Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-03 / 178. szám, csütörtök
n PONUKA ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 3. Életfogytiglan a gyilkosnak Berlin. Életfogytig tartó elzárásra ítélték azt a volt amerikai KFOR-katonát, aki januárban Koszovóban erőszakoskodott egy 11 éves albán kislánnyal, majd megölte őt. A 36 éves Frank Ronghi ügyében amerikai katonai bíróság mondta ki az ítéletet. Ronghi különös kegyetlenséggel gyilkolt: a védtelen teremtés nyakára lépett. (MTI) Muzulmán mészárlás Újdelhi. Huszonnégy óra alatt legalább 85-en haltak meg abban a tömegmészárlás-soro- zatban, amelyet Indiában követtek el szélsőséges muzulmánok. Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő az újdelhi parlamentben a pakisztáni támogatást élvező fegyveres csoportokat tett felelőssé a véres akciókért. (MTI) Bombagyárra bukkantak Náblusz. Palesztin szélsőségesek „bombagyárát” fedezte fel a palesztin rendőrség tegnapra virradóra Ciszjordá- niában, és ezzel Izrael-elle- nes merényleteket akadályozott meg. Égy Náblusz környéki házban tonnaszámra találtak pokolgépek készítéséhez használatos vegyi anyagot, működőképes robbanószerkezetre azonban nem akadtak. (MTI) Johannes Rau gyógyulófélben Berlin. Johannes Rau német köztársasági elnök szerdán, tíz nappal operációja után, elhagyta az esseni egyetemi klinikát. Raut Essenben a hasi ütőér kitágulása miatt operálta meg Christoph Broelsch professzor és csapata, a három és fél órás beavatkozás során csőprotézist ültettek be az államfő testébe. (MTI) Már lábadozik (Archívum) Amerikai drogfogás Washington. Az amerikai hatóságok kedden, szerte az Egyesült Államokban, összesen 148 személyt tartóztattak le, a kábítószerfogyasztók körében speedként emlegetett tabletta hatóanyagának előállítása, illetve azzal való illegális kereskedés miatt. Janet Reno igazságügy-miniszter közlése szerint 36-an a titkos laboratóriumi tevékenységben voltak érintettek, a többiek pedig a terjesztő hálózatban. (MTI) Salamoni tűzszünet Honiara. Tűzszünetet kötöttek tegnap az ellenséges milíciák a Salamon-szigeteken. A megállapodás szerint 48 órán belül leteszik fegyverüket, és egy héten belül széles körű béketárgyalásokat kezdenek. (MTI) „Túl kell lépni a hidegháborús beidegződéseken" - mutatott rá George W. Bush amerikai republikánus elnökjelölt külpolitikai tanácsadója Törekedő tüntetők. Négy rendőr és több rendőrautó „sérült meg" a republikánusok philadelphiai konvenciójának helyszínén. Száz személyt vettek őrizetbe a városban. (ČTK/AP-felvétel) Konvenció incidensekkel MTI-HÍREK Washington. George Bush republikánus elnökjelölt megválasztása esetén az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy mielőbb létrehozza a potenciális interkontinentális fenyegetések elleni országos rakétavédelmi rendszert, az NMD-t - hangoztatta Condoleezza Rice, Bush külpolitikai tanácsadója kedd este, a Republikánus Párt philadelphiai konvenciójának küldöttei előtt. Az NMD-vel kapcsolatos orosz ellenkezésre és a szövetségesek vonakodására az volt Rice válasza, hogy túl kell lépni a hidegháborús beidegződéseken. (Az Egyesült Államok arra hivatkozik, hogy az NMD nem Oroszország ellen, hanem az úgynevezett „latorállamok” - Irak, Irán, Líbia és mindenekelőtt Észak- Korea részéről várható fenyegetés kivédésére irányul.) A 45 éves, fekete bőrű, orosz szakértőnek számító Condoleezza Rice-ról azt beszélik, hogy George W. Bush megválasztása esetén ő lehetne az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A kedd esti felszólalások között hangzott el John McCain arizonai sznátor beszéde. McCain volt Bush fő vetélytársa az előválasztások során, és most Bush támogatására szólította fel híveit. Bob Dole, a republikánus szenátorok volt vezetője, 1996-os sikertelen republikánus elnökjelölt is ezen az estén szólalt fel, és azt mondta: George Bush, oldalán Dick Cheney alelnökjelölttel, helyre fogja állítani az amerikai közélet becsületét. Philadelphiában kedden az előző napokban tapasztaltnál több utcai incidens volt a konvenció ellen tüntetők és a rendőrség között. Négy rendőr megsérült. A forgalmi csomópontokat megbénító demonstrálok közül több mint száz személyt őrizetbe vettek. Ehud Barak sajnálatát fejezte ki, de nem változtat politikájának eddigi menetrendjén Dávid Lévi lemondott Vasárnapra várható döntés az SPO választási részvételéről Önállóan a parlamentbe MTI-HÍR Jeruzsálem. Dávid Lévi izraeli külügyminiszter tegnap benyújtotta lemondását Ehud Barak kormányfőnek, és ezzel valószínűvé váltak az előrehozott parlamenti választások a zsidó államban. MTI-JELENTÉS Lévi a parlamentben tartott sajtó- konferenciáján közölte, lépése elkerülhetetlenné vált, miután szerinte Barak bizonyos „engedményeket” tett a palesztinoknak Jeruzsálem kérdésében. A külügyminiszter, aki nem vett részt a Camp David-i tárgyalásokon, azt vetette Barak szemére, hogy beleegyezett Jeruzsálem de facto megosztásába. Ez az ígéret pedig az izraeli diplomácia vezetője szerint „visz- szafordíthatatlan folyamathoz” vezet. A külügyminiszter már vasárnap ultimátumot intézett a miniszterMTI-JELENTÉS Jeruzsálem. Az izraeli parlament, a kneszet tegnap első olvasatban jóváhagyta azt az ellenzéki indítványt, hogy írjanak ki előrehozott parlamenti választásokat az országban. A lépésnek azonban egyelőre nincs gyakorlati jelentősége - a végleges döntsére még hónapokig kell majd várnLAz előrehozott választásokat csak akkor írják ki, ha a javaslat három újabb olvasatban is megkapta a 120 törvényhozó többségének támogatását.Az izraeli ellenzéket vezető jobboldali Likud-blokkot arra kérte fel Ehud Barak miniszter- elnök, hogy működjön közre a Tíz évvel azután, hogy egy augusztusi reggelen Irak megtámadta és bekebelezte Kuvaitot, az emirátus még mindig Szaddám Húszéin árnyékában él. A kuvaitiak aggódva figyelik az iraki vezető minden lépését, attól rettegnek, hogy vegyi csapást rendelhet el megtorlásként azért, mert amerikai és a brit repülőgépek gyakran mérnek csapást Irakra. A 90-es években többször került sor összecsapásokra a nyugati erők és Irak között. Ilyenkor a nagykövetségek és a Kuvaitban működő külföldi cégek kivonták személyzetüket. Akik maradtak, gondnokhoz, hogy szerdáig tegyen „őszülte erőfeszítéseket” egy, a jobboldali Likuddal létre hozandó nemzeti egységkormány megalakítására. Ehud Barak sajnálkozását fejezte ki Lévi lemondásának hírére, de hangsúlyozta: az eddigi menetrend szerint folytatja politikáját, beleértve a palesztinokkal való béketárgyalásokat. Barak közölte azt is: a következő hetekben új koalíciós tárgyalásokat fog kezdeni, hogy megerősítse kormányát. Máskülönben aligha van esélye arra, hogy szeptember I3-ig, a palesztin nagykoalíció megteremtésében. Barak kedd esti televíziós interjújá- ban elmondta, az ajtó nyitva áll mindenki előtt, aki kész felelősséget vállalni. Hangsúlyozta, a tanácskozásokba bevonja Ariel Saront, a Likud vezetőjét is, aki mindeddig előrehozott választásokat szorgalmazott. Az idő előtti választásokat már nem csak Barak politikai ellenfelei, a palesztinoknak nyújtandó engedményeket hevesen ellenzők követelik, akik elégtételt akarnak venni a miniszterelnök Camp David-i olcsó békülékenységéért. Az izraeli béketábor is úgy látja, hogy a 15 hónappal ezelőtt mindent elsöprő többséggel miniszterelnökké vádosan lezárták a szobákat, hogy azok gáztámadás esetén menedéket nyújtsanak. Tartalékokat halmoztak fel. Amerikai katonai utánpódás is érkezett, a katonákat beoltották a gyilkos anthrax ellen is. Az Egyesült Államokból érkező lopakodó bombázók végeztek őrjáratot, az öbölbe vezényelt repülőgéphordozók gépei is részt vettek a légi felügyeletben. Az invázió után Kuvait, amely korábban a pánarab nacionalizmus bástyája volt, szakított a több évtizedes arab tabuval: nyugati erőket hívott az ország területére, hogy ott állomásozzanak, és megnyitotta katonai létesítményeit a nyugatiak számára. A háború után Kuvait véállam tervezett kikiáltásáig, sikerül tető alá hozni az izraeli-palesztin békemegállapodást. Lévi bejelentésével egy időben az izraeli parlament vitát kezdett az ellenzék javaslatára az előrehozott választások kiírásáról. A kérdésben még szerdán szavaz a kneszet, és ez várhatóan a Barak-kabinet újabb vereségét hozza. Egy előzetes voksolásban már a déli órákban a választások előrehozása mellett szavazott a törvényhozás. Eredetileg 2003-ban szólítanák csak az urnákhoz az izraeli választópolgárokat. lasztott Barak nem lesz képes a palesztinokkal való békekötést elfogadtatni a parlamenttel, ezért előrehozott választást kell tartani, amely egyben a békéről való népszavazás is lenne. Joszi Szárid, a koalíciós partner baloldali Merec párt vezetője szerint Baraknak hősi erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy a nyári parlamenti szünetet kihasználva megegyezzen Jasszer Arafat palesztin vezetővel, majd előrehozott választásokat kezdeményezzen. Barak az interjúban azt mondta, hogy nem kíván korai - 2003 előtti - választásokat, ehelyett kormányát átalakítja a következő néhány hétben. delmi szövetségeket kötött az ENSZ BT öt állandó tagjával. A kuvaiti kormány nyilvánosan nem vesz részt abban a washingtoni kampányban, amelynek célja Szaddám megdöntése, de a kuvaitiak nem titkolják, hogy szívesen látnák bukását. Sokan hangot adnak afeletti sajnálkozásuknak is, hogy Washingtonnak nem sikerült eltávolí- tania Szaddámot. Kuvaitban mindenesetre kerülik a megemlékezést a 10 évvel ezelőtti iraki támadásról. Keserű téma ma is, és amikor 600 ember sorsa ismeretien, nincs helye az ünneplésnek, hiszen majd minden ezredik kuvaitinak nyoma veszett. Belgrad. Sajtóértesülés szerint a Vük Draskovics vezette ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) a többi ellenzéki párttól különválva, önállóan vesz majd részt a szeptemberi jugoszláv választásokon. A Danas című független szerbiai lap szerint az SPO a hely- hatósági választásokon a többi ellenzéki párttal közösen kíván indulni. A megújhodási mozgalom a jugoszláv elnökválasztáson támoBudapest. Hetvenhat szocialista képviselő csatlakozott eddig ahhoz a nyilatkozathoz, amelynek aláírói közlik, az úgynevezett olajügyekkel semmilyen kapcsolatban nem álltak, illetve nem állnak, ugyanilyen nyilatkozatra szólítják fel az Országgyűlés valamennyi tagját, és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek. Az MSZP szerint a kormánynak le kell mondania, ha kiderül a kabinet, vagy egyes kormánytagok érintettsége az olajügyekben, vagy nyilványalóvá válik, hogy a politikai célokat szolgáló botrányt a kormány tevőleges vagy hallgatólagos támogatásával szítják, illetve ha fény derül a titkosszolgálatok politikai szándékokat szolgáló, törvényellenes szerepvállalására. MTI-ELŐZETES Budapest. Mintegy háromezer hivatalos meghívott lesz jelen Mádl Ferenc köztársasági elnök holnapi beiktatásán a Kossuth téren. Az Országház előtti dísztribünön Mádl Ferenc, valamint Göncz Árpád leköszönő államfő mellett a többi közjogi méltóság foglal majd helyet. Ugyancsak a parlament előtt követheti az eseményeket az a közel 1900 polgármester is, akijelezte részvételét a beiktatási ünnepségen. A ceremónia 17 órakor a Szózattal kezdődik, majd Áder János házelnök ismerteti az Országgyűlés határozatát a köztársasági elnök megválasztásáról. Ezután díszzászlóalj fogadja Mádl Ferencet, aki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének társaságában ellép a tiszteletére felsorakozott katonák előtt. A Himnusz elhangzása közben 21 díszlövés dördül majd el a Duna-parton elhelyezett ágyúkból. Ezt követi Göncz Árpád felszólalása, illetve Mádl Ferenc beiktatási beszéde. Az esemény zárásaként ünnepi koncertet hallgatnak meg a gatni kívánja Belgrad ellenzékének tervezett közös jelöltjét is - elsősorban Milo Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnökre „tippelne” -, a jugoszláv parlamenti választásokon azonban önállóan akar részt venni. A Danas emlékeztetett rá, hogy az SPO vezetősége várhatóan vasárnap közöl végleges döntést választási részvételéről. A lap megjegyezte azt is, hogy a helyi párt- szervezetek - és a pártvezetés tagjai nem hivatalos nyilatkozataikban - az indulást támogatják. A Magyar Demokrata Fórum képviselői már jelöltként olyan nyüatko- zatot tettek, amely büntetőjogi és politikai értelemben is bizonyítja feddhetetlenségüket - jelentette ki tegnap Balsai István. Az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az MSZP-frakció kezdeményezésére reagált. - E nyilatkozatokat az MDF Az SZDSZ nem tartja indokoltnak az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, mivel egyelőre nincsenek pontos információk Nógrádi Zsolt vallomásának igazságtartalmáról - nyilatkozta Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető tegnap. A politikus álláspontja szerint a politikának jelenleg az a feladata, hogy elősegítse az illetékes szervek, elsősorban az ügyészség vizsgálódását. beiktatás résztvevői. Az érdeklődők a Kossuth téri parkolónál, a földművelésügyi minisztérium és a Néprajzi Múzeum épületénél, valamint az Alkotmány utcában óriás kivetítőkön kísérhetik figyelemmel a ceremóniát. Elköltözik a nagykövetség Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli miniszterelnök a szélsőséges muszlim szervezetek fenyegetéseit figyelmen kívül hagyva kedden este közölte: az amerikai nagykövetség 2001. január 20-ig Jeruzsálembe költözik Tel-Avivból. Barak úgy fogalmazott, hogy a nagykövetség átköltöztetése az amúgy sikertelen Camp David-i egyeztetések egy kedvező hozadéka. (MTI) Barak nem lesz képes a palesztinokkal való békekötést elfogadtatni a parlamenttel Idő előtt választanak Izraelben? HÁTTÉR Tíz év Szaddám Húszéin árnyékában MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Rendkívüli parlamenti ülést szeretnének a szocialisták Olaj ügyi nyilatkozatok MTI-HÍREK Holnap iktatják be Mádl Ferenc köztársasági elnököt 21 díszlövés dördül el ^ Mádl Ferenc holnaptól Magyarország köztársasági elnöke (ČTK/AP)
