Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-10 / 184. szám, csütörtök

8 Régióink ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 10. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás az „Érsekújvár és Vidéke” lap 1933-as számaiból Adatok az ínségakcióról Az érsekújvári járási hivatal most készült el az ér^ekújvári járás ínségstatisztikájával. Ebből a statisztikából meg kell állapítani, hogy a szociális viszonyok ebben a járásban is jelentékenyen romlottak, bár a szociális segítés - különösen Érsekújvár városá­ban mintaszerű volt. Az érsekújvári járásban ezidőszerint 3185 munkanélküli van nyilvántartva, az összes ellátatlanok száma 4601. Érsekújvárott a munkanélküliek száma 739, családtagok­kal együtt 2075. A nagyobb községek munkanélküli statisztiká­ja: Nagysurány 419 munkanélküli (családtagokkal 1300), Tardoskedd 384 munkanélküli (1010), Tótmegyer 228 (515), Andód 100 (284), Romját 160 (376) és Zsitvafödémes 116 (268). A munkanélküliek segélyezésére az 1932-es évben 1,391.916 koronát fordítottak. Tardoskedden 46.719 korona ér­téket osztottak szociális célokra, ebből a község 16.000 a magá­nosok pedig 10.000 koronával járultak hozzá. A szolgáló tragikus halála Vasárnap délután még jókedvűen sétált a főtéren Pál Margit, egy 19 éves virulóan szép cselédleány. Menyasszony volt, s husvétra volt kitűzve az esküvője. Hétfőn Gerstl Géza Kard-uccai kereskedő szolgálatában már hajnalban felkelt a szorgalmas lány, hogy asszonyával együtt mosson. 6 óra felé megszomjazott Pál Margit s teát akart főzni magának. Vizes kézzel, vizes ruhában, vizes cipőben odalépett a villanykapcsolóhoz és be akarta helyezni a kontaktust, hogy a vízszolgáltató motor meginduljon. Abban a pillanatban amikor nedves kézzel hozzáért a kapcsolóhoz sikoltott egyet s földrebukott. Asszonya rémülten ugrott hozzá s értetlenül próbálta föltámasztani, s csak akkor tudta meg miről van szó, amikor a testéhez érve, Gerstlnét is megrázta az elektromosság. Kedden délután temették óriási részvét mellett. Tardoskeddről nagyszámban jöttek a rokonok és ismerősök s minden oldalról a legnagyobb részvéttel voltak a jóravaló lány lesújtott hozzá­tartozói iránt. A plébános jubileuma ­Lelkes, bensőséges ünnepség folyt a napokban Tardoskedden, Délszlovenszkó egyik legnagyobb színmagyar községében. A község katolikus lakossága megünnepelte lelkipásztorát, Holiczky Z. Béla pápai kamarást, aki most töltötte be papi műkö­désének 35 éves, pápai kamarássá való kinevezésének 25 éves, a tardoskeddi plébánosi működésének 20 éves jubileumát. Amikor a jubiláns a vasárnapi reggeli szentmisén megjelent, a leányiskola növendékei alkalmi dalt énekeltek, majd a községi elöljáróság küldöttségét vezette az ünnepelt elé Zsilinsz­ky Géza, községi bíró. Az iskolaszék küldöttségét Berta Ferenc vezette, a vasutasokét Alföldi József, az Iparoskörét Leitner József, a tantestület nevében Garamvölgyi Vince igazgató mondott meleghangú beszédet. Este a tardoskeddi dalárda adott szerenádot a jubiláns tiszteletére, majd a Katolikus Kör nevében Vanya Ambrus, az Oltáregylet nevében Szabó Vincéné köszöntötte az ünnepeltet. Majd százhetven terítékes bankett volt, amelyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Tisztújító közgyűlés F. hó huszonnegyedikén tartotta a keresztényszocialista párt tardoskeddi helyi szervezete tisztújító közgyűlését. A párt országos központját Mészáros László titkár képviselte. Czibulká István elnöki megnyitója után Mészáros titkár tartalmas beszéd­ben ismertette a politikai helyzetet majd kitért a Prágai Magyar Hírlap elkobzására. A beszéd után megejtették a tisztújítást. Elnöknek Czibulká István, alelnöknek Vida Ferenc és Balogh Géza, titkárnak Bugyik Pál, pénztárosnak Bogyó András, ellen­őröknek Balogh Mátyás és Vanya Mihály lettek megválasztva. A választmányba huszonhárom tagot választottak. A tisztújítás után az egybegyűltek megbeszélték az október nyolcadikai nép­gyűlést, melyen Esterházy János a párt országos elnöke is meg fog jelenni. Az újjáépített templom felszentelése Csodálatosan szép és bensőséges ünnepe volt november ötödiké Tardoskeddnek ennek a színmagyar községnek, mikor Holiczky Z. Béla, pápai kamarás, plébános a teljes egészében megújított templomot felszentelte s fönséges rendeltetésének átadta. Fokozta ezt a szent lelkesedést az az ünnepi beszéd, melyet Haliczky Z. Béla tardoskeddi plébános mondott Krisztusról, az élet nagy mesteréről, ki biztos kézzel vezeti és gyógyítja a mai világnak eltorzult arcú beteg lelkeit. Este öt óra­kor Mikletics Antal káplán mondott szentbeszédet. A befejező istentisztelet 6 órakor ért véget. Nincs a templomban egy talpalatnyi hely, mely né lett volna megújítva. A festés művészi tervezését Harmins Károly tanár, festőművész vállalta magára. A Műemlékek Országos Hivatalának kiküldöttje még a munkála­tok folyamán ismételten elragadtatással beszélt a műről. Minden vonal és színárnyalat a templom barokk-stílusát követi. A szentély két sima oldalfalán elképzelhetetlenül finom, leheletszerű keretekben a két szimbólum - Jézus és Mária szíve - a templomnak főékessége. A Jakobey Károly híres festő által 1881-ben készített s már szinte láthatatlanná vált négy falfestményt Székházy Tódor festő restaurálta nagy szaktudás­sal. A magas színvonalú festési tervezést a Bilisic és Formanek érsekújvári festőcég oldotta meg. A tizenhét szobor megújítását és az aranyozási munkákat nemes ízléssel Dania Ferenc brünni cég végezte. A felújított lourdesi barlang a pozsonyi Hudaň cég mesterműve. A tardoskeddiek méltóan büszkék templomukra. Kötelező az irtás Az országos hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy kormányren­delet értelmében a mezei egereknek az irtása kötelező, mert ezek a kártékony állatok Szlovenszkóban veszedelmes mérték­ben elszaporodtak. Kropacsek Imre tanító gyűjtéséből válogatta Bencze István Az autótulajdonosok a verseny napján előzetes bejelentés nélkül, egyenesen a helyszínen nevezhetnek be a versenybe Veterán autók találkozója KOPASZ-KIEWDROWSZKA CSILLA dén hatodik alkalom­mal rendezik meg az öreg autók találkozóját Kamocsán. „A nyitrai Old Timer klub elnöke hat évvel ezelőtt felke­resett, hogy itt, a Vág-parton sze­retnék megrendezni a veterán au­tók találkozóját. Az ötlet tetszett, örömmel fogadtam, így az idén már hatodszor kerül sor a vidám rendezvényre. Én biztosítom a helyszínt, az Oázis kempinget, az ő gondjuk a szervezés. Az utóbbi években már nemcsak Szlovákiá­ból, hanem Csehországból és Ma­gyarországról is érkeznek résztve­vők. Meseszép autókat látni itt!” — mondta, a kamocsai Oázis kem­ping vezetője, Lukács Tibor. Az idén augusztus 12-én lesz a ta­lálkozó. Nemcsak a régi kocsik és motorkerékpárok büszke tulajdo­nosait, hanem a régi kocsik sze­relmeseit is várják. Az autótulaj­donosoknak nem kell előre jelent­kezni, a verseny napján reggel ki­lenctől tizenegyik bárki benevez­het a versenybe. „Arra azért figyelmeztetném az ér­deklődőket, hogy csak azok jelent­kezését fogadjuk el, akiknek az au­tója (motorkerékpárja) 1975-nél régebbi évjáratú” - jegyezte meg Lukács Tibor. A veteránok négy kategóriában mé­rik össze az erejüket. Külön értéke­lik a személyautókat, külön a mo­torkerékpárokat, külön csoportban versenyeznek a Trabantok, a negye­dik csoportba a katonai járműveket sorolták. A versenyzők tiszteletkört tesznek Gútán - mivel ott éppen akkor tart­ják a híres búcsút. Délután egytől háromig szemlélheti meg a vásár közönsége a város főterén a csoda­szép kocsikat. A szemle után ügyes­ségi verseny következik, majd a ve­teránok visszaszáguldanak kiindu­lási helyükre, a kamocsai kemping­be, ahol díjak várnak a győztesekre. Díjmentesen, bárki megtekintheti a rendezvényt. A versenyzők egy csoportja - tavaly Szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, tojásfestés, tojáshímzés, bőrdíszművesség, makramé, kopjafafaragás Tornaiján kézművestábort rendeztek PUSKO GÁBOR A tábor résztvevői az iskola udvarán felállított kopjafával A Tornaijai Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola Szülői Szövetsége és a Tornaijai Városi Műve- lődési Központ szerve­zésében került meg­rendezésre a városban az első kézművestábor. A rendezvény, bár úttörő kezdeményezésnek számít a térségben, igen sikeresnek tekinthe­tő, annak ellenére, hogy magán vi­selte néhány „szervezési gyermek- betegség” tüneteit. A tervezésről, megvalósításról, hiá­nyosságokról és sikerekről érdek­lődve megtudtuk, hogy az elképze­lés már évekkel ezelőtt beszédtéma volt a tábor szervezői között. A mű­velődési ház igazgatója, Tóthné Grébecz Erzsébet már korábban tervezte egy olyan rendezvény Gyöngyfűzés Majoros Mónika vezetésével megszervezését, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kézmű­vesek munkáival, illetve e tevé­kenységek fortélyaival. Az elmúlt évben el is látogattak a borzovai tá­borba, s már akkor meghívtak né­hány kézművest idei rendezvé­nyükre. Sajnos, betegség miatt né­hány oktató az utolsó pillanatban mondta le a részvételt, s a megvá­lasztott időpont sem volt a legsze­rencsésebb, mivel csaknem egy idő­ben zajlott a gombaszögi népzenei és kézművestáborral. Ez elsősorban az oktatókat állította válaszút elé. Mindezek ellenére a tornaijai tábor sikeresnek nevezhető, hiszen egy héten keresztül naponta csaknem hatvan gyermek volt jelen. A fel­ügyeletet a szülők látták el, s ha úgy adódott, ők maguk is bekapcsolód­tak a foglalkozásokba. Molnár Katalin, a szülői szövetség elnöke, a tábor főszervezője el­mondta, hogy a rendezvény sikere megerősítette benne azt a hitet, hogy a kezdeményezést jövőre folytatni kell. Érdeklődésünkre, hogy mi az, amin a jövőben változ­tatni kívánnak, elmondta, hogy el­sősorban egy alkalmasabb hely­színt kell keresni. Mivel a kicsik fi­gyelme hamarabb lankad, a jövő­ben olyan helyet szeretnének talál­ni, ahol hancúrozásukkal nem za­varják a többieket. Jövőre talán jó lenne a pihenőre szánt időt is aktí­van eltölteni, például népdal vagy néptánc tanulásával. A nagy ér­deklődésre való tekintettel, illetve mert néhány oktató nem tudott el­jönni, egy-egy kézműves felnőtt­nek sok gyerekkel kellett foglal­koznia. Egyéb okok mellett már ezért is készülnek azok a kismére­tű szövőszékek, melyek mintájául a kassai Pribék Emőke által hozott eszközök szolgáltak. A táborban látottak alapján el­mondható, hogy épp az imént emlí­tett kassai pedagógus által vezetett foglalkozás, a szövés örvendett a legnagyobb népszerűségnek. A gyöngyfűzést és agyagozást a harkácsi iskola pedagógusai, Majo­ros Mónika és Korda Edit oktatták, főleg a kisebbeknek. A tojásfestést, tojáshímzést Balog Ivettétől sajátít­hatták el a gyerkőcök. A bőrdíszmű­vesség alapjaival Tóth Péter és Ker­tész Rita, a nyíregyházi iparművé­szeti iskola diákjai ismertették meg az érdeklődőket, míg a rimaszom­bati Lelkes Kati nénitől megtanul­hatták, hogyan is készül a makra­mé. A bátrabbak - és főleg az erő­sebbek - Pusko Gábor etnográfus irányítása mellett a hét folyamán egy kopjafát faragtak, melyet a tá­bor végeztével a helyi magyar iskola udvarán állítottak fel, ezzel is jelez­ve, hogy jövőre folytatás következik. Bartók Karcsi és Kraxner Gábor a kopjafát faragja (A szerző felvételei) (Fotó: Vári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom