Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-25 / 197. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 25. Politika 5 Beszélgetés Kvarda Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja alelnökével a közigazgatási reform részleteiről „Nem késtünk a tervezettel” Kvarda: míg egy törvényt a parlament nem fogad el, módosítható (Archívum) Az utóbbi napokban hatal­mas sajtóvisszahangot váltott ki a Magyar Koalíció Pártjá­nak az a javaslata, hogy a közigzgatási reform kereté­ben hozzák létre a 13., ún. Komárom megyét. Az MKP reformjavaslatairól beszél­gettünk Kvarda József alel- nökkel, a párt közigazgatási tanácsának elnökével. GAÁL LÁSZLÓ Az MKP Országos Tanácsa június 24-én állt elő az ún. Komárom megye létrehozásának javaslatá­val, amely főleg a Magyar Polgár- mesterek Egyesülete szlovákiai választmányának augusztus 17-i dunaszerdatjelyi ülését követően váltott ki erős visszhangot. Nem gondolja, hogy megkéstek a ja­vaslattal, hiszen mind a kor­mánybiztos, mind a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása már tavaly különböző párbeszédeket szorgalmazott, ahol véleményez­ni lehetett a reformot? Ráadásul az MKP a kormánykoalíció tagja­ként szorgalmazhatta volna saját elképzelését. Már korábban tárgyaltunk a legerő­sebb koalíciós partnerrel, az SDK- val, majd az SOP-val, és ismertet­tük elképzelésünket. Előtte több­ször is felvázoltam az elképzelést, felsorolva a járásokat is, amelyek­ből a megye állna, azzal a különb­séggel, hogy akkor még a Szenei já­rás is szerepelt a felsorolásban, de \\ Egyáltalán nem ér- ' zem úgy, hogy . . elkéstünk volna. >> ők kinyilvánították, nem szeremé­nek a megyéhez tartozni. Már tíz-ti­zenegy hónappal ezelőtt készítet­tünk térképet, amelyet Nižňanský kormánybiztos úrnak is megmutat­tunk. Ezért nem értem a mostani sajtókampányt. Egy évvel ezelőtt még nem lett volna értelme felverni ezt a javaslatot, hiszen akkor még csak a koncepcióról volt szó. Az MKP nem volt képviselve Nižňanský munkacsoportjában. Azt sem tudtuk, kik vannak abban a csoportban, amely a koncepción dolgozik, oda az MKP egyetlen szakemberét sem hívták meg. Egy­általán nem érzem úgy, hogy elkés­tünk volna, ugyanis a kormány előtt a mai napig nincs ott az a tör­vény, amelyik a megyékről szól. A 12 megyéről hozott kormányhatá­rozat eléggé szokatlan megoldás volt, a baloldal csikarta ki, mert szerette volna elodázni az egész fo­lyamatot. Az SDĽ egyik ilyen anya­ga volt a „Nagyobb területek önkor­mányzatainak alternatív lehetősé­gei” című, ehhez hozta a kormány azt a döntést, hogy 12 megyét kell létrehozni. Ami felettébb furcsa megoldás, mert ilyen döntést ah­hoz a törvénytervezethez kell hoz­ni, amely erről szól. Több párt is azt kifogásolja, hogy elképzelésüket nem tá­masztották alá konkrét és elfo­gadható érvekkel. A közigazgatási reformtervezet 14 pontban sorolja fel, minek alapján kellene kialakítani a régiókat. En­nek egyik pontja kimondja, a tör­ténelmi, az etnikai, a vallási jelle­gű dolgokat is figyelembe kell venni. Amennyiben a Nižňanský féle, 12 megyéről szóló javaslat kerülne a parlamentbe, az MKP hogyan szavazna, illetve megváltoztatha- tó-e még a kormány erre vonat­kozó határozata? Nyilvánvaló, hogy a tervezet parla­menti jóváhagyásával hatalmas gondok lehetnek. A kormányban ugyan megszavazták a 12 megyét, de jóvá kell hagyni még az erre vo­natkozó törvényt, és itt egy-egy párt vétójoggal állhat elő. Az MKP még semmit nem vétózott meg a kormányban. Arra, hogy esetleg eb­ben a kérdésben a minisztereinket vétózásra ösztökéljük, jelenleg nem tudok választ adni, de ez is elkép­zelhető. És még ott van a parla­ment. Hadd utaljak arra a példára, amikor a Mečiar kormány 1996- ban a parlament elé terjesztette a területi átszervezésről szóló tör­vényt, ez még 75 járással számolt, végül is 79 lett. Amíg egy törvényt a parlament nem fogad el, módosít­ható. Önök olyan megoldást is felvetet­tek, hogy támogatnák a baloldal által szorgalmazott úgynevezett aszimmetrikus területi beosztást, ha az SDĽ cserében hajlandó len­ne támogatni Komárom megye létrehozását. A szimmetrikus modell jobb, de nem lenne jó, ha azon bukna meg a közigazgatási reform, hogy a koalí­ció második legerősebb pártja csak azért nem támogatná, mert soknak tartja a 12 kerületet. Korábbi meg­beszélések alapján úgy tűnt, hogy Komárom megye létrejötte úgy old­ható meg, ha az államigazgatási rendszer is megváltozik. Ezt Vladi­mír Fajé, az SDĽ közigazgatásért fe­lelős alelnöke azzal próbálta ma­gyarázni, hogy amennyiben lét­rejönne a szóban forgó megye, ott elméletileg esetleg arról is tarthat­nának népszavazást, hogy a megye más országhoz szeretne tartozni. Szerintem ez csak álprobléma, nem hinném hogy bármelyik országban is ilyen gondolattal kacérkodná­nak. Amennyiben mégis van vala­milyen félelem, legyen olyan négy nagy kerület, amely felügyeli a régi­ókat hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Minderről még a parlamenti szünet előtt tárgyaltunk az SDĽ és az SOP képviselőivel, s akkor felme­rült az a kérdés, hogy az alkot­mánymódosítás is csak akkor me­het át, ha a magyarok megszavaz­Bár jobb megoldás- ** nak tartjuk a szim­metrikus rendszert, hajlandóak va­gyunk tárgyalni az . . aszimmetrikusról. >N zák. Akkor ők nyilatkoztak úgy, hogy ennek fejében kellene az ön- kormányzatok óhajának engedni, de az szükségeltetik, hogy az állam garantálni tudja területi integritá­sát. Ők úgy látták, hogy a négy nagy kerület államigazgatás szem­pontjából garantálni tudná ezt az egységet. így lett üzletelés tárgya ez a kérdés. Akkor az mondtam, ha va­lóban létezik ilyen félelem, mi bár jobb megoldásnak tartjuk a szim­metrikus rendszert, hajlandóak va­gyunk tárgyalni az aszimmetrikus­ról, de csak akkor, ha a tárgyalunk az általunk javasolt önkormányzati területről is, amely ellen szakmai szempontból a mai napig senki tu­dott olyan érvet felhozni, amely cá­folná létjogosultságát. A legfelsőbb bíró szerint azért akarják őt leváltani, mert bírálja Ján Čarnogurský igazságügyi minisztert Harabin az áldozat szerepében tetszeleg ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Štefan Harabin, a legfel­sőbb bíróság elnöke szerint teljesen megalapozatlanok Ján Čamogur- ský igazságügy-miniszter ellene fel­hozott és a kormány elé terjesztett érvei, melyekkel leváltásának szük­ségességét indokolta. A legfelsőbb bírónak meggyőződé­se, hogy a miniszter elsősorban azért tett javaslatot menesztésére, mert nem volt képes elviselni folya­matos bírálatát, melyekkel a tárca koncepciótlan vezetéséért, a prob­lémák megoldásának elodázásáért illette. A leváltására tett javaslattal akaija elterelni a figyelmet saját tétlenségéről - jelentette ki Hara­bin. Szerint az általa megfogalma­zott kritika jogos, hiszen Čar­nogurský megbízatása alatt nem tett semmit sem a bírósági eljárás, sem a bírák ellen folytatott fegyelmi eljárás lerövidítésének érdekében, továbbra is tarthatatlanok a bírák munkakörülményei, ami miatt ugyancsak kifogásokat emelt a szaktárca vezetőjénél, aki ennek el­lenére még arra sem vette a fárad­ságot, hogy elemzést készítsen a bí­róságok helyzetéről. Harabin köte­lességének tartotta, hogy a bíróság problémáival az igazságügy-mi­niszterhez forduljon. Ján Čarnogurský azonban úgy ítéli meg, hogy az utóbbi időszakban a legfelsőbb bíróság körül kibontako­zott botrányok, mint az okirat­hamisítási vagy a Jozef Štefanko bí­ró körüli bonyodalmak, illetve Ha- rabinnak az alkotmánny módosítá­sával kapcsolatban hangoztatott negatív véleménye elegendő a leg­felsőbb bíró leváltásához. Mint is­meretesjavaslatát a bírói tanács vé­leményének kikérése és magának az érintettnek a meghallgatása nél­kül a kabinet jóváhagyta. Harabin az ellene felhozott valamennyi ér­vet cáfolta. Ján Čarnogurský ismé­telten megerősítette, hogy az általa felhozott érvek igazak és megala­pozottak. Ezekből kitűnik, hogy Harabin nem nevezhető szakmai és erkölcsi tekintéllyel rendelkező sze­mélynek - mondta az igazságügyi miniszter. Cáfolta azt is, hogy levál- tási javaslata alkotmányellenes. A bíróság alelnökének leváltása kap­csán a kérdésben az alkotmánybíró­ság már állást foglalt és kimondta, hogy a legfelsőbb bíróság alelnökét és elnökét is a bíróságokról és a bí- rákról szóló jogszabály értelmében az a szerv hivatott leváltani, amely hivatalába kinevezte őket. Az alkot­mánybíróság alkotmányosnak mi­nősítette Štefanko leváltását. Hara­bin menesztését pedig ugyan ezen jogszabályok értelmében akarják véghezvinni - hangsúlyozta a tárca­vezető. Mielőtt a parlament meg­hozná döntését a legfelsőbb bíró le­váltásáról, a miniszter kikéri a bírói tanácsok véleményét, (szamó) A. Nagy László: alapos vizsgálatra van szükség a zsolnai gyilkosság ügyében, s szembe kell nézni a tényekkel Nem befolyásolj álc a menekültpolitikát a történtek ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A zsolnai roma asszony brutális meggyilkolásáról beszá­molt a BBC brit rádió- és tévéállo­más, illetve az amerikai sajtó, pél­dául a New York Times is, negatív képet festve a szlovákiai romák életkörülményeiről, ismertetve fo­lyamatos kivándorlásukat. Az ügy természetesen idehaza is tovább rezonál. „Megdöbbenéssel fogadtam a hírt, egyben szigorú kivizsgálást és büntetést követelek. A kisebbségi és emberi jogi bizot^ág elnöke­ként ezért személyesen kértem meg a rendőrfőkapitányt, hogy az ügyben alapos, körültekintő vizs­gálat folyjon” - mondta el A. Nagy László lapunknak a zsolnai Anas­tázia Balážová brutális meggyilko­lása kapcsán. Kifejtette, fontos, hogy nevén nevezzük a dolgokat, ha bebizonyosodik, hogy faji indít­tatású gyilkosságról van szó, akkor szükséges azt nyilvánosságra hoz­ni, nem szabad titkolózni. Roma vezetők már azon vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy a gyilkosság megfelelő alapot szol­gáltat ahhoz, hogy a romák mene­dékjogot kapjanak külföldön. A. Nagy szerint ez így nem igaz, mi­vel itt nem az államhatalmi szer­vek részéről való diszkrimináció­ról van szó. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az állami szerveknek most lehetőségük van megmutat­ni, hogy felveszik a harcot az etni­kai alapú bűncselekményekkel szemben, ezzel, mint mondta meg lehet nyugtatni mind a romákat, mind a közvéleményt. Ľubomír Hanus, a szlovák belügy­minisztérium külkapcsolatokért felelős osztályvezetője szerint sem lehet összemosni a dolgokat, kü­lönbséget kell tenni egy ilyen egye­di eset - amely bárhol megtörtén­het - és a hivatalos állami politika között, (bár) RÖVIDEN Kihallgatják Vít'azoslav Móricot Pozsony. Kihallgatja a rendőrség Víťazoslav Móric SNS-képviselőt, aki ellen a Polgári Demokratikus Ifjúság és a Szlovákiai Roma Kez­deményezés szervezetek tettek feljelentést. A vizsgálótisztnek sike­rült megszereznie az emlékezetes sajtótájékoztatóról készült hang- fevételt és jegyzőkönyvet, és meghallgatják Móric úr véleményét is. Ha vádemelésre kerülne sor, indítványozzák a képviselő mentelmi joga megvonását. Móric ezzel kapcsolatban nem zárta ki, hogy ön­ként lemond jogáról, hogy kivizsgálhassák az ügyet. (TA SR) Bezárták az első pozsonyi pornómozit Pozsony. Augusztus közepétől bezárták a pozsonyi Istropolis épü­letében működő első pornómozit, jelentették be a mozi tulajdono­sai. Ezzel véget ért a városi önkormányzattal hónapok óta tartó konfliktus. A város ellenezte, hogy a Radošini Naiv Színház tő- szomszédságában ilyen tevékenységet folytassanak. (TA SR) Nem ajánlatos Jugoszláviába utazni Pozsony. Hazánk külügyminisztériuma felhívja a polgárok figyel­mét a Jugoszláviában kialakult rendkívüli, egyre veszélyesebb helyzetre, ahol az őszi elnöki, parlamenti és a szerbiai helyi válasz­tásokra készülnek. Biztonsági okokból nem ajánlott Jugoszláviába utazni, aki teheti, válasszon más útvonalat. (TA SR) Elbocsátások a Luna TV-nél Pozsony. Évvégéig a Luna TV összes, mintegy 237 alkalmazottjá­ból 102-t elbocsátanak. A létszámcsökkentéssel a működtetés költ­ségeit akarják lefaragni, és rövidül a sugárzás ideje is - tájékoztatott Lena Veselá, a Luna menedzsere. A televízió mindössze 9 hónapja sugároz, és komoly anyagi gondokkal küszködik. A helyzeten sokat javítana egy befektető; jelenleg a Hanco céggel tárgyalnak. (SITA) Malíková: az MKP nem való a kormányba! Pozsony. - Felszólítom a ZMOS vezetőségét, akadályozza meg az MKP által szorgalmazott Komáromi megye kialakítását - jelentette ki Anna Malíková SNS-elnök. Hozzátette: a magyarok javaslata a rasszizmus és sovinizmus megnyilvánulása, és az MKP ismét bebi­zonyította, nem való a kormányba. (SITA) Államünnep lesz az adószabadság napja? Pozsony. A Szlovákiai Adófizetők Szövetsége azt szeretné, az adó­szabadság napját nyilvánítsák mozgó államünneppé. Az adószabad­ság napja az a nap, amikortól már nem az államnak, hanem saját magunknak dolgozunk. Idén ez június 14-re, míg tavaly június 11-re esett. Szlovákia a legnagyobb adóterhekkel rendelkező államok közé tartozik, a polgárok bérük 44,7%-át különböző illetékek és adók for­májában az államnak adják. A mozgó államünnepet szorgalamazó petíciós íveket már eljuttatták a parlamentbe is. (SITA) Azonosították a vakságot okozó génmutációt Egyedülálló felfedezés TASR-HlR Pozsony. „Sikerült azonosítanunk azt a génmutációt, mely meghatá­rozza, hogy a terhes roma asszony­nak egészséges, vak vagy ún. gén­hordozó gyermeke születik-e. Ez­után az édesanya dönti el, akar-e vi­lágtalan gyereket vagy sem” - jelen­tette be az egyedülálló felfedezést Anton Gerinec, a pozsonyi gyer­mekkórház szemészetének elöljáró­ja. Hozzátette, évente 15 roma gye­rek születik ezzel a betegséggel, s 15 éves korukig legalább háromszor operálják őket. A betegség egyelőre nem gyógyítható teljesen, a betegek 80 %-a megvakul. A nem roma la­kosok körében kisebb az előfordulá­si arány: 15 000 újszülöttből egyre, míg a romák esetében 700-800 új­szülöttre esik egy beteg. Hatmilliónál is többe került a házelnök rezidenciája Migaš 301 m2-en TA SR-JELENTÉS Pozsony. Jozef Migaš házelnök új rezidenciája a felújított, régi parla­ment második emeletén található, mely összesen 301 négyzetméter ki­terjedésű, ebből 125 négyzetméter ki Migaš szolgálati lakása. A mara­dék 177 négyzetméter reprezentáci­ós célokat szolgál majd, s itt lesznek a testőrök is. A felújítás 6,27 millió­ba került, további 2,66 müliót fordí­tottak a rezidencia bebútorozására, otthonossá tételére. René Semani­šin, Migaš szóvivője a rendkívüli költségekkel kapcsolatban elmond­ta, ez még mindig olcsóbb megol­dás volt, mintha irodákat rendeztek volna be az épületben. A vonatkozó jogszabály szerint szolgálati lakást a köztársasági elnök, a házelnök és a kormányfő igényelhet. A parlament alelnökeinek akkor utalnak ki la­kást, ha nincs a fővárosban állandó lakhelyük. E célból a külügyminisz­tériumtól bérelnek lakásokat, ame­lyek egyike sem nagyobb 69 négy­zetméternél. Előszoba, folyosóval (TA SR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom