Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-04 / 179. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 4. Politika 5 Leköszönt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, aki mint mondta: hálával tartozik a határon túl élő magyaroknak Magyarország arcán a mosoly A leköszönt elnök (Prikler László felvétele) RÖVIDEN Közös jelölt az SDK-frakció élén? Pozsony. Ha az SDK többi platformja elfogadná, a Zöldek Pártja (SZS) és a Szlovák Szociáldemokrata Párt (SDSS) hajlandó közös je­löltet indítani az SDK frakcióvezetői posztjára. Ebben tegnapelőtt e- gyezett meg a két párt vezetője, Ladislav Ambróš és Jaroslav Volf. Azt, hogy kit jelölnének erre a posztra, egyelőre nem árulták el. (SITA) Kész a decentralizációs tervezet Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a kormány határozata alapján elkészítette a tárca decentralizációjára tett javaslatát, ami azonban nem felel meg a közigazgatási reform nyomán létrejövő, egészségügyi szolgáltatásokat is ellátó régiók igényeinek - véli Ru­dolf Zajac. A DS egészségügyi szakértője rámutatott, ezután sem támogatják Roman Kováč szakminisztert megjegyzése miatt, mely szerint elődjéhez, Tibor Šagáthoz hasonlóan folytatná az egészség­ügy transzformációját, (sárp) Két nap - két megsemmisített autó Kassa. A tegnapelőtti robbantás után tegnap hajnalban újabb sze­mélygépkocsi semmisült meg a városban. A kassai Milan P. tulajdo­nában levő Škoda Felicia vált a tűz martalékává. Azt, hogy a tüzet gyújtogatás vagy csak technikai hiba okozta-e, még nem állapította meg a rendőrség. A Felicián kívül, melyen 170 ezer korona kár ke­letkezett, megsérült még egy orosz férfi tulajdonában levő BMW és két szlovák tulajdonú kisebb autó is. (TA SR) Holnap hetvenéves Michal Kováč Pozsony. Holnapi, 70. születésnapja alkalmából fogadta tegnap Michal Kováčot Mikuláš Dzurinda. A kormányfő Kováčcsal egyebek közt Szlovákia volt államfőinek hivatali státusát vitatta meg. Az exel- nök jelezte, nem kíván visszatérni a politikába, de örömmel venné, ha a mindenkori volt államfőnek rendelkezésére állna egy kisebb hivata­li apparátus. Kováč az elkövetkezendő időszakban azon szeretne fára­dozni, hogy a HZDS ellenpólusaként egy erős jobboldali párt jöjjön létre az országban. Holnapi születésnapját a pozsonyi Szlovák étte­remben ünnepli, ahová 120 fős vendégsereget várnak. (SITA) Szlovákiában is terjed a prostitúció Pozsony. Jogrendünk szerint a prostitúció nem büntetendő, vi­szont szorosan összefügg más bűncselekményekkel - pl. üzletszerű kéjelgés, kábítószer-terjesztés stb. -, melyek címén eljárás indulhat -jelentette ki Ján Čarnogurský. „A prostitúciót nem lehet betiltani és megszüntetni, viszont lehet korlátozni” - szögezte le az igazság­ügyi miniszter, (sza) Megfejtették a kolera genetikai kódját London. Amerikai kutatók megfejették a kolerát okozó baktérium genetikai kódját. A felfedezés valószínűleg meggyorsítja az egyik legveszélyesebb halálos betegség elleni küzdelmet, hiszen az új in­formáció birtokában sokkal könnyebben lehet majd megtalálni a betegség ellenszerét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ada­tai alapján az elmúlt két évben több mint félmillió ember kapta meg a betegséget, s közülük 20 ezren bele is haltak. (TA SR) Újabb menekültkérelmek Finnországban Pozsony. A külügyminisztérium kéri a szlovák állampolgárokat, ne kérjenek politikai menekültstátust Finnországban, mivel ezzel csak rontják Szlovákia hírnevét, és az új finn menekülttörvények alapján úgy sincs esélyük. A közelmúltban újabb 48 szlovák állampolgár kért menedéket Helsinkitől, így újra levegőben lóg a finn vízumkényszer. Az új törvények alapján 21 napon belül kitoloncolják a nemkívánatos menekülteket, s a segély, melyet kapnak, a visszaútra se elég. (SITA) Az energiaszektor privatizációját sürgeti a DS Ismertek a felelősök Tegnap leköszönt a rend­szerváltás utáni Magyaror­szág első szabadon válasz­tott elnöke, Göncz Árpád. MTI- és ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. Érettségi után a Pázmány Péter Tudomány­egyetemjogi karán folytatta tanul­mányait, 1944-ben doktorált. 1942-től az Országos Földhitelin­tézetben dolgozott. 1944-ben a Táncsics-zászlóaljban fegyveresen részt vett az ellenállásban. Politi­kai pályafutása 1945-ben a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött. A kis­gazdapárt szétverése után állás nélkül maradt, majd 1948-tól se­gédmunkásként, később lakatos­ként dolgozott. 1951-1956 között talajvédelmi technikus, üzemszer­vező agronómus volt. 1952 és 1956 között négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszövet­ségben dolgozott, majd november 4-e után bekapcsolódott az ellen­állásba. Két évvel később, a Bibó- per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetéséből 1963-ban, amneszti­ával szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, s 1963-tól szakfordítóként, 1965-től műfor­dítóként és szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1983-ban József Attila-díjat kapott, 1989-ben Wheatland-díjban részesült az an­gol irodalom kiváló tolmácsolásá­ért. Száznál több mű fordítója. Is­mert drámái a Magyar Médeia, a Mérleg és a Rácsok. 1981 decem­berétől a Magyar írószövetség for­dítói szakosztályának elnöke, 1989 decemberétől 1990 szeptem­beréig a Magyar írószövetség elnö­ke volt. 1990 szeptembere óta az írószövetség tiszteletbeli elnöke. A nyolcvanas évek végén alapító tag­ja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad De­mokraták Szövetségének és a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottságnak. Az 1990. évi országgyűlési válasz­tásokon az SZDSZ budapesti terü­Kétszer választotta államfővé a magyar Országgyűlés. leti listájának vezetőjeként került be a parlamentbe. 1990. május 2- án az új Országgyűlés alakuló ülé­sén elnökévé választotta. E tisztsé­gében ellátta a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöki teendőit is. 1990. augusztus 3-án az Ország- gyűlés öt évre a Magyar Köztársa­ság elnökévé választotta, majd 1995. június 19-én újraválasztotta. Összesen 3654 (az ideiglenes idő­szakkal együtt 3746) napig látta el ezt a közjogi méltóságot. Több mint 130 külföldi látogatást tett. Ő volt az első magyar köztársasági elnök, aki államfői minőségében látogatta meg az Egyesült Államo­kat, Nagy-Britanniát és Ausztráli­át. Az elmúlt tíz év alatt Göncz Ár­pád 54 hazai és külföldi kitünte­tésben, címben részesült, több vá­ros díszpolgárává fogadta, és szá­mos egyetem avatta díszdoktorrá. Göncz Árpád tegnap este a követ­kező beszéddel búcsúzott tisztsé­gétől: Honfitársaim, kedves barátaim! Tíz esztendővel ezelőtt az ország népét megtestesítő, szabadon vá­lasztott Országgyűlés úgy határo­zott, hogy visszatér szabadság- harcba torkolló két forradalmunk útjára, és társadalmunk életének alapjává a népfelség elvét - a de­mokráciát -, hazánk államformá­jává a köztársaságot nyilvánítja. A legelső történelmi pillanatban, amikor két elveszített világháború minden politikai és erkölcsi követ­kezménye, négy évtizedes katonai megszállás után függetlenségün­ket visszanyerve, ezt önakaratá­ból megtehette. Döntése történel­mi határvonal: népünk évszázad­okig szolgált hol tiszteletreméltó, s az emlékezetében mindmáig élő, hol arra méltatlan, nyakára tele­pedett urakat, míg ezután - bíz­zunk benne: belátható időnk vé­gezetéig - az ország választott ve­zetői fogják szolgálni az ország népét. Ekkor, tíz esztendővel ez­előtt, ruházta rám az Országgyű­lés a köztársaság elnökének - a nép első szolgájának - tisztét. Jog­körét szigorúan elhatárolva a tör­vényhozói, végrehajtói és bírói ha­talomtól. Történelmi tapasztala­tok alapján: az országnak egyszer s mindenkorra elege volt a botcsi­nálta kényurakból. Az alkotmány pontosan megszabta a tisztség jel­legét és betöltőjének feladatát. „A köztársasági elnök kifejezi a nem­zet egységét, s őrködik az állam- szervezet demokratikus működé­se fölött.” Kifejez és őrködik. Ez nem hatalmi jogosítvány. Az al­kotmány még az elnök kegyelmi jogkörét is miniszteri ellenjegy­zéshez köti. A törvények alkotmá­nyosságával kapcsolatos aggályai­val csak az Országgyűléshez folya­modhat. Vagy az Álkotmánybíró- sághoz. Az alkotmány érdemi ha­talmat csak háború vagy rendkívü­li állapot esetén ád neki. Szolgála­tának hitelét tehát csak a szavai - azok meggyőző ereje, igazságtar­talma - támasztja alá. Ha e szavak az ország népének - a nép többsé­gének: gazdagnak, szegénynek, ta­nultnak, tanulatlannak vágyait, aggályait fejezik ki. Ha igen, a köz­társaság elnöke akár az ország élő lelkiismerete, népének szószólója is lehet. Aki ebben a minőségében magának a népnek felelős. Erkölcsi értelemben. Mert a megbízatása végeztével az mond fölötte ítéletet. Meg a tulajdon lelkiismerete. Hogy sikerült-e valóban hű szolgája len­nie azoknak, akiknek szolgájuk nincsen, Mindkét ítélet nyomo­sabb, mint bármiféle bíróságé. Mert mindkettő emberi lélekben formálódik, s így megfellebbezhe­tetlen. Az ország, amit az elnökségem előtt is ismertem, s tíz év alatt még mélyebben megismertem, ez idő alatt alapjaiban változott meg. Po­litikai rendszere átalakult: pa­rancsuralomból a nép uralmává. Annak minden erényével és gyön­géjével egyebemben. Gazdasági rendszere átalakult: államilag irá­nyított tervgazdaságból magántu­lajdonon alapuló piacgazdasággá. Annak minden erényével és gyön­géjével egyetemben. Hazánk, a volt Szovjetunió egykori csatlósa, ma az Észak-atlanti Szövetség tag­ja, s belátható időn belül az Egye­sült Európa egyenjogú tagországa lesz. Azé az Európáé, ahol a sza­badság és a törvény előtti egyenlő­ség elvileg mindenki jussa. Min­denkié - aki élni tud vele. De mind­máig nem vagyunk emberközpon­tú ország. Ahol az iskola értelem­szerűen a gyerekért van, s a kórház a betegért. Á „hivatal” Kovács úrért és Szabó néniért. Nem azért, hogy az aktájukat lezárja, hanem hogy kézen fogja őket, megoldja a gond­jukat, bajukat, ami miatt az álmuk nyugtalan. Ma - tíz évvel a rendszerváltás után - az ország még mindig vissz­hangzik a csatazajtól. A kezek ököl­be szorulnak ahelyett, hogy végre valahára simogatnának. Ellenséget keresünk ott, ahol könnyűszerrel barátot lelhetnénk. Hadd ismétel­jem meg, amit tíz éve mondtam: ideje, hogy Magyarország arcára visszaköltözzék a mosoly. Igaz: a társadalom nem igazodik pontosan a rohamos fejlődés pa­rancsához. A továbbélő múlt leg­alább olyan mélyen hat, mint a vágtató jelen. Amivel lépést tarta­ni ugyancsak nehéz. Ember és tár­sadalom vagy száz év hordalékát, tömérdek előítéletét hordozza magában. Kiszűrnie még sem bá­torsága, sem ereje, s tán ideje sem volt. Igazában tudatára sem éb­redt. Nem képes oldani az örökölt ellentétek és az együttműködés kényszere közötj a feszültséget. Jóllehet ez tenné a közösség min­dennapjait igazán élhetővé. Pedig a múltunkkal legalább szembe­nézni igenis képesek volnánk. Hi­szen azt is a valamikori jelen kényszere formálta. Azért, hogy a társadalom megbéküljön, ma kö­zösen vagyunk felelősek. Ha el­mulasztjuk, napjaink elherdált bé­kességét a gyermekeink fogják számon kérni rajtunk. A békesség­szerzésre - nekem - egyetlen esz­közöm volt: az emberi szó. Lehet, hogy tévedtem. Nem is egyszer. Lehet, hogy kimondtam, amit nem kellett volna. Lehet, hogy hallgattam, amikor szólnom kel­lett volna. De a csönd néha a szó­nál is messzebbre hangzik. Az elmúlt tíz év során sokan segí­„Tízévi munkánk utolsó napján: köszönöm, Magyarország!” tettek: mindenekelőtt a közvetlen munkatársaim, s rengetegen, akik akarva-akaratlanul tanáccsal szol­gáltak. Talán anélkül, hogy tudtak volna róla. Mindannyiuk munkáját minősíti az a tömérdek, csupa sze­retet méltató levél, amit közös munkánk végeztével az ország va­lamennyi részéből az utóbbi idő­ben kaptunk és kapunk. S amit mindannyiunk nevében ezúton is szívemből köszönök. Négy kor­mánnyal dolgoztam együtt. Egyi­kükkel sem értettem mindenben egyet. De jó szándékukban nincs jogom kételkedni. Hazánk tíz esz­tendei, szakadatlan fejlődése bizo­nyítja, hogy mind a négy okkal épí­tett elődje olykor nagyon is hálát­lan munkájára. Eredményeikért elismeréssel tartozom mind a négynek. Az országnak meg tiszte­lettel jövőbe tekintő kitartásért. S hálával hazánk valamennyi polgá­rának, határainkon túl élő magyar testvéreimnek, erőt adó és irányt mutató szeretetükért. Végezetül: hadd mondjam ki azt az egyetlen mondatot, amit Isten segítségével közösen végzett tízévi munkánk utolsó napján joggal és okkal kimondhatok: köszönöm, Magyarország! ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Haladéktalanul magáno- sítani kell az állami energetikai mű­veket - tartja a Demokrata Párt (DS). Peter Tatár képviselő szerint a privatizációval felszámolnák a kli- entelizmushoz vezető személyi ösz- szefonódásokat, mely az atomener­getikai szektorban a legnyilvánva­lóbb. Elmondta, Tibor Mikuš és Štefan Košovan, a Szlovák Villamos Művek volt vezetői, a nagyszombati Atomenergetikai Kutatóintézet igazgatója, valamint a bohunicei és a mohi erőművek irányítóinak nevé­vel fémjelzett atomlobbi nyomást fejt ki a kabinetre, hogy a kormány elegendő pénzt különítsen el a mohi atomerőmű hármas és négyes blokkjának befejezéséhez. Tatár úgy véli, a villamos művek átalakításá­nak és privatizációjának fékezéséért a gazdasági minisztérium, a kor­mány, a vállalat vezetése és a már említett atomlobbi mellett a HZDS, az SDĽ, az SDKÚ és Robert Fico egy­aránt felelős, (sá) A legfelsőbb bíróság és az igazságügyminisztérium közös székházáért másfél éve folyik a harc Hamisítatlan székházháború hamisítással SZABÓ MÓNIKA Pozsony. Štefan Harabinnak, a legfelsőbb bíróság elnökének akár a posztjába is kerülhet a bíróság Megyeház téri székházáért az igaz­ságügyi minisztérium ellen folyta­tott harca. Az elnök azt állítja, a székház a legfelsőbb bíróság tulaj­donában áll. Szavai szerint a járási hivatalnak még májusban átadta az épület kollaudációjáról szóló határozat másolatát - mely szerint az épület a legfelsőbb bíróság keze­lésébe tartozik -, és kérte annak jogerőre emelését. Erre azután ke­rült sor, hogy a hivatal archívumá­ban nem találták az irat eredetijét, amiről tájékoztatták a bíróságot is. Arról azonban a hivatalnokok már nem küldtek értesítést, hogy az eredeti határozat később előke­rült, és azon az épület kezelője­ként az igazságügyi minisztérium van feltüntetve. Fennáll tehát a gyanú, hogy a legfelsőbb bíróság­ról elküldött határozat hamisít­vány. A legfelsőbb bíróság azon­ban elutasítja az okirathamisítás vádját. Harabin azzal védekezik, hogy bármikor bepillantást enge­délyez a birtokában levő iratokba, építésügyi határozatokba, melyek azonban nem minősíthetők hiva­talos okiratoknak, mert másola­tok, így hamisításukra sem kerül­hetett sor. Harabin kijelentette, a legfelsőbb bíróság alkalmazottai nem követtek el törvényellenes tet­tet. Nem zárja ki, hogy az irat ha­mis, amíg azonban nincsenek bi­zonyítékai, nem vádolhat meg senkit. Ha valakinek bizonyítékok állnak rendelkezésére az üggyel kapcsolatban, az álljon elő velük - szögezte le. A legfelsőbb bíróságnak, az igaz­ságügyi minisztériumnak és a leg­főbb ügyészségnek is otthont adó épületért a felek másfél éve harcol­nak. Akkor a bíróság kérte a pénz­ügyminisztériumot, hogy a székhá­zat helyezze a bíróság kezelése alá. Ehhez a kérvényhez csatolta az említett fénymásolt iratot. A bíró­ság nem kérdőjelezi meg, hogy az épület most az igazságügyi tárca kezelésében áll, csak azt szeretné elérni, a pénzügyminisztérium döntse el, a jövőben kinek az irá­nyítása alá tartozzon. Az igazság­ügyi miniszter várhatóan kezde­ményezni fogja Harabin leváltását. Ha a kormány és a parlament nem mutat hajlandóságot erre, nem zárható ki, hogy Harabin a módosí­tott alkotmány hatályba lépésével lesz kénytelen távozni posztjáról. „Határőrséget" állítanak a termésdézsmálók ellen Krumplikommandó ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia, segíts maga­don, s az Isten is megsegít! - így rea­gált Vladimír Palkó, a parlament vé­delmi bizottságának elnöke a rend­kívüli méreteket öltő terméslopásra. A mezei őrségről szóló hatályos tör­vény értelmében a földtulajdonosok maguk is megvédhetik a termést. A gazdák szövetségbe tömörülhetnek, mely szervezet őrséget állíthat. Bár­kit alkalmazhatnak, aki nem bünte­tett előéletű. Az őrség szükség ese­tén fegyvert is használhat” - mond­ta Palkó, aki szerint az augusztus 1- jétől hatályos közhasznú munkáról szóló jogszabály alapján - a rendkí­vül veszélyeztetett területeken - közhasznú munkaként a hosszabb ideje munkanélküliek is teljesíthet­nének őrző-védő szolgálatot. Azo­kon a területeken, ahol elsősorban a romák lopnak, érdemes lenne ro­mákat alkalmazni csőszként, ami a Luníkon már bevált - jegyezte meg Palkó. A rendőrség a lopás bejelen­tése után azonnal kiszáll a helyszín­re, s Kelet-Szlovákiában fokozzák a járőrözést. Az eperjesi és a kassai já­rási rendőrség döntése értelmében a termésdézsmálók ellen a rendőr­ség kommandósokat és motoros járőröket is bevethet, (sza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom