Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-31 / 175. szám, hétfő

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 31. Befejeződött a moszkvai filmfesztivál Moszkva. Szombat este Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében befejeződött a XXII. moszkvai nemzetközi filmfesztivál. Putyin a zá­róünnepségen méltatta a filmművészet szerepét, amely szerinte ta­lán még a többi művészeti ágnál is valóságosabban tükrözi az életet. Az államfő egyébként szombaton utasította a kormányát: nyújtson pénzügyi támogatást ahhoz, hogy minden évben meg lehessen ren­dezni a seregszemlét. Az európai mércével mérve rangosnak számító moszkvai nemzetközi filmfesztivál megrendezése ugyanis - anyagi gondok miatt - az utóbbi időszakban meglehetősen esetlegessé vált. Az idei fesztivál fődíját, az Arany Szent György díjat a lengyel Krzsysztof Zanussi filmje, Az élet olyan, mint egy végzetesen terjedő nemi betegség című alkotás nyerte. (MTI) Amit tudnunk (és látnunk) kell Bécs. Augusztus 6-tól új kiállítás várja a kortárs képzőművészet kedvelőit az osztrák fővárosban. A Belvedere Galériában nyitják meg There is something you should know (Valami, amit tudnod kell) címmel azt a nemzetközi tárlatot, amelynek névadója a szin­tén kiállító Douglas Gordon skót művész. Ezenkívül számos kortárs képzőművész munkája lesz látható, Szlovákiát Boris Ondreicek képviseli. (SITA) MOZI POZSONY HVIEZDA: 60 másodperc (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA KERT­MOZI: Hatodik érzék (am.) 21.15 OBZOR: Gladiátor (am.) 17, 20 MLADOST: Himalája, karaván (fr.-sv.-ang.) 15.30,18,20.30TATRA: A kilencedik kapu (am.) 15.30,18, 20.30 YMCA: A Flintstone család 2. (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A hazafi (am.) 17, 20.15 60 másodperc (am.) 18, 20.30 A Flintstone család 2. (am.) 14, 16 Féle­lem és reszketés Las Vegasban (am.) 17.30,20 CHARLIE CENTRUM: A hazafi (am.) 17, 20 Tarzan (am.) 18 A hat mesterlövész (szl.) 21 Erin Brockovich, zűrös természet (am.) 18.45 A második legjobb do­log (am.) 18.30 Ajellem (hol.) 20.30 Szeretlek, szeress (szl.) 20 KASSA ' CAPITOL: 60 másodperc (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: A Flintstone csa­lád 2. (am.) 16,18, 20 DRUZBA: South Park (am.) 18, 20 TATRA: Ég velünk! (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Halálsoron (am.) 18 PÁTI FÜRDŐ ­KERTMOZI: Gladiátor (am.) 21.30 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Rád vagyok kattanva (am.) 16.30, 18.30, 20.30 A hazafi (am.) 14, 17, 20 Tigris színre lép (am.) 13.15, 15.15, 17.15 Sikoly 3. (am.) 19.45 Galaxy Quest - Galaktitkos küldetés (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Gladi­átor (am.) 14.30,17.30, 20.30 Ég velünk! (am.) 14.45,17.15,19.45 Agyatlan apartman (ang.) 14,16,18, 20 Augusztus 19-től: Közép-Európa Szent István korában Millenniumi kiállítás MTI-JELENTÉS Budapest. A „Közép-Európa Szent István korában” című - öt állam együttműködésével megvalósuló - nagyszabású kiállítás elsőként Bu­dapesten látható augusztus 19-től, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A bemutatót a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Német Szö­vetségi Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és Magyar Köztársa­ság részvételével rendezik meg. A kiállítás apropóját a XX/XXI. szá­zadi Európát jellemző egyesülési törekvés adta. Azok az országok, amelyek az ezredforduló idején egységes kultúrkörbe való tartozá­sukat kívánják hangsúlyozni, jó­részt egy évezreddel ezelőtt jöttek létre. A kiállítást számos, Magyarorszá­gon eddig még nem látott műtárgy is jellemzi. Ezek biztosítási értéke megközelíti a negyvenmilliárd fo­rintot. A mintegy ezerötszáz négyzetmé­ter alapterületű bemutatónak az intézmény teljes szépségét vissza­nyert első emeleti termei adnak majd helyszínt. Az érdeklődők megtekinthetik a Budapesten vendégeskedő Szent István kardon kívül például a szin­tén Prágából érkező Szent Vencel páncélt és sisakot, valamint II. Henrik császár ereklyetartó ke­resztjét is, amelyet berlini gyűjte­ményben őriznek. A tematikai egységekre tagozódó kiállítás első fejezetében az egyes országok a XIX. századi historizáló piktúra al­kotásainak segítségével mutatják be azt a környezetet, amely nem­zeti öntudatra ébredésük idősza­kát jellemezte. A második egységben az antik ha­gyományok, tudományok, művé­szeti ismeretek továbbélését jelké­pező műtárgyak kapnak helyet. A Bizánc és a latin világ között című egység a térség X-XI. századi gaz­dasági és társadalmi viszonyaival foglalkozik. Az Új rend Közép-Európában cí­műben a nagyjából azonos idő­szakban kialakult és kereszténnyé vált cseh, lengyel és magyar állam története követhető nyomon. Az Európa: egység és sokféleség cí­met viselő fejezet a megszülető ál­lamok uralkodói dinasztiáit és a középkori nemzetté válás folyama­tát mutatja be. A Kitekintés mottót kapott záró rész pedig a közép-európai nemze­tek beilleszkedését taglalja az eu­rópai népek közösségébe. A Szent István korában című kiállí­tás november 26-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum­ban, majd azt követően Krakkó­ban, Mannheimben, Berlinben, Prágában, illetve Pozsonyban lesz látható. Dalokról, szövegekről Kovács Lászlóval, a somorjai Rómeó Vérzik együttes egyik alapítójával és menedzserével Ki ölte meg Lola Palmert? „Az emberedet magadnak kell megfestened.'' (Saláth Richárd felvétele) Egerben ült egy szobában, egyedül, a HBO tévécsatornát nézte. Éppen egy új filmet ad­tak. A Rómeó vérzücet. Fura világ, drogokkal, örömlá­nyokkal. Nézte a képernyőt, fájt neki a magány, arra gon­dolt, milyen jó lenne most Somorján, ahonnan Egerbe került, egy jót sörözni a bará­tokkal. Kovács László e hely­zet hatására írta meg a Ró­meó vérzik című számot. BÁRÁNY JÁNOS Hazajött, megmutatta testvérének, Koppánynak. Tetszett neki. A két fiú elhatározta, hogy Rómeó Vér­zik néven zenekart szervez. Öt éve ennek. Dalokról és szövegekről be­szélgettünk a minap a zenekar kamocsai táborában. Kilencvenötben az történt, hogy a Kovács testvérek összehoztak Somorján egy zenekart, és fel­vették magtik mellé dobolni Szamaránszky Jánost? A dobos srác, akinek eredetileg szóltunk, nem ért rá. János, vagyis Szancho lent volt a próbaterem­ben, hogy majd zörög magának. Koppánnyal fel is voltunk papri­kázva, hogy nem tudunk gitározni miatta. Aztán a húrok közé csap­tunk, Sancho meg dobolt hozzá va­lamit. Két szám után félrehívtam Koppányt. Egymásra néztünk, és felvettük Szanchót. Megtartottuk az első koncertet, az embereknek tetszett a zenénk. Fenn hordtuk az orrunk a városban, olyan dolgot hoztunk az itteni rockzenei életbe, ami a környéken még nem volt. A koncertünket látta Kálmán Zsolt, alias Püke, s azt mondta, ha kell szólógitáros, csak szóljatok. A me­tál volt a kedvence, de mindig vala­mi többet keresett. Ezt a Rómeó Vérzikben találta meg. Mielőtt Né­metországba mentem, én voltam a csapat basszusgitárosa. Mire haza­érkeztem, felállt a jelenlegi csapat. Húszévesen kezdted írni az együttes dalszövegeit. Mit tudtál akkor a világról? Akkor még nem volt más, mint az az egy szoba meg a szomorúság. És a szegénység. A politika elsöpört egy rendszert, hozott egy másikat. De vagy gazdagok, vagy szegények lettek az emberek. A közepe vala­hogy kimaradt. Elfogadtam, hogy nem a gazdagság az osztályré­szem, hogy nekem nem jött be, de próbáltam megmutatni az embe­reknek, hogy változtassanak. Hi­szen emberek, tudnak valamit, ami csak az övék. A politikai helyzetből kéne kiindulni, és akkor megtalál­ná mindenki magát. Az egyik dalban azt írod, megöl­tem Lola Palmert. Hol van ebben a politika? Ebben csupán annyi politika van, hogy sikerült egy számot szerezni, Koppány meg nem tudott hozzá ref­rént írni. Akkoriban ment a Twin Peaks című sorozat, és senki sem tudta, ki ölte meg Lola Palmert. El­határoztuk, hogy elmagyarázzuk az embereknek: megveszik nekik a bra­zil álomsorozatokat, s ezzel kábítják őket. Mi nem hagytuk magunkat ká­bítani! Inkább bevallottuk, hogy mi tettük el láb alól szegény Lolát. És ez lett a dalban a refrén. Első demokazettátok sem vélet­lenül kapta a Fest majd egy em­bert címet. Ha körülnézel, rengeteg lézengő embert látsz. Nem tudják, mit ke­resnek ezen a bolygón. Az embere­det magadnak kell megfestened. Ha nem találsz önmagadra, akkor elvesztél. Azután jött a folytatás, a második demó, az íme, az ember! Azzal az üzenettel, hogy keljetek már fel, mert így sem jó, ahogy lett, de úgysem, ahogy volt. Ám a demó nem mozdít semmit, ez csak néhány elénekelt szöveg, és nem mindenki hallgatja meg. Rengete­gen a kommersz zenét választják. Nem veszem el tőlük, legyen az övék, de végre vegyék figyelembe, hogy egy bizonyos előadó milyen színvonalat nyújt negyven perc­ben, kétszázötven koronáért. Idén azt énekli a Rómeó Vérzik, hogy „kanosabb vagyok, mint DiCaprio”. Itt van a Titanic-film a maga kultu­szával, és itt vannak a tinilányok kedvéért ugráló fiúk fekete nad­rágjukkal és fehér ingükkel. Senki se haragudjon meg rám, de ezt sem tartom minőségnek, hiszen a felszínességre, a látszatra építe­nek, akik kitalálták őket. Nem tud­ják azt, mennyi munka kell ahhoz, amíg színpadra áll egy olyan élő produkció, amely mondani akar és tud is valamit. A Rómeó Vérzik tudja, mi a munka, öt éve megfe­szített tempóban dolgozunk ma­gunkon. Vegyük csak ezt a tábort, ahol most beszélgetünk. Mennyi szervezés, futkosás, próba, tele­fon, tárgyalás kellett ahhoz, hogy a hét meghívott zenekar és a kö­zönségjói érezze magát velünk eb­ben a kempingben. Közben meg azt énekli a tévében öt baromira jóvágású srác, hogy elhagytál, meg hogy visszajöttem. Hamis érzel­meket közvetítenek az emberek­nek. Mi tudjuk, hogy jobbak va­gyunk. Tehát kanosabbak, mint DiCaprio. Az hozta meg a csapat sikerét, hogy ráharaptatok azokra az ak­tuális témákra, melyek, ha véle­ményt kell mondani róluk, meg­oszthatják a fiatalokat? A Rómeó Vérzik zenéje minden korosztályhoz szól. Egyszer Koós János után léptünk fel, nyugdíja­soknak. Gondolhatod, hogy leesett a szemüvegük, amikor meghallot­ták a mi rock’n’rollunkat. Azóta adjuk elő a koncerteken a Kislány a zongoránál Rómeó-feldolgozását. Hogy ráharaptunk az aktuális té­mákra? A Kettőre indulunk című kazettánk szövegei azt a gondola­tot igyekeznek a hallgató felé köz­vetíteni, hogy ha talál valamit a számokban, akkor jó. A próbate­remben egy beütésen, hét ütemen is képesek rágódni a srácok, annyi­ra maximalisták. A színpadról, ahol azután előadják a szerzemé­nyeket, energia jön le. Ez a tiétek, élvezzétek! A zene ritmus. Ha va­laki ráérez arra, hogy ez az ő rit­musa, elviszi, és ebben él. A szöve­gek ehhez csak annyit tesznek hoz­zá, hogy ne rontsd el magad. Ezek a dalok a tiéid, szabad vagy, tiéd a rock’n’roll, bármit megtehetsz, de egy határon ne lépj túl. Kétezerben Júlia nem akar a föl­dön járni. Felszállt inkább a fe­jünk fölé. Ezzel a feldolgozással érnek véget a koncertek. Azért vette át ezt a számot az együttes, hogy a közönséget Ma­gyarországon is jobban megmoz­gassuk. Nem kifigurázás, csak a kö­zönségnek szól, mert már úgyis is­meri mindenki a dalt, hadd hallja másképp. Júlia a Rómeó név miatt is jó poén. Különben kétezertől azt vártam, hogy a Rómeó Vérzik fel­jebb kerül arról a pontról, ahol ed­dig volt. Hogy már ne a csapat fi­zessen, ha játszani akar valahol. De ez már az üzleti része, és most nem arról beszélünk. Azt szeretném, ha az emberek azért járnának a kon­certekre, mert érzik, hogy a srácok a szívüket is hozzáteszik ezekhez a dalokhoz. A csapat és a közönség kölcsönös tisztelete nélkül nem lett volna ez az öt év. Felvidéki oktatók is részt vettek a matematikatanárok jubileumi, színvonalas továbbképzésén Rátz László Vándorgyűlés Szegeden OLÁH GYÖRGY Magyarországi és határon túli ma­gyar matematikatanárok részvéte­lével 2000. július 4. és 7. között a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében rendezték meg a 40. Rátz László Matematikai Vándor- gyűlést. Az 1961 óta évente meg­tartott találkozónak negyedik al­kalommal adott otthont a Tisza- parti város. Számunkra az 1991- es vándorgyűlés marad a legemlé­kezetesebb, mivel akkor állapod­tam meg Szegeden Bencze Mihály brassói matematikatanárral, hogy 1992-ben Komáromban megren­dezzük a Kárpát-medence mate­matika iránt érdeklődő fiataljai számára az I. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy igény van rá. (Legutóbb ez év ta­vaszán a IX. Nemzetközi Matema­tikai Versenyt Dunaszerdahely rendezte meg.) A mostani vándorgyűlésen több mint 650 matematikaoktató vett részt, köztük 44-en a határon túl­ról. Legtöbben a Felvidékről és Délvidékről érkeztünk, néhányan a Kárpátaljáról és Erdélyből. A Bolyai János Matematikai Tár­sulat által szervezett vándorgyű­lés névadója, Rátz László a buda­pesti fasori evangélikus gimnázi­um matematikatanára volt, és olyan, később híressé vált diáko­kat tanított, mint Wigner Jenő és Neumann János. A jubileumi találkozó ünnepi megnyitóval és Toró Tibor temes­vári professzor A matematikatör­ténet nagy pillanatai (Bolyai geo­metria) című plenáris előadásával kezdődött. Mint minden évben, ezúttal is kiosztották a 19-20. szá­zad fordulóján élt egyetemi okta­tóról, a matematikaoktatás refor­mereként tisztelt Beke Manóról elnevezett emlékdíjat. A kitünte­tés első fokozatát egy, a második fokozatát hat magyarországi ma­tematikatanárnak ítélték oda, akik kiemelkedő munkát végeztek a matematika oktatásában. A program Páli Juditnak Az észlelés­től a fogalomalkotásig című elő­adásával folytatódott, majd az el­ső nap orgonahangversennyel ért véget. A további három napban több szek­cióban hallgathattunk előadáso­kat, feladatmegoldó szemináriu­mokon vettünk részt - különböző témakörökben - az általános isko­lai szinttől a felsőfokú oktatásig. A gazdag programból ezúttal a kö­zépiskolai szekció munkájába szeretnél betekintést nyújtani. Eb­ben a szekcióban az alábbi előadá­sok hangzottak el: Pintér Lajos: így kell csinálni, vagy másképp..., Né­meth József: Végtelen sorok elemi megközelítése, Oláh Vera: Mit tud a gyerek? - Betekinés a KÖMAL pontversenyre küldött dolgozatok­ba. Ez utóbbi beszámoló azért is ér­dekes számunkra, mivel az idei ju­bileumi Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozón, amelyre 2000. no­vember 17. és 19. között Komárom­ban kerül sor, a téma aktualitásá­nál fogva minden bizonnyal szere­pelni fog. Szalay István Feladatok kettős látásmódban, Schmidt Edit Titokmegosztás, Katz Sándor Szél­sőérték-feladatok elemi megoldá­sa, Rábai Imre Ötven év, sok ta­pasztalat, Vancsó Ödön pedig Mi­ért nem értjük a sztochasztikus gondolkodást? címmel tartott elő­adást. Hagyományosan nagy sikert arattak a feladatmegoldó szeminá­riumok, ami Csete Lajos, Hraskó András és Kántor Sándorné mun­káját dicséri. A tanácskozás ideje alatt a könyv­kiadók is bemutatták legújabb ter­mékeiket, helyet kaptak a mate­matika tanítását segítő számítógé­pes programokról és grafikus szá­mítógépekről szóló bemutatók is. A résztvevőknek módjuk volt meg­ismerkedni Szeged történelmi és kulturális nevezetességeivelj és az érdeklődők kirándulhattak Ópusz­taszerre és Ásotthalomra is. Mi a magyarázata az egyre erősö­dő felvidéki jelenlétnek a vándor- gyűléseken? Minden bizonnyal az, hogy matematikatanáraink igé­nyelik a korszerű, színvonalas to­vábbképzéseket, ahol oktatómun­kájukban jól kamatoztatható isme­retek birtokába juthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom