Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-18 / 191. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 18. Hogyan működhetne és miért nem működik a nyelvi iroda - beszélgetés Szabómihály Gizella nyelvésszel Egy törvény a magánügyről Egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a parlament a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Szabómihály Gizella nyelvész, a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport tagja a törvény érvényesíthetőségével kapcsolatos külső, illetve belső, a szlovákiai magyar közösségen belüli nehézségek okairól, a törvény esetleges jövőjéről nyilatkozik. KORPÁS ÁRPÁD Még a nyelvtörvény elfogadása előtt született egy javaslat, ún. nyelvi iroda létrehozására. A törvény nem írja elő a felállítását, de ön, Lanstyák István nyelvész és mások a törvény jóváhagyása után is látják egy ilyen intézmény létjogosultságát. Hogyan működhetne és miért nem működik? Lanstyák Istvánnal az MKP nyelvtörvénytervezete kapcsán dolgoztuk ki az iroda tervét. Szerintem továbbra is van létjogosultsága, pontosan azért, hogy működjék a nyelvhasználati törvény. Az intézménnyel kapcsolatos koncepciónkat a kormány kisebbségügyi tanácsa elé terjesztettük, amely véleményeztette a belügyminisztériummal. A tárca pozitívan reagált, de jelezte, a törvény előterjesztőjének, vagyis a művelődési minisztériumnak kell kezdeményeznie az intézmény felállítását. Nagyobb gond, hogy egy ilyen irodára jelenleg nem különítenének el költség- vetési összegeket, pedig az irodára nemcsak a magyaroknak, hanem a ruszinoknak és a romáknak is nagy szükségük volna, hiszen nekik az anyanyelvűk kodifikációjával is gondjaik vannak, s az utóbbiak esetében a szakterminológia is hiányzik. Javasoltam azt is, ha másképpen nem, jó volna legalább civil kezdeményezésként létrehozni, úgy, hogy a magyarokon kívül a ruszinokat és a romákat is szolgálná. Fordítási, illetve nyelvtervező feladatokat láthatna el, szakkifejezések magyarításával és ismertetésével foglalkozhatna. A fordítási feladatoknak legalább egy részét most megpróbáljuk elvégezni, a kormányhivatal megbízásából a legfontosabb formanyomtatványokat és határozatokat magyarra ültetem, megvitatom magyarországi szakemberekkel, hogy szövegük a lehetőleg közelebb álljon a magyarországiakéhoz. Ám hosz- szabb távon ezt nem lehet így csinálni, mert kell egy adatbank, aminek fenntartása olcsóbb lenne. Ha egy építési engedély már megvan magyarul, a járási hivatalnak nem kell a saját költségére lefor- díttatnia. Másrészt, feltételezem, a központi fordítással a szövegek színvonala is kiegyenlítettebb lenne, mert úgy látom, nálunk általában nem ismerik a magyar terminológiát és hivatalos stílust. Most tulajdonképpen egyszemélyes intézményként működik... Hát, igen... Állami megbízásból fordítom ezeket a szövegeket, bár ez kevés, mert például a törvényeket is folyamatosan le kellene fordítani. Magyarításuk nélkül ugyanis nem alakítható ki a hivatali terminológia, mert csak a formaA régi terminológi- r ai szótárak sem használhatók . . korrekciók nélkül. nyomtatványok és határozati minták nem tartalmazzák az összes olyan szakkifejezést, amelyek ennek a nyelvezetnek a működtetéséhez kellenek. Múltbeli példák is vannak: a két világháború közötti jogszabály- fordítások gyűjteményei és a szocializmus idején a Közigazgatás című folyóirat. A hatvanas-hetvenes években kialakult gyakorlat eléggé eltért a magyarországitól, annak stílusától és szóhasználatától is, de ezen változtathatunk, mert a kilencvenes évektől kezdve tulajdonképpen egész jogrendszerünk gyökeresen átalakult. Új kifejezések jelentek meg, ezért a régi terminológiai szótárak sem használhatók korrekciók nélkül. Például a belügyminisztérium valamikor a hatvanas években kiadott egy szlovák-magyar közéleti szótárt, de az részben már elavult, mert csak a szocialista időszakra jellemző szakkifejezéseket tartalmazza. Elsősorban a lakosságot leginkább érintő törvények hivatalos fordítására volna szükség. Gondoljunk arra, hányszor említi az Új Szó különböző törvények megnevezését is különféle fordításokban a cikk szerzőjétől függően. A kisebbségi nyelvhasználati törvény előírja, hogy az ügyfél kérésére a szerv az általánosan kötelező érvényű jogszabályokról a saját hatáskörében tájékoztatást nyújt. Ezt úgy értelmezem, hogy ha a járási hivatal szociális osztályán a lakásfenntartási támogatás felől érdeklődöm, kérésemre a törvényről kellene tájékoztatást nyújtaniuk kisebbségi nyelven. De csak szlovákul van meg, s ha hirtelen valamit lefordítanak is, nem tudnak pontosan és szabatosan tájékoztatni. Ha lenne egy alapvető törvénygyűjtemény, a hivatalnok azt az ügyfél kezébe adhatná. Tanulmányában megállapítja, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használata a tavalyi törvény tükrében lényegében magánügy. Sajnos, ez a helyzet. A törvényt úgy fogalmazták meg, hogy az államnak lehetőleg minél kevesebb kötelezettsége legyen, és az önkormányzatok esetében is inkább lehetőségekről beszél. Sajnos, ez nem csupán a törvényre jellemző, hiszen a jelenlegi szlovák politika szerint is magánügy a kisebbségi nyelv használata. Például az, amit tudomásom szerint a kisebbségi vagy regionális nyelvek chartájának közéleti nyelvhasználatról szóló fejezetéből el akarnak fogadni, pontosan ezt a szemléletet tükrözi. Vagyis a charta e részéhez is szelektív módon közelítenek? Igen. A charta fokozatokat állapít meg a kisebbségi nyelvek használatát illetően. A tavaly őszi változatot láttam, amellyel a lehető leggyengébb formulációkat kívánta elfogadni az állam. Ez a részéről minimális kötelezettségvállalást jelentene. A közigazgatási reform és a charta ratifikációja mennyiben segíthetné elő a nyelvhasználati törvény alkalmazását? vv A nyelvi charta '^elfogadásától . . nem sokat várok. V\ Nyilvánvaló, hogy már a kisebbségi nyelvhasználati törvény jóváhagyásakor figyelembe vették, mit kívánnak elfogadni a chartából. Úgy tűnik tehát, hogy a jelenlegi szabályozáson és joggyakorlaton nem kívánnak túllépni. A charta elfogadásától nem sokat várok, mert az említett változat csak kisebbségi nyelveket hajlandó elismerni, regionálisakat nem. Tartok attól, továbbra is megmarad, hogy a kisebbségi nyelvek használatát nem területekhez, hanem településekhez kötik majd. A Lévai, a Losonci, a Nagyrőcei, a Nagykürtösi és a Tőketerebesi járásban a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot, de a járási székhelyen nem, ezért ott a magyart a hivatali érintkezésben nem lehet használni. Kérdés, a közigazgatási reformmal megszűnnek-e a járási hivatalok, hol húzzák meg a köz- igazgatási határokat, mely jogkörök kerülnek az önkormányzatokhoz. Ha a járások megszűnnének, és a megmaradó körzetek a jelenleginél nagyobb hatáskörrel rendelkeznének, nyilvánvalóan több helyen használhatnánk a magyart. Ha a regionális önkormányzatokon belül a magyarság kisebbségbe kerül, megint az lehet a helyzet, hogy demokratikus módon leszavazzák például a magyar nyelvű űrlapok használatát az önkormányzatoknál. Tegnap délelőtt a pozsonyi gyermekklinikán új műveseállomást adtak át Mikuláš Dzurinda és felesége jelenlétében Aranykezű orvosok Pozsony. „A kormány eddig főleg a gazdaság fellendítésére összpontosított, ám a választási időszak második felében az oktatás és az egészségügy helyzetének rendezése vár ránk” - ismertette célkitűzéseit a kormányfő a pozsonyi gyermekklinikán. Mikuláš Dzurinda a rendelkezésére álló alapból 500 ezer koronával járult hozzá az új, hordozható művesekészülék árához. „A gyermekbetegek megsegítése zöld utat kell, hogy kapjon, lényeges megteremteni a műszaki feltételeket ahhoz, hogy a kis betegek a legjobb, a legkorszerűbb ellátásban részesüljenek” - hangsúlyozta. Robert Vetrák, az intézet igazgatója szerint az új műve- seállomás nem valósulhatott volna meg támogatók nélkül. A hétmilliós beruházás két és fél hónap alatt készült el, évente 700-1000 gyermeket kezelhetnek, (erf) Mikuláš Dzurinda kormányfő az egyik kis beteggel (Dömötör Ede felvétele) Az országot nem pártérdekek alapján kellene felosztani A DS az MKP-javaslatról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 20,4%-kal Robert Fico (Smer) Szlovákia legmegbízhatóbb politikusa, bár népszerűsége júliushoz képest 1,2 %-kal csökkent. A második Vladimír Mečiar (HZDS) 18,1, a harmadik Mikuláš Dzurinda kormányfő 12,9%-kal. Rudolf Schuster államfőben a polgárok 12,1%-a bízik. Őt Anna Malíková (SNS) 9,8, Bugár Béla (MKP) 6,4, Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes 5,2 és Sergej .Kozlík (HZDS) 3,3%-kal követi. Csáky Pált (MKP) mindössze 2,7% tartja megbízhatónak. A júliusban végzett felméréssel összehasonlítva pozitív, mintegy 2%-os változás Ivan Mikloš esetében tapasztalható. Vladimír Mečiar főleg az idősebbeknek szimpantikus. A lakosok 35,2%-a egyetlen politikusban sem bízik, (t) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Demokrata Párt (DS) megalapozatlannak és a közigazgatási reform alapelveivel ellentétesnek tartja az MKP javaslatát az önálló Komárom megye létrehozására - nyilatkozta Ľudovít Kaník. A párt alelnökét meglepte, hogy az MKP a reform kritikusainak az oldalára állt. A reform szerinte történelmi és földrajzi kritériumokból valamint a demokrácia alapelveiből indul ki, melyeknek semmi közük sincs ahhoz, amit az MKP javasol. Szerinte fátylat kell borítani a szűk csoportérdekekre, így az országot nem a pártérdekek alapján kell felosztani. Az államigazgatási szervek racionalizációjával kapcsolatban elmondta: minél hamarabb hajtják végre a reformot, annál több pénzt sikerül megtakarítania az államnak, (mi) RÖVIDEN Nem vonják felelősségre Miklós Lászlót Pozsony. A Magyar Koah'ció Pártja egyelőre nem akarja felelősségre vonni Miklós László környezetvédelmi minisztert azért, mert az MKP miniszterei közül egyedüliként egy kormányülésen a 12 közigazgatási egység kialakítása mellett szavazott. Kvarda József, az MKP alelnöke közölte: a párt e héten megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, Miklós László a sajtó nyilvánossága előtt személyesen magyarázza meg a párt országos tanácsának határozatával ellentétes döntését. (SITA) Mossa kezeit a belügyi tárca Pozsony. Nem a belügyminisztérium, hanem a törvény-előkészítő tanács javasolta a közigazgatási reformmal kapcsolatos jogszabályok tárgyalásának elnapolását - reagált Jozef Liška, a belügyi tárca köz- igazgatási főosztályának vezetője Ľubomír Fogaš kijelentésére, mely szerint Pittner tárcája kérte a halasztást. (TA SR) Varga György az együttműködés híve Kassa. Varga György, a Magyar Köztársaság kassai főkonzula és Štefan Vranovský, a Kassai Kerületi Hivatal vezetője tárgyalásokat folytatott a Kassai kerület és Borsod megye együttműködési lehetőségeiről. Egyetértenek a határ menti regionális együttműködés fontosságában, és közös vállalatok alapításával a kereskedelmi kapcsolatok felújítását tervezik. (TA SR) A Demokrata Párt születésnapja Pozsony. A Demokrata Párt első ízben rendez önálló megemlékezést a szlovák nemzeti felkelés évfordulója alkalmából. Ľudovít Kaník, a Demokrata Párt alelnöke szerint pártjuk a felkelés idejében született, így ezentúl augusztus 29-ét - mint a párt születésnapját - évente megünneplik. (mi) Anya és fia gombamérgezés áldozata Szinna. Gombamérgezés áldozata lett egy 79 éves ladoméri asz- szony, aki gombából készített ebédet. A gombák közt volt légyölő galóca is. Fia kritikus állapotban fekszik a homonnai kórházban. (TA SR) Meghalt egy magyar turista Magas-Tátra. Tegnap a Lomnici-csúcson életét vesztette egy 29 éves magyar turista. Az esetet egy másik magyar turista jelentette. A szerencsétlenüljárt férfi 300 métert zuhant, a helyszínen belehalt sérüléseibe. Az év elejétől a Magas-Tátrában 8 haláleset történt. (TA SR) Nem jó ötlet a Komárom megye Kassa. Pavol Hrušovský nem tartja jó ötletnek az MKP által szorgalmazott - Komárom központú -13. megye létrehozását, miközben a kabinet már jóváhagyta a 12 megyés modellt. A parlament alelnöke kitart Viktor Nižňanský kormánybiztos eredeti közigazgatási reformtervezete mellett. (TA SR) Mától csak kérvénnyel juthatnak pénzhez Pozsony. Ma fejeződik be a Szlovák Kezesbank (SKB) betéteseinek járó pénz kifizetése. Mától a csődbe ment bank betétesei már csak a Betétvédelmi Alaphoz benyújtott írásos kérvénnyel juthatnak hozzá pénzükhöz az Általános Hitelbank fiókjaiban. Indokolt esetben a kérvényt 2003 június 18-ig adhatjuk be. A Betétvédelmi Alap máig 33 161 ügyfélnek 4,287 milliárd koronát fizetett ki. (SITA) A konzul szerint is túl szigorú a magyar törvény Különös kihallgatás GAÁL LÁSZLÓ Vezekény/Budapest. A Veszprémben elítélt vezekényi fiúk nyilatkozata szerint az őket kihallgató rendőrök nagyon durván bántak velük, arról faggatták őket, mióta tartózkodnak Magyarországon, hány gépkocsit törtek már fel, és az ujjlenyomatukat is ellenőrizték. Mindezt azért, mert az útlevelükben nem volt határátlépést igazoló pecsét. Pedig csak arról van szó, hogy az útlevél-ellenőrzést végző határőr nem bélyegezte le, amikor a fiúk kétnapos autóbuszkirándulás résztvevőiként Magyarországra utaztak. A füredi suhancok által véresre vert és rugdosott Gál Sándornak - akinek az orrát is eltörték-, nem biztosítottak orvosi ellátást. Štefan Rozkopal budapesti szlovák konzul kérdésünkre elmondta, az ügyről a vezekényi polgármestertől szerzett tudomást hétfőn, ennek alapján érdeklődött a rendőrségen. Hivatalos értesítést a magyar szervektől tegnapig nem kapott, és arról sem tudott, hogy szerdán folyt a tárgyalás. Elmondta, az, hogy a fiúk útlevelét a rendőrök elvették, nem mond ellent a magyar jogszabálynak, ezt a rendőrök akár gyorshajtásért is megtehetik, emiatt már sok külföldi bírálat érte Magyarországot. (Az esetről riportban számolunk be.) KDH: a homoszexuálisok nem képesek családalapításra Nem normális házasság ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony.,.Amíg én ülök az igazságügy-miniszteri székben, Szlovákiában nem kerülhet sor az egyneműek közötti házasságkötés legalizálására” - jelentette ki a Kereszténydemokrata Mozgalom sajtóértekezletén Ján Čamogurský. A KDH elnöke elmondta, a jelenlegi szlovák jogrend is lehetővé teszi a homoszexuális párok együttélését, és erről akár közjegyző által hitelesített szerződést is köthetnek, ám ez a szerződés nem tehető egyenlővé a „normális” férfi és nő közötti házassággal. Čar- nogurský azzal érvelt, a házzasság- kötés célja a családalapítás vagyis az utódnemzés, tehát a társadalom építése, erre pedig az egynemű párok képtelenek. Alojz Rakús képviselő elmondta, a homoszexualitás nem betegség, csak lelki zavar, ám a pozitív diszkrimináció növelné e nem kívánatos zavar előfordulását. A homoszexuálisokat számba vevő hivatalos felmérés egyelőre csak az USA-ban készült, ahol a férfiak 2,6, a nők 1,2 százaléka vallotta be, hogy saját neméhez vonzódik. Egy másik, Rakús által megbízhatatlannak nevezett felmérés 10-37 százalékról beszél. A Szlovákia és a Vatikán között megkötendő szerződés 11. pontja is tartalmazza az egyneműek közötti házasság elutasítását, (gl) Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről Továbbra is Fico vezet
