Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-24 / 196. szám, csütörtök
8 Régióink LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1897. július 24-ei számából A hajógyár A hajógyár létesítése ügyében a magy. folyam- és tengerhajózási társasággal folytatott tárgyalások kedvező befejezése a napokban várható. A fenforgó vitás pont közmegegyezéssel intéztetett el és így néhány nap múlva az ügy már közgyűlési tárgyalás és végleges elintézés alá kerület. A monostori puszta A monostori pusztának hegyközséggé átalakítása tárgyában f. évi augusztus hó 15. napján tartandó alakuló - értekezletre a budapesti m. kir. szőllőszeti felügyelőség Sáary Ákos kiváló szakférfiút küldte ki. Öngyilkos főpinczér Cser József komárom megyei illetőségű főpinczér f. hó 25-én délután, szent Gotthardon a temetőben agyonlőtte magát. Az öngyilkosság oka állítólag az volt, hogy a szerencséden fiatal ember a Koronavendéglőben nagyobb összegű megtakarított pénzét elvesztette. Senki se mulassza el Senki se mulassza el kísérletet tenni a világhírű Maipole Soap angol festő szappannal, hogy egy kevés forró vízzel 15 perez alatt megfessen utczai ruhát, nyári toilettet, batiszt, gaze, szatin, creton, selyem, bársony, kelmét, szalagot, csipkét stb. A festés színtartó, nem fakul, méregmentesen a szövetet nem rontja: az eljárás oly egyszerű, mint a közönséges mosás, bárhol a legelegánsabb helyen is eszközölhető, mert semmi piszkot nem hágy és sem a kezet, sem az edényt nem fogja. Rendjel viselhetési engedély Ő felsége a király megengedte, hogy báró Goumoens Gusztáv vezérőrnagy az itteni 66. sz. gyalogdandár parancsnoka a részére adományozott kir. portugali „Sa Benito ď Aviz” katonai rend középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Gazdátlan tutaj A múlt héten Ravassz Zsigmond ó-szőnyi lakos, molnármester egy 27 szál fenyőből álló elszabadult talpat fogott ki, mely 16 szál fenyővel volt terhelve. A jogos tulajdonos Ó-Szőny község elöljáróságánál, esetleg rendőrségünknél is jelentkezhetik. A Komáromi Lapok 1898. április 30-ai számából Curiai döntvény A m. kir. curia polgári teljes tanácsülésében arra a kérdésre nézve, hogy váljon van-e utóajánlatnak helye az árverési föltételek teljesítésében késedelmes vevő ellen megtartott újabb árverés után? Akként határozott: hogy utóajánlatnak az árverési föltételek teljesítésében késedelmes árverési föltételek teljesítésében késedelmes árverési vevő veszélyére megtartott újabb árverés után is helye van. Válogatta: Kamoncza Márta Válogatás az Érsekújvár és Vidéke című lapból Betörés a jegyzőségen Az elmúlt napokban ismereüen tettesek az éj leple alatt behjatoltak a tardoskeddi jegzyői hivatal helyiségébe és feltörték az összes szekrényeket és fiókokat érték után kutatva, azonban csak 2300 koronát találtak, meylet elvittek. - Ugyanazon éjjel betörők jkártak az ottani róm. kath. templomban is, ahol feltörtek néhány perselyt és azok tartalmát magukkal vitték. A jelek szerint mindkét betörést ugyanazok a tettesek követték el. (1931. szeptember 6) Mécs László Tardoskedden Szlovenszkó nagy költője, Mécs László hatalmas siker jegyében szerepelt Tardoskedden vasárnap este. A Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet rendezésében indult szavalókörút első állomása Tardoskedd volt, ahol a pap-költő szereplése zsúfolásig megtöltötte a kultúrtermet. A hallgatók lengyaobbrészt falusi gazdák és iparosok voltak, akik még soha nem hallották Mécs szavalóművészetét. Roppant figyelemmel és fegyelemmel élvezték az est mindne műsorpontját. Ázt est bevezető programpontja Ádámy Rezső lendületes betanításában szereplő vegyeskúrus dala volt, majd Haliczky Zoltán dr. esperes-plébános üdvözölte a költőt. Az estét Kropacsek Imre zárószavai fejezték be s utánna hetven terítékes bankett következett, melyen még a verbunkost és a bot. táncot is eljárták Mécs László tiszteletére a derék tardoskeddiek. (1931. november 8) Gyűlés az autonómista program mellett A gazdasági válság, melyet most a katasztrofális terméseredmény súlyosbít, Tardoskedden ebben a nyolcezer lakosú nagy magyar faluban is a nyomor fenyegető árnyait kelti életre. Ezt a fenyegető helyzetet tárgyalta az a méreteiben is impozáns népgyűlés, mely vasárnap zajlott Tardoskedden a szövetkezet udvarán. Ez alkalommal a hallgatóság soraiban számos kommunista is jelen volt, akik meggyőződést szerezhettek, az országos kersztényszocialisgta párt minden tényezőjének ma legelső gondját képezik a saját hibáján kívül ínségbejutott földműves munkásság segítése. Czibulka Istvn helyi elnök meleg szavakkal köszöntötte a jelenlévőket, majd Zsilinszky Irén kedves szavakkiséretében csokrot nyújtót tát Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselőnek. A gyűlés első szónoka az érsekújvári körlet népszerű elnöke Turchányi Imre dr. volt, őt Jabloniczky János dr. nagyszerűen felépített beszéde követte. igen nagy hatást ért el beszédével Esterházy János (gróf) földbirtokos, aki megemlítette:,, megadjuk a pénz- és a véradót egyformán az államnak, ezért azt vámok, hogy a kormány egyformán mérjen a Morván innen és a Morván túl”. A népgyűlés szónokai voltak még Alapy gyula dr. tartományi képviselő, Balogh Péter földmunkás, Kárpáty Béla dr. valamint a zárszó jogán Aixinger László dr. országos főtitkár. A közönség lelkesen ünnepelte a szónokokat. (1931. július 14) Kropacsek Imre tanító gyűjtéséből válogatta Bencze István ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 1 Fülek művelődéstörténeti örökségének megmentését tűzte ki célul a helyi Koháry Helytörténeti Klub Múlt a jelenért és a jövőért alakítani. „Szakértőkre volt szükségünk a munkákhoz, hisz bármennyire is megvan bennünk a tenni akarás, laikusoknak számítunk Huszti Ágnes kolléganőmmel, aki a művelődési központ népművelője, magam pedig közgazdász vagyok. Ezért elsősorban történelem és magyar szakos tanárokat kerestünk fel, hogy terveinket közösen valósítsuk meg. A munka beindult, s idény márciusban Estefán László személyében elnököt is választottunk a Koháry Klub élére, mely közben igazi baráti társasággá kovácsolódott.” Hogy Koháry és a vele kapcsolatos történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek a fülekiek köztudatában, a helytörténeti klub célul tűzte ki, hogy feldolgozza a füleki vár, a Ferenc-rendi kolostor és templom történelmét és jelenét, s bemutatja a helyieknek és az ide érkezőknek egyaránt. A tervek között egy bulletin megjelentetése szerepel rövid történelmi ismertetővel, valamint egy leporelló, mely képekben is bemutatja a vár, a templom, a kolostor és a múzeum történetét. Most azt tervezik, hely- történeti kutatásokra szereznek táA városháza lett működik, így is nyújtotta be pályázatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. Önálló szervezetként még nincs bejegyezve, de erre igyekeznek minél előbb sort keríteni, hisz polgári mogatást, valamint a várral kapcsolatban információs táblák kie- lyezésére, mert a Fülekre érkezőknek semmi sem adja tudtukra például még azt sem, hol a várfeljá- rat. A Koháry-kápolna felújtása is lentősen támogatta, ahol tudta, segítette a fiileki Ferenc-rendi kolostort” - emeli ki Mede Eszter. „Koháryt háromszázötven évig nem említette senki, azt akarjuk, alkotások megtekintése után a jelenlevőket frissítővel vendégelte meg a Koháry Klub. A helytörténeti tárasaság tevékenyégé után essen szó magáról a klubról. A Koháry Helytörténeti Klub a Füleki Városi Művelődési Központ melA 18. századból származó római katolikus ferences templom szívügye a helytörténeti klubnak, de erre egyelőre nem kaptak támogatást. A kutatásokra kért támogatással kapcsolatos pályázatuk még elbírálás alatt áll, de az előkészítő munka már szeptemberben megkezdődik. Beindulnak a szakmai előadások és vetélkedők. A tervezett előadók között Böszörményi István, Roncsol László, Győri György, Drenko József, Püspöki Nagy Péter és Sugár Balázs szerepel. A történelmi vetélkedőkre a 2000/2001-es tanév tavaszán kerül sor, így a történelemtanárok már szeptembertől megkezdhetik az alap- és középiskolás diákok felkészítését. A Koháry Helytörténeti Klub minden egyes rendezvénye azt a célt szolgálja, hogy lassan bekerüljön az emberek tudatába, milyen kulturális örökséggel is rendelkeznek. „Füleknek már csak a történelmi emlékei maradtak” - mondja a szebb napokat is megélt, sok gonddal küzdő kisvárosról Mede Eszter. „Legalább amink van, azt mutassuk meg. Kulturális Örökség Minisztériumához. A pályázati kiírás témája éppen nekik megfelelő volt: olyan tevékenységre kérhettek támogatást, mely a szülőföldhöz, az adott régióhoz közel eső történelmi személlyel vagy hellyel kapcsolatos hagyományok ápolását szolgálja. „Koháryt a fülekiek méltatlanul elfelejtették” - mondja Mede Eszter a füleki vár kapitányáról, aki a rábízott várat önként nem volt hajlandó átadni az ellenségnek. De nemcsak a történelem emlékezik meg a katonáról, hanem az irodalom is a költőről, mert Koháry ver- selgetett is magányos rabságában, mikor börtönbe került. „Családja nem lévén az egyházat is jehogy tudjanak róla.” A füleki várkapitány nevéről elnevezett hely- történeti klubnak 2000 tavaszától megvalósulhattak az első rendezvények. Március 11-én ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Koháry István születésének 351. évfordulójáról. Az általa épített templomban több koncertet is szerveztek, nyáron pedig első ízben rendezték meg a Füleki Várjátékokat. Legutóbbi rendezvényük is sikeres volt: Jacsmenyík József füleki festőművész Útjaim című kiállításának megnyitójára zsúfolásig megtelt a városi múzeum galériája. A megnyitóünnepség és a többnyire hazai tájakat ábrázoló, szó szerint színes élményt nyújtó társulásként sikeresebben pályázhatnak, mint ha vmk nevében kérnek támogatást. A működés egy éve alatt sikerült a tagságot is kiA városi múzeumban berendezett palócszoba (Archív felvételek) KÓSIK ANDREA inden a templom restaurálásával kezdődött - meséli Mede Eszter a füleki Koháry Helytörténeti Klub történetét. - A templom bejárata fölött magyar nyelvű felirat hirdette, hogy a neobarokk építményt gróf Koháry István emelte 1725-ben. Az épület felújítása előtt attól féltünk, a felirat eltűnik, ezért lefotóztuk, hogy megmaradjon az utókor számára. Szerencsére sikerült megmentenünk nemcsak fényképen, hanem a valóságban is, így ma is olvasható a templom felújított homlokzatán.” Mede Eszter elmondta, ekkor érezték először: az eddigi kezdeményezéseknél most már határozottabban és szervezettebben kellene tenni valamit, hogy megmentsék Fülek történelmi és kulturális emlékeit. Huszti Ágnessel a Városi Művelődési Központ munkatársaiként az első lépést meg is tették, mikor 1999 márciusában pályázatot nyújtottak be a Nemzeti A gimnázium épülete A füleki vár
