Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-09 / 208. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 9. Szenátusi választások Prága. Csehországban 159 je­lölt fog versengeni a 27 szená- tóri bársonyszékért a novem­ber 12-re kiírt részleges szená­tusi választásokon - közölte tegnap a központi választási bizottság, miután lejárt a je­lentkezési határidő. A felsőhá­zi mandátum hatéves, s két­évente a testület egyharmada újul meg. A szenátusi válasz­tásokkal egyidőben kerül sor a regionális helyhatósági vá­lasztásokra is. Csehországban a rendszerváltás után első íz­ben választják meg a 14 regio­nális parlamentet. (MTI) Milorad Dodik megbukott Banja Luka. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje megszavazta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat által támoga­tott Milorad Dodik kormánya megbukott. Bosznia-Herce­govinában és az országot al­kotó két, magas fokú autonó­miát élvező entitásában (a muzulmán-horvát föderáció­ban és a boszniai Szerb Köz­társaságban) november 11- én tartanak általános válasz­tásokat. (MTI) NATO-gyakorlat Görögországban Athén. Tizenöt NATO-állam háromezer katonája részvéte­lével ma Görögország északi részén megkezdődik a gyors- reagálású szárazföldi erők (AMF-L) Adventure Exchan­ge 2000 fedőnevű hadgya­korlata. A manőverek október 4-ig tartanak. (MTI) Fidel Castro az ENSZ-palota folyosóján mégiscsak kezet fo­gott Bili Clintonnal. A szenzá­ciónak számító csütörtöki hírt később visszavonták, tegnap reggel viszont ismét megerősí­tették. (TA SR/AP) EBESZ-felhívás Belgrádhoz Bécs. Az EBESZ állandó ta­nácsa felszólította Jugoszlá­viát, hogy bocsássa szabadon az ott letartóztatott két brit és két kanadai férfit, mivel fogva tartásuknak nincs sem­miféle jogi alapja. A testület határozott rosszallásának adott hangot, amiért a jugo­szláv hatóságok egy hónap­pal meghosszabbították a négy férfi előzetes letartózta­tását, s úgy vélekedett, hogy a döntésnek politikai indíté­kai vannak. (MTI) EP-bírálat Ankarának Strasbourg. Az Európai Parla­ment elítélte Törökországot baki területek elleni támadá­sai miatt. A strasbourgi határo­zat közvetlen kiváltója az az augusztus 15-i légitámadás volt, amelyben török harci re­pülőgépek észak-iraki kurd fal­vakat lőttek rakétákkal. A légi­támadásnak számos halálos áldozata volt a polgári lakos­ság körében. (MTI) Mint a felvétel mutatja, mindent lehet nagyon unni, még egy történelmi BT-ülést is (TA SR/AP) Magyar javaslat a kisebbségek jogainak védelmére. Történelmi BT-ülés Konfliktusok kezelése New York. A magyar ál­lamfő a kisebbségek jogai­nak védelméről szóló doku­mentumot szorgalmazott New Yorkban, az ENSZ mil­lenniumi csúcsértekezletén. A BT történelmi ülésén pe­dig egyhangúlag fogadtak el határozatot. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Mádl Ferenc szerint az általa java­solt, a kisebbségek jogainak nem­zetközi védelméről szóló átfogó dokumentumnak jogilag kötelező érvényűnek kellene lennie. A ma­gyar államfő csütörtöki beszédé­ben méltatta azt a szerepet, ame­lyet az ENSZ vállalt az emberi jo­gok nemzetközi szintű védelmé­ben, de hozzátette: „az ENSZ tör­ténelmi adóssággal tartozik”, s mi­nél hamarabb kezd a nemzetközi közösség cselekedni, annál jobb szolgálatot tesz a szabadság, a de­mokrácia és az emberi jogok védel­mében. Mádl úgy vélekedett: elen­gedhetetlen, hogy a BT új állandó tagokkal, többek között Németor­szággal és Japánnal bővüljön. A Biztonsági Tanács csütörtökön történelmi ülést tartott: a BT mega­lakulása óta másodszor tanácsko­zott a testület állam- és kormányfők szintjén, az első csúcstalálkozót 1992 januárjában tartották. A teg­nap reggeli jelentések szerint egy­hangúlag megszavazták azt a hatá­rozatot, amelyben elkötelezték ma­gukat, hogy erősítik a világszerve­zet központi szerepét a békefenn­tartó hadműveletekben és a kollek­tív biztonsági rendszer szavatolásá­ban. A határozat értelmében a BT megerősíti az erő alkalmazásának Erősítik az ENSZ közpon­ti szerepét a békefenn­tartó hadműveletekben. vagy az ezzel való fenyegetőzés ti­lalma elvének jelentőségét a nem­zetközi kapcsolatokban és a nem­zetközi viták rendezésében. Vállal­ja, hogy javít az ENSZ munkájának hatékonyságán a konfliktusok ke­zelését illetően, kezdve a me­gelőzéstől a rendezésig és a béke megszilárdításáig. A BT leszögezte, hogy a békefenntartás és a nemzet­közi biztonság a vüág minden térsé­gében azonos prioritást élvez, és Afrika sajátos problémáira való te­kintettel különleges figyelmet szen­tel a szilárd béke és a fenntartható fejlődés megteremtésének. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a Biz­tonsági Tanács nagy jelentőséget tanúsít a vüágszervezet azon képes­sége megszilárdításának, hogy gyorsan kibontakoztasson béke- fenntartó hadműveleteket. A BT ülése után az öt állandó tag vezetői külön is összeültek. A mi­nicsúcs résztvevői - Bili Clinton amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Jacques Chirac francia, Csiang Cö- min kínai elnök és Tony Blair brit kormányfő - úgy határoztak, hogy felülvizsgálják a békefenntartó hadműveletekhez való anyagi hozzájárulás rendszerét, ezt főleg az USA szorgalmazza. Napjaink­ban a világszervezet 38 ezer kéksi­sakost állomásoztat szerte a világ­ban, évi 2,2 milliárd dolláros költ­séggel, amelynek oroszlánrészét (90 százalékát) hét-nyolc ország fedezi. Holbrooke amerikai ENSZ- nagykövet már tavaly sürgette or­szága 30,4 százalékos részarányá­nak lefaragását. Moszkva provokációval, a kétoldalú kapcsolatok aláásásával vádolja Tokiót Japán-orosz kémbotrány MTI-HÍREK Tokió/Moszkva. A japán rendőrség tegnap őrizetbe vett egy magas rangú japán katonatisztet, akiről azt gyanítják, hogy titkos ka­tonai információkat adott át Orosz­ország tokiói nagykövetségének. A japán haditengerészet kötelékében szolgáló 38 éves Hagisaki Sigehiro korvettkapitány éppen az orosz nagykövetség egyik munkatársával találkozott kora hajnalban, amikor a rendőrök lecsaptak rájuk. A ja­pán tisztet azonnal bekísérték a to­kiói rendőrkapitányságra. Japán sajtóértesülések szerint a találkozó másik résztvevője az orosz nagykö­vetség katonai attaséja volt, ám ő diplomáciai mentességére való hi­vatkozással megtagadta az együtt­működést a rendőrséggel. A kémbotrány három nappal az­után robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök befejezte tokiói látogatását, amelyen a két ország vezetőinek továbbra sem sikerült dűlőre jutni a Kuril-szigetek körüli területi vita rendezésében. Elem­zők szerint egyelőre nem világos, hogy a mostani incidens milyen hatással lesz a kétoldalú kapcsola­tokra. Oroszország tokiói nagykö­vetségének képviselője tegnap az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, a történteket olyan provokációnak tekintik, amely a kétoldalú kap­csolatokban az utóbbi évek során elért és a napokban tartott csúcs- találkozón megerősített eredmé­nyek aláásására irányul. Prága egyelőre nem tervezi a kormányzati szintű párbeszéd felújítását Béccsel EP-határozat Temelínről MTI-HÍREK Strasbourg/Prága. Az Európai Par­lament határozatban szólította fel Csehországot, hogy végezzen ala­pos környezeti hatástanulmányt, mielőtt üzembe helyezi a temelíni atomerőművet. Ajavaslat arra is fel­hívja a cseh államot, hogy csakis az EU-ban elfogadott szabványok és követelmények teljesülése esetén kezdje meg az erőmű üzemelteté­sét. Elvetették viszont a képviselők azt az osztrák indítványt, amely sze­rint össze kellene kapcsolni Csehor­szág EU-ba való felvételét a temelíni atomerőmű biztonságának kérdésé­vel. Ales Pospísü cseh külügyi szó­vivő közölte: Prága elfogadja az EP határozatát, bár az a véleménye, hogy a dokumentumban hibák és hiányos információk is találhatók. Hozátette: a határozat Csehország számára nem jelent semmiféle jogi kötelezettséget, majd sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy az EP „figyel­men kívül hagyta a cseh képviselők és szenátorok érveit”, illetve hogy a határozatot úgynevezett gyorsított eljárás útján fogadták el. Frantisek Hezoucky, az ato­merőmű igazgatója bejelentette: ha nem jön közbe semmilyen vá­ratlan esemény, az erőmű igazga­tósága szeptember 20-a körül en­gedélyt kér az Állami Atombizton­sági Hivataltól az első energiab­lokk reaktora fűtőanyagának az ak­tiválására. Jan Káván külügymi­niszter azt nyilatkozta, hogy Prága nem tervezi a kormányzati szintű párbeszéd felújítását Béccsel. A di­alógus a múlt év végén szakadt meg, azt követően, hogy az osztrák kormánykoalícióban Jörg Haider pártja is helyet kapott. „Jelenleg semmiféle kormányzati szintű po­litikai párbeszédet nem tervezünk. Temelínnel kapcsolatban termé­szetesen minden információt me­gadunk Ausztriának” - tette hozzá. Brüsszel is aggódik a franciaországi helyzet miatt Harcias fuvarozók MTI-HÍREK Párizs/London. Nyugat-Európa szerte egyre nagyobb méreteket öl­tenek a benzináremelések elleni til- takzó megmozdulások. Párizsban a kormány tett engedményeket, de lapzártakor még nem lehetett tudni, véget ér-e a fuvarosblokád. A 15 ezer fuvarosvállakozást tömörítő FNTR szövetség elnöke déltájban az országos demonstáció befejezésére sürgetette szövetsége tagjait. René Petit győzelemként értékelte hajna­lig elhúzódott tárgyalásait, s azt ha- goztatta, hogy hatékony biztosíté­kokat kapott a közlekedési minisz­tertől követeléseik teljesítésére. A maratom alkusorozat másik szak­mai résztvevője, a korábbi meg­egyezést szintén elutasító UNOST- RA szövetség azonban továbbra sem tekinti lefutottnak az országos kényszerítő akciót, s egyelőre a de­monstráció folytatásara hajlik. Az FNTR felhívása vegyes fogadtatára talált az ország üzemanyag-ellátá­sát megbénító mozgalom részt­vevői körében: képviselőik a zárlat fenntartása mellett foglaltak állást, sőt René Petit lemondását követel­ték. Az üzemanyagfronton tegnap délután még semmi változás nem mutatkozott, az útakadályok szá­ma is gyarapodott. A franciaországi helyzet aggodal­mat keltett Brüsszelben is, az EB figyelmeztette Párizst a személyek és áruk szabad áramlásának bizto­sításával kapcsolatos kötelezettsé­geire, és 24 órán belül választ kért arra, mit kíván tenni a francia kor­mány a normális állapotok helyre- állítása érdekében. A francia pél­dát követve mezőgazdasági ter­melők és kamionosok járműveik­kel Nagy-Britanniában is eltorla­szolták az ország egyik legje­lentősebb kőolaj-finomítójához vezető utat. Európa országai közül Angliában a legmagasabbak a ben­zin- és dízelolajárak, a benzin átla­gosan 1,063 dollárba kerül literen­ként, a dízel meg kétszer annyiba, mint Franciaországban. Finnor­szágban a benzin literje 1,11 dol­lárba kerül, Norvégiában meg egyenest 1,14 dollárba - jelenleg ez az európai csúcs holott Nor­végia a világ egyik legnagyobb olajtermelője. A legolcsóbb a ben­zin Spanyolországban: 0,74 dollár, de még itt is bojkottot kezdemé­nyezett a halászok, a mezőgazda­ságigép-használók és a fuvarozók közös fogyasztói szervezete. Gö­rögországban taxissztrájk fenye­get. Az amerikai autósok is berzen­kednek, pedig ott csak 0,41 dollár­ba kerül a benzin. Ma döntenek a palesztinok szeptember 13-ról Nem csapták be az ajtót MTI-JELENTÉS Washington/Jeruzsálem. Jász- szer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke a CNN-nek adott tegnapi interjújában határozottan elutasí­tott minden olyan javaslatot, amely Kelet-Jeruzsálem „megosz­tott szuverenitását” irányozza elő. A CNN sztárriporterének kérdésé­re így válaszolt: „Ön elfogadná Washington megosztott szuvere­nitását?” Arafat hangsúlyozta: nem árulhatja el népét, az arabo­kat, a mohamedánokat, de a ke­resztényeket sem, s úgy véleke­dett, hogy Izraelnek tisztelnie kell a kereszténységet és az iszlámot. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a palesztinok lehetővé tennék, hogy a zsidók a Siratófalhoz já­ruljanak, mivel ők tisztelik a ju­daizmust is. A független palesz­tin állam egyoldalú kikiáltásával kapcsolatban Arafat megerősítet­te, hogy a PFSZ központi tanácsá­nak mai tanácskozásán döntenek arról, elhangzik-e szeptember 13- án a proklamáció vagy sem. Bo­rúlátóan nyilatkozott a közel-ke­leti béke esélyeiről Danni Jatom, Ehud Barak kormányfő biztonsá­gi tanácsadója. Az izraeli rádiónak New Yorkból adott interjújában elmondta, hogy az amerikai közvetítők kü- lön-külön találkoztak az izraeli és a palesztin küldöttséggel. Mindazonáltal a tanácsadó úgy értékelte a helyzetet, hogy „Ara­fat nem csapta be az ajtót, és per­sze mi sem”. Spanyol kiszivárogtatás a bölcsek jelentéséről Bizakodás Bécsben MTI-JELENTÉS Bécs. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter tegnap örömének adott hangot, Wolfgang Schüssel kancellár és Jörg Haider, az FPÖ volt elnöke viszont nem nyilatkozott az ún. bölcsek jelen­téséről, amelynek tartalmáról dé­lelőttiig az osztrák politikusok is csupán az El País című spanyol lapban megjelentekből értesültek. (A jelentés átadását tegnap estére tervezték.) Ferrero-Waldner kijelentette: a je­lentést nyilván meg kell vitatnia az Ausztria elleni szankciókat meghirdető *14 EU-tagállamnak, ám úgy véli, hogy az október 13-14-én Biarritzban tartandó EU-csúcsig döntés születik majd. A jelentésnek az FPÖ-ről szóló részleteiről nem kívánt szólni a külügyminiszter, ám úgy vélte, a lényeg az, hogy a tizennégyek visszatérnek a normalitáshoz Ausztriához fűződő kapcsolataik­ban. Peter Westenthaler, az FPÖ frakcióvezetője kijelentette: ha a kiszivárgott részletek valóban fe­dik a jelentésben foglaltakat, ak­kor ezt kedvezően kell értékelni. Westenthaler szerint elfogadható, ha a jelentés „radikális elemekkel bíró jobboldali populista pártnak” minősíti az FPÖ-t, mert mindkét megjelölés sok pártra alkalmazha­tó. „Ha ez így van, az ellenfeleink nem fognak örülni, mert azt vár­ták, hogy szélsőjobboldalinak minősítsék az FPÖ-t” - mondta. Az ellenzéki pártok szerint Auszt­ria továbbra is ki van rekesztve, már nem Nyugat-Európa központ­jában helyezkedik el, mivel elve­szett az iránta való bizalom. A volt román diktátor pénzelte a hírhedt Carlost Titkos dokumentumok MTI-HÍR Bukarest. Nyilvánosságra hozott bukaresti titkosszolgálati iratok szerint az 1980-as években Nico- lae Ceausescu finanszírozta Carlos tevékenységét, sőt, a néhai román diktátort állítólag szoros barátság fűzte a venezuelai származású hír­hedt terroristához, aki Ceausescu megrendelésére több bérgyilkos­ságot hajtott végre. Romániában bíróság elé állítják Nicolae Plesi­tát, a titkosszolgálat egykori tábor­nokát, akit Carlos, vagyis a Sakál működésével kapcsolatban „gyil­kosságra való felbújtással” vádol­nak - közölték bírósági forrásból. A román elhárítás jelentése szerint Plesita tábornoknak közvetlen kö­ze volt azokhoz a romániai me­rényletekhez, amelyeket Ilich Ra­mirez Sanchez, azaz Carlos hajtott végre. Plesita az utolsó életben lévő Securitate-tag, aki kapcsolat­ban állt Carlosszal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom