Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-24 / 196. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 24. KOMMENTÁR Baloldali adó TUBA LAJOS Az SDĽ a kormánykoalíciót a HZDS szavazataival zsarolva belekény- szerítette a 10 százalékos nyugdíjemelésbe. Ezzel a többi kormánypárt is felelőssé vált az így elindított folyamat következményeiért. Azt ugyanis józan ésszel senki sem hihette, hogy a nyugdíjalap így megnövelt hiánya a lakosság további terhelése nélkül finanszírozható lesz. A pénzügyminiszter kedden félszázalékos jövedelemadó-növelést helyezett kilátásba. Pedig ehelyett az elvonások csökkentését vártuk, hiszen a jelenlegi helyzetben is aki teheti, minél több embert feketén alkalmaz. Az elvonások növelésével a helyzet csak romlani fog. Az ügyeskedők ráadásul nagyon könnyen találnak maguknak erkölcsi felmentést. Ebben az országban ugyanis a legnagyobb táppénzcsaló maga az állam. Csak éppen neki ehhez parlamenti áldása van. A receptet még Kozlíkék találták ki és az új garnitúra is él vele. Az újak - ismerjük el joggal - arra hivatkoznak, hogy egy összeomlófélben lévő országot vettek át. Magyarországon már bevallották, hogy a Bokroscsomag az ország fizetésképtelenné válása előtt két héttel érkezett. Nálunk ilyen adattal még nem tisztelték meg az adófizető polgárt, de Mečiarék után a helyzet itt sem volt kedvezőbb. Az viszont nyüt titok, hogy a meneküléshez és rendbetételhez szükséges időnyerés egyik formája az államháztartási deficit növelése volt - aminek költségeit persze később szintén kamatostul kell törleszteni. Ezt afféle társadalmi megegyezésként el is fogadta mindenki, legfeljebb azért morogtak néhányan, hogy a gazdasági reform nem éppen az optimális sebességgel halad. Ebbe tenyereit bele az SDĽ a tízszázalékos nyugdíjemeléssel. Magyarországon a Hom-kormány ki merte mondani, hogy a vészforgatókönyvnek egy-két évig a nyugdíjasok is részesei lesznek. Ma, hat év elteltével ennek szükségszerűségét senki sem vitatja. Nálunk ez nem sikerült. Egy-két évig még elhúzhatjuk a polgárok adóterheinek további csökkentésével. Akkor viszont már arra is választ kell majd adni, vajon miből jut majd nyugdíjra a mai negyveneseknek? VENDÉCKOMMENTÁR Nem gyógyír, lehetőség EDUARD ŽITŇANSKÝ Szlovákia OECD-be való meghívása kapcsán a politikusok reakcióiban két szélsőség fedezhető fel. A fegyelmezetlen optimizmus és a lehangoló pesszimizmus. Mindkét pólus csak az adrenalinszint növelésére jó és hatásai a bungee-jumpingéval érnek fel. Az OECD nem a gazdagok klubja, habár kitartóan így nevezik. A szervezet egységesítő eleme nem a gazdagság, hanem az irányultság. A tagállamok esetében nem elegendőek a szabad piachoz tartozásról szóló nyilatkozatok. E kijelentések mögött ebben a társulásban tartalomnak is lennie kell. Sergej Kozlík, a HZDS parlamenti képviselője, egykori pénzügy- miniszter ezt jól tudja, ezért az öröm helyett a félelem retorikáját választja. Megesett, hogy Csehországnak, Dél-Kóreának és Mexikónak az OECD-be történő felvételét követően problémáik voltak. A szervezetbe való felvétel és a válság között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ha pedig valahol mégis adódna valamilyen összefüggés, akkor az nem más, mint esély a lehető leggyorsabban kikecmeregni a nehézségekből. A tény, hogy az ország az elit társulás tagjává vált, vonzhatja a befektetőket. Az elit ebben az értelemben nem rendkívüliség, inkább a reformok visszafordíthatatlanságának garanciája a normális piac kialakításánál. A befektetők pénzt és kultúrát hoznak, munkahelyeket teremtenek... Csodálkozásra semmi ok, mert a befektetők nemcsak óvatosak, hanem „zsugoriak” is. Az OECD-be való felvétel nem jelent gyógyírt a piac betegségeire, melyeket a szlovák piac sem tud elkerülni. A tagság nem jelent biztosítékot a korona árfolyamára sem. Hatása viszont van, ami meg is mutatkozott. Csak egy egyszerű elemző állíthatja, hogy a bankárok ahányszor arról döntenek, hogy mennyiért vásároljanak szlovák koronát és vásároljanak-e egyáltalán, mindannyisszor Szlovákia meghívásának pillanatát fogják felidézni. Sergej Kozlík tovább ment. Kijelentette: „ Ahogy figyelemmel követem a médiákat, úgy tűnik, mintha a szlovák korona árfolyama attól függne, vajon rózsaszínűre alussza-e magát Ivan Mikloš, vagy Schmögnerová miniszter asszonynak nem volt-e hasmenése...” Az OECD elsősorban azt jelenti, hogy a társulásban való tagságból természetesen következik, a gazdaságban csökken azon emberek szavának súlya, akik nem tudják, mitől függ a valuta árfolyama. A szerző az Intemetové noviny munkatársa Sí Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezálcné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováčska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME A lapnak nyilatkozott Juraj Majch- rák. A Legfelsőbb Bíróság alelnöke az interjúban kitért a közte és a bíróság elnöke, Štefan Harabin között lévő problémákra. Majchrák elmondta, ő nem Harabin titkárnője, így ha a bíróság elnöke megbízza valamilyen üggyel, annak elvégzése után nincs miért felülbírálja őt, esetleg az ügy közepén azt elvegye tőle. Sajnálatosnak tartja azt, hogy Harabin folyamatosan szabotálja munkáját a kormány korrupcióel- lens bizottságában, mivel mindig amikor az ülésezik, valami más üggyel bízza őt meg. Štefanko bírótársának kijelentését, miszerint előre beteget jelent majd, ha az őt is érintő szüácsi fürdő ügyét tárgyalják, bőven elegendőnek tartja ahhoz, hogy azonnal fegyelmi eljárást indítsanak ellene. Harabin és a közte lévő állandó konfliktusok gyökerét abban látja, hogy ő a csoportos döntéseket részesíti előnyben, míg az elnök szerint a Legfelsőbb Bíróság egyszemélyben csak ő. Az amerikaiak késleltetnék a szlovák repülőgép-vásárlást, márpedig ez a NATO-tagság egyik feltétele Lobbizik a Garrett-csoport? Enyhén szólva is furcsa ajánlást tartalmaz az a Gar- ret-tanulmány néven ismert dokumentum, amelyet a Joseph G. Garrett tábornok vezette amerikai szakértőcsoport készített a szlovák hadsereg NATO-csatlakozási fel- készültségéről. GAÁL LÁSZLÓ A Garrett-csoport azt ajánlja: a hadsereg ne siessen a szlovák légierő repülőgép-állományának modernizálásával. Az ajánlás azért meglepő, mert a védelmi tárca évek óta dolgozik a hadsereg reformján, és a szakemberek már számtalanszor elmondták, a harcvezetési és vezénylési rendszer megreformálása mellett éppen a légierő modernizálása a legfontosabb. Hiszen a modem harcászatban már nem az ágyúk vagy a harckocsik, hanem a gyorsan, nagy távolságokban mozgatható repülőgépek játsszák a főszerepet. A NATO-ba azonban csak olyan repülőgépekkel mehetünk, amelyek kompatibüisek a NA- TO-rendszerekkel, azaz olyan összeköttetési és vezérlő berendezésekkel vannak ellátva, amelyek segítségével a pilóta kommunikálni tud a NATO-hadsereg pilótáival vagy földi irányító központjaival. A szlovák hadsereg repülőgépei pedig nemcsak, hogy ilyen berendezésekkel nincsenek ellátva, de az egész repülőgéppark mintegy háromnegyed része üzem-, illetve harcképtelen. Tény, ha be akarunk jutni a NATO-ba, a szlovák légierő gépparkját új, modem repülőgépekkel kell felújítani. Igaz, hogy ez hatalmas egyszeri kiadást jelent, ám a régi gépek üzemképessé tétele és karbantartása hosszú távon sokkal költségesebb, ráadásul sok gépnek három-négy éven belül az élettartama is lejár. Nem beszélve arról, hogy a mostani repülőgépeink üzemben tartása az orosz alkatrész-utánpótlástól függ, ami nem egy jó ajánlólevél a NATO-ba. Ezért tervezi a védelmi minisztérium, hogy a gazdasági és a pénzügyi tárA szlovák légierő gépparkját modern repülőgépekkel kell felújítani. cával közösen még az idén ősszel nemzetközi repülőgép-vásárlási pályázatot ír ki többcélú, kiképzési és harci feladatokra egyaránt alkalmas, hangsebességnél lassúbb repülőgépek megvásárlására. Az előkészületek már megtörténtek - a védelmi miniszter levélben fordult a pályázat lehetséges résztvevőiként számon tartott repülőgépgyártókhoz, tegyenek ajánlatot ún. offset programokra, amelyek keretében olyan külföldi tőkét hoznának Szlovákiába, hogy segítségével kitermelhetnénk a repülőgép-vásárláshoz szükséges pénzt. Eddig hat gyártó cég neve merült fel: az orosz Jakovlev cég a Jak-130-t, a MiG konszern a MiG AT-t kínálja. Az olasz Aermacchi eredetileg az orosz Jakovlewel közösen fejlesztett volna ki egy új gépet, de jelenleg már egyedül készül befejezni az AY-130-ast. Az ugyancsak olasz Alenia az AMX géppel próbál piacra törni, a brit Aerospace pedig, amely egy olasz céggel való fúziót követően ma már BAE Systems néven fut, Hawk típusú gépét ajánlja. Erős konkurrenciának számít még a cseh Aero Vodochody cég az L-159 Álca gépével. Egyes vélemények szerint e két utóbbi valamelyike lehet a befutó. Mindezek ismeretében ugyan meglepő az amerikai szakértőcsoport véleménye, ha figyelembe vesszük, hogy azzal az indokkal ajánlják a légierő modernizálásának elodázását, hogy néhány év múlva az amerikai Lockheed Martin cég is benevezne F-16-os szuperszonikus vadászbombázójával. Ilyen megvilágításban akaratlanul is arra gondol az ember, hogy az amerikai szakértők az amerikai repülőgépgyártó érdekében lobbiznák. Amiben talán nincs is semmi különös, ha figyelembe vesszük, hogy a szlovák védelmi miniszter nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy a cseh szomszédok miniszteri szinten próbálnak lobbizni saját repülőgép- gyáruk mellett. Az amerikai lobbi azért is érthető lenne, mert már sokszor elhangzott, hogy Szlovákia nem várhat csupa előnyöket a NA- TO-tagságtól, valamit neki is magával kell vinnie. Eddig arról volt szó, hogy a szlovák hadsereg nyolc darab MiG-29-es repülőgéppel erősíti majd a NATO légierejét, persze a megfelelő NATO-kompatibilitást biztosító műszerekkel ellátva. Igaz, jelenleg csak négy ilyen géppel rendelkeznek, és Jozef Pivarči államtitkár maga is ellenzi, hogy esetleg az orosz államadósság terhére behozott repülőkkel modernizáljuk a szlovák légierőt, hiszen hiába hoznánk be ingyen őket, ha „üzemképessé” tételükre százmilliókat kellene költeni. Lehet, hogy ilyen szempontból előnyös is lenne az amerikai ajánlat, csakhogy ez az ajánlat nem „kompatibilis” a tervezett versenypályázattal. Az F-16-os vadászgép ugyanis nincs egy súlycsoportban az előbbi felsorolásban említett gépekkel. Ez pedig elég nagy gond, hiszen a szlovák hadsereg nemcsak azért akar kis gépeket venni, mert azoknak az ára is „kisebb”, hanem mert üzemeltetésük is jóval olcsóbb, mint a hangsebességnél gyorsabb nagy gépeké. Megfelelő avionikával ellátva pedig jók arra is, hogy a nagy gépek, például a MiG-29-esek pilótáit kiképezzék, gyakorlatoztassák rajtuk. A szlovák hadseregnek ugyanis az a legnagyobb gondja, hogy nincs pénze a pilóták formában tartására. A szlovák pilóták alig egyötödét repülik annát az évi 150 órának, mely a NATO-ban átlagosnak számít. Az elv pedig az, hogy minél olcsóbb a repülőgép üzemeltetése, annál többet tudnak repülni vele. Még a HZDS-barát Fischer professzor is elismeri: jövőre a szívsebészek munkáját nem nehezíti a pénzhiány Idegenkedünk a szívadományozástól PÉTERÉI SZONYA Az utóbbi hónapokban szinte csak bírálat érte a hazai orvosokat, holott biztosan többen voltak olyanok, akik tudásukkal, emberségükkel segítettek a betegeken. Am, ahogy ez már lenni szokott - kiváltképp Szlovákiában -, megkülönböztetés nélkül általánosítunk. Ugyanis ha egykét (vagy száz) fehérköpenyes kontár munkát végez, gondolkodás nélkül átkot szórunk az összes egészségügyi dolgozó fejére. És mert az orvosok sem különböznek tőlünk, a bírálatot követően akkor is megsértődnek, ha a kritika nem őket érinti. Állítólag szakmai becsületből. A gyógyítók sikereitől, sajnos, nem hangos a hazai sajtó. Főleg azért nem, mert azok, akik „rendkívüli” eredményeket érnek el, nem kürtölik azt világgá. Ezért eddig csak kevesen tudták, hogy Szlovákiában például a szívsebészek 22 szívátültetést végeztek, és a gyermekkardiológusok az utóbbi hetekben végrehajtott sikeres transzplantációkkal három halálosan beteg apróságnak adták vissza az életet. Árról, persze, már többen beszélnek, hogy a különféle szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek mennyit kell várakozniuk a pontos diagnózis felállítására, vagy magára a műtétre. Azz utóbbi években azonban a várakozási idő jelentősen lerövidült. A pozsonyi kardiológiai intézet igazgatója szerint a szívműtétre váró 90 beteg egy-négy hónapon belül (Hollandiában 5-6 hónap) fekhet a műtőasztalra. „Ha figyelembe vesszük, hogy öt évvel ezelőtt egymásfél év telt el az operációig, a mostani helyzet nem rossz. Érdekes viszont, hogy akkor senki sem utalt az állapot tarthatatlanságára. Más lapra tartozik a diagnosztizálás elhúzódása. A legfrissebb adatok szerint a várakozási lista 900 fős, s míg á betegek sorra kerülnek, eltelik egy-két hónap is. „Bár a négy kardiológiai intézeten kívül Eperjesen, illetve Turócs- zentmártonban is vizsgálják a rászorulókat, nem lehetünk elégedettek. Belátta ezt a kormány is, s elfogadta anyagi követeléseinket. A 270 milliós (többlet)juttatásból katétereket, műbillentyűket, imp- lantátumokat stb. vásárolhatunk” - ismertette az intézet igazgatója. Nem tagadta, a szervadományozás kérdése Szlovákiában nem kap nagy nyilvánosságot, s talán ezért is idegenkednek tőle az emberek, így aztán alig akad hozzátartozó, aki szerette elhunytakor mások megsegítésére gondolna. „A minap egy agyhalált szenvedett fiatalember szülei tiltották meg szerveinek eltávolítását, holott jelenleg 15 ember donorhiány miatt huzamosabb ideje vár a szívtranszplantációra, és ki tudja, hányán vese-, illetve egyéb átültetésre” - magyarázta Viliam Fischer szívsebész professzor. Elmondta, a pozsonyi kardiológiai intézet képzett orvosai az év minden napján 24 órás ügyeletet tartanak csak azért, hogy bejelentés esetén eltávolíthassák a szervet, s a transzplantációs csoport nyomban be is ültethesse. A szívsebész szerint: ha megváltozna a lakosság szervátültetéshez való, többnyire negatív viszonya, kollégáival képesek lennének több szívtranszplantáció elvégzésére. A nehézségek ellenére emelkedik a szívműtétek száma, hiszen míg 1992-ben 220 embert, tavaly már 998-at operáltak meg. Elégedetten nyugtázta azt is, hogy 2001- ben az intézet 1400-ra emelheti a szívműtétek számát, s a többi kardiológiai központtal együtt - műtéti úton - több mint 2550 szívbeteg életminőségét tehetik elviselhetőbbé. Bár a közismerten HZDS-barát Viliam Fischer professzor a többletforrások odaítélése kapcsán egy szóval sem dicsérte a jelenlegi kormányt, any- nyit leszögezett ő is: jövőre a szívsebészek munkáját nem nehezíti a pénzhiány. S akárhogy vesszük is, ez siker. r- Hallod, azt mondja, hogy ki fognak lépni a kormánykoalícióból!? (ČTK)
