Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-22 / 193. szám (194. szám), kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 22. TANÁCSADÓ Szerződés nélkül? H. J.: A bátyám 1999-ben el­adta a barátomnak az autóját, de adásvételi szerződés nél­kül. Az üzletet én közvetítet­tem. A barátom kifizette az árat és a gépkocsit átíratta a saját nevére. A bátyám febru­árban meghalt. A sógornőm, aki évek óta nem élt együtt a bátyámmal, most bírósággal fenyegetőzik, magának köve­teli az autót. FEKETE MARIAN Az ingó dolgok (gépkocsi, számí­tógép vagy bármilyen drága fest­mény, ékszer) esetében érvényes adásvételi szerződés lehet a szó­beli megállapodás is, hiszen a Polgári Törvénykönyv inkább csak az ingatlanok átruházása esetében úja elő az írásbeli for­mát. Ilyenkor lényegében elég az, ha megállapodás születik ar­ról, mi az adásvétel tárgya, mennyi a vételár, és sor kerül az adásvétel tárgyának az átadására az eladó és a vevő között. Más­részt, ha sor került a gépkocsi nyilvántartási bizonyítványának (osvedčenie o evidencii vozidla) átíratására, ott alighanem a gép­kocsi korábbi tulajdonosától (üzemeltetőjétől) is kellett vala- müyen írásbeli hozzájárulás. Igaz, a nyilvántartási bizonyít­vány átíratása önmagába véve nem bizonyította a tulajdonjo­got, de az adott esetben közve­tett bizonyítéka lehet annak, hogy a néhai bátyja és a vevő valóban adásvételi szerződést kötöttek. Bizonyíthatja azt is, hogy a vevő jóhiszemű volt ab­ban, hogy a gépkocsi tulajdonjo­gát megszerezte. A helyzetet egy kicsit bonyolítja az, hogy a bátyja nős volt, és ha a gépkocsit a házasság fennállása alatt vásárolta, akkor az a házas­társak osztatlan közös tulajdoná­ba tartozhatott. A házastársak osztatlan közös tulajdonából eredő jogviszonyok ugyanis még akkor is működnek, ha a házas­társak már évek óta nem élnek együtt. A Polgári Törvénykönyv 145. §-ának első bekezdése sze­rint a közös dolgokkal kapcsola­tos szokásos ügyleteket bárme­lyik házastárs intézheti. Egyéb ügyekben szükség van mindkét házastárs hozzájárulására, kü­lönben a jogügylet érvénytelen. Éppen ezért nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a néhai báty­ja felesége a bíróságon megtá­madja a szerződés érvényességét vagy azt, hogy valamilyen más hivatkozással próbálja megsze­rezni a gépkocsi tulajdonjogát. CAZDASACI HÍRMORZSÁK Befejezés előtt az aratás Pozsony. Augusztus 18-ig 606,5 ezer herktárról aratták le a gabo­nát, ami a vetésterület 91 száza­lékának felel meg. Az átlagos hektárhozam 2,81 torma volt, ez 0,73 tonnával rosszabb ered­mény, mint 1999-ben. A búzát a vetésterület 95,6 %-áról aratták le, hektárhozama 3,24 tonna volt (0,82 tormával kevesebb, mint 1999-ben). A hektárhozam legkevésbé a rozs esetében esett vissza (0,3 t/ha). (SITA) Rendeződött a Postabank ügye Pozsony. A Slovenská konsoli­dačná (SKo) 727,8 millió koro­nát fizetett ki a Szlovák Távköz­lési Vállalatnak a Postabank részvényeinek 25,58 százaléká­ért, ezzel befejeződött az SKo belépésének első szakasza a pénzintézetbe. Az állami intéz­mény szeptember 1-ig 46,82 százalékra növeli részesedését a Postabankban, erre a célra összesen 1,7 milliárd koronát különített el. (SITA) Agrokomplex után OMÉK Nyitra. A nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri szakvásár után szeptember 2- án Budapesten OMÉK elneve­zéssel hasonlójellegű szakkiállí­tás kezdődik, amelyen 10 ország 681 kiállítója összesen 324 ezer négyzetméteren mutatja be ter­mékeit - közölte Nyitrán Kosa Ferenc magyar földművelésügyi államtitkár-helyettes. (SITA) Gyors koreai növekedés Szöul. Dél-Korea gazdasága 9,6 %-kal növekedett - éves összeve­tésben - az idei esztendő máso­dik negyedében. A megelőző négy egymást követő negyedév­ben a növekedési ráta elérte a 10 %-ot. A kétszámjegyű növeke­dést nem lehet örökre fenntarta­ni, egy mérsékeltebb ráta jobb jelzés a gazdaság állapotáról, egészségességéről. A növekedés motorja a 9,7 %-kal fejlődő fo­gyasztás volt a második negyed­ben, követte ezt az ipari termelés 9,5 %-os növekményével. (MTI) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 47,41 VÚB, Devín banka DEM 22,19 Pol'nobanka Osztrák schilling 3,15 VÚB, Pol’nobanka, IRB Francia frank 6,62 VÚB. Pol'nobanka, PKB Angol font 70,93 VÚB, Devín banka A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 45,81 INC Bank DEM 21,21 Tatra Banka Osztrák schilling 3,02 Tatra banka Francia frank 6,32 Pol'nobanka Angol font 68,31 INC Bank­Érvényes augusztus 21-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelem­be a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 22-én a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,441 Magyar forint (100) 16,255 Angol font 69,984 Német márka 21,700 Cseh korona 1,197 Olasz líra (1000) 21,919 Francia frank 6,470 Osztrák schilling 3,084 Japán ien (100) 43,470 Spanyol peseta (100) 25,508 Kanadai dollár 31,818 Svájci frank 27,201 Lengyel zloty 10,846 USA-dollár 46,930 A regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet alapanyaga szinte alig gondol a kistérségi szintre Támogatás leszakadó régióknak A mezőgazdasággal, állattartással foglalkozó körzetek többnyire leszakadnak. A javaslat szerint az állami for­rásból származó támogatást a legnehezebb helyzetben lévő régiók kapnák. (Fotó: Profit) Pozsony. A kormány elkép­zelései szerint augusztusban kell folytatni a regionális fej­lesztésről szóló törvény előkészítését. A régen várt jogszabály kidolgozásának alapjául a nemrég elfogadott alapelvek szolgálnak. TUBA LAJOS A regionális fejlesztés fontosságá­ról nemcsak nálunk beszélünk so­kat, hanem az ezzel kapcsolatos te­vékenységet az Európai Unió is kulcsfontosságúnak tekinti. Ennek oka, hogy az egyes régiók közti nagy különbségek nehezen el­lenőrizhető migrációs mozgásokat váltanak ki. Hasonló helyzet áll fenn nálunk is, ahol komoly élet­színvonalbeli különbségek alakul­tak ki az ország keleti és nyugati fe­le között. Nem jobb a helyzet nem­zetközi összehasonlításban sem, az EU kritériumai alapján Szlovákia szinte minden régiója elmaradott­nak és támogatásra szorulónak számít - ez alól csak a főváros kivé­Szlovákia szinte min­den régiója elmaradott és támogatásra szorul. tel. Ennek azonban nálunk máig nincs egységes rendszere, ami vi­szont akadályozza a lemaradó ré­giók eredményes felzárkóztatását. A regionális fejlesztési (Magyaror­szágon területfejlesztési) törvény célja, hogy tisztázza a fogalmakat, illetve megszabja az ezen a terüle­ten működő összes szervezet jogál­lását, illetve jogkörét. Így például régiónként a statisztikai hivatal ál­tal kijelölt területi egységet hatá­rozta meg. Érdekes, hogy a statisz­tikai hivatal legutoljára 1998 tava­szán fogadott el ilyen anyagot, az akkor kijelölt négy statisztikai ter­vezési körzet (Pozsony, Nyugat-, Közép- és Kelet-Szlovákia) nincs összhangban a kormány által ta­valy Brüsszelbe terjesztett felosz­tással (Pozsony, Észak-nyugat-, Dél-nyugat-, Kelet-Szlovákia). A törvény kidolgozásául szolgáló anyag a regionális fejlesztés támo­gatását az állami, a regionális, illet­ve a helyi önkormányzatok, vállala­tok, magánszemélyek és civü szer­vezetek együttműködéseként hatá­rozza meg. Ezek közül azonban a legfontosabbak, a regionális önkor­mányzatok hiányoznak, amelyek­nek pedig épp az állam újraelosztó szerepét kellene átvenniük. Az ál­lam szempontjából a regionális po­litika egyik legfontosabb elemét a programozás jelenti majd. Ez a leg­fontosabb teendőket feltüntető koncepciók kidogozását jelenti. Ilyen anyagok az elképzelések sze­rint országos, regionális és kerületi szinten készülnek. A minisztériumi javaslatból hiányoznak viszont a kistérségi fejlesztési programok, amelyek pedig általában a progra­mozás legkisebb és legtöbb konkré­tumot tartalmazó szintjét képezik. Ez a szint nagy általánosságban hi­ányzik a regionális fejlesztésről szó­ló törvényt előkészítő anyagból. Eb­be a kategóriába mindössze az az alpont sorolható be, amely szerint a községek közösen is belevághatnak egy-egy komolyabb akcióba és en­nek megvalósításához külön szer­vezeteket hozhatnak létre. A javaslat szerint az állami forrás­ból származó támogatást a legne­hezebb helyzetben lévő régiók kap­nák. Ennek kritériuma lehet a hazai átlagnál rosszabb gazdasági muta­tó, a gazdasági szerkezetátalakítás miatt különösen rossz helyzet kia­lakulása vagy pedig az uralkodóan mezőgazdasági jellegből származó problémák. Nemsokára ingyen telefonálhatnak Németországban Viharosan terjedő mobilmánia világszerte Cseh külkereskedelem Növekedett a kivitel Prága. Csehország az idei első fél­évben 377,3 milliárd korona értékű árut szállított az Európai Unió or­szágainak piacára, ami éves mér­tékben 23,5 %-os növekedést je­lent. A behozatal 24,5 %-kal emel­kedett, s 367,7 milliárd koronát tett ki. A 9,6 milliárd koronás többlet valamivel alacsonyabb, mint 1999 hasonló időszakában, amikor meg­haladta a 10 milliárdot. A cseh kivi­telben a legnagyobb tételt - 47,7 százalék - a gépek és berendezések alkották. A behozatalban, 46,4 %- kai szintén a gépek és a berendezé­sek jelentették a legnagyobb tételt. Csehország kivitele az Közép-euró­pai Szabadkereskedelmi Megáll­apodás (CEFTA) országaiba az idei első félévben 88,1 milliárd koronát tett ki. Ez éves mértékben 11,8 szá­zalékos emelkedést jelent. A beho­zatal értéke 71,2 milliárd korona volt, ami 22,1%-os növekedés. A cseh külkereskedelem mérlegtöbb­lete a CEFTA-térséggel majdnem 17 milliárd koronát tesz ki. A tavalyi hasonló időszakban a többlet 20,5 milliárd koronára rúgott. (MTI) MTI-HÍR Hamburg/Tokió. A német Mobil- Com vezetője szerint a harmadik generációs UMTS átviteli techniká­val nemsokára beköszönt az ingyen telefonálás korszaka. A régi tarifa- modelleknek teljességgel búcsút inthetünk, mert a jövőben nem a mobilhasználók fizetnek majd, ha­nem a mobiltelefonokon hirdető cé­gek. Az UMTS-technika segítségé­vel usgyanis a mobütelefonok a multimédia univerzális eszközévé válnak, ebben az időszakban egye­bek között már ugyanazt tudják majd, mint az internet ma. A telefo­nálás csak „melléktevékenység” lesz akkoriban. Maga a MobilCom, amely a német UMTS-árverésen két frekvenciát nyert el, a 2002 köze­pétől már használható UMTS-háló- zatok működése nyomán 25-28 mü- lió felhasználóval számol. A csütör­tökön végződött német UMTS-árve- rés kapcsán a Deutsche Telekom főnöke, Ron Sommer úgy véleke­dett, hogy az európai mobilpiacon további koncentráció várható, mert a magas UMTS-licencdíjak ismét fe­lerősítik fúziós és bekebelezési haj­landóságot. Sommer azt sem zárta ki, hogy maga a DT más cégek ren­delkezésére bocsátja a frekvenciáit. Jelenleg világszerte mintegy 570 millióan használnak mobütelefont. A Nihon Keidzai Simbun című gaz­dasági lap vasárnap közzétett fel­méréséhez vezető mobilkonszerne­ket és kutatóintézeteket kérdezett meg, s ennek alapján jutott arra az eredményre, hogy a 2000. év első félévének végén a vüágnépesség mintegy 10 százaléka használ mo­biltelefont. Csupán az idei év első félévében 100 mülióval nőtt a mobi- losok tábora. A jövőbeni kilátások­kal kapcsolatban a finn Nokia úgy véli, hogy a „mobilizáltak” száma 2002 végére több mint egymüliárd- ra növekszik. Az európai GSM-rend- szert 330 mülióan használják - ez az összes mobilhasználó 60 százalé­ka - a japán CDMA-t 67 millióan, az Észak-Amerikában elterjedt TDMA- t pedig 48 millióan. Schmögnerová bizakodó Egyre javuló kereskedelem Pozsony. A külkereskedelmi mér­leg hiánya júliusban 38 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év azo­nos hónapjához képest - nyilatkoz­ta Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter. Szerinte ez is bizonyítja annak a pozitív tendenciának a folytatódását, aminek köszönhető­en a külkereskedelmi mérleg hiá­nya az idei év első hét hónapjában a tavalyi év azonos időszakához ké­pest 60 százalékkal csökkent. Az előző hónap a külkereskedelem te­kintetében az idei év három legjobb hónapja közé tartozik. Tavaly júli­usban a mérleghiány 1,829 milliárd koronát tett ki, míg az első hét hó­nap összesített hiánya 1999-ben 28,8 milliárd korona volt. A szlovák külkereskedelem júliusi alakulását elemző hivatalos adatokat a Szlo­vák Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé. Az idei első félévben a külkereskedelmi mérleg hiánya el­érte a 10,12 milliárd koronát, ami a tavalyi évhez képest 17 milliárd ko­ronás javulásnak felel meg. Tavaly a hiány éves szinten 45,24 milliárd koronát tett ki. (mi) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 20-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 5,50-5,90 5,70-6,10 6,506,90 7,608,00 8,108,50 8,609,00 1,50 Bank Austria Creditanstalt 5,15-6,00 5,406,25 5,65-6,50 5,65-6,50 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 6,90 7,008,00 7,509,00 8,5010,00 9,50-11,00 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 6,00 6,25-7,75 6,25-7,75 6,25-7,75 6,508,00 2,00-5,50 Investičná a rozvojová banka 5,80-6,70 7,208,10 8,00-8,90 9,2010,35 9,8010,70 10,1011,00 3,00-7,00 Istrobanka 5,50-6,30 6,006,70 7,007,30 7,508,20 8,008,70 8,509,00 4,00 Ľudová banka 5,00 5,75 7,00 8,00 9,25-9,75 2,00-4,25 Pol’nobanka 5,50-5,75 6,506,75 7,75-8,00 8,75-9,00 9,25-9,50 9,75-10,00 3,00-5,00 Poštová banka 5,50 8,80 9,00 10,00 10,70 12,00 2,50-10,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,00 6,80 7,80 8,50 8,50 2,00-3,00 Tatra banka 5,75-6,25 6,25-6,75 6,507,00 6,50-7,00 7,007,50 2,00 Devin banka 11,30-11,50 11,2011,40 11,3011,50 11,7011,90 12,20-12,40 12,7012,90 3,00-8,50 Slovenská sporiteľňa 5,80-6,55 6,006,75 6,507,00 70-7,70 7,608,60 3,50 Všeobecná úverová banka 6,30 6,006,90 6,50-7,70 7,008,40 7,008,70 7,509,00 3,55-4,80

Next

/
Oldalképek
Tartalom