre a feladó csak annyit írt, hogy kínozzák a rendőrök, és természetesen feltün­tette saját címét is. Meglepetés érheti a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló szlovák állampolgárokat is. Igen, a módosítás értelmében az az ügy, amelyet Strasbourgban elfo­gadtak, automatikusan az alkot­mánybíróság ügyének is tekinten­dő. A testület a szlovák kormány képviselőjén keresztül értesül az il­lető beadványról, melyet kötelező­en tárgyalnia kell. Ez a módosítás eléggé ellentmondásos, mivel a strasbourgi emberi jogi bírósághoz csak az összes hazai jogorvoslati le­hetőség kimerítését követően lehet fordulni, így meg lehet majd kerül­ni az alkotmánybíróságot. Több jo­gi ellentmondás mellett emberi as­pektusból nézve itt az is gond, hogy az indítványozó fél abban az esetben is nálunk köt ki, ha nem ez volt a szándéka, mert esetleg nem bízik az itteni alkotmánybíróság­ban. A gyakorlat dönti majd el, megállják-e a helyüket ezek a mó­dosítások. A strasbourgi bíróság döntései számunkra természetesen nem kötelező érvényűek, ám az al­kotmányosság európai értékeivel, alapelveivel való összehangoltság érdekében igyekszünk minden jogi precedenst figyelembe venni az adott üggyel kapcsolatban. gézi, hogy nem lehet közigazgatá­si reformmal fölmorzsolni a tömb­ben élő kisebbséget. Ennek ellené­re külföldi jelzés nincs. Tudomá­som van viszont arról, hogy az Eu­rópai Parlamentben egy német képviselő javaslatot készít, amely­nek része ez a probléma is. Mint az MKP közigazgatási re­formfelelőse nem kapott megbí­zást arra, hogy külföldi közvetí­tésért folyamodjon? Ilyen megbízatásom nincs. De léte­zik egy elnökségi határozat, amelynek értelmében a vezetés ez ügyben találkozik az Európai Unió pozsonyi nagyköveteivel, ami még nem történt meg. A szlovák-ma­gyar alapszerződés is átvette a ke­retegyezmény vonatkozó szaka­szát, így Magyarországnak sem le­het közömbös, hogy ez miként tel­jesül. Ezért Németh Zsolt külügyi államtitkár a napokban bekérette Szlovákia budapesti nagykövetét. Más nemzetközi vonatkozását en­nek a kérdésnek pillanatnyilag nem ismerem. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap első olvasatban elfogadta a kataszteri törvény módosítását és mára ha­lasztotta a Szlovák Gázművek magánosításával kapcsolatban ki­dolgozott kormányjelentés tudo­másul vételét. A kataszteri törvény a kataszteri hivatalok jogállását érinti, s ennek értelmében kivonnák őket az álta­lános közigazgatás hatásköréből, és különálló közigazgatási szerv­ként működnének. Pavel Koncos földművelési miniszter előterjesz­tésének célja az ügyintézés polgár­baráttá tétele. Heves vitákat vál­tott ki a kormány által jóváhagyott miniszteri jelentés a gázművek privatizációjáról. Ennek lényege, hogy az állami vállalatot részvény- társasággá kellene alakítani és részvényeinek 39%-át privatizálni. Miroslav Maxon (HZDS) volt pénzügyminiszter feltette a kér­dést, a végrehajtó hatalom komo­lyan gondolja-e a magánosítás ter­vezett módját. A javaslatot mél­tánytalannak nevezve arra kérte az előterjesztőt, átdolgozásra von­ja visszajelentését. Maxon úgy vé­li, a dokumentum legnagyobb hiá­nyossága, hogy nem illeszkedik a nemzetállami érdekekhez. Jozef Prokes (SNS) feltette a kérdést, miért indokolt az aranytojást tojó tyúk eladása. Harachhoz fordulva megkérdezte, a miniszter mit ke­res a Dzurind^-kormányban, hi­szen a kabinet elkótyavetyéli az országot. Dusán Svantner (SNS) sajátos megközelítést alkalmazva felhívta a figyelmet arra, hogy míg az ország OECD-tagságának a Ke­let-szlovákiai Vasmű volt az ára, az EU-tagságnak a gázművek lesz. Köteles László (MKP) az iránt ér­deklődött, miként biztosított a gázművek vezetékeinek építése­kor kisajátított földek kárpótlása, valamint a települések további gázművesítése a privatizációt kö­vetően. A miniszter zárszavában a magánosítás mellett érvelt, eluta­sítva a kérdés politikai síkra tere­lését. Rámutatott, globalizálódó világunkban Szlovákia nem ma­radhat ki a gazdasági reálfolya­matokból. (sárp) Jövőre hárommilliárd a közhasznú munkákra Hatékony átmenetet ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. „Tisztában vagyunk vele, hogy a másodlagos munkapiac nem helyettesítheti az elsődlegest, ugyanakkor megteremtheti a haté­kony átmenetet a kettő között” - je­lentette ki Bauer Edit munka-, szo­ciális és családügyi államtitkár a közhasznú munkák kapcsán. A köz­hasznú munkahelyek jövőbeni megtartására is gondolt az illetékes minisztérium, a pénzügyminiszté­riummal egyeztetve hárommilliárd koronát terveznek elkülöníteni a jö­vő évi költségvetésből erre a célra. Az államtitkár elmondta, a köz­hasznú munkák bevezetése nem azt jelenti, hogy lapátot és csákányt akarnának adni a magasabb vég­zettséggel rendelkezők kezébe is. „A másodlagos, illetve a szociális munkapiac minden európai ország­ban meghonosodott intézmény. Mindig lesz olyan csoport, amelyet nem lehet átképezni. Még ha más is lenne a munkapiacunk rendszere, mindig lesznek, akik nem tudnak érvényesülni az elsődleges munka­piacon” - fejtette ki Bauer, (bug) Kvarda József parlamenti képviselő kritikusan látja az MKP közigazgatási reformügyben játszott szerepét Zsákutcába jutott a kétarcú politizálás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom