Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-17 / 190. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 17. FI Politika Kémkedéssel vádolt szlovénok Podgorica. A jugoszláv ható­ságok bíróság elé állították azt a két szlovén állampol­gárt, akiket katonai létesítmé­nyekbe való jogosulatlan be­hatolás és azok fényképezése miatt vett őrizetbe Monteneg­róban a jugoszláv hadsereg két héttel ezelőtt. Milos Glisovicet és feleségét, Natasa Zorzot három évig terjedő börtön fenyegeti, ha bűnös­nek találják őket. (MTI) Törökország is csatlakozott New York. Volkan Vural tö­rök ENSZ-nagykövet New Yorkban aláírta az ENSZ két emberi jogi egyezményét, a gazdasági, szociális és kultu­rálisjogokra vonatkozó, illet­ve a polgári és politikai jo­gokról szóló dokumentumo­kat. Most a török parlamen­ten a sor, hogy ratifikálja a megállapodásokat. Az anka­rai kormányt a múltban gyak­ran vádolták azzal, hogy el­nyomja, üldözi és kínozza po­litikai ellenfeleit. (MTI) Al Gore átvette a stafétabotot Washington. Az amerikai Demokrata Párt Los Angeles-i elnökjelölt-állitó gyűlésének mintegy „vidékre kihelyezett” eseményeként a Michigan ál­lambeli Monroe településen Bili Clinton találkozott az ott kampányoló Al Gore alelnök- kel, a párt elnökjelöltjével, és jelképesen átadta neki a sta­fétabotot, vezesse immár ő a demokratákat újabb győze­lemre. Gore több ezer fős tö­meg előtt, Clintont átölelve, kijelentette: Clinton elnök ke­ményen dolgozott, hogy rendbe tegye a gazdaságot. Én sem fogom hagyni, hogy a másik fél tönkretegye. (MTI) A demokraták elnökjelöltje (Archívum) 75 millió márkás támogatás Berlin. A német kormány szerdai határozatában három éves időszakra 75 millió né­met márkát ajánlott meg a rasszizmus, antiszemitizmus és külföldiellenesség elleni he­lyi ifjúsági kezdeményezések támogatására. A családügyi minisztérium ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta a szélső­ségesek elleni hosszú távú ak­ciók jelentőségét. (MTI) Csecsenföldi összetűzések Moszkva. Csecsenföldön hat esetben érte támadás a szö­vetségi erőket szerdára virra­dóra, s az összetűzésekben öt lázadó fegyverest öltek meg az orosz egységek. A hankalai orosz parancsnokság beszá­molója szerint a lövöldözé­sekben egy orosz rendőr meg­sebesült Groznijban. Ugyan­akkor a belügyi egységek az elmúlt 24 órában három fegy­verraktárt fedeztek fel, s je­lentős mennyiségű hadfelsze­relést foglaltak le. (MTI) A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró kapitánya az NTV archiv felvételén. (TASR-felvétel) Orosz vízalattjáró a Barents-tenger fenekén - a legénység már nem kopogtatott A kormányos hibázott Moszkva. Tegnap már nem adott magáról kopogtatással életjelt a szombat óta a Barents-tenger mélyén rekedt Kurszk tengeralattjáró le­génysége. Orosz vélemény szerint mindent megtettek életük megmentéséért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin orosz elnök „sú­lyosnak, kritikusnak” minősítette szerdán a Barents-tengeren elsül­lyedt Kurszk atom-tengeralattjárón kialakult helyzetet, az orosz hadi- tengerészet főparancsnoka pedig brit segítséget fogadott el a mentés­hez. Putyin tegnap nyilatkozott elő­ször a Kurszk balesetéről, amely szombaton, éppen aznap történt, amikor az orosz elnök szabadságra vonult. Az elnök szavai szerint „az első pillanatoktól kezdve” mindent megtettek és megtesznek a legény­ség kimentéséért, de azért elismer­te, hogy a lépések hatékonyságát le­het vitatni. A felajánlott külföldi se­gítség kapcsán az orosz elnök a ha­zai szakértők véleményét idézte, akik szerint Oroszország minden szükséges, s a lehető legjobb esz­közzel rendelkezik a mentési mun­kálatokhoz. Ilja Klebanov orosz miniszterelnök­helyettes, aki az atom-tengeralattjá­ró balesetének kivizsgálására ala­kult kormánybizottságot vezeti, el­ismerte, hogy szerdán már nem adott kopogtatással életjelt magáról a legénység. Nyilatkozatában utalt arra, hogy nagyon furcsa sérülések láthatók a Kurszkon, a hajótörzs legkülönbözőbb részein. Ez az orosz tömegtájékoztatás által idé­zett szakértők szerint azt a feltétele­zést erősíti, hogy a kormányos hibá­zott a vészmanővereknél, amikor a felszínre kellett (volna) vezetnie a tengeralattjárót, de a hajó befordult és orral lefelé belevágódott a ten­gerfenékbe. Az NTV orosz tv-társaság elentése szerint Vlagyimir Kurojedov flotta­tengernagy, az orosz haditengeré­szet főparancsnoka mégis elfogadta a brit fél által felajánlott segítséget, s az LR5-ÖS mélytengeri mentőegy­ség az egyeztetések után csatlakoz - hat a mentőmunkálatokhoz. Az orosz haditengerészet szóvivője, Igor Digalo elismerte, hogy rosszab­bodtak az időjárási viszonyok a bal­eset helyszínén, s csaknem elvesz­tették az egyik búvárhajót is (más források szerint a viharos tengeren meg is sérült a mentőegység). Digalo szerint a mentőegységek ed­dig azért nem tudtak rákapcsolódni a tengerfenéken fekvő tengeralatt­járóra, mert a körzetben rendkívül erős a víz alatti áramlat, de ennek ellenére nem hagynak fel a próbál­kozásokkal. Orosz szakértők tegnap azt javasol­ták, hogy-pontonok segítségével - állítsák orrára la Kurszkot. A Lazurit nevű, tengeri mentési munkálatok­ra szakosodott orosz cég szakembe­rei szerint így a farokrész vészkijára­tai a vízfelszín fölé kerülnének, s fel lehetne nyitni azokat. A 154 méter hosszú tengeralattjáró ugyanis Barents-tengerben száz méteres mélységben fekszik. Ha a művelet sikerülnek, a farokrész kiemelkedne a vízből. Az orosz szakértők szerint ez lehetne a megoldás, ha a két bú­várhajó nem jár sikerrel, s nem tud a hajó mentőzsilipjeihez kapcsolódni. Csak kedden egyeztettek a NATO-val Brüsszel/Moszkva. Orosz tisztekből álló küldöttség kereste fel ked­den este a NATO brüsszeli főhadiszállását, s arról tájékozódott, hogy a NATO milyen eszközökkel tudna a Kurszk atom-tengeralattjáró mentéséhez hozzájárulni. Az orosz szakértők Brüsszelből mintegy félórás, műhold-kapcsolattal megvalósított tanácskozást folytattak az adanti szövetségnek a nagy-britanniai Northwoodban működő tengeralattjáró-támaszpontja szakértőivel. Erre még azelőtt került sor, hogy Moszkva elfogadta volna a britek segítségét. Izraeli hírforrások szerint újrakezdődnek az izraeli-palesztin tárgyalások Jeruzsálem státusa újra napirenden ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Újrakezdődnek az iz­raeli-palesztin béketárgyalások - közölte tegnap Slomo Ben Ami iz­raeli ügyvezető külügyminiszter Jeruzsálemben tartott sajtóérte­kezletén. A politikus megerősítet­te, hogy az izraeli küldöttség pa­lesztinok egy tárgyaló csoportját fogadja majd, ám a helyszínről és az időpontról nem nyilatkozott. Az izraeli rádió korábban jelezte, hogy az izraeli külügyek irányítója Ah­med Köreivel (mozgalmi nevén Abu Alaa), a Palesztin Törvényho­zó Tanács elnökével tárgyal - idézi az AFP. Az izraeliek és a palesztinok meg­sokszorozták nem hivatalos kap­csolatfelvételeiket, miután a Camp Davidben tartott csúcstalálkozó Je­ruzsálem megosztásának kérdése miatt kudarcba fulladt. A felek szeptemberig igyekeznek elsimíta­ni nézeteltéréseiket a leendő pa­lesztin állam határának kijelölésé­ről, a biztonsági kérdésekről, a víz­források megosztásáról, a palesztin menekültek és a zsidó telepek jövő­jével, valamint a Jeruzsálem státu­sával kapcsolatos kérdésekben. A palesztinok már többször kifejtet­ték, hogy akár sikerül megállapod­ni Izraellel ezekben a kérdésekben, akár nem, szeptember 13-án min­denképpen kikiáltják független ál­lamukat, amelynek Jeruzsálem ke­leti része lenne a fővárosa. Phenjan kész befogadni a visszatérő bebörtönzöttek családtagjait Hazatérhetnek a politikai foglyok MTI-HÍR Szöul. Phenjan kész lehetővé tenni több tucat dél-koreai egykori poli­tikai fogolynak, hogy családját is magával hozza, amikor átszállítják őket Észak-Koreába. A hírt a KCNA phenjani hivatalos hírügynökség közölte, hozzátéve, hogy számos egykori fogoly szülei, felesége, vagy éppen gyerekei maguk is Dél­Koreában élnek. Szöul tavaly 88 észak-koreai szimpatizánst, köztük kémeket engedett szabadon, de nem tette lehetővé nekik, hogy tá­vozzanak az országból a kormány engedélye nélkül. A KCNA azt írta, hogy augusztus elejéig közülük hatvanan kértek engedélyt a távo­zásra. Őket várhatóan a jövő hó­napban átszállítják Észak-Koreába, ahol feltehetően hősöknek kijáró fogadtatásban részesítik majd. A két Korea vöröskeresztjének képvi­selői júniusban írtak alá megálla­podást arról, hogy engedélyezik kétszáz, 1950 óta szétszakított csa­lád egyesítését. A megállapodást követően került sor júniusban a két ország vezetőinek csúcstalálkozó­jára, amelyen a gyakorlatilag had­ban álló felek a kapcsolatok fejlesz­téséről állapodtak meg. Hangárba rendelték a francia és a brit Concorde-okat Szárnya szegett repülők MTI-JELENTÉS Párizs/London. A Párizs mellett jú­lius 25-én bekövetkezett Concorde- katasztrófa okainak feltárását végző francia felügyeleti hatóság baleset­vizsgáló csoportja (BEA), felfüg­gesztette a British Airways üzemel­tetésében lévő Concorde-ok repülé­si engedélyét addig, amíg nem hoz­nak megfelelő intézkedéseket a szu­perszonikus gépek repülésbiztonsá­gának garantálására. Ezzel megerő­sítették a francia repülésügyi ható­ság három héttel ezelőtti és a brit partnerintézmény kedden hozott döntését, amely mind a 12 óriásgé­pet a hangárokba rendeli. A francia illetékes emlékeztetett arra, hogy az eddig végzett vizsgálatok tanúsága szerint a szerencsétlenül járt francia Concorde-gép egyik gumiabroncsá­nak súlyos megrongálódása volt a kiváltó oka az egész eseménylánco­latnak. „Tudjuk, hogy a megrongá­lódott gumiabroncs idézett elő, köz- vedenül vagy közvetve roncsolódá­sokat, s úgy tűnik magát a tűzvészt is. Most azt kellene még megállapí­tanunk, pontosan milyen sorrend­ben követték egymást az egyes ele­mek ebben a biliárdgolyók ütközé­sét felidéző eseményláncolatban” - mondotta BEA igazgatója. A Con­corde jövőjét illetően a szakértő úgy vélekedett, minden attól függ, mi­lyen új elemet hoz még a vizsgálat, s hogy a konstruktőrök és a két légi- társaság szükségesnek ítélik-e a gu­miabroncs korrekcióját. Az ETA-nak legkevesebb öt kommandója van Szeparatisták kísérletei MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Az ETA baszk szeparatista szervezetnek legkevesebb öt kom­mandója és mintegy harminc fegy­verese van - közölte terroristaelle­nes forrásokra hivatkozva az 'El Mundo című madridi napilap. A lap szerint ezek a kommandók fe­lelősek az év eleje óta elkövetett me­rényletekért, amelyekben eddig ki­lenc ember vesztette életét. Az ille­gális szakadár szervezet tavaly de­cemberben mondta fel az általa 14 hónappal korábban egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet. Az ETA kommandói elsősorban az észak­spanyolországi Baszkföldön, Na- varrában, Madridban és Andalúziá­ban tevékenykednek. A napilap úgy tudja, hogy egy hatodik fegyveres csoport felállítását tervezik Zara- gozában, ahol a hatóságok nemré­giben őrizetbe vettek két feltétele­zett ETA-tagot. Az El Mundo szerint a baszk szervezetnek kiterjedt kap­csolatai vannak: több száz ember segíti a fegyvereseket a merényletek lehetséges célpontjairól szóló infor­mációkkal, valamint lakáskiadással. Az olasz búvárok két hajót kerestek, hatot találtak Tengerj árók víz alatt MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Az Osztrák-Magyar Mo­narchia két hajóját is megtalálták az Adriai-tenger mélyén azok az olasz búvárok, akik eredetileg két, a II. vi­lágháború idején elsüllyesztett olasz korvettet kerestek a horvátor­szági Pag és Losinj szigetei közötti csatornában. Abúvárok 80 méteres mélységben két korvett után kutat­tak, amelyek Olaszország 1943-as kapitulációja után német zászló alatt közlekedtek. A két hajót a brit haditengerészet rombolói 1944. no­vember 1-jén süllyesztették el. Az olasz búvárok megtalálták a két kor­vettet, de rábukkantak az Osztrák- Magyar Monarchia 1916-ban elsüly- lyedt teherhajójára, az Albanienre, valamint az Euterpe hajóra, ame­lyet 1918-ban olasz hajók torpedóz­tak meg. A hajót akkor érte találat, amikor ezer osztrák katonát szállí­tott a fedélzetén. Az olasz támadás­ban 550 katona halt meg. A búvá­rok rábukkantak az Audace olasz és a brit Adelnhan rombolóra is, ame­lyek 82 méteres mélységben feksze­nek a tengerfenéken. Silvio Berlusconi indul a jövő évi választásokon Új szelet akar MTI+IIR Róma. Silvio Berlusconi, az olaszor­szági jobbközép ellenzék vezére át akarja alakítani Olaszországot, ha győz a jövő évi választásokon. Ber­lusconi elmondta, alapvető megúju­lást akar, gondoskodni kíván arról, hogy friss szél jöjjön az országba és a baloldali vezetés alatt tapasztalt egyhelyben topogás évei után az esedékes reformok végre a megva­lósulás útjára lépjenek. A milliárdos politikus törvények megszüntetésé­vel szeretné fellendüléshez segíteni az olasz gazdaságot. Programja részleteit volt miniszterelnök a Forza Italia augusztus 24-én esedé­kes kongresszusán akarja ismertet­ni. Az FI vezére 1994-ben hat hóna­pon át kormányozta Olaszországot. A legújabb közvélemény-kutatási adatok a Berlusconi-tömb győzel­mét jelzik előre a parlamenti válasz­tásokon, amelyeket 2001 áprilisá­ban tartanak meg. Csernobili statisztikák 2,2 millió áldozat Kijev. Legújabb adatok szerint Uk­rajnában 2,2 millió személyt tarta­nak számon a csernobili atomerő­mű-baleset következtében egész­ségkárosodást szenvedettek között. Az áprilisi statisztikában még 3,5 millió egészségkárosodott személy szerepelt. Az állami bizottság tájé­koztatása szerint 1,6 millióan a ka­tasztrófa következtében sérültek meg. 555,1 ezer a gyermek, akiket szintén az egészségkárosodott kate­góriába sorolnak, és 50,5 ezer fő pe­dig úgynevezett felszámoló, aki közvedenül részt vett a katasztrófa következményeinek elhárításában - jelentette az Interfax-Ukraina. A Ki- jevtől 150 kilométerre északra talál­ható csernobili atomerőmű 1986. április 26-án robbant fel. (MTI) Németország felelőssége Móse Kacav figyelmeztet Hamburg. Móse Kacav, Izrael új államfője felszólította Németor­szágot, hogy tegyen eleget a jobb­oldali szélsőségesek elleni harcra vonatkozó kötelezettségének. Az izraeli államfő a Bild-Zeitungnak azt mondta, hogy Németországot különleges felelősség terheli, hogy gondoskodjon arról: a náci zsidó­üldözéshez hasonló embertelen magatartás soha többé ne fordul­hasson elő. Szavai szerint minde­nekelőtt az ifjúságot kell felvilágo­sítani és felelősségre nevelni. Úgy ítélte meg, hogy Izraelnek tovább­ra is mindenkor a világ zsidósága biztonságos kikötőjének kell ma­radnia. Izrael felelős a világ zsidó­ságának biztonságáért szögezte le Móse Kácav. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom