Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-16 / 189. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 16. AZ AGROKOMPLEX KÍSÉRŐ RENDEZVÉNYEI Arany Sarló díj A nyitrai Agrokomplexen már évtizedes hagyománya van annak, hogy a kiállításon bemutatkozó új termékeket szakmai zsűri minősíti. Az Arany Sarló díjért folyó versenybe benevezett termékeket idén hat kategóriába sorolták a szervezők: növénytermesztés, állattenyésztés, műszaki fejlesztés, élelmiszerek, gépesítés és ipari design. Az egyes kategóriákban felállított minőségi követelmények alapján odaítélt díjakat hétfőn, augusztus 21-én a Nyitra melletti malantai kastélyban adják át a győzteseknek. AGROVÍNO - borverseny A mezőgazdsági szakvásáron kóstolóval egybekötött borversenyt is tartanak. Az Agrovíno díjért szlovákiai borok szállnak versenybe, a legjobbnak minősített nedűk rangsorát az Arany Sarló díjak átadásával együtt hirdetik ki. 3. IPAROSVÁSÁR A mezőgazdasági szakkiállítás kísérőrendezvénye, amelyen a magánvállalkozók, iparosok, kis-és középvállakozók számára nyújt lehetőséget a bemutatkozásra, új üzleti kapcsolatok kialakítására és a termékek értékesítésére. 7. COOPEXPO - szövetkezeti kiállítás Az Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági és élemiszer- ipari kiállítással egyidőben a Zobor-menti városban zajlik a 7. COOPEXPO nemzetközi szövetkezeti vásár, amelyen elsősorban szövetkezetek által gyártott és forgalmazott közszükségleti cikkek és élelmiszeripari termékek kerülnek bemutatásra, (sz) Az állattenyésztésben egyre szükségszerűbbé válik a koncentráltabb takarmányok előállítása és felhasználása Szója a takarmányozásban Illusztrációs felvétel POMICHAL ISTVÁN szójababos kukorica- hüvely-szilázs, mint ahogy a megnevezéséből kitűnik, kombinált, silózásai konzervált takarmány, melynek alapját szójabab és kukuricahüvely zúzaléka alkotja. Lényegében úgy készül, hogy 16-18 % nedvességtartalmú szójababot egyenesen a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, s zúzó- val azonnal (24 órán belül) összetörik. Azonos időben történik a silókukorica aratása is, speciális adapterű silózókombájnnal, mely csak a fosztatlan kukoricahüvelyt töri le és zúzza össze 35-42 %-os nedvességtartalom mellett. Az így előkészítet alapanyagokat 1 : 4 arányban homogénen összekeverik, majd begyúrják a silógödörbe és légmentesen lezárják (fólia és 7-10 cm homok). Az elkészített takarmányalapanyag mesterséges konzerválóanyagok nélkül is 42 nap alatt nagyon jól fermentáló- dik, így készül a szójababos kuko- ricahüvely-szilázs. Nagyon jól hasznosítható tejtermelő szarvasmarha-tenyészetekben. A tehenek szívesen fogyasztják. Szárazanyag-tartalma 600- 700 g, pH értéke 4, kellemes illatú koncentrált, kiegyensúlyozott beltar- talmi értékű takarmány, magas fehérje- és energiaszinttel, melyet 10 maximum 12 kg mennyiségig beiktathatunk a magasfejetű tehenek takarmányadagjába. A szójababos magkukorica-szilázs hasonlóan készül, mint az előző takarmány. A 16-18 % nedvességtartalmú szójababot egyenesen a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, és azonnal (24 órán belül) zúzóval összetörik. Azonos időben történik a kukorica aratása azzal a különbséggel, hogy nem kell hozzá speciális adapterű silózókombájn. A 32-40 %-os nedvességtartalmú magkukoricát klasszikus kombájnnal learatják, és az így learatott „nedves kukoricamagot” azonnal (24 órán belül) zúzóval összetörik. A két zúzalékot 1 : 5 arányban homogénen összekeverik, majd begyúrják a silógödörbe, és légmentesen lezárják. 42 nap alatt fermentálódik. Az így elkészült szójababos magkukorica-szilázs szárazanyag tartalma 650- 700 g, pH értéke 4, kellemes illatú koncentrált, kiegyesúlyozott beltartalmi értékű takarmány, melyet 10 kg mennyiségig beiktathatunk a magasfejetű tehenek takarmányadagjába. A szójababos magkukorica-szilázs eredményesen felhasználható a sertésteshizlásnál is, ahol a takarmányadag 15-25 %-át képezheti, minőség és op- timalizáció fügvényében. Mindkét takarmány előállítása során javasolt az “ék-alakú begyú- rás”, mert nem megfelelű időjárás, esetleg technológiai meghibásodások esetén folyamatosan takarható a silógödör, így minimális veszteségekkel biztosítható a megfelelő fermentációs folyamat. Mindkét takarmány előállításával:- csökkenthető a tejtermelés önköltsége- könnyebben kielégíthető a tehenek tápanyag-igénye magas hasznosság mellett- más takarmányokkal egyszerűen kombinálható takarmányokhoz jutunk- energiát takarítunk meg- csökkennek a szállítási és raktározási költségek-javul a tejtermelés gazdaságossága. Ahogy emelkedik a tehenészet tejtermelő genetikai potenciálja, úgy válik egyre szükségszerűbbé a koncentráltabb takarmányok előállítása és felhasználása. Az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak alacson szintje arra kényszeríti a termelőt, hogy új olcsóbb technológiai eljárásokat alkalmazzon. Az ilyen típusú takarmányok előállítása és hasznosítása Eszak-Ameriká- ban és Nyugat-Európában megszokott és bevált, Szlovákiában csak az utóbbi években a szójatermelés fajtaválasztékának bővülésével, termesztésének fellendülésével és a holstejnffíz szarvasmarha-fajta terjedésével vált időszerűvé. (folyt.) A szerző agrármérnök r omrRin I SEMP0L Holding a.s., T rstínska 3,918 44 T rnava uClMUUl tel.: 0805/551 5451-5,551 5457, fax: 0805/551 5450 Jó minőségű, certifikált őszi vetőmagokat kínálunk 2000. őszére konkurencia nélküli árakon: Őszi repce: Linfort, Lirajet, Rasmus, Zorro. Őszi búza: Astella, Barbara, Regia, Solida, Solara, Zerda, Hana, Bety, liena, Viginta, Košútka, Sana, Rada, Bruta, Brea, Balada, Samanta, Alka. Őszi rozs: Dankovské Nové, Albedo. Triticale: UGQ, Kendo. Saját vetőmag előkészítésére a következő csávázószereket árusítjuk: Vitavax 200 FF, Dividend 030 és Ekovert 060. A vetőmagot és a csávázószereket az üzemeinkben vásárolhatják meg: V .....:...________________________________________________________' Do lný Stál, okr. Dunajská Streda, tel.: 0709/559 0108, Bajka, okr. Levice, tel.: 0811/772 8128, Lužianky, okr. Nitra, tel.: 087/778 3422, Trnava-Prílohy, tel.: 0805/544 4493 vagy a fenti címen. Köszönjük a bizalmát. > 2001-ben az előrejelzések szerint mintegy 400 ezer hektárról takarítják majd be a búzát A búza ajánlott vetésterülete dén 388 ezer hektár őszi búzát arattak le a termelők, amely az ország szántóterületének 26,2 százalékát teszi ki. A gabonatermesztés ágazati fejlesztési programja alapján ez a vetésterület megfelel az őszi búzára vonatkozó elképzeléseknek, amely 379,4 ezer hektárt ajánlott, miközben 1999-ben 380 ezer hektár volt a javasolt terület. Az őszi búza vetésterülete az utóbbi években az említett fejlesztési koncepció alapján fokozatosan csökken. A növénytermesztési kutatóintézet szakemberei úgy vélekednek, hogy a vetésterület fokozatosan eléri az optimális szintet, gondot okoz viszont, hogy főleg az időjárás miatt a hektárhozamok és a teljes termésmennyiség mintegy 30 százalékkal maradnak el a várttól. Ugyanakkor egyes előrejelzések nem zárják ki, hogy az aszályos időjárás jövőre is megismétlődik. 2001-ben az előrejelzések szerint mintegy 400 ezer hektárról takarítják majd be a búzát a termelők, s a feltételezett 4,6 tonnás átlaghozam esetén ez 1 750,9 ezer tonnának felel meg. Ha sikerülne elérni ezt az átlaghozamot, az említett vetésterület elegendő lenne a hazai búzaszükséglet fedezésére, sőt mintegy 160 ezer tonna tartalékot is képezni lehetne, ráadásul ugyanennyi mennyiség kivitelre is rendelkezésre állna. Ha csak az ország alapvető szükségletét vesz- szük figyelembe (570 ezer tonna élelmiszeripari célokra, 600 ezer tonna takarmánybúza, 105 ezer tonna vetőmag és 150 ezer tonna tartalék) erre a célra 3,6 tonnás átlagos hektárhozam is elegendő lenne. Ettől magasabb hozamok tehát növelik az exportlehetőségeket, az alacsonyabb hozamok viszont a tartalékokat csökkenti. A termésmennyiség ugyan nagyobb vetésterületekkel is növelhető, az utóbbi évek tapasztalatai azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a szeszélyes időjárási és légköri viszonyok hatásait leghatékonyabban az intenzív termesztéssel lehet ellensúlyozni, tehát a kiváló minőségű vetőmag, a megfelelő agrotechnika és növényvédelem, valamint öntözés az, ami megfelelő hozamokat biztosít. Az is egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az aszály elleni védekezés másik hatékony formája az őszi búza helyett a magkukorica vetésterületének növelése. A felsoroltak alapján a tárca növénytermesztési ágazatának ajánlásai alapján az őszi búzát 2001- ben mintegy 400 ezer hektárról takarítanak be a termelők. Az egyes járások számára ajánlott vetésterületeket az alábbi táblázat mutatja: Járás szántóterület őszi búza % repce % Szene 27510 8000 29,1 1400 5,1 Dunaszerdahely 74393 22000 29,6 3300 4,4 Galánta 49190 14000 28,5 1900 3,9 Vágsellye 27839 7700 27,7 600 2,2 Komárom 76073 23000 30,2 3000 3,9 Léva 93790 32000 34,1 7200 7,7 Érsekújvár 94837 30500 32,2 5900 6,2 Rimaszombat 43371 12600 29,1 3900 9,0 Losonc 20604 5300 25,7 1600 7,8 Nagykürtös 30649 8400 27,4 2200 7,2 Kassa 61496 16000 26,0 5000 8,1 Nagymihály 48335 13500 27,9 4800 9,9 Tőketerebes 58095 14500 25,0 4000 6,9 Rozsnyó 11617 2500 21,5 800 6,9 Szlovákia 1457404 399600 27,4 99100 6,8 A(} K.Ä II K > > 0 A k; l p AZ U1 SZÓ MELLÉKLETT A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László, Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 329
