Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-02 / 177. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 2. KOMMENTÁR Ágytól asztalig HOLOP ZSOLT A halálközeli élmény, egy halálos betegségből való felépülés megváltoztatja az embert - állítják azok, akik már találkoztak ilyennel. Rudolf Schuster államfő hétfői beszédéből arra lehet következtetni, hogy véleménye csupán egyben változott meg gyökeresen: megválasztása óta először magasztalta égig a sajtót, míg korábban rendre azért bírálta, mert szerinte nem foglalkozott eleget személyével. Az újságíróknak azért jár dicséret Schuster szerint, amiért nyíltan és objektiven tájékoztattak betegségéről, miközben az információkat eltitkolták előlük, félretájékoztatták őket, mint az egész országot, nyomozniuk kellett, napokig álldogálni egy-egy kórház előtt stb. Pedig az újságíróknak csak pontosan azokkal a praktikákkal kellett felvenniük a harcot, melyeket maga Schuster honosított meg az elnöki palotában az általa kiválasztott emberek segítségével. Emlékszünk még vállvo- nogató szóvivőjére, a titkos mečiari találkákra, vagy arra, hogy Schuster makacsul ragaszkodik ahhoz: nem kell nyilvánosságra hoznia az általa kegyelemben részesített személyek nevét. Legutóbb akkor jelentette ezt ki, amikor aláírta az információhoz való jogról szóló törvényt. Afféle magánügyként tekint arra a jogkörre, mellyel a nép ruházta fel a közvetlen választás során. Ehhez viszonyítva sokkal inkább magánügy, hogy pontosan hány és milyen hosszú vágás van a hasán. Barátokat nem mártunk be, de így is beszédes az elnök hallgatása a szlovákiai orvosokról, akik közül néhányan személyes barátai, s remélik, ha hazajön, nekik is megköszöni, hogy nem halt meg teljesen. Erre azért kevés esélyük van, hiszen Irena asszony egyszerűen hentesmunkának nevezte az elnök hasának összeszabdalását. Ilyet még nem látott - mondta, pedig sok mindent láthatott már, hiszen nyugdíjaztatásáig ápolónő volt. Egyébként az elnök felgyógyult híres rezsós-vo- natos-padlásszobás álszerénységéből is, Innsbruckba szállíttatta elnöki dolgozóasztalát, hogy tudjon min diktálni. Vagy úgy ítélte meg, az elnöki dolgozóasztal az egyeden formai kellék a jogkörök visszavételéhez, amit inkább a nyilvánosságnak jelentett be bomba hírként, semmint, hogy előbb közli az ország vezetőivel. És maradt az egyetlen politikai program - a megbékélés és egyetértés. Mindenkivel. Beszédes adat, hogy míg Schuster kómában volt, hatról tizenkettőre nőtt megbízhatósága. Hangsúlyozom, megbízhatósága. A lakosság egy része vagy teljesen keveri a fogalmakat, kizárólag szimpátia alapján választ, vagy Schuster eddigi teljesítményéből azt értékeli leginkább, hogy orvosi műhibák sorozatát követték el rajta. Mečiarral eltöltött teadélutánokat, s az elnök szerepeltetésével állítólag szűkkeblűén bánó köz- szolgálati televíziót ért, sokszor megalapozatlan vádaskodást. Schusternek igaza van abban, hogy a polgárok az államfő állapota miatt érzett valamiféle együttérzéstől, szánalomtól vezérelve szimpatikusabbnak találják őt, mint eddig. Hasonlót figyelhettünk meg évekkel ezelőtt Magyarországon, amikor megbízatási időszaka vége felé a már jócskán erodált Antall József németországi gyógykezelésre szorult. De az államfő tévesen ítéli meg a helyzetet, ha nem veszi észre, megugrott támogatottsága ideiglenes, mi több csalóka, és egy csapásra megváltozik a helyzet, ha visszanyeri versenysúlyát. Egy makkegészséges Schuster nem támaszkodhat sokáig az együt- térzési indexre, az ország de- mokratikusabbra hangolt polgárai tettekre éhesek. Azt figyelik majd, hogy viszonyul az új eséllyel induló államfő az olyan kérdéshez, mint a HZDS-féle népszavazási cirkusz, és a nagyvilágban bujdosó Lexa ügye. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt és a Petit Press Rt, Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238307, 59233106, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372,' e-mil: inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováčska 28,095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIÁ KFT, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt, D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press tetjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt, ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Megújult eséllyel SIDÓ ÁRPÁD Az innsbrucki kórházban másodszor életre hívott szlovák államfő beszédet intézett a néphez, s ahogy az az ilyen kiélezett helyzetekben szokás, mindenkinek köszönetét mondott a felépülése érdekében tett valós, esetleg vélt támogatásért, segítségért. Az egyszerű állampolgárok, a különböző egyházak, az (osztrák) orvosok és néhány politikus mellett nem úszhatta meg a hálálkodást a sajtó sem. Rudolf Schuster a kezelése során felmutatott következetes újságírói objektivitást ajnározva bizonyára aligha tévesztette szem elől, betegsége következtében megugrott népszerűségével lehet valamit kezdeni. Mondjuk az egész elnököskö- dést újrakevert változatban folytatni, ráadásul aránylag tiszta lappal. Fátylat a rég- és a közelmúltra, fogalmazódhat meg benne, felejtsük el a Felsődobozy Béla, hajléktalan (TA SR/AP-felvétel) TALLÓZÓ SME Európában a romák kizárólag úgy védhetik jogaikat és léphetnek fel hatékonyan a rasszista támadások ellen, ha állam nélküli nemzetté nyilvánítják őket - utal a lap a Nemzetközi Roma Unió múlt heti prágai összejövetelének egyik gondolatára. A találkozón megtárgyalták a romák helyzetét Európa 40 országában, és megállapították: az egységesülő Európa mintha figyelmen kívül hagyná a cigányságot. Emil Ščuka, a Roma Unió elnöke úgy véli, a romáknak is vannak álmaik, és egyebek között van egy „fényes politikai álmuk” - akárcsak annak idején Martin Luther Ringnék. Jelenleg a világon mintegy 15 millió roma él. Ščuka azt szeretné, ha a roma etnikumot az ENSZ, az EU és más szervezetek egyenrangú félnek tekintenék, hiszen ugyanolyan nemzet, mint a többi: van közös nyelvük, hagyományaik, eredetük annak ellenére, hogy elszórtan, több államban élnek. Ezzel szemben Nicolae Ghe- orge roma szociológus azt állítja, a roma etnikum rendkívül sokféle népcsoportból tevődik össze. Az e- gyedüli közös bennük a mások iránti előítélet, amire nem lehet építeni. Szociális okokból a fűtésre használt háztartási tüzelőolaj (hto) jóval olcsóbb volt, mint a gázolajé Az olajszőkítés rövid története „Közismert” - ha valaki Magyarországon az olajszőkítésről az elmúlt években kiadott hivatalos jelentéseket végigböngészi, ez a szó az, mellyel leggyakrabban találkozik, ám valójában elkövetőit és nagyságrendjét tekintve ma is sötétben tapogatózik, aki tudni szeretné, valójában mi is történt. KUBIK PÁL Az kétségtelennek látszik, hogy a magyar rendszerváltás utáni zavaros gazdasági évek egyik legnagyobb botránya, ám egyben legnagyobb vagyonszerzési lehetősége is volt az olajszőkítés. A kezdet a rendszerváltás előtti időbe nyúlik vissza, amikor szociális okokból a lakások fűtésére használt háztartási tüzelőolaj (hto) jóval olcsóbb volt, mint az üzemanyagként hasznosított gázolaj. Ez állapot a fogyasztási adó és az általános forgalmi adó (áfa) bevezetésével sem változott. A hto ára - úgymond „szociális okokból” - fele volt csupán a dízelének. Az ügyeskedés, a visszaélések megakadályozására (hto-t kezdtek árusítani benzinkutaknál) az akkori kormányzat úgy döntött: speciális adalékanyagot kever a háztartási tüzelőolajhoz, hogy ezzel megakadályozza forgalomba hozatalát gázolajként. Az „olajszőkítés” ekkor vette kezdetét s tartott éveken át: savazással ugyanis a színezőanyagot eltávo- líthatták, s jóval magasabb áron lehetett a hto-t üzemanyagként értékesíteni. Az így szerezhető haszonra csak egyetlen példa: 1995 közepén, amikor megszűnt a hto adókedvezménye, ára egy csapásra literenként 34 forintról 80 forintra emelkedett. Az ügyeskedésnek 1993 áprilisában először utalványrendszer beA hto ára - úgymond „szociális okokból” - fele volt csupán a dízelének vezetésével szándékoztak véget vetni. Sikertelenül, mert az nem vagy alig mérsékelte a „hto-val elkövetett visszaéléseket” - derül ki egy akkortájt készült ipari minisztériumi anyagból. Az olajszőkítés végét az előző, azaz a Horn-kor- mány említett, 1995 tavaszán hozott rendelkezése jelentette, amikor is júliustól megszüntették a hto adókedvezményét, onnantól ugyanakkora összeget kellett a kincstárba befizetni eladásakor, mint a dízel után. Az államháztartás veszteségeiről s a nagyságrendekről csupán becslések láttak napvilágot a magyar sajtóban. Az olajszakma - vélhetően teljes joggal - százmilliárdokról beszél, szerintük ekkora összegnyi adó nem folyt be soha a magyar államkincstárba. Hogy mekkora lehet a „szőkített” gázolaj mennyisége, arról ugyancsak nem készült hivatalos összesítés. A legnagyobb magyarországi forgalmazók (akik a teljes eladások 85-90 százalékát adják) adatai alapján 1995-ben 1,4 millió liternyi hto mellett 333 (!) ezer liternyi gázolaj fogyott, míg az adókedvezmény megszűnte után, 1997-ben már 1,5 millió liternyi gázolaj mellett 97 ezer liter hto kelt el a benzinkutaknál. Senki sem tudja, hivatalosan legalábbis egyetlen politikus sem pendítette meg Magyarországon, hogy valójában miért is hagyták szabadon garázdálkodni az olajszőkítőket. Mindenesetre a hazai olajiparban általános vélekedés, hogy a rendszerváltás után ez volt a tőkefelhalmozás egyik (a másik az úgynevezett bankkonszolidáció) gyors és biztos eszköze. Ugyancsak „olajos” szakértők szerint a kezdet kezdetén könnyedén megakadályozhatták volna a szőkítést: elegendő lett volna a sava- záshoz értő szakemberek sorsát nyomon követni. (Más kérdés, hogy az ellenőrzési feladatra hivatott magyar vámhatóságnak sem pénze, sem elegendő létszáma, sem pedig technikai eszközei nem voltak akkoriban a visszaélések felderítésére.) Hogy miért nem léptek fel mégsem ellene, arra több válasz is született. Egyrészt az a tény - amire a mostam, Nógrádi-féle vallomás is utalhat -, hogy a pártok pénzszerzésének egyik módja lehetett a szőkítés. A másik válasz a félelem, a gyors pénzszerzésbe bekapcsolódtak ugyanis mind a hazai, mind a külföldi bűnszövetkezetek. Elképzelhető még az a lehetőség is, hogy szabad folyást engedve az eseményeknek, lényegében „egy” magyar tőkés réteg kiemelkedését kívánták elősegíteni. („Az angolok rabszolgákat adtak el Amerikában, nálunk olajat savaztak” - mondta e sorok írójának az egyik legnagyobb olajvállalat volt vezetője.) A szerző a Magyar Hírlap munkatársa Az erdélyi magyarság szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek kormányon kell maradnia Javuló etnikumközi viszonyok Romániában MTI-HÁTTÉR Bárki nyerné is az őszi parlamenti választásokat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) kormányon kell maradnia - ez az erdélyi magyarság többségének véleménye a kolozsvári etnikumközi kapcsolatokat kutató központ (CCRI) felmérése szerint. A 2051 fős csoporton végzett közvélemény-kutatás eredményei azt 42% szerint az RMDSZ csak demokratikus pártokkal szövetkezhet. mutatják, hogy a román és a magyar nemzetiségűek véleménye szerint az elmúlt tíz évben javultak Romániában az etnikumközi kapcsolatok. A megkérdezett románok 43,4 százaléka, a magyaroknak pedig 62,8 százaléka vélekedett úgy, hogy a két lakossági csoport közötti viszony jobb, mint 1989 előtt volt. A románok 20,8 százaléka, a magyaroknak viszont mindössze 9,5 százaléka vélekedett úgy, hogy ebben a tekintetben a helyzet nem változott 1989-hez képest. A románok 35,8 százaléka, a magyaroknak pedig 27,6 százaléka szerint az országon belüli román-magyar viszony rosszabb, mint a kommunizmus idején volt. A reprezentatív lakossági mintában szereplő magyar nemzetiségűek úgy látják, hogy amióta az RMDSZ részt vesz a kormányzásban, helyzetük javult. A megkérdezett magyarok 54,3 százalékának véleménye szerint 1996- hoz viszonyítva is javult Romániában az etnikumközi viszony, 20,9 százalék úgy véli, hogy változatlan, 24,8 százalék szerint pedig éppenséggel romlott. A románoknál ezeknek a válaszoknak az aránya 45,8, 32, illetve 22,2 százalék volt. A közvélemény-kutatásba bevont magyarok 52,3 százaléka vélekedett úgy az elmúlt négy év tapasztalatai alapján, hogy bárki nyeri is az őszi parlamenti választásokat Romániában, az RMDSZ-nek az új törvényhozási ciklusban is részt kell vennie a kormányzásban. A megkérdezettek 42,6 százaléka szerint az RMDSZ-nek csak demokratikus pártokkal szabad szövetkeznie a választások után. A magyar nemzetiségű megkérdezetteknek mindössze 1,8 százaléka válaszolta azt, hogy érdekképviseleti szervezetük egyetlen kormánykoalíciónak sem lehet tagja. Igen tanulságosan ítéli meg a két etnikum a romániai politikai erőket, pártokat és szövetségeket az etnikumközi légkör alakítása Markó Béla, az RMDSZ elnöke (Somogyi Tibor felvétele) szempontjából. Eszerint a megkérdezett románok és magyarok 25,5 százaléka szerint a Román Demokrata Konvenció (CDR), 23,7 százaléka szerint az RMDSZ, 20,3 százaléka szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), 19 százaléka szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 18,6 százaléka szerint pedig a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) járulhat hozzá az etnikumközi légkör és kapcsolatok további javításához. Ezzel szemben az összes válaszadó 42,3 százaléka, s a megkérdezett magyarok 75 százaléka vélte úgy, hogy a Nagy Románia Párt (PRM) rontaná ezt a viszonyt. A magyar válaszadók 69,4 százaléka a PDSR-t, 61,1 a Román Nemzeti Egységpártot (PUNR), 26,6 százaléka pedig a Demokrata Pártot (PD) a viszony megrontásával gyanúsítja. A kérdezett csoport magyar komponensének 76,2 százaléka úgy látta, hogy az RMDSZ az etnikumközi kapcsolatok javítására törekszik. A CDR-ről 39,2, a PNTCD-ről 24,7, a PNL-ről pedig 23,7 százalék feltételezi az etnikumok közötti kapcsolatok javításának szándékát. JEGYZET
