Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-06 / 154. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 6. A nyugdíjemelés idén 2,7 milliárdos többletkiadással jár Délnyugat-Szlovákiának és Magyarország észak-dunántúli régiójának közös érdeke az intenzív együttműködés Költségvetési kockázatok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az állami költségvetés az idei első félévet lényegesen kisebb deficittel zárta, mint tavaly - nyilat­kozta Brigita Schmögnerová pénz- ügyminsizter. Míg tavaly a hiány jú­nius 30-ig már 7,141 milliárd koro­nát tett ki, idén a 754 milliárdot sem érte el. Ez a 2000-es költségvetés­ben előrejelzett 18 milliárdos hiány 4,2%-a. A pénzügyminiszter szerint azonban a második félévben több olyan rizikóra kell számítanunk, amely a kormány által elfogadott rendeletekből és a parlament tör­vénymódosításaiból adódik. A nem várt szárazság mintegy 1,9 milliárd­nyi többletkiadást jelent majd a költségvetésnek. További több mint 500 millió koronával többet adunk ki az iskolaügyben nem következe­tesen végrehajtott létszámcsökken­tés, 400 millióval pedig az egészség­ügy hiteleinek visszafizetése miatt. A legnagyobb veszélyt a nyugdíj- emelés rejti magában. A kormány által elfogadott 10%-os nyugdíj­emelés mintegy 2,7 milliárdos több­letkiadással jár az idén. Még na­gyobb többletkiadást jelent ez a jövő év számára, ha 2001-ben nem emel­nék a nyugdíjat, akkor is 6,7 milliár­dos többletkiadással számolhat­nánk a nyugdíjak esetében. Ezzel párhuzamosan folyamatosan késik a privatizáció, vagyis a bevételi ol­dalon jelentős lehet a kiesés, (mi) TANÁCSADÓ Nincs pénz javításra R. E.: 36 éve lakunk a laká­sunkban. A lakbér egyfolytá­ban emelkedik, de hiába hív­juk fel a házkezelőséget, hogy ezt vagy azt meg kellene javíta­ni, mindig kitérő választ ad­nak. Nincs szerelő, nincs pénz a javításokra, új szabályzat ké­szül, vegyük meg a lakást stb. Magatehetetlen vagyok, a fér­jemnek kell segítenie még a mosakodásnál is. Olyan ala­csony a nyugdíjunk, hogy nem tudjuk megfizetni a szerelőket. FEKETE MARIAN Ezt a kérdést a Szlovák Köztár­saságnak a Polgári Törvény- könyv egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/1995. Tt. számú rendelete szabályoz­za. A kormányrendelet a Polgári Törvénykönyv a 687. §-ának * második bekezdését pontosítja. A Polgári Törvénykönyv rendel­kezése a lakásbérletből eredő jogokat és kötelességeket taglal­va megállapítja: „Amennyiben a lakásbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a lakáshasz­nálattal kapcsolatos apróbb ja­vításokat és a hétköznapi kar­bantartással kapcsolatos költsé­geket a lakásbérlő fedezi. Az ap­róbb javítások és a hétköznapi karbantartással kapcsolatos ki­adások fogalmát külön jogsza­bály határozza meg.” Önök csak az apróbb javításokkal, karban­tartással kapcsolatos kiadáso­kat kötelesek a saját zsebükből fedezni, minden más karbantar­tási és javítási költséget a lakás bérbeadója köteles viselni. Ez nem zárja ki azt, hogy az ap­róbb javításokat, karbantartási munkálatokat ne a lakáske- zelőség végezze el az önök költ­ségén. Az említett kormányren­delet ún. apróbb javításoknak minősíti a rendelet függeléké­nek 13 témacsoportjában felso­rolt számos javítást. Apróbb ja­vításoknak minősíti azt a javí­tást is, amelyet a függelék felso­rolása nem említ meg, ha az egy javításra eső költség nem halad­ja meg a 200 koronát. A hétköz­napi karbantartással kapcsola­tos költségek fogalmát a kor­mányrendelet a 6. §-ában hatá­rozza meg. Többek között a la­kás kifestésével, a parketták, fa­burkolatok, beépített szekré­nyek kezelésével kapcsolatos költségekről van szó. Amíg nem írja meg, pontosan milyen javí­tásról van szó, addig nem tu­dunk pontosan válaszolni. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. július 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,480 Magvar forint (100) 16,340 Angol font 67,814 Német márka 21,720 Cseh korona 1,190 Olasz líra (1000) 21,939 Francia frank 6,476 Osztrák schilling 3,087 Japán jen (100) 42,167 Spanyol peseta (100) 25,531 Kanadai dollár 30,258 Sváici frank 27,353 Lengyel zloty 10,413 USA-dollár 44,834 VÍZŐR Tovább tart a szárazság Az elmúlt héten az öntözéses területeken 3 mm csapadékot mértek. Ajúniusi csapadék­összeg 4,7-17,8 mm volt, ami a sokéves átlag 7,8-23,7%-á- nak felel meg. Valamivel több eső esett Losonc térségében és Kelet-Szlovákiában. Áprilistól júniusig a legproduktívabb ré­giókban a sokéves átlagnál 95-123,6 mm-rel kevesebb eső esett. A károk minimalizálá­sa érdekében öntözni kell a kukoricát, cukorrépát, zöld­ségek, napraforgót, lucernát, gyümölcsfákat és a szőlőt. (Óntözésgazdálkodási Kuta­tóintézet) Ha nem jen az eső, jön a A ZÖLD VILÁGÉRT . 3 AU EH FOR A GREEN WORLD • RAINSTAP, tipusu csevelodobos öntozoberendezesek SO fele változatban, a TX es az E PLUS típus számítógéppel irányított • oníozoksnzolok, 12 - 00 tn szélesek • szeles hatósugarú sávos ..UNESTAR" es kóros ..SERESTAR' óntozoberendezesek • gazolajjal es traktormeghajtassal működő szivattyúk • gyorskapcsoíáses öntőzőssővek es • készülékek • a trágyáié kijuttatásara alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajská 25. 825 64 Bratislava. Tel./fax: 07/4525 89 43. Mobil: 0903 706 643. E mail: andrasebauer.sk VK-363 Ipari parkok Magyarországon A székesfehérvári ipari park részlete. Magyarországon többnyire jól működnek az ilyen jellegű beruházások (Fotó: Archív) Dunaszerdahely. Magyaror­szág társadalmi, gazdasági életének meghatározó ele­me az Európai Unió intézmé­nyeihez való kapcsolódás. A magas követelmények a gaz­daság dinamizálását igény­lik. Mindezt elősegíti az ipa­ri parkok létrehozása és azok sikeres működtetése. SZILÁGYI BÉLA Meghatározó jelentőségű, hogy az ipari parkok fejlesztése az önkor­mányzatok aktív ».szerepvállalását, forrásaik és cselekvési terük bővíté­sét eredményezi. Mivel az ipari par­kok létesítésének kezdeményezésé­re ez ideig döntően vidéken - több mint 80 településen - került sor, a kormány ipari park fejlesztési prog­ramja a formálódó gazdaságfejlesz­tési stratégia részeként is érvénye­sül. Magyarországon kormányren­delet szabályozza az „Ipari park” cím odaítélését. Az „Ipari park” cí­met pályázat útján lehet elnyerni, a cím elnyeréséről a gazdasági mi­niszter dönt. Az „Ipari park” cím vi­selője jogosult a minősítéshez tarto­zójelentős támogatások - pályázati úton történő - igénybevételére. Az eddigi támogatási rendszerrel, a kialakult trendekkel számolva 2002-ig várhatóan mintegy 4000 hektár területen jön létre ipari park. A betelepült tőke volumene a mar­ketingtervek szerint mintegy 600 2002-ig várhatóan mint­egy 4000 hektár terüle­ten jön létre ipari park. milliárd forint lesz. A rekonstrukci­ós parkokat is figyelembe véve 2002-ig mintegy 3,5-4 milliárd dol­lár tőkebeáramlással lehet számol­ni. Az ipari parkok egyedi létesíté­sének gyakorlatát a közeljövőben egyre inkább átveszi - a regionális, illetve a kormányzati gazdaságstra­tégiai tervező munka eredménye­ként - a hálózatban való gondolko­dás. A hálózat menedzselésével a parkok fajlagos költségeinek leszo­rítása, a parkok betelepítésének eredményessége lényegesen javít­ható. Az ipari parkok funkciója ez­zel együtt mind szorosabban kap­csolódik a gazdaság megújításá­nak, a foglalkoztatási gondok eny­hítésének, a kis- és középvállalko­zók effektiv támogatásának, a szel­lemi erőforrások fokozott bevoná­sának, az elmaradott térségek fel­zárkóztatásának programjaihoz. Az ipari park ezzel a sokrétű funkcio­nalitással a modernizáció új metó­dusát teremtheti meg. A parkok lé­tesítésére irányuló tevékenység ed­dig döntően a szakmai megalapo­zást (megvalósíthatósági tanul­mány, üzleti terv) célozta, de a közműfejlesztés is mind jobban előtérbe került. Ma már - a megva­lósítás előrehaladásával - szüksé­gessé vált a vállalatok betelepülésé­nek, a tőkeszervezői munkának az elősegítése, felgyorsítása is. Az ipari parkok jó feltételeket kínál­nak a tőkebevonáshoz, mivel a konstrukció a nemzetközi normák szerint valósul meg; az 1996 végén megszületett kormányzati döntések anyagi támogatással is preferálják a parkok fejlesztését; az országban már működik számos ipari park és számos további régióban, illetve te­lepülésen előrehaladott szakmai munka segíti létrehozásukat; a gaz­dasági miniszter által odaítélt „Ipari park” cím minőségi garanciát ígér az igényes befektetéseknek; az ipari parkok lehetőséget nyújtanak - az önkormányzatok bevonásával - a tőkebevonási munka kiszélesítésé­hez, a kockázatok mérsékléséhez, decentralizálásához, eredményes­ségének fokozásához. Egyre fontosabb, hogy a betelepülő működő tőke milyen súllyal tartal­maz magas hozzáadott-értéket pro­dukáló technológiaintenzív kultúrá­kat. Ezzel összefüggésben az ipari parkok között növelni szükséges a technológiai, tudományos, innová­ciós parkok számát. A fentiek alap­ján várható, hogy az ipari parkok fejlesztési programját a kiszámítha­tóság, és markánsan megjelenő hangsúlyok jellemzik majd. Ezek: a kis- és középvállalkozások betelepí­tésének, a csúcstechnológiák foko­zott bevonásának, a vállalkozási övezetek, a felzárkóztatási felada­tok megoldásának, a határon át­nyúló programoknak, a szükséges források rendelkezésre bocsátásá­nak előmozdítása. Magyarországon kialakítottak hat régiót, ahol már működnek ipari parkok. I. Nyugat-Dunántúli, há­rom megyével (Győr-Moson-Sop- ron, Vas és Zala); II. Közép-Dunán­túli, három megyével (Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér); III. Dél-Dunántúli, szintén három me­gyével (Somogy, Tolna és Bara­nya); IV. Közép-Magyarországi, egy megyével (Pest) és a megyei jo­gú fővárossal (Budapest); V. Észak­kelet, hat megyével (Nógrád, He­ves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár); VI. Dél-Alföldi három megyével (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés); Jellemző, hogy az egyes megyékben 2-3 ipari park létesül, azonban számos nagyobb vonzású megyékben nem ritka a 4-7 ipari park létrejötte. A számos ipari parkból kiemelni tartom szükségesnek a Délnyugat-Szlová- kiához közel esők közül az eszter­gomit (Párkány), a tatabányai - ta­tait (Komárom és Csallóköz), vége­zetül a mosonmagyaróvárit, amely most van kialakítás alatt és három szomszédos ország csücskében lé­tesült (Pozsony és Bécs fővárosok körzetében). Délnyugat-Szlovákiának (Pozsony­tól Párkányig) és Magyarország észak-dunántúli régiójának közös érdeke fűződik ahhoz, hogy az ipari parkok létesítése terén mielőbb in­tenzívebben működjenek együtt. Ezért szükséges a közeljövőben az ezzel kapcsolatos törvények kihir­detése előtt a szakmai megalapo­záshoz szükséges tapasztalatokat kicserélni. Itt elsősorban olyan ma­gyarországi szakértő cégekre, szer­vezetekre gondolok, amelyeknek már gazdag tapasztalatuk és refe­renciájuk is van az ipari parkok szer­vezésében. Ilyenek lehetnek azok, akik a befektetésben, szervezésben, pénzügyi tanácsadásban már ered­ményesen bizonyítottak. Korlátoznák a külföldiek ingatlanvásárlását Budapesten Alkotmányellenes lépés? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A külföldiek budapesti ingatlanszerzése olyan mértékűvé vált, hogy az már közérdeket sért, ezért július 1. után a Fővárosi Köz- igazgatási Hivatal évente - és orszá­gonként - csak 20 ingadan meg­szerzését engedélyezi. Budapest ve­zetői szerint a gyakorlat jogsértő. A magyar lakosság hátrányos helyzete miatt láttam úgy, hogy gátat kell szabni a külföldiek budapesti ingat­lanszerzésének - jelentette ki a Vi­lággazdaságnak Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal ve­zetője. A tulajdonszerzést határo­zatlan időre korlátoznák, mert ak­korra várható, hogy a hazaiak fize­tése is elérheti az uniós átlagot, s versenyképesek lehetnek az ingat­lanpiacon. A tervezett intézkedés nagy kárt okozhat Budapest város- politikájának - mondta Demszky Gábor. Ä főpolgármester úgy látja: a korlátozás alkotmányellenes. Gres­pik László: „A 20-as limitet azért áll­apítottam meg,- mert az adatok alapján úgy tűnik, évente egy-egy ország polgárai közül körülbelül ennyien kívánnak itt ingatlant sze­rezni. Jóval többen csak az osztrá­kok, az izraeliek és az amerikaiak vannak. A rendelkezést rugalmasan kívánjuk kezelni, főleg a magyar származásúak esetében.” Ingatlan- befektető szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a rendelkezés könnyen kijátszható. Ha ugyanis külföldi állampolgár céget alapít Magyarországon, akkor nem akadá­lyozható a tulajdonszerzés.(Vg) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Dubai. Szaúdi olajipari források szerint a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) hamarosan is­mét növelni fogja olajtermelését, ha nem csökken a kartell termékkosa­rának átlagára. Az OPEC tagjai a le­hető legrövidebb időn belül 25 dol­láron szeretnék látni a szervezet ál­tal irányadónak tekintett olajkosár átlagos hordónkénti árát, s ha az ár­szint két-három héten belül nem csökken, a kartell „lépéseket tesz” a termelés bővítésére. Az OPEC hét olajtípusból képzett átlagára a múlt hét végén már 30 dollár felett volt, s ez sem a fogyasztóknak, sem a ter­melőknek nem kedvez. Az OPEC jú­niusi 21-én a napi kitermelési kvóta márciusi 7%-os emelését újabb 3%­kal toldotta meg, ennek ellenére a szabadpiaci árszint azóta is emelke­dik, s tartósan 30 dollár felett mo­zog a főbb olajtőzsdéken. Ajúniusi döntésben szereplő termelésemelés csak július 2-től érvényes, s idő kell ahhoz, amíg a piacokra eljutó pótló­lagos kőolajmennyiség eléri a kí­vánt árleszorító hatást. Ha a többlet­olaj sem viszi le az árat a 25 dollár­ra, a szervezetnek további mennyi­séget kell majd piacra juttatnia. Az OPEC főtitkára nem tett említést ar­ról, hogy az OPEC meddig vár az árak csökkenésére. Hozzátette: az olaj viszonylag olcsónak is tekint­hető a múltbeli árakhoz képest. Sza- úd-Arábia már el is kezdte a tárgya­lásokat a kőolajkitermelés néhány héten belüli emeléséről a 30 dollár körüli árszint leszorítása végett. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. július 2-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 11,50 12,60 13,10 13,70 14,00 Bank Austria Creditanstalt 7,00-7,50 7,00-7,50 7,50-8,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 10,50 11,50 12,00 13,00 6,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investicná a rozvojová banka 8,60 9,20 9,80 10,10 10,60 5,00 Istrobanka 9,00-9,50 9,50-10,00 10,00-10,50 10,50-11,00 110,70-11,20 5,00 tudóvá banka 8,00 9,00 10,25 9,75 3,50 Pol'nobanka 9,50 10,25 10,60 10,75 4,50 Postová banka 9,00 10,00 12,00 12,50 3,75 Prvá komunálna banka 10,50 11,00 11,50 12,00 12,10 4,00 Devin Bank 11,70 12,10­13,10­Tatra banka­­­­­5,00-5,75 Slovenská sporitel'na 6,00-9,00 7,50-9,50­9,50-10,50 10,50-11,00 4,00 Vseobecná úverová banka 8,00 8,50 8,50 9,00 9,00 9,00 4,00 Az OPEC hamarosan növelheti a kőolaj kitermelését Rugalmasan reagálnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom