Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-29 / 174. szám, szombat

8 Családi Kör ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 29. FŐZZÜNK EGYÜTT! A lángost az izsai Csizmár Irén készítette Ajánlatunk Lángos fokhagymával és köménymaggal Hozzávalók: 1/2 kg liszt, só, élesztő, kevés tej, köménymag,fokhagyma. Elkészítése: A tejben felfuttat­juk az élesztőt, hozzáadjuk a liszthez és egy kanálnyi sóval összedolgozzuk a tésztát. Aki szereti, köménymagot is tehet a tésztába, ettől érdekes ízt kap a lángos. Lágy tésztát készítünk, amelyet fél óráig kelesztünk. Ha ez megvan, akkor henger for­májúra nyújtjuk a tésztát, ame­lyet annyi részre vágunk, amennyi lángost akarunk sütni. Kis cipókat formázunk, és ismét kelesztjük. A cipókat kissé szét­húzogatjuk a kezünkkel és forró olajban mindkét oldalán szép pirosra sütjük. Megkenjük fok­hagymával, melegen tálaljuk. 32 Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy akinek jó receptje van, elkészítését bemutathatja a Szlovák Televízió Magyar Fő­szerkesztőségének MOZAIK című műsorában. Várjuk jelentkezésüket a kö­vetkező címen: STV PCMR, Mlynská dolina 41, 845 45 Bratislava Segítünk Hogyan szedjük fel a rágógumit? ♦ A leragadt rágógumira tegyünk jégkockát, és tartsuk rajta addig, míg meg nem dermed, ezután a gumit a szőnyeg károsodása nél­kül letörhetjük. Az esetleg megmaradó foltot folttisztítóval távo­líthatjuk el. Hogyan tüntethetjük el a ragasztófoltot? ♦ Ecetbe mártott kendővel. ♦ Az általános ragasztót a körömlakk oldja. Hogyan egyenesítsük ki a szőnyegszélt? ♦ Az összetekeredett és elhajolt szőnyegsarkok csúnyák és baleset- veszélyesek. Nedvesítsük be az anyagot és a fonákján kenjük be olvasztott bútorenywel. Száradás után a sarkok és szélek kiegye­nesednek. ♦ A szőnyeg feltüremlését megakadályozhatjuk, ha minden sarká­ba egy háromszög alakú, erős gumidarabot varrunk. Mit tegyünk a molyokkal? ♦ Ha szőnyegünkben molykárt észlelünk, borítsunk rá vizes ru­hát, és forró vasalóval gőzöljük át. A forró gőztől a peték el­pusztulnak. Először a gondolatainkat változtassuk meg, aztán az élet ennek megfelelően adja meg a választ A megújulás művészete PERGER ADRIENNE H ihetet­len, hogy a nők mi­mmmmmm lyen sokféle szerep­be képesek belebúj­ni. Betölthetik például a karrieris­ta, a végzet asszonya, vagy a bizal­mas szerető szerepét. A pszicholó­gusok rájöttek, hogyan teszi erőssé a nőket ez az átváltoztatási képes­ség. A pszichológusok szerint a nők számára ma már eleve jobbak a feltételek, hogy megújulhassanak, és ezáltal személyiségük új oldalát fedezzék fel. A férfiakról azt vár­ják el, hogy egy célért küzdjenek egész életükben, s míg ők csupán munkájuk során, és talán férjként, a ház uraként hallatják hangjukat, a nők egyfolytában különböző szerepek között ugrálnak: az egyik percben még anyák, a má­sikban szeretők, a következőben pedig tökéletes vendéglátóknak és társasági embernek kell mutat­kozniuk. Mindez nagymértékű ru­galmasságot követel a nőktők. A társadalom ma már lehetővé is teszi, hogy azok legyenek, amik akarnak: dolgozzanak vagy/és háziasszonyok legyenek, egyedül vagy párban éljenek, érvényesül­ni tudó, erős, megfontolt nők, vagy éppen gyengék, romantiku­sak és odaadóak legyenek. Azon­ban nem egyszerű feladat a szere­pek összhangban tartása és töké­letes betöltése. Engedélyezett szerepváltás? A nőkkel gyakrabban fordul elő, hogy sikeres karrierjüket egyszer csak lecserélik valami rég áhított, sokkal kevésbé divatos feladatra. És mindezt azért, hogy végre „ki­éljék magukat”, kipróbálják, mi mindenre képesek. A társadalom a nőknél ezt jobban is tolerálja. Nekik „szabad” ésszerűtlenül, meggondolatlanul cselekedni, szokatlant véghezvinni anélkül, hogy rögtön attól kellene tartani­uk, hogy elvesztik a tekintélyü­ket. A pszichológusok szerint a férfiaktól sokkal több ésszerűsé­get várunk el, s így könnyebben Jó tudni Egy közvéleménykutatás sze­rint a nők 41 százaléka álmo­dik arról, hogy egyszer „ki­törhet a társadalmi korlátok közül”. Ez azonban gyakran álom marad. Ami ugyanis a nőket arra motiválja, hogy megváltozzanak, egyidejűleg tétovázóvá is teszi őket. Ru­galmasságuk átcsaphat a má­sik végletbe, eredményezheti azt is, hogy túlságosan jól ké­pesek alkalmazkodni a min­denkori körülményekhez. n e - ^ vétség tárgyává válnak, ha nem elég logikus döntéseket hoznak. A különbségnek bio­lógiai alapja is van: míg a férfiak túlnyomó- részt a bal féltekéjüket használják, - amely a lo­gikáért, az elemzésért, a számokért, és az összefüggésekén felelős - ad­dig a nőknél job- ' | ban megvan a kapcsolat az elemző bal és az érzelmek ál­tal irányított jobb agy­félteke között. Ezért tud­nak a nők jobban váltogat­ni a két rész között és ezért több lehetőséggel rendelkez­nek, mint a férfiak: közvetlenebb kapcsolatuk van az érzelmeikhez és a szükségleteikhez, korábban érzékelik, ha változtatásra van szükség. A válság a változás előszele A fodrászok szerint is inkább a nők azok, akik hajlanak a radiká­lis változtatásokra, amelyeket gyakran külső hatások kénysze­rítik ki. Ha egy nő teljesen meg akaija változtatni a frizuráját, sokszor valamiféle válság, vagy életének egy egészen új fejezete áll a háttérben. A társadalmi konvenciók viszont olyanok, hogy a férfiak közül maximum a divattervezők vagy művészek í engedhetik meg maguknak a játékot a színekkel és a stí­lusokkal. A nőnek minden hangulathoz, j minden alkalomhoz és szemé­lyiségének minden részéhez megvan a megfelelő kifejező- eszköze. Az összes divatter- j vező és kozmetikai cég 90 százaléka csak a nőknek dol­gozik. A női folyóiratok pe­dig a megfelelő szerep kivá­lasztásánál segítenek. A fér- í fiáknak nincsen ennyi vari- . ációs lehetőségük. Ezzel szemben viszont nem olyan gyakori, hogy kételyek gyöt­rik őket, és általában véve i elégedettebbek önmaguk- i kai. Egyszerű a dolog, hi- szén az ő útjuk viszonylag egyenes. A megújulás sza­badsága természetesen félelemet is kivált, hogy esedeg át­lépik a határokat, vagy „énidegen” formát öltenek. A külső nem minden A lehetőségeket kiaknázó nőket a kutatások szerint az emberek nem tekintik egoistáknak hanem ép­pen ellenkezőleg: vonzó­nak, izgalmasnak, klassznak. Azok az emberek, akik a bennük égő rtlzet j és energiát arra használják, hogy megvalósítsák vá­gyaikat, külsejük­től teljesen függet­lenül elbűvölő je­lenséggé válnak. Hiszen legyünk őszinték: Bette Midier, Bette Da­vis vagy Barbra Streisand nem éppen tökéletes szépség. De mag­valósították a vá­gyaikat, valóra vál­tották álmaikat és az igényeiket, és ez­zel egy új, egészen különleges szemé­lyiségtípust alkottak magukról. Vagyis a státusz, az életkor és az alak egyáltalán nem számít - semmi nem teszi annyira kí­vánatossá a nőket, mint a megújulás és változtatni tudás ké­pessége. Új frizura, új élmények A belső változás gyakran ar­ra ösztönzi a nőket, hogy megváltoztassák a frizuráju­kat, és ilyenkor határozottab- bak, merészebbek, mint a férfiak. Pozitív gondolatok L. Oä Ha van valami az életünk­ben, ami nem tetszik, akkor hatalmunkban is áll, hogy változtassunk rajta. Rendel­kezzünk a gondolat és a sza­vak hatalmával. Amikor a gondolatainkat és a szava­inkat megváltoztatjuk, ta­pasztalataink is megváltoz­nak. Nem számít, honnan jö­vünk, nem számít, milyen nehéz gyermekkor van mö­göttünk, attól még pozitív változásokra vagyunk képe­sek. Először a gondolatain­kat változtassuk meg, aztán az élet ennek megfelelően megadja a választ. A TERMÉSZET AJÁNDÉKA A stressz és a kimerültség fitoterápiás kezelése A stressz és a kimerültség tünete­it úgy is csökkenthetjük, ha a szellemi munkát fizikaival, a fizi­kai munkát pedig szellemivel egészítjük ki. Aki szellemi mun­kát végez, annak a kiskertben, a jó levegőn végzett munka olyan kikapcsolódás, amellyel elfelejti gondjait, és kellemesen elfárad­va, szinte kicserélve tér haza, mert a természetben megnyu­godtak az idegei. Ellenkezőleg, egy fizikai munkás, akinek az iz­mai fáradtak el, menjen el szín­házba, koncertre, moziba, vagy olvasson egy jó könyvet, így fizi­kailag megpihen és szellemileg pedig gyarapszik. A stresszt és az idegkimerülés tü­neteit olyan aromatikus gyógynö­vényekkel és aromákkal (illóolaj­okkal) csökkenthetjük, amelyek kifejezetten nem nyugtatnak, ha­nem áthangolják az idegeket a ter­mészetes megnyugváshoz, harmo­nizálnak és erősítik az idegeket. Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett nervinák (idegerősító gyógynövények és illatok). Ezek közvetve vagy közvedenül kedve­zően befolyásolják az idegek mű­ködését, ellazítják a fájdalmasan összehúzódott izmainkat, s kelle­mes hatásuk több órán hat. Termé­szetes megnyugvást hoznak, fo­kozzák a pozitív gondolkodást és pozitívan befolyásolják az egész szervezet működését. Nem butíta­nak, mint a szintetikus nyugtatok, nem csökkentik a koncentráló ké­pességet, hanem harmonizálják az idegeket, a modern ember hatá­sukra jobban bírja a megterhelést. Aki ilyen gyógynövényeket és aro­mákat használ, jobban bírja az ide­gi megterhelést, nem lesz ideges, és hideg fejjel könnyedén megold­ja a problémákat. Nem ez kell a modern embernek? Ide sorolhatók a következő gyógynövények: szu­rokfű (csehül dobromysel-nek hív­ják, dobro=jó, mysel-gondolat, vagyos jó gondolatokat sugall), le­vendula, rozmaring, zab, orbánc­fű, macskagyökér, majoránna, ba­zsalikom, citromfű, cickafarkfű vi­rága, édeskömény, orvosi zsálya és benedekfű. A következő illóolajak segítenek: bazsalikom, bergamott, citromfű, galbanum, jázmin, kamilla, kapor, ciprus, majoránna, mandarin, mus­kotályzsálya, neroli, petit-gram, ró­zsa, ylang-ylang, szantálfa, tonka, tömjén, vanília, vesfű és vetiver. Ezeket az illatokat nem egyszerre kell használni, hanem személyre szabott aromaterápiát alkalmaz­zunk (pl. a kapor illóolaja hasz­nos az angina pektoriszban szen­vedőknek, a citromfű a feszültek­nek, a kamilla a nyugtalanoknak, a jázmin az eldurvult érzelműek- nek, az ylang-ylang a gyászolók­nak stb.) és csak egy vagy két illó­olajat kombináljunk össze. A tea összeállításánál azt vegyük figyelembe, hogy az adott páciens éppen milyen lelkiállapotban van. A lehetséges teakeverékek a követ­kezők: 1.100 g citromfű: 1 kávéskanálnyi mennyiséget leforrázunk 3 dl víz­zel, 15 percig hagyjuk állni, majd leszűrjük. Nem isszuk meg egy­szerre, hanem kortyonként 1 nap alatt, mert minél kevesebbet ve­szünk be (minél hígabb a tea, an­nál hatásosabb). 2. 20 g majoránna, 10 g levendu­la, 20 g cickafarkfű virág, 20 g édeskömény, 20 g orvosi zsálya, 10 g rozmaring. 1 evőkanálnyit leforrázunk 3 dl vízzel, 20 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük. Na­ponta 1-2-szer 3 dl-t fogyasztunk belőle. Ha az említett gyógynövényeket pakoláshoz, masszírozáshoz vagy gyógyfürdőhöz alkalmazzuk, ide­geink megnyugszanak, szerveze­tünk regenerálódik. Ezek az ideg­nyugtató pakolások nem újkele- tűek, már az ősrégi orvoslás, az Ajurvéda és az erdélyi népgyógy­ászat is alkalmazta. Az illóolajak az aromatikus gyógy­fürdőből, gyógypakolásból és gyógykrémből a bőrön át bejutnak a véráramba és aktivizálják az im­munrendszert és áthangolják a bőrben található idegrostokat. Dr. Nagy Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom