Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-08 / 182. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 8. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Évente 13 millió az OECD-re Pozsony. Szlovákia OECD-tag- sággal összefüggő adminisztratív költségei évente 13 millió koronát tesznek majd ki. A tagsági díjat a tagországok bruttó hazai össztermékéből számítják ki, Szlovákia így mintegy 9,7 milliós tagdíjat fizet, további 3,2 milliót költünk majd azokra a programokra, amelyekbe bekapcsolódunk. (SITA) A szlovák távközlés nyeresége Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) a nemzetközi könyvelési normák (IAS) szerint tavaly 1,6 milliárd koronás adózás utáni nyereséget könyvelhetett el. Bevétele 18,4 milliárd koronát tett ki, ebből 9 milliárd származik a helyi- és helyközi hívásokból, 1,9 milliárd korona pedig a nemzetközi hívásokból. A vállalat tavaly 1,655 millió fővonalat üzemeltetett, az előző évhez képest ez 116 ezerrel több. Száz lakosra így 30,6 fővonal jut, a digitális hálózatra kapcsolódó vonalak aránya 67 százalék. (SITA) Máskor fizetik a nyugdíjat Pozsony. Mivel szeptember 1. államünnep, szeptember 15. pedig munkaszüneti nap, a Szociális Biztosító a szokásostól eltérően fizeti ki a nyugdíjakat. A szeptember 2-án folyósított nyugdíjakat augusztus 31-én, a szeptember 14-én fizetetteket egy nappal korábban, a szeptember 16-án fizetettet pedig szeptember 14-én folyósítják. (TA SR) Szlovákia energiafelhasználása Pozsony. A szlovák energiafelhasználás 84 százalékát a Szlovák Villamos Művek állítják elő. Ennek csaknem felét az atomerőművek, 22 százalékát a hőerőművek, 20 százalékát pedig a vízerőművek biztosítják. A fennmaradó 9 százalékot a vállalati erőművekben állítják elő. A villamos energia átlagára jelenleg 1452 korona/MWh. Külföldre ugyanezt 720-850 koronáért szállítják. (TA SR) A Concorde katasztrófájának ára London. A két héttel ezelőtti Concorde-katasztrófa nyomán 370 millió dolláros kártérítési számlára számíthatnak a biztosítók és az francia Air France légitársaság, beleértve a lezuhant repülőgép 30 millió dolláros „használt” árát - vélik londoni biztosítási szakemberek. Ez lesz az egyik legdrágább katasztrófa a polgári repülés történetében, habár elmarad a rekordtól. A Swissair egyik amerikaijáratának lezuhanása után az azóta eltelt három év alatt eddig 750 millió dollárt fizettek ki, és az Egyesült Államokban még további 4 milliárd dollárért folynak polgári perek, habár nem mindegyik esélyes sikerre. (MTI) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Lendületben a dollár Az elmúlt héten az euró a 0,89-0,92 USD, a dollár a 107-109 JPY szinteken ingadozott. A devizapiacok ismét az amerikai gazdaság mellett tét- * ték le voksukat, annak növekedése változatlanul jócskán túlszárnyalja az Európában várható ütemet, ráadásul a gazdaság túlfűtötté válásától már korántsem kell annyira tartani, mint az utóbbi idők kamatemelései előtt. Mindez azzal járt, hogy átmeneti bizonytalanság után a befektetők újból megrohanták az amerikai befektetési lehetőségeket, emelkedni kezdtek a kötvény- és részvényárfolyamok, magukkal húzva a dollár jegyzéseit is, amelyek például az euróval szemben közel három hónapja nem látott magasságba emelkedtek. A Német Nagykereskedők és Exportőrök Szövetségének (BGA) elnöke szerint az euró gyengélkedése miatt a második félévben nő az infláció. Nincs ésszerű magyarázata az euró árfolyamcsökkenésének -jelentette ki Tomma- so Padoa-Schioppa, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja. A szakértő szerint a megmagyarázhatatlan árfolyamgyengülésre adható egyeden logikus lépés az, hogy senki se idegeskedjen. A dollár a jennel szemben is hasonló pályát írt le. Ezen a héten előreláthatólag az euró jegyzései a 0,89-0,92 USD-szintek körül fognak ingadozni. (MH, MTI) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 47,91 Pol'nobanka DEM 22,18 Pol'nobanka Osztrák schilling 3,15 SLSP, Tatra banka Francia frank 6,61 Pol'nobanka Angol font 71,87 VÚB A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 45,85 Banka Slovakia DEM 21,21 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,02 Banka Slovakia, IRB Francia frank 6,31 Pol'nobanka Angol font 68,58 Pol'nobanka Érvényes augusztus 7-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,366 Magyar forint (100) 16,253 Angol font 70,279 Német márka 21,661 Cseh korona 1,200 Olasz líra (1000) 21,880 Francia frank 6,459 Osztrák schilling 3,079 Japán ien (100) 42,880 Spanyol peseta (100) 25,462 Kanadai dollár 31,217 Svájci frank 27,363 Lengyel zloty 10,608 USA-dollár 46,615 Szakértők szerint nem kizárt, hogy alig tíz év múlva az atomipar újra, soha nem látott mértékben fellendülhet Aktív atomerőművek alkonya Napjainkban úgy tűnik, hogy bealkonyult az atomerőműveknek. A fosszilis energiaforrások kimerülése azonban a nukleáris energia reneszánszát idézheti elő. (Vlado Gloss felvétele) Párkány. Végéhez közeledik az atomkorszak Németországban. Legalábbis ezt a következtetést vonhattuk le Gerhard Schröder kancellár és a négy nagy német energiaszolgáltató cég vezetőinek júniusi megegyezéséből. MELECSKE ÁKOS A pontos dátum 2021, azonban az még meglehetősen messze van. Ekkor jár le az 1989-ben épült utolsó atomerőmű 32 éves teljes üzemideje. Új erőmű építéséről viszont hallani sem akarnak a most kormányon levő zöldek. Ők egyébként már régen szorgalmazták az atomreaktorok leállítását, melyek Németország 19 atomerőművében termelik az energiát. Viszont az egyik fél sem elégedett. A Német Iparszövetség kényszerítésről beszél, a zöldek viszont Jürgen Trittin környezetvédelmi miniszterüket vádolják a késedelemért. A környezetvédelmi érvek mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a Németország energiaigényének 32%-át kielégítő atomerőművek helyettesítése nem okozna gondot: sok a kihasználatlan szén- és olajerőmű, az európai árampiacon pedig amúgy is komoly túlkínálat mutatkozik. Paradox módon az emberiség energiaigényének erőteljes növekedésével szemben az atomerőművek részesedése a világ energiatermelésből egyre jobban csökken. Az 1973-as olajárrobbanás Máig megoldatlan probléma az elhasznált fűtőanyagok sorsa. óta minden országban terítéken van az energiaforrások bebiztosításának kérdése. A legfejlettebb államok gazdaságát is megrázó olajsokk után kezdtek egyre többet beruházni az atomenergia-iparba. A fő reaktorépítők az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Japán, valamint Franciaország voltak. A fosszilis tüzelőanyagokban szegény országok (Belgium, Svájc) is így próbálták energiafüggésüket megoldani. A 70-es évek vége felé a világ energia- termelésének már a 24 %-át adta az erre használt 235-ös tömegszámú urán. A nyolcvanas években ez a látványos növekedés megtorpant, majd az ágazat leszálló ágba került. Ez a tendencia ma is érvényes, tavaly már csak 17 %-os részesedést regisztráltak. A reaktorszám-csök- kentésben élen járnak a nyugat-európai országok: Spanyolország és Belgium moratóriumot mondott ki az atomerőmű-építésre, Svédországban, 1997-ben ereje teljében levő erőműveket zártak be, Nagy- Britannia és Franciaország pedig nem tervez újabb beruházásokat. Ausztria közismert atomellenessé- géről, saját erőműi bezárása után a környező országok főleg szovjet típusú reaktorai ellen fordult. Ezzel ellentétben egyes fejlődő országokban fellendülés mutatkozik: Kínában a már meglévő három mellett még hét, Argentínában és Pakisztánban egy-egy, a feltörekvő fiatal atomhatalomnál, Indiában pedig három reaktor építése folyik. Áz ágazatban tapasztalható csökkenésnek több oka van. A legfontosabb talán a közvélemény ereje, mely pár kivételtől eltekintve sok országban erősen atomellenes. Az 1979-es amerikai Three Mile Island-i baleset (ahol jelentős mennyiségű radioaktív hulladék került a levegőbe), az 1986-os csernobili katasztrófa, valamint az évente gyakran előforduló kisebb, egyébként nem veszélyes meghibásodások egyre jobban elvették az emberek kedvét a radioaktív energiaforrások felhasználásától. Hiába állnak a mérnökök elő újabb, biztonságosabb és modernebb reaktortervekkel, az aggodalmak nem csökkentek. Még mindig nem megoldott probléma az elhasznált fűtőanyagok sorsa sem. Ezek a kiégett fűtőelemek erős sugárzást bocsátanak ki, felezési idejük (az az idő, amíg a sugárzás tart) pedig több száz, más típusú atomhulladékoknál több ezer év is lehet. Ezeket a veszélyes anyagokat különböző tárolóhelyeken temetik el. A tárolók ideiglenes jellegűek, 60-100 év múlva a hulladékot ismét át kell helyezni. Riasztó, hogy a vüágon még nincs egyetlen egy állandó, végleges tárolóhely sem! Sok cég, nem egy esetben az állam egyszerűbb megoldást választ: tengerbe süllyesztik a sugárzó fűtőanyaghordókat. Ilyen hordókra bukkantak nemrégiben a Greenpeace búvárai az Északi-tengerben, nem messze Dánia partjaitól. A hulladék újrafeldolgozása sem látszik sikeresnek: rendkívül költséges és bonyolult eljárás, több országban teljesen lemondtak a tervekről. Az újrafelhasználástól való ódzkodást növeli az is, hogy a folyamat során plutónium is keletkezik, mely atombombagyártásra is hasznosítható. Sok olyan esetet ismerünk, hogy ezekből az üzemekből eltűnt olykor nagyobb mennyiségű plutónium is. A világon egyébként mintegy 30 ország állít elő nukleáris erőforrásokból energiát. A vüágelső Franciaország, ahol az összes áram- termelés 75 %-át állítják elő atomerőművek, a vüágranglistán őt Litvánia és Belgium követi, több, mint kétharmados részesedéssel. Érdekes eset az Egyesült Államok, ahol a 104 működő reaktor az ország csupán 19,5%-os energiaszükségletét képes fedezni. Az elmúlt években az alapanyagként szolgáló urániumért is megcsappant a kereslet. A legnagyobb készletekkel Ausztrália rendelkezik, ezenkívül a Dél-afrikai Köztársaság, Niger, Brazília, Kanada és az USA tartozik a jelentősebb kitermelők közé. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy ezek az urántartalékok, a jelenlegi energia- igényeket figyelembe véve, még 250 évig elegendőek lesznek. Vagyis óriási a különbség a fogytán lévő szénhidrogének (kőolaj, földgáz, szén) kimerülési idejével szemben. Gazdasági szakemberek 2010 utánra jósolják azt az árrobbanást, melyet e fűtőanyagok mennyiségi csökkenése fog kiváltam. A szakértők szerint így tíz év múlva az atomipar újra, soha nem látott mértékben fog fellendülni, hacsak nem fedeznek fel addig valami más, gazdag energiaforrást. A nap-, szél- és vízenergiát hasznosító erőművek nem rendelkeznek olyan teljesítménnyel, hogy fedezni tudják a szükségleteket. Újabban viszont nagy reményeket fűznek a fúziós energia hasznosításához kapcsolódó kísérletekhez. A fejlett technológia nemzetközi tőzsdekrachot okozhat Túlértékelt részvények Az EU segélyrendszere nagyon rossz osztályzatot kapott Bürokratikus gubancok MTI-HÍR London. Pénzügyi körökben attól félnek, hogy a fejlett technológiai részvények további gyengülése világméretű tőzsdeösszeomlást okozhat. Az elemzők most a nyütvégű nyilvános amerikai befektetési alapokat figyelik. Ezek közül az ún. „növekedési alapok” katasztrofális júliusi teljesítménye igencsak próbára tette a befektetők türelmét. Ha a befektetők kiveszik pénzüket az alapokból, akkor az alapok kénytelenek lesznek eladni távközlési, média- és más fejlett technológiai pap- újaikat. Ennek vészes következményei lehetnek - írta a The Observer brit lap. Az első félév adatai még nem mutatják a bajt: az amerikaiak rekordösszeget, több mint 190 milliárd dollárt helyeztek el közös alapokba az első félévben. Az értékforgalmazók azonban úgy vélik, hogy a nyári szünet utáni üzletkezdetkor nagy piaci viharok várhatók. Sok túlértékelt fejlett technológiai részvény vissza fog esni a méltányos értékére -jósolta az egyik szakértő. A piacok most a világ második legnagyobb vállalata, az internetes berendezéseket gyártó Cisco Systems mai eredményhirdetésére várnak. - Ha kiábrándító lesz, akkor eljött a pánik ideje az „új gazdasági” piacon - véli a Merrill Lynch. MTI-TUDÓSÍTÁS London. A brit parlament nemzetközi fejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottsága megvizsgálta az EU segélyezési gyakorlatát és könnyűnek találta. A Londonban kiállított rossz bizonyítvány indoklása: ádagosan négy évig tart, míg az EU bármelyik nagy segély-elhatározását tett követi. A képviselők látszatpolitikával vádolják az Európai Bizottságot, mert sorozatosan jelentenek be látványos segélyakciókat, ám nem gondoskodnak a folytatásról. A brit képviselők szerint ez nem is olyan könnyű a bizottsági hivatalok „karkai” bürokráciája miatt. Egy-egy vállalkozási szerződés beindításhoz legalább negyven aláírás kell a bizottsági hivatalokban. A brit parlamenti képviselők elrettentő példaként idézték, hogy az EU 250 millió dollárnak megfelelő segélyt ígért az 1998-as közép-amerikai Mitch hurrikán kárvallottainak, de a megcélzott négy országban még egy centet sem láttak ebből az összegből. A bürokrácia működésének lesújtó példája tavalyról: az EU egymüliárd eurót ígért annak a nemzetközi alapnak, amely a háborúból maradt taposóaknák fölszedését finanszírozza Boszniában. Mivel azonban az összeget nem sikerült határidőre elkölteni, a pénzt visszavonták. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 6-án) "■ Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 5,50-5,90 5,906,50 6,506,90 7,808,20 8,108,50 8,609,00 1,50 Bank Austria Creditanstalt 5,15-6,00 5,406,25 5,55-6,40 5,55-6,40 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 7,50 7,808,80 8,00-9,60 9,0010,40 10,0011,20 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 6,00 6,25-7,75 6,25-7,75 6,25-7,75 6,508,00 2,00-5,50 Investičná a rozvojová banka 6,80-7,70 7,708,60 8,309,20 9,2010,35 9,8010,70 10,1011,00 3,00-7,00 Istrobanka 6,50-6,60 7,007,30 7,508,00 8,509,00 9,009,50 9,5010,00 4,00 Ľudová banka 5,00 5,75 7,00 8,00 9,25-9,75 2,00-4,25 Pol'nobanka 5,505,75 6,50-6,75 7,75-8,00 8,75-9,00 9,25-9,50 9,75-10,00 3,00-5,00 Poštová banka 6,00 8,80 9,00 10,00 10,70 12,00 2,50-10,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,30 7,30 8,30 8,80 9,80 2,00-3,00 Tatra banka 5,75-6,25 6,25-6,75 6,507,00 6,507,00 7,007,50 3,00 Devin banka 11,3011,50 11,20-11,40 11,3011,50 11,7011,90 12,2012,40 12,7012,90 3,00-8,50 Slovenská sporiteľňa 5,90-6,65 6,206,95 6,507,00 6,707,70 7,608,60 3,50 Všeobecná úverová banka 6,60 6,50-7,20 7,007,80 7,508,50 7,508,80 8,009,10 3,55-4,80
