Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-23 / 195. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 23. fl POMTIKA Öten haltak meg a Cessnában Glarus/Bern. A svájci men­tőalakulatok tegnap délben Gla:rnish közelében megta­lálták annak a német kisre- pülőgépnek a roncsait, amely hétfő este tűnt el az Alpok fe­lett. A Cessna 340 típusú re­pülőgépen tartózkodó öt em­ber életét vesztette. A ma­gángép szerencsétlenségét valószínűleg a rossz látási vi­szonyok okozták. Az APA je­lentése szerint a radarok képernyőjéről a hétfő esti órákban tűnt el a német Cessna, amely az olaszor­szági Albengából Stuttgarba tartott. (MTI) Vezetőváltás lázadóéknál Freetown. Új vezetőjük van a nyugat-afrikai Sierra Leoné­ban harcoló lázadóknak. A fogságban lévő Foday Sankoh helyébe az eddigi hadszíntéri alvezére, Issa Sesay lépett tegnap. (MTI) Eljárás Pinochet ellen Santiago de Chile. Október 9-én hallgatják ki az emberi jogok megsértésével gyanúsí­tott Augusto Pinochet egyko­ri chilei diktátort. Pinochet ellen 164 panaszt nyújtottak be. Az eljárást egyelőre 74 ellenzéki politikus meggyil­kolása miatt kezdték meg ellene. (MTI) Maszud Radzsavi iráni ellen­zéki vezető képével tiltakoz­tak tegnap Stockholmban Hatami iráni elnök tervezett látogatása ellen. (ČTK/AP) „Olajos" dokumentumok Budapest. Pallag László, a parlament olajbizottságá­nak kisgazda elnöke holnap átadja a nála lévő, olajügyek­kel kapcsolatos dokumentu­mokat az általa vezetett tes­tületnek. Az olajbizottság el­nöke a Legfőbb Ügyészség képviselője, valamint köz­jegyzőjelenlétében, a sajtó nyilvánossága előtt adja át a dokumentumokat. A bizott­ság tagjai a nyár folyamán többször kérték Pallag Lász­lótól a dokumentumok be­mutatását, ezt azonban a tes­tület elnöke mindeddig nem tette meg. (MTI) Két halottja van a kánikulának Bukarest. Rendkívül meleg időjárás nehezíti a romániai lakosok életét, eddig két ha­lálos áldozatot követelt a negyvenfokos hőség. A káni­kula miatt hétfőn tizenöt bu­karesti lakos ájult el az ut­cán, s a mentőket közel nyolcszáz esetben riasztot­ták. Az országos meteoroló­giai intézet jelentése szerint a román fővárosban szombat óta negyven fokot mutatnak a hőmérők árnyékban, az or­szág déli területein azonban még ennél is melegebbet mértek. (MTI) Kilátástalanság. A Nagy Péter cirkáló tengerésze figyeli a Barents-tengert, 118 társa hullámsírját. Lehet, hogy a cirkáló volt a hibás? (ČTK/AP-felvétel) Richard francia védelmi miniszter: a katasztrófa manőverezési hiba következménye volt Putyin elnök országos gyászt rendelt el Moszkva/Párizs/Brüsszel. Oroszországban ma orszá­gos gyásznapot tartanak, a Kurszk atom-tengeralattjáró augusztus 12-i, 118 halálos áldozatot követelő tragédiá­ja kapcsán. MTI-HÍREK Az NTV orosz tv-csatorna ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin még pénte­ken írta alá az országos gyászt meghirdető rendeletét, tehát már napokkal ezelőtt informálták a le­génység teljes pusztulásáról. Igor Szergejev marsall, orosz védelmi miniszter az ŐRT tv-csatorna hétfő esti híradójának nyilatkozva várat­lanul arról számolt be, hogy au­gusztus 13-án a balesetet szenve­dett Kurszk mellett „egy másik ob­jektumot észleltek”. A marsall pa­rancsot adott ennek felkutatására, de a hidrográfiai kutatóhajó „nem fedezte fel ezt az objektumot”. A NATO tegnap ismételten leszögez­te, hogy semmilyen szövetséges eszköz nem járt arra, ahol a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 10 nappal ezelőtt szerencsétlenül járt. Az észak-atlanti szövetség ez­zel azokra a moszkvai célozgatá­sokra válaszolt, amelyek szerint valamilyen NATO-hajó ütközhe­tett össze a Kurszkkal. Alain Richard francia védelmi mi­niszter meggyőződése szerint a Kurszk katasztrófája „hadgyakor­lati manőverezési hiba” következ­ménye volt. A francia miniszter ki­jelentette: a Barents-tengeren, ahol a Kurszk orosz atom-tenger­alattjáró elsüllyedt, kizárólag az orosz Északi Flotta hadihajói tar­tózkodtak a baleset időpontjában. A francia védelmi tárca feje azt mondta: az orosz hajók „hagyomá­nyos éles lövedékeket” alkalmaz­tak, tehát nem nukleáris töltetet használtak. Vlagyimir Putyin orosz elnök magatartását minősít­ve - aki az események első napjai­ban elhárította a nyugati segély­ajánlatokat - Richard úgy fogal­mazott, Oroszország tengeri nagy­hatalom, amely úgy értékelte a helyzetet, hogy „nincs szüksége se­gítségre”. Putyin mindemellett azoknak a reflexeknek is engedel­meskedett, amelyeket „egy tekin­télyelvű rendszerben sajátított el”. Az orosz vezetés nyilvánosan arra tett ígéretet, hogy az acélkoporsó­vá változott Kurszkból mindenkit a felszínre hoznak, s gyakorlatilag meg is állapodott a norvég féllel a további munkálatok finanszírozá­sáról. Már nem mentésről, hanem kutatásról van szó, s igyekeznek kiemelni a farokrészben talált holttestet, továbbá felderíteni a hátsó részlegeket, amennyiben ez nem veszélyezteti a külföldi búvá­rok életét. Az egyik norvég hajó, fedélzetén a brit LR5-ÖS mini bú­várhajóval tegnap éjszaka már fel is szedte a horgonyt, csak a nor­vég mélytengeri búvárok marad­nak a körzetben. Moszkva döntése értelmében a Kurszkot ki fogják emelni. Szakértők szerint vagy feldarabolják a több mint másfél­száz méter hosszú hajótörzset, vagy pontonokat vetnek be, hogy sekélyebb vizekre vontassák a ten­geralattjárót. A Komszomolszkaja Pravda teg­napi számában nem zárja ki, hogy a Nagy Péter cirkáló szántotta vé­gig a Kurszkot, hiszen az atom­meghajtású hadihajó a baleset pil­lanatában éppen a körzetben tar­tózkodott. Megfosztották magukat a túlélés esélyétől London. Brit szakértők szerint az atomreaktor lefojtását követően mindössze három órát éltek még azok az orosz tengerészek, akik a Kurszk tengeralattjáró farokrészében rekedtek, és cselekedetük­kel tulajdonképpen magukat fosztották meg attól az esélytől, hogy életüket megmentsék. Ha a tengerészek nem fojtják le a re­aktort, s ezzel nem áramtalanítják az egész hajót, egy ideig még működésben tudták volna tartani a hátsó rekesz létfenntartó be­rendezéseit. „Borzalmas döntés lehetett számukra, ők azonban ekkor nem saját magukra, hanem mindannyiunkra gondoltak” -vonta le a következtetést egy brit szakíró. (MTI) Egyértelműen Busek leváltása ellen vannak az ellenzékiek Csak a család miatt? MTI-JELENTÉS Bécs. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) heves támadást indított Erhard Busek, az Európai Unió ke­leti bővítésével foglalkozó kor­mánymegbízott ellen. Peter Wes- tenthaler FPÖ-frakcióvezető kitar­tóan követeli Busek leváltását. A vi­szályt Jörg Haider, az FPÖ volt el­nöke (s minden jel szerint újbóli irányítója) indította el. Haider ugyanis azt követelte, hogy Auszt­ria a temelini atomerőmű kikapcso­lásához és a Beneš-dekrétumok visszavonásához kösse Csehország EU-csatlakozásának támogatását, Busek viszont határozottan elutasí­totta ezt a lehetőséget, amikor Prá­gában járt. Haider vádja szerint Busek azért akarja Csehországot hozzásegíteni az EU-tagsághoz, mert a családja onnan származik, Busek viszont primitívnek és butá­nak nevezte a megjegyzést. Kijelen­tette: Haider „nem boldog, ha nem folytathatja naponta agressziós já­tékát”. Busek a leváltását sürgető FPÖ-követelés nyomán leszögezte, ő egy kormány megbízottja, nem pedig egy párté. Hétfőn első ízben támogatást is kapott saját pártjától, az Osztrák Néppárttól: Maria Rauch-Kallat főtitkár asszony úgy fogalmazott, hogy az egész nézetel­térés több mint felesleges, s Busek a lehető legjobb ember az adott posztra. Ami a viszály lényegét - Csehország EU-csatlakozásának és az ezzel kapcsolatos osztrák állás­pontnak az ügyét - illeti, Rauch- Kallat hangsúlyozta: Ausztria soha nem ragadtatta magát fenyegetőzé­sekre, egyébként pedig a tárgyalá­sok a tagjelöltekkel minden nehéz kérdésre kiterjednek majd. Katasztrófaturizmus Gáztűznézőlc láb alatt Pusztaszőlős. A gépjárművek megállását tiltó táblákat helyeztek el Pusztaszőlősnél az Orosháza és Kaszaper közti műút mindkét ol­dalán, miután egyre inkább akadá­lyozza a földgázkút tüzének meg­fékezésén dolgozók munkáját a „katasztrófa-turizmus” A nézelő- dők megszaporodása okozza a leg­nagyobb gondot az oltás előkészí­tésén dolgozóknak: olymértékben megnőtt a forgalom az érintett or­szágúton, hogy az már akadályoz­za a védelem munkáját, veszélyez­teti az olajtársaság gépjárművei­nek a haladását s egyben a közle­kedés biztonságát is. A megállást tiltó táblák elhelyezése után a rendőrség már megfelelő eréllyel tud föllépni a védelem munkáját veszélyeztetők ellen. (MTI) Mesic felmentette a római horvát nagykövetet Elengedte az engedetlent MTI-HÍR Zágráb. Stipe Mesic horvát elnök azonnali hatállyal felmentette tiszt­ségéből Horvátország római nagy­követét, aki „revansizmussal” vá­dolta meg Tonino Picula külügymi­nisztert és „engedetlenségi mozgal­mat” indított azért, mert az új hor­vát vezetés levált 35 nagykövetet és konzult azok közül, akik a tudjmani időkben kapták meg kinevezésü­ket. A tegnapi horvát napilapok ar­ról adtak hírt, hogy az államfő sze­rint megengedhetetlen az a mód­szer, ahogyan Davorin Rudolf ró­mai horvát nagykövet a zágrábi külügyminisztériummal „kommu­nikált”, ezért a diplomatának vissza kell térnie állomáshelyéről. Davo­rin Rudolf ugyanis a horvát sajtón keresztül „kommunikáld’ a külügy­minisztériummal. A nagykövet azu­tán került a horvát lapok címoldal­ára, hogy a nyár derekán a Slo­bodná Dalmacija című napilapnak nyilatkozva politikai tisztogatásnak nevezte 35 nagykövet és konzul le- váltását, és azzal vádolta meg a zágrábi külügyminisztérium új ve­zetését, hogy revansot vesz a tudjmani rendszer hívein. Kevesellték a 700 ezer dollárt az Abu Szajjaf tagjai Fejenként egymillió MTI-HÍR Manila. A Fülöp-szigetek kormá­nya lemondott arról a követelésé­ről, hogy az Abu Szajjaf nevű szaka- dár muzulmán csoport egyszerre engedje szabadon a még fogságá­ban lévő tizenkét külföldi (európai és dél-afrikai) túszt. - Szó lehet ar­ról, hogy kisebb csoportokban sza­baduljanak ki a túszok - mondta tegnap a Reutersnek adott nyüatko- zatában Robert Aventajado, aki a manilai kormány megbízásából tár­gyal a túszejtőkkel. A manilai kor­mány és a fegyveres muzulmán szervezet között közvetítő líbiai megbízottak tegnap bejelentették: kelletlenül bár, de elfogadják a túsztartóknak azt a követelését, hogy minden egyes fogolyért egy­millió dolláros váltságdíjat fizesse­nek. A hét végén meghiúsult áz egyezség a túszok szabadon enge­déséről, mert a líbiai közvetítők 700 ezer dollárt ajánlottak a túsz­tartóknak minden fogolyért, a mu­zulmán fegyveresek viszont ragasz­kodtak az egymillió dolláros fejen­kénti váltságdíjhoz. Az Abu Szajjaf csoport 21 túszt ejtett április 23-án egy malajziai üdülőhelyen, és ma­gával hurcolta őket a Fülöp-szige­tek Jolo szigetének őserdeibe. Jóváhagyott halálos ítélet Kivégzés korrupcióért? Peking. A pekingi legfelsőbb bíró­ság tegnap jóváhagyta azt a halá­los ítéletet, amelyet korrupció vád­ja alapján Cseng Ko-csiére, a kínai parlament állandó bizottságának egyik volt alelnökére szabtak ki. A bíróság szerint Cseng szeretőjével 5 millió dollár értékben fogadott el kenőpénzt 1990 és 1997 között, amikor a déli Kuanghszi Csuang autonóm terület kormányzója volt. Ha a halálos ítéletet a legfel­sőbb bíróság jóváhagyása alapján végrehajtják, úgy a Kínai Népköz- társaság történetében a jelenleg 67 éves Cseng lesz a legmagasabb rangú vezető, akit korrupció miatt kivégeznek. (MTI) Ismét működik az Ojama „Utánlövés” a vulkánból Toki. A japán Mijake-szigeten teg­nap ismét működésbe lépett az Ojama vulkán, hatszáz méter ma­gas hamuoszlopot lövellve ki kráte­réből. Az Ojama vulkán éppen egy nappal azután lépett ismét műkö­désbe, hogy a hatóságok visszavon­ták a tűzhányó közelében maradt lakosokra vonatkozó kitelepítési rendelkezést. A múlt hét végi kitö­rés után több mint kétezer ember­nek kellett elhagynia otthonát, mindössze 255-en maradtak a helyszínen. A 3800 lakosú, Tokió­tól 180 kilométerre délre fekvő szi­get vulkánja egy hónapon belül már ötödször tört ki, legutóbb au­gusztus 18-án. (MTI) Harabín leváltásának csak politikai okai vannak Még nincs bizonyíték SITA-HÍR Pozsony. Štefan Harabín legfel­sőbb bíró leváltásának sem törvé­nyes, sem alkotmányos okai nin­csenek. Harabín nem követett el semmit, ami alapján leváltható a legfelsőbb bíróság éléről, ezért amikor menesztését jóváhagyta, a kormány alkotmányellenesen cse­lekedett - hangoztatta vélemé­nyét Ján Cuper, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) képviselője. Cuper szerint Hara- bínt kizárólag politikai okokból akarják eltávolítani, amit a moz­galom határozottan elutasít. A képviselő úgy véli, Harabín levál­tásán Daniel Lipšic, Ján Čarno- gurský és Pavol Rohárik fárado­zik. Cuper nem zárta ki, hogy a HZDS bizalmatlansági indítványt nyújt be az igazságügy-miniszter ellen. A mozgalom jogi szakértő­jének meggyőződése, hogy ifj. Michal Kováč elhurcolását nem Vladimír Mečiar és Ivan Lexa szer­vezte meg. Cuper szerint az elnök fiának elrablását lezáró magyará­zat Ivor, Pittner és Pipta hétvégi bártfai találkozóján látott napvilá­got. Cuper úgy véli, a rendőrség­nek nincsenek bizonyítékai, me­lyek alapján Vladimír Mečiart fe­lelősségre lehet vonni. Lipšic kije­lentette: ragaszkodik ahhoz, hogy Cupert elnézést kérjen tőle amiért tegnap azzal vádolta meg, hogy beleavatkozik a bíróságok döntés­hozói jogköreibe. Szlovákiában már rendezték a választójog kérdését Még e héten egyeztetnek MTI-HÍR Budapest. A Magyarok Világszövet­sége (MVSZ) már megkezdte az időpont egyeztetést a parlamenti pártok vezetőivel és reméli, hogy még ezen a héten sor kerül az első egyeztető tárgyalásra a külhoni ma­gyar állampolgárság jogintézmé­nyéről - mondta tegnap Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke. Gehér József, a tervezet egyik kidol­gozója utalt rá: Romániában több ezer horvát nemzetiségű román ál­lampolgár kapta meg a horvát ál­lampolgárságot. Ők az idén már él­hettek is választási jogukkal, amikor romániai lakhelyeiken adhatták le voksaikat a horvát köztársasági el­nök személyére és a horvát parla­ment képviselőire. Emlékeztetett arra is, hogy a térség más országai­ban, így Szlovákiában szintén ren­dezték már ezt a kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom