Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-19 / 192. szám, szombat
6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 19. Oravec: A dotációk a fogyasztók érdekeit is védik Ellenállóképességük és gyors szaporodásuk miatt gyümölcsöseink egyre veszélyesebb kártevőivé válhatnak Tiltakozó agrárszektor ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elutasítom azokat a sajtóban is megjelentetett vádakat, amelyek durván sértegetik a mezőgazdaságban dolgozókat és amelyek szerint az agrárágazat csak az állammal szembeni örökös koldulásra képes - nyilatkozta Ivan Oravec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke. Szerinte a mezőgazdaság fő célja nem az adófizetők pénztárcájának kirablása, hanem az ország minőségi élelmiszerrel való ellátása. Az agrárdotációk így Oravec szerint nemcsak a vidék és az ágazat érdekeit szolgálják, hanem a fogyasztókét is, akiknek enélkül sokkal drágább élelmiszereket kellene vásárolniuk. Oravec azt a földművelésügyi tárca által előterjesztett, 2005-ig szóló agrárpolitikai koncepciót vette védelmébe, amit a kormány gazdasági tanácsa egy hete már elvetett. A födműve- lésügyiek által kidolgozott koncepció 2005-ig 124,055 milliárd koronát javasol a mezőgazdaság támogatására, öt év alatt így a dotációk 34 százalékos emelésére számítanak. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint a földművelésügyi tárca elképzelései irreálisak és megvalósíthatatlanok. A kormány középtávú gazdasági tervei ugyanis a közkiadásokat a jelenlegi 50 százalékról 35- 40 százalékra szeretnék csökkenteni. Ha ezzel párhuzamosan az agrárszektor dotációit 34 százalékkal növelnék, az egészségügyben, az iskolaügyben és más fontos ágazatokban radikális megszorításokra lenne szükség. Oravec szerint ugyanakkor a mezőgazdaság közvetlen támogatása az elkövetkező öt évben az állami költségvetésből „csak” 90 milliárd koronát vonna el, a fenmaradó összeg ugyanis más forrásokból folyna be. Példaként az idei év említhető, amikor a mezőgazdaságnak juttatott 15,2 milliárd koronából csak 11,2 milliárd korona származik az állami költségvetésből. A fennmaradó összeg az Európai Unió SA- PARD-programjából és az állami alapokból származik. Oravec ezért durva dezinformációnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint az összes támogatás az adófizetők vállára nehezedik. Ezenfelül azonban a már említett idei 11,2 milliárd koronát sem fordítják teljes egészében csak a mezőgazdaság támogatására. Mintegy 2,1 milliárdnyi jut az erdő- és vízgazdálkodásnak, a Szlovák Mezőgazdasági- és Élelmiszerfelügyeletnek és egyéb intézményeknek. Az agrárágazat közvetlen támogatására így csak 9,146 milliárd koronát fordítanak. Az ágazat minden egyes alkalmazottjára így „csak” 61 ezer koronányi támogatás jut, a sajtó által megszellőztetett 152 ezer korona helyett, (mi) A Pol'nobanka 1,6 milliárdot forgat az agrárágazatba Újfajta finanszírozás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Annak ellenére, hogy a bank tulajdonosi szerkezetében komoly változás állt be - mint ismeretes, a pénzintézet többségi tulajdonosa az olasz UniCredito Ita- liano pénzügyi csoport lett - a Pol’nobanka továbbra is meg szeretné tartani eddigi mintegy 30 százalékos részesedését az agrár- szektor finanszírozásában - jelentette ki František Palié, a bank vezérigazgatója a pénzintézet nyitrai Agrokomplexen tartott sajtóértekezletén. Az agrárágazatban hangsúlyozott szerepet vállaló pénzintézet az idén mintegy 1,6 milliárd koronát forgat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben kialakított működőképes termelői-feldolgozói láncok finanszírozására. Jaromír Matoušek, a bank agrárfinanszírozási osztályának igazgatója elmondta, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában a raktári zá- logjegyekkel fedezett árufelvásárlásra mintegy 500 millió koronát, az állati termékek felvásárlására pedig mintegy 300 millió koronát szánnak. A Szlovák Garancia és Fejlesztési Bankkal együttműködve új finanszírozási modell kialakítását tervezik a mezőgazdasági termelésbe folyósított hitelekre, amelynek lényege, hogy a termelői-feldolgozói láncok résztvevői számára kiállított váltók fedezetét a garanciabank vállalná, s a váltót az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a termelő, hanem a termelőt hitelező szállító (vetőmag, műtrágya, stb.) állítaná ki. Bevezetését jövő tavaszra tervezik, (tszl) ACRÁRAAORZSÁK Három raktárba szállíthatnak Komárom. A Komáromi járás termelői rövidesen három közraktári minősítésű gabonaraktárban helyezhetik el gabonájukat: Nemesócsán, Marcelházán és Ógyallán. Ógyallán a Heinéken sörgyár által megvásárolt raktárban elsősorban a sörárpa tárolására lesz lehetőség, (km) Kevesebb, de jobb búza Budapest. Magyarország eddig mintegy 100 ezer tonna búzát exportált a megtermett több mint 3,7 millió tonnából. Az aratás megkezdésekor kéthavi malmi búza mennyiséggel rendelkezett az ország. Ez a menynyiség elegendő volt az átállásra, és még jelenleg is vannak óbúzakészletek. Vizsgálatok szerint az idei évben a búza legalább 2 százalékkal nagyobb sikértartalmú, mint az előző két évben volt. (MTI) Keresett az élő sertés Budapest. Magyarország egész területén keresleti piaccal számolhatnak a sertéstartók, mert a felvásárlók országszerte keresik a jó minőségű vágósertést - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összegzéséből, amiből kitűnik: annyira megnövekedett a kereslet a sertések iránt, hogy a selejt kocák értékesítése sem jelent gondot a termelőknek. (MN) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,358 Magyar forint (100) 16,231 Angol font 69,202 Német márka 21,657 Cseh korona 1,196 Olasz líra (1000) 21,876 Francia frank 6,457 Osztrák schilling 3,078 Japán ien (100) 42,451 Spanyol peseta (100) 25,458 Kanadai dollár 31,367 Svájci frank 27,068 Lengyel zloty 10,728 USA-dollár 46,250 Levélaknázómolyok inváziója A természetes ellenségek tartós irtása miatt a gyümölcsösökben hiányoznak az aknázómolyok parazitái. (Fotó: archív) A szakirodalom általában nem említi a levélaknázómolyokat a veszélyes kártevők között, ám az elmúlt évek tapasztalatai fokozott figyelemre intenek. Egyes növényvédő szerek iránti ellenállóképességük és gyors szaporodóképességük miatt gyümölcsöseink veszélyes kártevőivé válhatnak. _ CS EKES ZOLTÁN Tömeges elszaporodásuk idén, Lévától egészen Pozsonyig, különösen az almaültetvényekben volt megfigyelhető. Több aknázómolyfaj kártétele rendszerint együttesen fordul elő. Nemcsak életmódjuk, hanem kárképük is hasonló. Csupán a rajzó lepkék alakja ad azonnali támpontot a károsító faj gyors meghatározásához. Az aknajáratok alakja és azok elhelyezkedése szerinti meghatározás nem mindig biztos. A megtámadott növény levelén - többnyire a levél színén - kezdetben apró barna pont látható. Később ez kiszélesedik és a kártevő a fajra jellemző alakot vesz fel. A levél epidermisze - bőrszövete - a folt fölött ki- fehéredik, áttetszővé válik az alsó szöveti résztől pedig hártyaszerűen elkülönül. Védelmében húzódik meg a moly alig néhány milliméter nagyságú hernyója pusztítva a levéllemez középső részét. Járataik' leginkább koncentrikus körökhöz hasonlóak, amelyekben a kártevő barna ürülékszemcséi felhalmozódnak. A nyár második felében az egymáshoz közeli foltok összeolvadnak. A levéllemez kezdetben részlegesen, később teljesen elsárgul, végül idő előtt lehull. Augusztus elejére számos helyen és nemcsak a magántermelők szórványgyümölcsöseiben, hanem a nagytermelőknél is a levélállomány 30 - 60 %-a lehullott! Az asszimilációs felület ilyen korai nagymértékű csökkenése következtében kevesebb tartaléktápanyag képződik, ami a fák téli fagykárosodását vonja maga után. A Ha a parazitáltság eléri a 30% -ot, felesleges a vegyszeres védekezés. fák kondíciójának romlása viszont utat nyit a paraziták megtelepedésének és a különböző betegségek elterjedésének. Ennek következtében csökken a terméshozam (a szakirodalom szerint ez 40 -80 %) és a fák idő előtt kipusztulhatnak. Megfigyeléseink szerint Komárom vidékén a levélaknázómoly három fajtája károsít a lombosfa-fehér- moly (leucoptera scitella) a legkésőbbi, almalevél-sátorosmoly (Phyllonorycter coryfiolella) s a kettő közötti az almalevél-aknázó- moly (Phyllonorycter blancardel- la) mely a legkorábbi és a legtömegesebben előforduló fajta. A 8,5 - 10 mm-es lepkéket szabad szemmel is jól meg lehet különböztetni egymástól. Lárváik kikelés után 1 mm, később 3,6-7 mm nagyságúra is megnőnek, színük sárgásbarna, később sötétbarna. Tojásuk 0,2- 0,3 mm-nyi frissen áttetsző, később szürkés színű, ovális alakú. A megfigyelésre és a védekezésre két gyümölcsöst választottunk ki, amelyekben az elmúlt években nagyon erős, ill. erős fertőzések voltak: a karvai gyümölcsös 15 éves és 65 hektárnyi, a bagotai 4 éves és 12 hektáros területen fekszik. Ezekben az almaültetvényekben helyeztük el április 11-12-én a speciális illatszercsapdáinkat mindhárom fajta levélaknázómolyra. A kihelyezés után azonnal megindult a lepkék berepülése ill. a rajzás figyelése, aminek az eredménye összhangban volt a szakirodalomban közöltekkel. A legkorábban és a legnagyobb egyedszámban rajzott a Phyllonorycter blancardella, aminek a rajzása április 26- án tetőzött, utána április 28-án tetőzött a Phyllonorycter coryfiolella a legkésőbb pedig a Leucoptera malifio- lella: május 3-án. A védekezés idejét a legkorábban rajzó aknázómolyhoz igazítottuk április 28-án és 29-én hajtottuk végre Bagotán és Karván is Nomolt 15 SC 0,1% permetszerrel. A lepkék rajzásdinamikája csak lassan csökkent, és ebben nagy szerepet játszott a számukra is rendkívül kedvező meleg, száraz időjárás. Ezért a védekezést 14 nap után meg kellett ismételni a később kelő lárvák elpusztítása érdekében. A második permetezésre Dimilin 48 SC 0,02% és Rimon 10 EC 0,05% szereket használtunk mindkét esetben nagyon jó eredménnyel. Az aknázómolyok második nemzedékének a rajzáscsúcsa június 26- 29-ig tetőzött, mindkét helyen egy időben.Védekezésre most is a Nomolt 15 SC-t, Dimilin 48 Sc-t és a Rimon 10 EC-t használtuk ugyanolyan töménységben mint először, szintén jó eredménnyel. Mindkét almásban csak elvétve találtunk aknával fertőzött leveleket. A harmadik nemzedék rajzáscsúcsa augusztus 1-6-ig tartott. A védekezést most is Karván Nomolt 15 SC 0,1 % Bagotán pedig Rimon 10 EC 0,05 % hajtottuk végre kitűnő eredménnyel. Ezek az elért eredmények markánsan különböznek a legtöbb gyümölcsösben megfigyel- tektőf ahol a fertőzések néhol már elérik a súlyos szintet s ahol a levelek már 30-60 %-ban lehullottak. Az utóbbi években az időjárás is kedvezett szaporodásukhoz ám túlszaporodásukban nagyban besegítettek a termelők is a helytelenül használt vegyszerek egyoldalú alkalmazásával. Ez főleg a szerves foszforsavészterekre és a pyretroid hatóanyagú készítményekre vonatkozik, melyek gyakori használata kíméletlenül írtja a levélaknázómolyok természetes ellenségét így a Encytridae, Chalcidoidea és a Brocanidae családhoz tartozó fá- tyolkákat és fürkészdarazsakat. Négy ilyen termesztőnél végzett vizsgálatból kiderült hogy az utolsó három évben használt növényvédő szerek között két termelőnél csak pyretroidokat és szerves fosz- forsavésztereket használtak az állati kártevők irtására míg a másik kettő évente 1-2 alkalommal használt környezetkímélő permet- szert, ami kíméli a természetes ellenségeket. Az már sajnos biztos, hogy a természetes ellenségek ilyen tartós irtása következtében a gyümölcsösökben hiányoznak nemcsak az aknázómolyok parazitái, hanem a gyümölcsatkák és levéltetvek parazitái, nem beszélve a más hasznos rovarokról. A szakirodalom szerint amennyiben a parazitáltság mértéke eléri a 25-30% ot, felesleges a vegyszeres védekezés. A parazitoidok önmaguk visszaszorítják a kártevőt. Az integrált gyümölcsösökben ezek a paraziták a gazdaságossági küszöbérték alatt tartják a levélaknázómolyok egyedszámát. A fent említett hatóanyagú vegyszerek helyett környezetkímélő készítményeket: diflubenzuron, flufe- noxuron, teflobenzuron, triflumu- ron, fenoxycarb novaluron és lufe- nuron hatóanyagú készítmény valamelyikét alkalmazzuk, mint a A következő évben akár 80%-os terméscsökkenés is elképzelhető. már említett Nomolt, Dimilin vagy Rimon-t. Ezek a készítmények a méhekre és az emberekre nem veszélyesek, az integrált növényvédelem tárgykörébe tartoznak, kímélik a természetes ellenségeket. Mire számíthatunk az idei védekezés sikertelensége után? Ott, ahol már most erős fertőzöttség alakult ki, számíthatunk arra, hogy a harmadik generációból származó lárvák, melyek napjainkban rajzanak, nemcsak a fatörzseken és egyéb rejtekhelyeken fognak bábozódni, hanem a beérett almák csészeleveleinél és kocsányainál szövik meg a fehér bábot ami nagyban csökkenti az alma értékét nemcsak esztétikai szempontból. Azonkívül ott, ahol már most hullanak a levelek a fertőzöttségtől a fa legyengül, a termés minősége elmarad az egészségestől, a következő évben pedig 50 -80 %-os terméscsökkenés várható. A szerző a kormáromi UKSUP munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 17-én Komárom augusztus 17-én Zseliz augusztus 17-én Rimaszombat augusztus 17-én Losonc augusztus 17-én Kassa augusztus 17-én sárgarépa 15 Sk/kg 18 Sk/kg 8 Sk/csomó 18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 10 Sk/csomó petrezselyem 12 Sk/csomó 12-15 Sk/csomó 10 Sk/csomó 45 Sk/kg 35 Sk/kg 12 Sk/csomó újburgonya 10-12 Sk/kg 14 Sk/kg 10-11 Sk/kg 14 Sk/kg 13-14 Sk/kg 10 Sk/kg szilva 16-20 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg X 15 Sk/kg X paprika 15-18 Sk/kg 6-14 Sk/kg 5-15 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14-20 Sk/kg 17 Sk/kg karalábé 8 Sk/db 5-8 Sk/db 3-5 Sk/db 8 Sk/db 10-12 Sk/db 6 Sk/db zeller 8-10 Sk/db 4-6 Sk/db 5 Sk/db 18 Sk/kg 7-10 Sk/db 10 Sk/db káposzta 10-12 Sk/kg 8-12 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 12 Sk/kg dinnye 7-8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg 9-10 Sk/kg 7 Sk/kg zöldbab 30-40 Sk/kg 20 Sk/kg X 35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 10 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 16-18 Sk/kg 5-8 Sk/kg 15 Sk/kg 16-18 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 14-26 Sk/kg 6-10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 18 Sk/kg 10-18 Sk/kg 20 Sk/kg karfiol 10-35 Sk/db 12-20 Sk/db X 25 Sk/fej 20-30 Sk/db 20 Sk/fej őszibarack 20-30 Sk/kg 25 Sk/kg X 25-30 Sk/kg 2040 Sk/kg 25-30 Sk/kg szőlő 20-34 Sk/kg 15-25 Sk/kg X X 35-50 Sk/kg X kel 18 Sk/kg 8-10 Sk/fej X 20 Sk/kg 16 Sk/kg Xg alma 14-25 Sk/kg 10-20 Sk/kg 10 Sk/kg 10-24 Sk/kg 10-25 Sk/kg 16-20 Sk/kg tök 7-8 Sk/kg 8-14 Sk/db X 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg sárgadinnye 18-20 SK/kg 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15 Sk/kg 14-20 Sk/kg 10-14 Sk/kg uborka 12-14 Sk/kg X 5-8 Sk/kg 8 Sk/kg 5-12 Sk/kg 10 Sk/kg tojás 2,70-3,00 Sk/db 2,60-2,90 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,70 Sk/db 2,40 Sk/db csemegekukorica 3-6 Sk/db 4 Sk/db X X 2-5 Sk/db X
