Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-06 / 154. szám, csütörtök

Autó - motor ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUSA. Közvetlen befecskendezéses benzinmotorja a mai napig műszaki csemegének számít - maga az autó pedig érettebb, elegánsabb, kifinomultabb lett Mitsubishi Carisma 1.8 GDI Avance Ezerháromszázhetven köbcentis motorjával is tagja a „százasok klubjának", és kívül-belül magán viseli atiíres márka sporthagyományait „A hátsó lámpatesteket kissé „volvósították”, ami csak jót tett az összképnek Szebb az első maszk, átlátszó burát kaptak a fényszórók gíthet megtakarítani 100 kilomé­terenként. Pedig a GDI-benzinmotor amúgy is a legtakarékosabbak közé tarto­zik, ami egyedülálló koncepciójá­ból ered. Mivel itt a keverék a hen­gerek belsejében képződik - rá­adásul több adagban is bejuttatha­tó a benzin gyakorlatÜag min­den üzemmódban a legideálisabb sűrűség keverhető ki. Könnyű fu­tásnál, kis terhelésnél a levegő­benzin arány akár 40:1 is lehet! Gázadáskor természetesen azon­nal reagál a számítógép: a fúvóka ilyenkor már a szívóütem során működésbe lép, esetleg a kettős befecskendezési rezsimet kapcsol­ja a rendszer. Ha tehát megfelelő önfegyelemmel autózunk - és ép­pen ebben segít az a bizonyos jel­zőlámpa csakugyan nem gond elérnünk azt a bizonyos mínusz 20 százalékos fogyasztást, amelyre a GDI-motor képes a hasonló hen­gerűrtartalmú hagyományos erő­forrásokkal szemben. A Carisma esetében ez városban 9,2, ország­úton 5,6, vegyes forgalomban pe­dig 6,9 liter 100 kilométerenként. A motor teljesítménye (92 kW/125 LE) meghaladja az 1,8-asok átla­gát, a 174 Nm-res maximális forga­tónyomaték percenként 3750-es motorfordulaton jelenik meg, de az alacsonyabb tartományokban is kezébe stoppert nyomva ellenőriz zük le a 10,4 másodperces gyorsu lást, esetleg a 200 km/órás végse bességet. Az ötajtós, GDI-motoros Mitsubi Elegáns konzervativizmus... jól érezhető. Ennek köszönhetően nem kell gyakran a váltóhoz nyúlnunk, de ha dinamikusabb au­tózásra támad kedvünk, a 125 ló­erővel semmi akadálya: felejtsük el a zöld jelzőlámpát, és az útitárs (A szerző felvételei) shi Carisma Avance alapára 822 700 korona a szlovákiai márkake­reskedőknél; a család alapmodell­je, az 1,6-os, 100 lóerős Classic azonban már 599 900 koronáért megvásárolható. VAS GYULA em egészen három évvel szenzációs hír látott napvilágot az autós szaksajtóban: a japán Mitsubishi gyár elkésztette a vi­lág első közvetlen befecskendezé­ses benzinmotorját. A forradalmi­an új erőforrás a GDI (Gasoline Direct Injection) megjelölést kap­ta, és több mint 200, szabadalom­mal védett újítást vonultatott fel. Annak idején abban a szerencsé­ben volt részünk, hogy Szlovákiá­ban az elsők között tesztelhettük a középkategóriás Carismát, amely­be beépítették (Autóbörze, 1998. I. 14.). Azóta természetesen más modellekben is megjelent, a Carisma pedig átesett az első inno­váción. A közelmúltban a felújított változatot teszteltük, ugyanazzal az 1,8-as GDI-motorral felszerelve. Az ötajtós hatchback alapformái nem sokat változtak, inkább a részletek finomítják az összképet.* Ilyenek az ádátszó burájú fényszó­rók, az átrajzolt első maszk és a „volvósított” hátsó lámpatestek (a Carismát ugyanis Hollandiában gyártják, ugyanott, ahol a Volvo S40-est). Ezek a beavatkozások in­kább az autó eleganciáját emelték ki a korábbi sportosabb fazonnal szemben. Azon viszont bevallottan megrökönyödtünk, hogy sem az oldalvédő, illetve a lökhárítókat keretező gumicsíkokra, sem a kül­ső visszapillantó tükrökre nem fu­totta a szép ezüstmetáll festékből - annak ellenére, hogy a hazai pia­con kínált leggazdagabb Avance komfortfokozatról volt szó. Beülve igen kellemes környezet fogad bennünket, amelyre a szó jobbik értelmében vett konzervatív ele­gancia a legtalálóbb jelző. A mű­szerfalon a fekete és szürke szín az uralkodó, a kényelmes ülések kár­pitozása is szolid és esztétikus. A hátul ülőknek elegendő kényel­mük van egy hosszabb utazáshoz is, elöl gyakorlatilag korlátían a helykínálat. A belső rakodóhelyek feltérképezésekor viszont vegyes érzelmeink voltak: ajtózsebek há­tul nincsenek, elöl ugyan kihajtha­tok, de szűkek, a kesztyűtartó át­lagos méretű. Némileg javítanak a helyzeten az itt-ott fellelhető ki­sebb bokszok-üregek-teknők, mint például a középső könyöktámasz alatt, illetve belsejében, a sebes­ségváltó kar előtt vagy a volán bal oldalán. A poggyásztér űrtartalma 430 liter; ötajtós modellről lévén szó jól variálható és nem hiányzik belőle a „síalagút” sem. Az Avance komfortfokozat alap- szereltsége a magasabb standar­dot képviseli: egyebek között veze­tői és utaslégzsákból, két oldallég­zsákból, ABS-ből, távirányítású központi zárból, minden irányban állítható vezetőülésből, elektro­mos ablakemelőkből, bőrbevona­tú volánból, illetve - csak GDl- motorral kombinálva - automata klímaberendezésből és könnyűfém keréktárcsákból áll. A tesztkocsi ezen felül fedélzeti számítógéppel is fel volt szerelve. Az elektromo­san záródó ablakok a legkisebb el­lenállást érzékelve megállnak, majd visszahúzódnak néhány cen­timétert, így védve például a gyer­mekek ujjacskáit. Rendkívül hasz­nos dolog a műszerfalon található zöld jelzőlámpa, amely a motor gazdaságos üzemmódját jelzi: akár egy-másfél liter benzint is se­Alfa Romeo 145 1.4 Twin Spark - kicsi, de erős, gyors és elegáns VAS GYULA Alfa Romeo je­lenlegi kínálatá­ban jelenleg a 145-ös a legki­sebb modell. Öt­féle motorral kapható, az alapgép 1,4-es benzi­nestől felfelé. Nemrégiben éppen egy ilyen motorral felszerelt pél­dányt kaptunk meg tesztelésre, így alkalmunk volt megtapasztal­ni, mi jelenti ma az abszolút alap­fokot Milánóban. Nos, ha csak any- nyit mondunk, hogy kellemesen csalódtunk, akkor nagyon vissza­fogottan fogalmaztunk. Egy 1400 köbcentis benzinmotor ma átlagosan 75 lóerőt teljesít, de 60 lóerősen is szemrebbenés nél­kül beépítik akár a legkorszerűbb autókba (Polo, Octavia, Fabia). Az Alfa Romeo azonban Alfa Romeo, itt a motorházban „cuore sportivo”, azaz sportos szív do­bog, és az ilyen nem lehet a szür­ke átlag. Nem is az: ennek az iker- gyertyás 1,4-esnek a legnagyobb teljesítménye 103 lóerő, amire Az ikergyertyás 1,4 li­teres motor teljesítmé­nye 103 lóerő. más márkák 1,6-osai is büszkék, így aztán senkit sem lephet meg a legkisebb Alfa 185 km/órás vég­sebessége, vagy álló helyzetből produkált 11,2 másodperces „szá­zas” sprintje sem. Mindez persze nem jelentene igazi élményt, ha nem társulnának hozzá a többi ti­pikusan „alfás” tulajdonságok: a sportosan kemény alváz, a más kocsikénál sokkal direktebb átté­telű kormánymű és az autó elké­pesztően jó kanyarstabilitása. A motort persze pörgetni kell, de er­re tervezték, és ekkor adja ki, ami benne van. Mi tagadás, meg is ké­ri érte a magáét: városban 10,7, országúton 6,3, vegyes forgalom­ban pedig 7,9 litert iszik átlago­san 100 kilométerenként. Az Alfa 145-öst kizárólag háromaj­tós karosszériával gyártják. Mivel ennek hátsó részén sincs semmiféle optikai törés, a mindössze 406 cm hosszú kocsi igen kompakt benyo­mást kelt. Az első maszk teljes egé­szében a nagyobbik testvér 146-osé, hátul pedig a keskeny lámpatestek jelzik félreérthetetlenül a családi il­letőséget. Oldalnézetben a széles ajtók és az egymástól elfutó szélcsa­tornák hangsúlyozzák az autó dina­mikáját. Belül pedig - aki csak egy­szer is ült életében Alfa Rómeóban, azonnal megérzi azt a bizonyos másságot. Előtte ugyanazok a körműszerek, mint a legtöbb autóban, de a finom krómkere­teknek és a tűhegyes mutatóknak köszön­hetően mégis egyedi­ek; a masszív közép­ső panel ezüstösen csülog és minden kör alakú rajta; a kis át­mérőjű, vastag, há- romküllős volán egy telivér sportkocsinak is díszére válna; a jobb első ülés előtt szinte testre szabot­tan kikanyarított öböl, mint néhány A mindössze 406 cm hosszú kocsi igen kompakt benyomást kelt egzotikus versenyautóban. Az első ülések kifejezetten sportosak, főleg oldaltartásuk egészen kiváló. Hátul már szűkösebb a hely, a beszállás is problematikusabb, de ne feledjük: egy Alfa Rómeóról van szó, amely- lyel a fiatalabb korosztályt, illetve a sportosabb életvitelű vásárlóréteget célozták meg. Ezért nem fog való­színűleg senki méltatlankodni pél­dául a kissé mélyen elhelyezett rá­diókészülék felett, és ezért nevez­hetjük teljes mértékben elégséges­nek a csomagtartó 320 liternyi űr­tartalmát is - főleg, hogy két utas esetén 1130 literre bővíthető. Ami pedig a szereltséget ületi - nos, né­mi komfort a sportosabb életvitelű- eknek is kijár, legalábbis egy Alfa Rómeóban. Esetünkben ez alapsze­A kiváló oldaltartású első ülések akár sportkocsiban is elmennének reltségben így fest: központi zár, szervokormány, állítható magassá­gú volán és vezetőülés, elektromos első ablakemelők, rádió-előszerelés 6 hangszóróval, a biztonsági cso­magban pedig vezetői légzsák, ABS, ködfényszórók. Aláhúzva és összeszámolva mindez összesen 516 500 koronáért. De mindenki­nek, vagy legalábbis a magamfajta ítészeknek csak azt tudom taná­csolni, hogy leltározás helyett in­kább minél többet vezessenek. Él­vezzék az autót, ameddig csak le­het, mint ahogy mi is élveztük egy teljes hétig. Sok embert el tudok képzelni, aki egy ilyen kocsival megtett néhány kilométer után ér­tené meg, miért lehet öröm az autó­vezetés. Hátul a pengevékony lámpatestek jelzik, hogy egy Alfa Romeo halad előttünk (Archív felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom