Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-26 / 171. szám, szerda
8 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 26. A Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai tavasszal Svédországban voltak, a svéd diákok pedig szeptemberben viszonozzák a látogatást Ahol emberszámba veszik az állatot A mentálisan fogyatékos gyermekek számára családi környezetet és speciális oktatást biztosítanak egyik növendéke. A környezetvédelmi nap keretében a vendéglátók védett területekre vitték szlovákiai barátaikat, akiknek lehetőségük volt megtekinteni a világ- örökség részét képező bronzkori kőkarcokat. „Gyermekeink olyan vízierőművet is láttak, amelyet a század elején építettek és mind a mai napig működik. A vendéglátó iskola Dalsland megye területén fekszik. Ez a megye főleg a csatorna- rendszeréről és a vízierőművéről nevezetes. Ellátogattunk egy ki- lencszáz éves tölgyhöz, amely nátor viszont már azon gondolkodik, hogyha a program hivatalosan befejeződik, milyen módon folytatják az együttműködést. A svéd iskola tanárai szerint lehetne szó diák-, illetve tanárcseréről, esetleg arról, hogy a gadóci iskola végzősei munkát vállalnak majd svédországi farmokon. Ez még kérdéses, az viszont már bebizonyosodott, hogy jó ötlet volt a Socrates program beindítása, hiszen ezáltal újabb lehetőségek nyíltak meg a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában tanuló diákok előtt. a módot, ahogyan ott bánnak a sérült emberekkel. A társadalom teljes értékű polgárának tartják őket, ügy is viselkednek velük szemben. lítják tanáraikat. Szokatlan volt számunkra a tanár és a tanuló közötti nagymértékű bizalom. Az iskola tulajdonában van tíz mikrobusz, amelyet bármelyik tanár használhat, ha szükség van rá. A mikrobuszokat nem zárják, mindegyikben benne van az indítókulcs, és ezzel soha senki nem élt mintegy kilencven kilométerre fekvő Nuntorpskolanban Johan Lorentzon személyében olyan tanárra találtam, aki nagyon örült iskolánk érdeklődésének. A csereprogram előkészületi fázisában a svéd kolléga ellátogatott hozzánk, majd én is Svédországba. A közvetlen kapcsolatfelvétel jelentősége abban volt, hogy személyesen győződjünk lünk. Van állattenyésztő szak, virágkertészet, biozöldségtermelés, illetve erdészeti szak. Az iskolának mintegy 150 diákja van, túlnyomó részük bentlakó. Számunkra szokatlan és érdekes volt, hogy a kollégiumban nincs nevelő, és a diákok nem élnek vissza ezzel. Náluk az oktatás három évig tart, van két olyan osztályuk, ahová a mentálisan fogyatékos A svéd és a gadóci diákoknak a hideg időjárás nem okozott gondot, tűz mellett beszélgettek KAMONCZA MARTA A Komárom melletti Gadócon lévő mező- gazdasági szakközépiskola több mint ■mm százéves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt az iskola falai közül több ezer mezőgazdasági szakember került ki, akik a gyakorlatban kamatoztatják a Gadócon szerzett tudásukat. Néhány éve azonban - hallgatva az idő szavára - a szaktantárgyak tanítása mellett az iskola vezetése az idegen nyelvek oktatására is hangsúlyt fektet. Mintegy két évvel ezelőtt az iskola bekapcsolódott az Európai Unió által támogatott Socrates-Lingua oktatási programba. Arról, hogy ez a program mit tartalmaz, Füri Szerén tanárnőt, a program koordinátorát kérdeztük. „A program célja, hogy hatékonyabbá tegye az EU 15 állama nyelvének tanulását. Angol szakos lévén természetesen az angol vissza. A tanárok az autóbuszokat kizárólag szolgálati célra használják. Példaértékű volt a tanulók önállósága a gyakorlati órákon. Szigorú szakoktatói felügyelet nélkül végezték dolgukat. Láttunk három lányt, amint traktorral hordták szét a gyógynövényeket, elültették őket, rendet tettek maguk után, úgy, hogy senki nem állt fölöttük. Náluk az a cél, amint azt az egyik ottani kolléga megfogalmazta, hogy felelősségteljes önálló munkavégzésre tanítsák a gyerekeket. Egyébként az iskolában nincs takarítónő, a diákok saját maguk takarítanak” - húzza alá Füri Szerén. Elmondása szerint a svédországi vendéglátók azon a környéken áll, ahol Linné, a világhírű biológus élt. Göteborgban megnéztünk egy, a XVII. században készült hajó felújítását. Jártunk egy húsfeldolgozó üzemben, ahol a svéd tanulók ismereteket szereznek a húsfeldolgozásról. Ott-tartózko- dásunk utolsó napján pedig a fjordokat tekintettük meg. Diákjaink, akik az elején még szótárral a kezükben kommunikáltak svéd kortársaikkal, a második hét végén már szótár nélkül, különösebb nehézségek nélkül megértették egymást. A svéd kollégák is nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Különösen a Socrates program ottani koordinátora, A nuntorpskolani iskola madártávlatból gyermekek járnak. Az enyhén mentálisan sérülteknél a speciális oktatás általában négy-öt évig tart, a súlyosabban fogyatékosoknál akár ennél tovább tart. Nagyon rokonszenvesnek tartom azt A másik dolog, ami ugyancsak szimpatikus volt számunkra, a tanár és a diák kapcsolat. Ott a diákok keresztnevükön szóA svéd iskola konditermét a gadóci diákok is szívesen használták nyelv oktatására összpontosítottam. Az Interneten keresztül kezdtem keresni partneriskolát. Először egy franciaországi oktatási intézményt választottam ki, de kiderült, hogy ők már lezárták a programot. Aztán egy spanyolországi iskolával vettem fel a kapcsolatot, ám ők hozzánk hasonlóán ugyancsak kezdők voltak e téren és olyan iskolával szerettek volna együttműködni, melynek már vannak tapsztalatai a Socrates programban. Végül utolsóként egy svédországi mezőgazdasági középiskolát választottam ki. Szerencsémre a Göteborgtól északra meg a programmal kapcsolatos elképzeléseink megvalósításának lehetőségeiről. Március 27-étől diákjaink két hetet töltöttek Svédországban” - tájékoztat a tanárnő. Elmondása szerint a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolából másodikos, harmadikos, illetve negyedikes diákok - összesen tízen - utaztak Svédországba. Őket pályázat útján választották ki, az utazással kapcsolatos költségeik egy részét a szülők, másik részét pedig a Phare és Socrates programból finanszírozták. „A svédországi iskolában hasonló szakirányzatok vannak, mint náA gadóci iskola növendékei a lovakkal is megbarátkoztak A világörökség részét képezik a bronzkori kőkarcok változatos programot készítettek számukra. Az ott töltött két hét minden napján különböző elfoglaltságot biztosítottak. Az egyik nap például bemutatták nekik, hogyan történik náluk az erdőírtás. Ott inkább ritkítják, mint irtják az erdőt, ennek az a célja, hogy az ott élő rovar- és az állatvilág számára a feltételek továbbra is megmaradjanak. Volt egy olyan nap, amikor a svéd diákok a lótenyésztés fortélyaiba avatták be a gadóciakat. Megmutatták nekik, hogyan kell lecsutakolni a lovakat, hogyan kell hajtani a fogatot. „Ott emberszámba veszik az állatot” - írta a lovasnap után naplójába a gadóci iskola Johan Lorentzon és kollégája, Per Ekwall” - fűzte hozzá a tanárnő. Véleménye szerint a Svédországban töltött két hét hasznos volt, mind a tanároknak, mind a diákoknak. Hazatérésük után két lány ecsetet és festéket kért az iskolaigazgatótól és önszántukból lefestették a gadóci iskola parkjában lévő padokat. Svédországban ugyanis azt látták, hogy ott a ház- tulajdonosok felelnek a ház kötelében lévő erdő, mező tisztaságáért is. Egyébként a Socrates program keretében idén szeptemberben a svédországi iskola tíz diákja lesz két hétig a gadóci szakközépiskola vendége. A két programkoordi____m i ^ inni _—_—..... A búcsúzás pillanata (A felvételek a gadóci iskola archívumából valók)
