Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-01 / 175. szám (176. szám), kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 1. KOMMENTÁR Mit kvittéit az OECD? PÁKOZDI GERTRÚD Valódi örömhír Szlovákia számára az OECD-taggá válásról szóló beje­lentés. Ezt még azok sem vonják kétségbe, akik a ‘98^ás választások előtti országlásuk idején csak annyi eredményt értek el a külpolitiká­ban, hogy gyűjtögették a Nyugaton postázott demarsokat. Pedig vi­szonylag jó makrogazdasági mutatókkal bizonygatták ők is Szlovákia megérdemelten lenne tag a „leggazdagabbak” klubjában. Persze, a HZDS és az SNS elismerő véleménye jócskán gúnnyal fűszerezett, ki­jelentői pedig elfelejtik megmagyarázni híveiknek: ha akkor is jók vol­tak a makrogazdasági mutatók (ami tény), miért nem hitték el a klub­tagságról döntő nyugatiak már akkor, hogy Szlovákiában nemcsak megkezdik, hanem minden bizonnyal folytatják is a reformokat. Az ország választópolgárainak mintegy 30 százaléka kivételével mind­annyian tudjuk, hogy azokban az években miért maradt el a várva várt meghívó. Azt a 30 százalék körüli választópolgárt pedig a mai kormánygamitúra legékesebben szóló tagja sem lenne képes meg­győzni arról, hogy ha késve is, de a legutóbbi választások óta jó irányt vett az ország szekere. Annak ellenére így van ez, hogy a lakosságot leginkább kedvezőtlenül érintő mutatót - a munkanélküliségről szó­lót - nem sikerül javítani. A reformfolyamatok folytatását ígérő koalí­ció összes alkotóeleme örül a nemzetközi elismerésnek. így már bíz­hatnak abban, hogy a külföldi befektetők nem mellőzik Szlovákiát. Azzal talán még a legderűlátóbb kormánypolitikus is tisztában van, hogy az OECD a kormány reformfolyamatainak irányát helyesli első­sorban, nem az óriási munkanélküliséget, a törékeny és feszes költ­ségvetést, a korrupciót, a koalíción belüli érdekcsoportok önzését, és az emiatt már-már végzetesen lelassuló privatizációt. Hosszan folytat­hatnánk a hibák felsorolását. Tudjuk, hogy az OECD-taggá válás nem varázsütés, melynek hatására minden egy csapásra megváltozhat. Sőt, a varázs könnyen megtörhet, ha a koalíció egyes tagjai továbbra is veszélyeztetik a reformok jelenleginél gyorsabb folytatását. Persze, mindehhez pénz kell. Ezért sem mindegy, néhány bizonytalanságról tanúskodó húzással elriasztjuk-e vagy idecsalogatjuk az irántunk már-már komoly érdeklődést mutató külföldi tőkét. Ha ez sikerülne, a munkanélküliséggel szemben is eredményesebben küzdhetnénk. JEGYZET lattal, és arra gondoltam, vajon nálunk mikor válik ennyire profi­vá a könyvkiadás. Mert ha minő­ségben nem is, átfutásban bizony éveket vert a hazai kiadókra az Újvüág. És lám, nem kellett sokat várni az első hazai botrányszagú könyvfecskére sem. Örömömbe persze némi üröm is vegyült, hi­szen bárcsak ne kellett volna megjelennie a Schuster-sztori cí­mű könyvnek. Elnökünk kórházi ellátása azonban több mint bot­rányos volt, s életét csak az oszt­rák orvosoknak köszönheti. Egyik népszerű magazinunk ri­portere és egy álnév alatt író zsurnaliszta pedig időrendben és részletekbe menő igényességgel dolgozta fel a történetet. Mind­össze hat nap telt el a kézirat be­fejezésétől a könyv standokra ke­rüléséig. Hogy a szöveg gondos átfésiilésére nem sok idő maradt, az természetes, a botrányra éhes olvasók nem stilisztikai gyönyö­rökre vágynak, hanem a tények ismertetésére. Le a kalappal te­hát a hazai könyvkiadás előtt. Il­letve... most látom csak, hogy a könyvet egy csehországi kiadó jegyzi, cseh volt a nyomda is, ahol a Schuster-sztori készült.Le- het, hogy mégis várnunk kell néhány évet a hazai könyvki­adás felzárkózására? Lapigazgató: Siezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztóségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt és a Petit Press Rt, Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Siezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238307, 59233106, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, e-mil: inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDlÁ KFT, Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt, D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt, ES-vyvoz daée, Kosickn 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: www.ujszo.com . E-mail: redakcia@ujszo.com Sztori a Sztoriról JUHÁSZ LÁSZLÓ Annak idején Washingtonban alaposan rácsodálkoztam az O. J. Simpson amerikai színész rend­őrségi ügyéről szóló könyvekre. Szájtátásom annak volt köszön­hető, hogy a rendőrségi nyomo­zást még le sem zárták, s két bul­várszerző máris megénekelte a sztár hányattatását. Felkutatták, rákérdeztek, megszólaltatták, le­írták és rámutattak. Elismerően füttyentettem. Ez igen, pár hét alatt feldolgozni és könyv alak­ban kiadni a sztársztorit - nem akármüyen teljesítmény. Mikor pár évvel később ismét Washing­tonba vitt a sors, új botránytéma foglalkoztatta az amerikaiak mil­lióit. Akkoriban bújt elő az igaz­ság az amerikai elnökről, és Mo­nica Lewinsky Bill Clinton íróasz­tala alól. Még szinte meg sem száradt a vádiraton a tinta, sem a „bizonyíték”: a könyvesboltok ki­rakataiban máris ott díszelegtek az elnöki szexbotrányt feldolgo­zó dokumentumkötetek. - Hiá­ba, Amerika az Amerika - sóhaj­tottam irigységgel vegyes csodá­Szlovák politikai küzdőtér: lábra kapott a fejetlenség (CTK/AP) TALLÓZÓ SME A biztonsági megfigyelő kamerák használata törvényellenes, és nincs összhangban az emberi jogokról rendelkező nemzetközi normákkal sem. Nem létezik jogszabály, amely a kamerák közterületeken való fel­szerelését engedélyezné. Pozsony­ban nemcsak az utcákon, hanem a főpályaudvar illemhelyén is talál­kozhatunk velük. Májusban a meg­figyelő kamerák átadásán jelen volt a kormányfő, a belügyminiszter és a főváros főpolgármestere is. Szük­ségességüket azzal indokolták, hogy általuk csökkenthető az utcai bűnözés. A megfigyelő kamerák használata sérti a magánélethez va­ló jogot. Az alkotmánybíróság véle­ménye szerint jogtalan információ- szerzésnek számít, ha egy állami vagy önkormányzati szerv, amely nem rendelkezik törvényes felha­talmazással törvényben nem rögzí­tett módon jut hozzá személyi ada­tokhoz. Az egy bizonyos személyre vonatkozó információk pedig sze­mélyi adatoknak számítanak. Húsz hónap alatt éppen az ötödik átfogó strukturális átalakítást hajtja végre a Szlovák Televízió vezetése Üres kassza, üres képernyő Pénzügyi tanácsadó cégek szakvéleménye szerint a ka­tasztrofális anyagi helyzet­ben levő Szlovák Televízión- amely csak a Szlovák Táv­közlési Vállalatnak 460 mil­lió koronával tartozik a személyi kiadások csökken­tése segíthetne. ÖSSZEFOGLALÓNK Az SZTV ugyan évekkel ezelőtt megszabadult alkotógárdájának egy részétől, az irányító és admi­nisztratív részlegeken azonban még mindig aránytalanul sok alkal­mazottat foglalkoztat, s tekintve, hogy anyagi gondjai közepette im­már hagyományosan nem saját zse­bébe, hanem a programtervbe nyúl- azaz műsorokat szüntet meg, a közvetítési időt rövidíti, az eredeti programok gyártását korlátozza -, a további munkatársak is alulfoglal- koztatottak. S még inkább azok lesznek szeptembertől, ha életbe lép a vezetés legújabb csonkolt műsorterve. Az említett kurtítások­kal az SZTV persze saját helyzetét lehetetleníti el, hiszen közszolgálati televízióként éppen saját gyártású programjaival (publicisztikai ma­gazinokkal, dokumentumokkal, hírműsorokkal, valamint gazdag archívumának ésszerű kihasználá­sával) vehetné fel a versenyt a ke­reskedelmi csatornákkal. Már ha van ilyen jellegű koncepciója - ezt kérdőjelezi meg a Szlovák Televízi­ós Alkotók Uniója (ÚSTT), amely az SZTV tanácsát szólította fel, mérle­gelje, képes-e közszolgálati felada­tának eleget tenni a televízió a je­lenlegi irányítás alatt. Az ÚSTT képviselői szerint a menedzsment alkalmatlanságát egyebek között az bizonyítja ékesen, hogy a húsz hó­napja a televízió élére került veze­tés pillanatnyiag éppen az ötödik átfogó strukturális átalakítást hajt­ja végre, miközben az előzőek nyo­mán kialakult rendszert az SZTV tanácsa a vezetőség legújabb hatá­rozata előtt alig egy héttel legalizál­ta jóváhagyásával. Az ÚSTT-hez ha­sonlóan a Szlovák Filmes és Televí­ziós Akadémia vezetése sem kíván több türelmi időt áldozni a jelenlegi vezetés kísérleteire: egyenesen az SZTV központi igazgatója, Milan Materák fejét követeli. A televízió vezetése is megtette az első lépése­ket: a közvéleményt az SZTV 2 pri­vatizációjának lehetőségével rio­gatja. Lubos Jariabka, az SZTV központi igazgatóságának vezetője a napokban elárulta, hogy három csoport is élénk érdeklődést tanú­sít a szlovák közszolgálati televízió második csatornája iránt, amely egyelőre törvényileg védve van, de a koprodukciós szerződések örve alatt történő rejtett behatolástól csak a parlament előtt fekvő, az SZTV jogállását szabályozó új tör­A Szlovák Filmes és Tele­víziós Akadémia Milan Materák fejét követeli. vénytervezet módosítása mentheti meg. (A három potenciális privati­zálóként feltüntetett csoport ez ideig két nevesített tagja - Martin Lengyel, a kormányfő volt szó­vivője, aki a közelmúltban folya­modott sugárzási engedélyért egy megindítandó hírtelevízió részére, illetve a Slávia Capital - elutasítot­ta a feltételezést.) Ezzel a nézők esetleges elégedetlenségét talán sikerül semlegesíteni, hiszen lehet, hogy a közszolgálati televízió ki­csi, csúnya, haszontalan, de addig jó, amíg a mienk; ugyanakkor az SZTV vezetése a kormány felé is megindította manőverét, tulajdon­képpen a jelenlegi felháborodást okozó átszervezések által. Az SZTV tanácsa, ha legalább a lát­szatát meg szeretné őrizni kompe­tenciájának, nem egyezhet bele az újabb kurtításokba. így a vezetés nyugodtan takarózhat azzal, hogy az anyagi gondok megoldását cél­zó minden erőfeszítése hiábavaló­nak bizonyult. A mentségre szük­ség van, hiszen július közepén megkapták a kormánytól az adós­ságok törlesztésének tervét, a- melynek értelmében rendezniük kellene tartozásukat a Szlovák Távközlési Vállalattal szemben. De nincs miből. így a vezetés logikája szerint valószínűleg a kisebbik rossz a szakmai közösségek elége­detlensége. Abba viszonylag ritkán szokás belebukni, főleg ott, ahol nem általános gyakorlat partner­nek tekinteni őket. (ST, Sm, as) A jugoszláv választásokon az ellenzék csakis közös fellépéssel menesztheti Szlobodan Milosevics elnököt Kis-Jugoszlávia sötét folt Európa térképén SINKOVITS PÉTER A múlt év nyarán, közvetlenül a NATO-bombázások után a jugo­szláviai ellenzéki pártok az azon­nali választások kiírását követel­ték, a rezsim akkor ezt nem tette lehetővé. Egy évre rá már sok min­den megváltozott Jugoszláviában. Szlobodan Milosevics és a hatalmi pártok most látják elérkezettnek az időt, ezért - mint ismeretes - ki­tűzték a megmérettetés dátumát: Jugoszláviában az elnökválasz­tást, továbbá a szövetségi és tarto­mányi parlamenti, valamint a szer­biai helyhatósági választásokat szeptember 24-én tartják. Az idő­pont természetesen nem véletlen. A szocialisták egy esztendőn át mindent megtettek azért, hogy a propaganda leglátványosabb esz­közeivel a romok helyén az újjá­építési akciókkal saját erejüket de­monstrálják. A Nyugat bérencei­nek nevezett ellenzék az idei esz­tendő elején komoly erőfeszítések­re volt képes az egységes fellépés érdekében, ezen most mély repe­dések tapasztalhatók, mindene­kelőtt Vük Draskovics kiszámítha­tatlan magatartása miatt. A Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője nagyban hibázatatható az ellenzé­ki nagygyűlések elapadása miatt, nemkülönben, hogy most a válasz­tások bojkottjára ösztönzi híveit. Időközben az Egyesült Baloldal és a Szerb Radikális Párt hathatós tá­mogatásával a Szerbiai Szocialista Párt ellehetetlenítette a független és ellenzéki tájékoztatási eszközök többségének működését, s a mara­dék sorsa is bizonytalan (a Glasz Javnosztyi c. napilap például hete­ken át csak csomagolópapírra nyomtatva jelenhetett meg). A ha­talom a terrorista törvény beveze­tésével riogatja a lakosságot, tö­megével tartóztatja le az Ellenállás Mozgalom (Otpor) fiataljait, az al­kotmány és választási törvények minapi, sebtében módosításával pedig biztosította önmaga számá­ra a legkedvezőbb feltételeket. Egyben annak lehetőségét, hogy Vojiszlav Kostunica megverheti Szlobodan Milosevicset. Milosevics elnöki uralma újabb négy (vagy akár nyolc) évvel meg­hosszabbodjon. Különösen je­lentős, hogy a szövetségi képvi­selőházban (szabálytalanul és jog­talanul) meghozott döntések nyo­mán megbomlott az erőegyensúly a szövetségi államot alkotó két tag- köztársaság, Szerbia és Crna Gora között, az utóbbi kárára. Ez termé­szetszerűleg arra ösztönzi a mon- ■ tenegróiakat, hogy ne vegyenek részt a választásokon, bár voksaik az ellenzéki oldalon hiányozni fog­nak. Hága árnyékában a túlélésért küzdő rezsimet ületően a szeptem­ber 24-i dátum két további szem­pontból is logikus. Azzal ugyanis ők is tisztában vannak, hogy a mezőgazdaság gyenge eredmé­nyei, valamint a veszteségeket to­vább halmozó ipar miatt egyfajta minimális szociális egyensúly ősz­nél tovább nem tartható; a fűtési idény elkerülhetetlen katasztrófát sejtet, valamint újabb árrobba­nást, mindez pedig befolyásolhat­ja a választópolgárok hangulatát. Másfelől pedig viszonylag kevés idő marad hátra az ellenzék szá­mára, hogy rendezze sorait. Gazdasági témákról, persze, kevés szó esik, arról meg egyenesen illet­lenség beszélni, hogy az alig titkolt nagyszerb politikai célkitűzések miatt az elmúlt tíz év során a jelen­legi rezsim négy vesztes háborút jegyzett. A megmaradt Jugoszlávia ez idő tájt Szerbiára, és az autonó­miájától megfosztott Vajdaságra korlátozódik, hiszen Crna Gora gyakorlatilag önállósult, Koszovót pedig a nemzetközi erők felügyelik. Mindezek ellenére a hatalmi pártok egyszerű képletet állítottak fel: ők testesítik meg a hazafiasságot, míg az ellenzék táborában az árulók vannak. A közvélemény-kutatási adatok viszont arról tanúskodnak, hogy a polgárok többsége a változá­sok mellett száll síkra, közös listá­val az ellenzék győzedelmesked­het, s ha egy jelöltet indít Milose­vics ellenében, akkor leválthatja a jelenlegi elnököt. Montenegró ko­rábban szilárdan azt az álláspontot képviselte, hogy távol marad a vá­lasztásokról, a legújabb hírek sze­rint azonban megtörténhet, hogy tézisét felülvizsgálja. Ettől teszi füg­gővé szereplését a Szerb Megújho­dási Mozgalom is. Minden más szerbiai ellenzéki tömörülés (kö­zöttük a Szövetség a Változásokért is) egységesen kitart amellett, hogy a választásokon mindenképpen részt kell venni, szintén erre a meg­állapításra jutott a (magyar párto­kat is tömörítő) Vajdasági Koalíció. Könnyen megtörténhet, hogy az el­lenzék közös elnökjelöltje Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke lesz, a felmérések sze­rint neki van a legnagyobb esélye a Szlobodan Miloseviccsel való pár­harcban, aki viszont még mindig a legnépszerűbb jugoszláv politikus. Ha harmadikként Vük Draskovics is indulna, az ellenzéki szavazatok megoszlása miatt az mindenkép­pen Milosevics pozícióját erősíte­né. A választási kampány egyéb­ként máris megkezdődött, a takti- zálás és az egyezkedések időszaka következik tehát. A tét nagy: Kis- Jugoszlávia marad-e sötét foltként Európa és a Balkán térképén, vagy - az egykori Jugoszlávia tagköztár­saságai közül utolsóként - megin­dul egy másik úton. A szerző vajdasági munkatár­sunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom