Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-19 / 192. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 19. Családi Kör 9 A trombózisra való hajlamot örökölhetjük, de szerepet játszik az életkor, a mozgásszegégy életmód is A vénák súlyos betegsége ÖSSZEÁLLÍTÁS F iatal korban ritka, időseknél, súlyosan betegeknél (rák, szív- és érrendszeri ■■■ kór, légzéselégtelen­ség esetén) gyako­ribb, de leginkább műtéti beavat­kozás után jelentkezik - elsősor­ban a hajlam meglétekor. Az örök­letes hajlamot ma már egyszerű szűrővizsgálattal ki lehet mutatni, az érintettek gondozásával a trom­bózis kialakulása tehát megelőz­hető. Adatok Az európai átlagnépesség 2-13, a hazai népesség 7-10 százalékában megvan a trombózisra való hajlam - derült ki az egészségesnek vélt egyének vizsgálatakor. Napjaink megbetegedési és halálozási sta­tisztikáinak első helyén állnak a több csoportba sorolható trombó­zisok. A vénás, az esetek több mint 90 százalékában az alsó végtagot érinti. Az artériás (másként ateroszklerózis) adja a második nagy csoportot. Jelentősége, gya­korisága miatt az intrakardiális trombózist külön tartják számon, ide sorolhatók a szívkoszorúér (koronária), a billentyű és a szívfal (murális) eredetű problémák. A negyedik a diffúz (kiterjedt, szer­teágazó) trombózisok csoportja. Térkép, helyszínrajz A vért a szívbe a test összes szervé­ből a vénák szállítják vissza. Fő be­tegségeinek hátterében gyulladás, vérrögösödés, vagy a vénás rend­szer kitágulásához vezető pana­szok állnak. A vénák két nagy cso­portja található a lábban: a felüle­tes vénák a bőr alatt, a mélyvénák az izmok között vannak. A két rendszert rövid vénák kötik össze. A lábszár erős izmai minden lépés­kor erősen összenyomják a véná­kat, ez biztosítja a vér mozgását, ugyanis normális körülmények kö­zött az összes vénában alacsony a vérnyomás, ami a lábban problé­mát okozhat. Minthogy minden helyzetben, tehát állás közben is a szív irányában halad a vér, felfelé továbbításában a láb mély vénái ját­szanak elsődleges szerepet. A he­gyesszögben találkozó egyirányító billentyűk mint csapóajtók, záró­dással biztosítják, hogy a nehézsé­gi erő ellenében fölfelé haladó vér ne juthasson vissza. A felületes vé­nák billentyűi hasonlóak, de itt iz­mok híján nem préselődik fölfelé a vér, tehát itt sokkal lassabban fo­lyik. Mélyvénás trombózisról be­szélünk, ha a rendszerben megal­vad a vér. (Ezen állapot nem keve­rendő össze a tágult felületes vé­nák gyulladásával!) Bár véralva- dék (azaz trombus) mindkét rend­szerben kialakulhat, de a veszélyt a mélyvénás trombózis jelenti, ilyen­Válaszok A mélyvénás trombózis kockázata többféleképpen csökkenthető. Na­gyobb műtéti beavatkozás után, hosszú utazás során a lábat min­den 30 percben tízszer be kell hajlí­tani. Sok szakember úgy véli, bizo­nyos kezelési metódusokban sok az ellentmondás, mert például a ru­galmas zokni, illetve a harisnya- nadrág viselése a vénákat folyama­tosan összeszorítja, ezáltal a vér­áramlás gyorsabb lesz, tehát kevés­bé valószínű az alvadás. Hamis biz­tonságérzet alakul ki, s elmarad a védelem, ha a szorító zoknit eset­leg nem helyesen viselik, a pana­szok tovább romolhatnak. A meg­előzés egyik hatásos módja a sebé­szeti beavatkozások előtt, alatt és olykor utána adott véralvadásgátló (antikoaguláns), illetve az úgyne­vezett pneumatikus zokni, amit egy elektromos pumpa segítségé­vel felfújnak, majd leengednek, ez­zel préselve a lábszárat és ürítik ki a vénákat. A lábdagadást akár pi­hentetéssel, a láb felpolcolásával, akár kompressziós kötés alkalma­zásával meg lehet előzni, a kötést azonban gyakorlott orvosnak, nő­vérnek kell fölhelyeznie. Hajlam és védelem A vénás trombózisra való hajlamot örökölni lehet, a szerzett betegség kialakulásában szerepet játszik az életkor, a mozgásszegény életmód, a nagy (esetleg ortopédiai) műtét, rosszindulatú betegség, a fogam­zásgátlók, hormonpótló kezelés. A közhiedelemmel ellentétben nem a terhesség a legnagyobb rizikóté­nyező, az ezen időszak alatti pana­szok kialakulásában is az öröklött és/vagy a szerzett kockázati okok játszanak döntő szerepet. (A Leiden-mutáció egy adott formája például 80-szorosára növeli a trom­bózishajlamot - ezért is nagyon fontos elvégezni a megfelelő szű­rést). Bármely vénában, illetve az anya végtagjaiban vagy a placenta vénahálózatában kialakulhat trom­bózis - ez utóbbi a magzat életét ve­szélyeztető állapot. Hazánkban rosszak a statisztikák, sok a terhes­ségi toxémia, a spontán vetélés, a méhen belüli magzati elhalálozás, sok a kis súlyú baba, a koraszülött - gondolni kell rá, hogy ezek hátteré­ben igen gyakran placentatrombó- zis húzódik meg. Aki figyel a fenye­gető jelzésekre, és időben orvoshoz fordul, adott esetben anya, magzat, illetve idősek életét mentheti meg - a fokozott trombózishajlam esetén is létezik ma már mód a mege­lőzésre. Minthogy a biztos ered­ményt nyújtó szűrővizsgálat egy­szerű, könnyen kivitelezhető, a vér­vétel az állandó forráshiánnyal küz­dő egészségügyet sem terheli, vi­szont az időben elkezdett, meg­felelő gondos szakorvosi ellenőrzés melletti kezeléssel elkerülhető a trombózis kialakulása. F. E. kor a trombus egy esetleg leszaka­dó része tovasodródhat, majd vala­melyik szűk tüdőartériában meg­akadhat. Okok Régi megfigyelésen alapuló tény, hogy bizonyos családokban hal- mozottabban fordul elő a trombó­zis - arra viszont csak néhány éve derített fényt a tudomány, hogy a trombotikus megbetegedések je­lentős százalékában egy sajátos véralvadási állapot, az úgyneve­zett APC- (aktivált protein C) re­zisztencia áll, aminek következté­ben az érpályákban a véralva- dékképzést hatástalanító rendszer nem működik. (Oka, hogy az egyik véralvadási faktor fehérje­molekulájában másfajta aminosav található. A tudósok feltevése sze­rint a mutáció akkor történhetett, amikor az afrikai ág elkülönülése után a fehér populáció elvált a mongoloidtól is. Erre a különféle népcsoportoknál tapasztalt gya­koriság alapján következtettek. Legmagasabb az előfordulás az európai fehér népességnél, vi­szont ritka a kínaiaknál, nem for­dul elő a japánoknál és az afrikai négereknél.) A betegséget előidézheti a vénafal sérülése, a véralvadási hajlam fokozódása (ez számos tumoros betegségben, egyeseknél fogamzásgátlók, hor­monpótlók szedésekor megtörtén­het), illetve súlyos kockázati té­nyező a hosszan tartó ágyban fek­vés, minthogy a lábizmok tétlen­sége miatt a vénákban nagyon le­lassul a véráramlás. A nagyobb műtéteket követő vénasérülés amúgy növeli a véralvadás veszé­lyét, ami hosszú ülés során (veze­tés, repülés alatt) egészségeseknél is bekövetkezhet. Tünetek A betegek felénél a mélyvénás trombózis tünetmentesen zajlik - olykor csak a kisfokú lábduzzanat, máskor a tüdőembólia okozta mellkasi fájdalom az első jel. Klasszikus esetben a véráram elzá­ródásakor gyulladás lép föl, a sa­rok, a láb, a comb - attól függően, hogy mely vénát érinti a folyamat - megdagad, tapintásra érzékeny, meleg. Késői tünet a bőr barnás elszíneződése, általában a bokák körül. Ilyenkor a kitágult vénákból a vörösvértestek a bőr alá vándo­roltak, az érintett területen a bőr sérülékeny, kisebb ütés, vakarózás is okozhat sérülést, ami fekély ki­alakulásához vezethet. ORVOSI TANÁCSOK Dionüsszoszi lakomák Barátnők" jeligére: 21 éves barátnőmről azt álla­pították meg, hogy bulí- ■ miás és szeretné tudni, hogy ez milyen betegség és ho­gyan tudna neki segíteni? ( Kedves Kisasszony, a bulimiát a nagy evészetek (nagy mennyiségű étel elfo- • gyasztása gyorsan, rövid idő alatt) ismételten visszatérő epi­zódjai jellemzik, amelyeket az étel eltávolításának kísérletei kö­vetnek hányás vagy hashajtók se­gítségével. A zabálások gyakori­ak és szélsőségesek lehetnek. Egy felmérés szerint a bulimiás nők legalább naponta egyszer jól be- lakmároznak (általában este), és egy ádagos zabálás 4800 kalória elfogyasztásával jár. A zabálást követő megtisztulások miatt azonban a bulimiás testsúlya normális, ézért ez a betegség rejtve maradhat. Bár ennek a vi­selkedésnek nagy élettani ára le­het, mivel a hányás és a hashaj­tók használata felboríthatja a test káliumegyensúlyát, amely kiszá­radást, szívritmuszavarokat és vi­zeletszervi fertőzéseket eredmé­nyezhet. A bulimia általában a fi­atal nők btegsége és egyes ameri­kai felmérések szerint a nők 5-10 százalékát érinti, a bulimiás bete­gekkel foglalkozó orvosok gyak­ran úgy látják, hogy pácienseik az identitásérzés és az önértéke­lés hiányában szenvednek. Ezzel egybecseng, hogy a depresszió viszonylag általános a bulimi- ások között. Ezek az emberek az ételt a hiány és az üresség kitölté­sére használják. A biológiai té­nyezők iránt érdeklődő kutatók ugyancsak felfedezték, hogy a depresszió egyes eseteit létreho­zó biokémiai zavarok a bulimia bizonyos eseteinek alapját is ké­pezhetik. A bulimia kialakulása mögött társadalmi tényezőket is találhatunk, mint pl. a túlhang- súlyozottan sovány női ideált. Néhány bulimiás nő nyíltan be­vallja, hogy betegsége annak a problémának a megoldása, ho­gyan ehet nagy kalóriatartalmú ételeket úgy, hogy mégis olyan karcsú maradjon, ahogyan azt a kulturális normák előírják. Kis­asszony, annak ellenére, hogy vi­szonylag kevés információ áll rendelkezésre a bulimia okát il­letően, a kezelése lehetséges. A hagyományos pszichoterápiák abban lehetnek hasznosak, hogy a bulimiás betegek evési szoká­saikat kontroll alatt tartsák, ezért javaslom pszichológus fel­keresését. Meddőséget okozó trichomonas SzTB" jeligés levélben egy lány a következőket írja: Másodikos középiskolás ■ vagyok és az érdekel, igaz-e, hogy a trichomonas med­dőséget okoz? Második kérdé­sem, hogy melyek a tripper tü­netei? » Kedves Kisasszony, érde­kes, de fontos kérdéseket tett fel. Á trichomonas, ha • nincs kezelve, valóban okozhat meddőséget, mivel megváltoztatja a hüvelynek és a méhszájnak a PH értékét, és így az ondósejtek elpusztulnak. Tü­netei a külső nemi szervek visz­ketése, pirossága, nőknél bűzös, zöldes, habos hüvelyfolyás. A férfiak gyakran tünetmentesek, de így is terjesztik. Ha panaszt okoz, akkor az gyakori és csípő, égető vizelésben jelentkezik. Mindkét partnert egyszerre kell kezelni. Ä tripper vagy más né­ven kankó, baktérium által oko­zott nemi betegség. Lappangási ideje 2-8 nap, tehát a fertőző­déstől ennyi idő telik el az első tünet megjelenéséig. A tünetek mind a nőknél, mind pedig a férfiaknál: bő és gennyes húgycsőfolyás, fájdalmas és gyakori vizelés. Férfiaknál a vi- zelés kezdetén égő érzés, vala­mint tejszerű folyás jelentkezik. A húgycső fájdalma 1-3 nap múlva válik kifejezetté. Ha nem történik meg a kezelés időben, akkor a gyulladás a belső nemi szervekre is átterjedhet (hüvely, Dr. Bordás Sándor A dunaszerdahelyi pszichológiai tanácsadó központ klinikai pszichológusa méhnyak, méhürtők, ill. prosz­tata, mellékhere). Ennek a ve­szélye a nőknél nagyobb, ugyanis a méhkürtők elzáród­nak, sterilitás jön létre, mely azt jelenti, hogy a nő természetes úton nem eshet többé teherbe. Az esetek kis részében az egész szervezetre terjedő betegséget okozhat, mely a beteg halálát jelentheti. Előfordulhat az is, hogy a tünetek nem vagy csak gyenge formában jelentkeznek. Szintén mindkét partnert kell egyszerre kezelni. Előfordulhat bakteriális hüvely­gyulladás is, ami a fent leírt fo- lyásos tüneteket okozhatja. Ezt a hüvelybe került baktériumok okozzák, melynek forrása lehet a végbél környéke, de a piszkos kéz is. Ezért nagyon fontos a végbelet és környékét minden székelés után szappannal meg­mosni, és a nemi szerveket csak tiszta kézzel szabad érinteni. Kisasszony, ha a fent felsorolt tünetek közül bármelyiket is ta­pasztalja, keressen fel egy nő­gyógyászt. A géntechnológia segíthet az hallás visszaadásában is? Nemcsak az idősebb emberek küzdhetnek alvászavarokkal: egyeseknek már 25 éves koruktól gondjaik vannak Gyógyír a süketségre MTI-PRESS aliforniai kutatók új módszert találtak a sü­ketség és az egyen­súly-problémák bizo­nyos fajtáinak gyógyí­tására. A Nature Neu­roscience című amerikai szaklap legújabb száma szerint egy gén, a Math 1 segítségével laboratóriumi körülmények között sikerült mes­terségesen szaporítaniuk a belső fül sejtjeit. A belső fül két elkülö­nült részből áll az embereknél: a csigából, ami a hallást szolgálja, s az ívjáratokból, ami az egyensúlyo­zás szerve. Mindkettőt ugyanolyan típusú sejtek alkotják: ezek alakít­ják át a hangokat és a fej mozgását az agynak átadott jelekké, S ha ezek a sejtek megsérülnek, akkor többé-kevésbé visszafordíthatatlan halláskárosodás, vagy egyensúly- zavar keletkezik. A San Francisco-i Genentech Intézet kutatóinak sike­rült csigasejteket elkülöníteniük fi­atal patkányok szervezetéből, s ezeket az előbbi gén hozzáadásá­val szaporítani: az új sejtek szintén reagálnak a hanghatásokra. Ha­sonló eredményeket értek el az ív­járatok sejtjeivel is. Jó alvás hormonokkal? MTI-HÍR Akinek nincs ilyen gondja, azt hi­heti, pofonegyszerű a dolog. Az ember este fogja magát, szép ko­mótosan elnyúlik puha ágyában, eloltja a lámpát, oldalára fordul, és már álmodik is. Van, akinek éppen ez a természetesnek hitt mozdu­latsor keseríti meg az életét. Az al­vászavarok által okozott kár felbe­csülhetetlen. A fáradt, ideges ébre­dés rányomja a bélyegét a teljesít­ményre, az altató rendszeres sze­dése pedig gyógyszerfüggővé te­heti áldozatát. Nemcsak az idő­sebb emberek küzdhetnek alvás­zavarokkal: egyeseknek már 25 éves koruktól gondjaik vannak ezen a téren. Márpedig az alvás­zavar komoly hatással van az illető hormonháztartására - állítja a Journal of American Medical Asso­ciation című amerikai szaklap. Az egyik chicagói egyetem kutatói 15 éven át figyelték 150 - 16 és 83 év közötti - ember alvási szokásait, s azt tapasztalták, hogy 25-45 éves életkorban előbukkanhatnak az el­ső zavarok. Ebben az időszakban még nem az alvás mennyisége csökken, hanem a „mély alvás” aránya, amely 20-ról 5 százalékra esik vissza. Márpedig éppen a „mély alvás” az, amely a legfonto­sabb a szervezet számára: akkor termelődik ugyanis a növekedési hormon. A chicagói kutatók a kí­sérleti eredmények alapján azt ta­nácsolják, hogy alvászavarok ese­tén nem kell megvárni az időskort, a 65. életévet, hanem már ezt megelőzően meg kell kezdeni a be­tegek hormonkezelését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom