Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-26 / 171. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 26. Politika A vasút komoly és kedvező külföldi hitelhez jutott, ennek fejében végrehajtja a régóta esedékes átalakulást Elbocsátások és modernizáció Nagy változások előtt áll a hazai vasút. Ezek lénye­géről Ádám Zoltánnal, a zsolnai Vasúti Kutató- és Fejlesztő Intézet igazgatójá­val és a Szlovák Vasutak igazgatótanácsának tagjá­val beszélgettünk. TUBA LAJOS Napjainkban mi tekinthető a vasút legnagyobb fejlesztési be­ruházásának? Szlovákián három európai vasúti folyosó halad át, ilyen például a Berlin felől Budapestre tartó né­gyes számú, amely Breclavtól Pár­kányig halad keresztül az orszá­gon. Ezek esetében nemzetközi megegyezés szerint óránként leg­alább 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő pályát kell kiépíteni. Mivel Szlovákia kis ország, ez a se­besség elegendő is. Egyébként a Zsolna-Kassa vonalon az ottani te­repviszonyok miatt ezt ésszerű költségek mellett nem is lehet tel­jesíteni, ott 120 kilométeres sebes­ség biztosítása a cél. Nálunk a fel­újítás csak az idén kezdődött el, a Récse-Nagyszombat szakasz át­alakításával. Ez jelentős lemara­dásnak számít, hiszen például Cse­hországban hatéves munkával a Decín-Prága-Pardubice-Brünn-B íeclav vonal nagy részét már sike­resen átalakították az említett se­bességre. A vasút jelenlegi nehéz helyzeté­ben miként jut erre pénz? SS Érdekes válto- r zás, hogy a vasúti pálya bérelhető- vé válik. > > Ezt a munkát az Európai Beruhá­zási Bank által nyújtott hitelből fe­dezi a vasút. Tavaly kormányga­ranciával ebből a forrásból 200 millió eurót vett fel. A pénzügyi feltételek nagyon előnyösek, hi­szen a törlesztést csak 2007-ben kell kezdeni és a kamat is alacsony. Viszont azt is látni kell, hogy a fel­Ádám Zoltán: A jelenlegi 48 ezer emberünkből az év végéig közel 2500- at kell elküldeni, jövőre már 8700-at. (Archív felvétel) tételek között szerepel a régóta esedékes reform megkezdése, amit a kormány szintén elfoga­dott. Ez pedig kemény és a vasút számára fájdalmas lépésekből áll. Miként vélekednek a vasútnál ezekről a tervekről? A környező volt szocialista orszá­gok kivétel nélkül kénytelenek vol­tak szembenézni ezzel a problé­mával. Mindenki tisztában van az­zal, hogy a vasutak szerkezeti fel­építése egy letűnt gazdasági rend­szer igényeinek megfelelően ala­kult ki, és akkor működőképes is volt. Ma azonban ez már tarthatat­lan, ami sajnos komoly elbocsátá­sokkal is jár. A jelenlegi 48 ezer emberünkből az év végéig közel 2500-at kell elküldeni, jövőre vi­szont már 8700-at. Ezután néhány éves szünet következik, majd rajtol a harmadik hullám, amelyben újabb kétezer embernek kell el­mennie. Mit szólnak a leépítéshez a szak- szervezetek? A vasútnál kilenc szakszervezet működik, vezetőik is kénytelenek belátni, hogy ez a vállalat nem bír el ilyen létszámot. Annyit azért el­értek, hogy az elbocsátások vi­szonylag kedvező feltételek mel­lett történjenek. Ennek lényege, hogy a végkielégítés mellett a vas­útnál eltöltött idő alapján még kü­lön juttatást kapnak. Ezt a vasút vezetősége eredetileg a reform jö­vő évi kezdetétől tervezte, de a szakszervezetek javaslatára végül az idén is kifizeti. Milyen alapvető változások vár­hatók még a reform keretében? Mint ismeretes, jelenleg a vasút olyan állami szervezet, amelynek működéséről külön törvény ren­delkezik. Ez a törvény érvényét veszti, és a vasutat két részre oszt­ják. A jelenlegi vállalatból kivál­nak a vasúti járműparkkal, a sze­mély, illetve a teherszállítással foglalkozó divíziók. Az ezekből álló Vasúti Társaság százszázalé­kos állami tulajdonú részvénytár­saság lesz. A szerkezeti váltás el­sősorban számviteli szempontból jelent majd az eddigieknél sokkal áttekinthetőbb rendszert, illetve a kiszolgáló egységek később priva­tizálhatok lesznek. Az is érdekes változás, hogy a vasúti pálya bé- relhetővé válik, vagyis az említett vasúttársaságon kívül más is szál­líthat majd rajta. így megeshet, vv Nálunk évente " 30 százalékos viteldíjemelés várható. « hogy az osztrák vasutak maguk szállítják majd Szlovákián keresz­tül az Ukrajnából importált vasér­cet, másrészt például a hazai cé­günk a kassai hengerelt árut ma­ga is elszállíthatja a hamburgi ki­kötőbe. Mi várható a személyszállítási díjak esetében? A személyszállítás mindig is vesz­teséges lesz, de ez más országok­ban is így van. A menetjegyekből származó bevételek jelenleg a költségek 28 százalékát fedezik. A megegyezés szerint a különbséget az állam fizeti. Ha tehát emeljük a viteldíjat, csak ez a különbség csökken, a vasútnak ebből haszna nem lesz. A nyugati országokban a bevételek a személyszállítás költ­ségeinek 50-60 százalékát fedezik. Az említett hitelfelvétel során vál­lalt kötelezettségek értelmében nálunk is ez a cél. Ennek megfele­lően évente 30 százalékos viteldíj­emelés várható. Ez azonban csak olyan mértékben valósítható meg, hogy áz utasok ne pártoljanak át a buszközlekedéshez vagy a sze­mélygépkocsihoz. Az amerikai hatóságok átadták a csalással vádolt strucctenyésztöt és vállalkozót Rigó már vizsgálati fogságban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nyitra. A szokásosnál is szűksza­vúbbak a nyomozók a Ján Rigó el­len folytatott eljárás részleteit ille­tően. Állítólag azért, mert a rend­kívül szövevényes és nagy értékű csalások kibogozásához több tu­catnyi tanút kell még meghallgat­niuk, és „elkiabálni sem szeretnék a dolgot, hiszen Szlovákiában mindig fennáll annak a veszélye, hogy a bíró szabadon engedi a vádlottat”. A strucctenyésztéssel híressé vált diószegi vállalkozót múlt csütörtö­kön az Egyesült Államok biztonsá­gi emberei szállították Szlovákiába és adták át az itteni hatóságoknak, a Nyitria Járási Bíróság pedig azon­nal elrendelte a vizsgálati fogságot. Ján Rigó ellen már egy éve nemzet­közi körözést adtak ki, Szlovákia kérte a kiadatását is, de az ameri­kai hatóságok végül csak az USA törvényeinek megsértése után to- loncolták ki az országból. A Nyitrai Kerületi Vizsgálóhivatalban meg­tudtuk, hogy a gyanúsítottnak többrendbeli csalás, sikkasztás és okirathamisítás van a rovásán, tag­ja volt annak a csoportnak is, amely a Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) nyitrai és nagyszomba­ti fiókjában fiktív vállalkozásokra nagy értékű hiteleket vett fel. Vál­lalkozó kollégái az üzletben érde­kelt bankárokkal együtt azóta már mind rács mögött ülnek, és infor­mációink szerint egyáltalán nin­csenek gátlásaik egymás bemártá- sát illetően. Arról, hogy Rigó eseté­ben milyen értékű csalásról lehet szó, az üggyel megbízott nyomozó egyelőre nem hajlandó nyilatkoz­ni. Elmondta, az első konkrét ered­ményekre számításai szerint au­gusztus végéig várni kell. (bee) Új kötvényeket terveznek Vagyonalapi problémák Pozsony. Új kötvények kiadását tervezi a Nemzeti Vagyonalap, hogy felváltsa a jelenlegi kötvénye­ket, melyeket jövő év januárjától kellene kifizetnie. Az új kötvények­kel tervek szerint január után is ke­reskedhetnénk, kifizetésük egy év­vel később esedékes. Régi kötvé­nyeinket 1:1 arányban újakra lehet­ne cserélni. A kötvények kifizetésé­re a vagyonalap mintegy 6,4 milli­árd koronányi, hároméves lejáratú hitelt kíván felvenni. Az alapnak jö­vőre 29 milliárd koronára lesz szük­sége a kötvények kifizetésére, (mi) Az MKP elnöke szerint nem a huszonnegyedik órában rendezik a magyar polgármesteri összejövetelt Bugár Béla: Jókor jött a konferencia ötlete P. VONYIK ERZSÉBET Pozsony. Jó ötletnek tartja Bugár Béla, az MKP elnöke is Kvarda Jó­zsef javaslatát, miszerint a szlová­kiai magyar polgármesterek még a nyár folyamán vitassák meg, hogy a kormány az MKP vélemé­nyét mellőző változatban fogadta el az új közigazgatási beosztást. Az MKP elnöke szerint különösen azért fontos a javaslat, mert a közigazgatási reform koncepció­jának kialakítása során mindig azzal ütötték el az MKP más meg­oldásokat szorgalmazó igyekeze­tét, hogy „Dél-Szlovákiából nem jöttek semmiféle egyéb megol­dást követelő petíciók, és nem mutatkoztak olyan igyekezetek, amelyek igazolták volna azt, amit mi, politikusok állítunk” - szögez­te le Bugár, majd hozzáfűzte, ez­zel még nagyobb súlyt kapna az azóta már beérkezett petíciók tö­mege. Szerinte a kezdeményezés „nem a huszonnegyedik órában jött”, mert a koncepció csak a kor­mányban ment át, a hozzá kap­csolódó törvények pedig legha­marabb szeptemberben, esetleg októberben kerülnek a parlament elé. „Azt hiszem, a kezdeménye­zés éppen jókor jött” - szögezte le lapunknak nyilatkozva a parla­ment alelnöke, aki szerint a pol­gármesteri fórum szeptember ele­jére összehívható. Bugár szerint ennek megszervezése a pártban az önkormányzatokkal való kap­csolattartásért felelős Kvarda Jó­zsef feladata. Az augusztus 14-én esedékes MKP elnökségi ülésen várhatóan dön­tés születik arról, hogy hol, mikor és milyen formában kerül sor a polgármesterek közigazgatási re­formról tanácskozó összejöveteléi re. Bugár Béla a lapunknak egy nappal korábban nyilatkozó Far­kas Pálhoz hasonlóan szintén nem fűz túl nagy reményeket a tekin­tetben, hogy az MKP koalíciós partnerei mennyire veszik majd komolyan a polgármesteri fóru­mon megfogalmazódó véleményt, főleg az elmúlt két évben tapasz­talt magatartásuk miatt. „A pol­gármesterek által tolmácsolandó álláspont azonban alátámasztja, nyomatékosítja azt, amit az MKP, illetve annak kormánytagjai és parlamenti képviselői szorgal­maznak” - hangsúlyozta Bugár Béla. A fórumra szerinte még akkor is szükség van, ha utána a koalíciós partnerek nem vágják össze a bo­kájukat, és nem mondják azt, hogy az MKP-nek igaza van, és az ő el­képzelései szerint alakítják a refor­mot, mondta az MKP elnöke, (pve) RÖVIDEN Csütörtökön akár már tagok is lehetünk Pozsony. Az OECD július 27-i ülésének programjában nincs szó Szlovákia felvételének kérdéséről, de Ján Figel’ szerint a dolog fel­merülhet, s akár döntés is születhet az ügyben. - Ha a csütörtöki ülésen kompromisszum születik az USA és az EU-tagok közt az au­diovizuális politikával kapcsolatban, az utolsó akadály is elhárul Szlovákia belépése elől, de még ma sem tudjuk megítélni, mi lesz - jelentette ki Szlovákia integrációért felelős tárgyalóbiztosa. (SITA) Felfelé ível a kassai vasmű csillaga Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű 2000 első felében 1,588 millió tonna hengerelt terméket állított elő, ennek 80 százalékát a külpiacokon ér­tékesítette. A kassai vasmű valamennyi cégének összesített félévi adó­zás utáni nyeresége elérte az 1,9 milliárd koronát, ami messze meg­haladja a korábbi tervet. „Jelenleg már időben törlesztjük a kamato­kat, és az alkalmazottak utáni társadalombiztosítási befizetéseket is rendre álljuk” - közölte Gabriel Eichler, a vasmű elnöke. (SITA) Kezelési díjat szednek a kamionosoktól Budapest. Okmánykezelési díj címen 50 márkát szednek be a ha­tárállomásokon a jugoszláv vámszervek a Jugoszláviába igyekvő és az országban tranzitban fuvarozó tehergépkocsi-vezetőktől július 24. óta. Az MKFE információja a Jugoszláviában közlekedő magyar kamionosoktól származik. Hétfő óta a terminál-díjak is emelkedtek Jugoszláviában. Az MKFE információi szerint a befizetett összegek­ről a jugoszláv vámosok nyugtát nem adnak. (MTI) Szakszervezetek: a kormány felrúgta a megegyezést Lényeges változtatások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány nem tartotta magát a megállapodáshoz, melyet a szociális partnerekkel a legutóbbi egyeztetés során kötött, és lényeges módosításokkal fogadta el a munka törvénykönyvének új változatát - je­lentette ki Ivan Saktor, a Szakszer­vezeti Szövetségek Konföderációjá­nak (KOZ) elnöke. Míg az eredeti változat teljes mértékben megfelelt a nemzetközi egyezményeknek és az európai jogrendnek, a kabinet ál­tal elfogadott változat - a KOZ állás­pontja szerint - semmilyen pozití­vumot nem tartalmaz. Alkotmány­ellenes,diszkriminatív elemeket foglal magában. Saktor szerint a ka­binet nem először rúgja fel a szociá­lis partnerekkel kötött egyezsége­ket. Ha kitart e magatartása mellett, a KOZ panasszal fordul a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezethez és fo­kozza nemzetközi tevékenységét, a szociális párbeszédet azonban nem szakítják meg. Ivan Miklós minisz­terelnök-helyettes a vádakat vissza­utasította. A konföderáció szerint a köztisztviselőkről és a közszolgálat­ról szóló jogszabályok megfelelnek az Európai Unió csatlakozási köve­teléseinek, és nem akadályozzák a közigazgatási reformot, (szamó) Ammóniaszivárgás: Ittas munkások okozták a balesetet Két személy megsérült ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Tegnapelőtt este ponto­san 19 órakor a pozsonyi jégkorong­stadion pályáján dolgozó munkás fúrójával ádyukasztotta a hűtőrend­szer egyik csövét, melyből szivárog­ni kezdett a mérgező ammónia. A több mint 300 kg tömegű gáz kez­dett szétáradni a stadion környé­kén, ezért a rendőrség, a polgárőr­ség és a tűzoltóság alakulatai azon­nal a helyszínre érkeztek. A környék lakóit felszólították, hogy ne hagy­ják el lakásukat, az ablakokat pedig csukják be. A mérések alapján a leg­magasabb koncentráció 100 milli­gramm/köbméter volt a stadion­ban, mikor a megengedett 30, s 80 milligrammnál már halálos mérge­zést okoz. Az utcára kikerült gáz koncentrációja nem haladta meg a megengedett maximumot, a fojto­gató szagot mégis sokáig lehetett érezni. A balesetben két személy sé­rült meg, az, aki a szivárgást okozta, valamint a stadiont őrző cég egyik dolgozója. A vizsgálóhivatal jelezte, nyomozást kezdeményeznek az ügyben, az viszont már most kide­rült, hogy a két érintett a baleset előtt több sört is megivott, s figyel­men kívül hagyták az alapvető mun­kavédelmi szabályokat, (t, s) MEGKÉRDEZTÜK Bugár Bélát a miniszteri „fél leszavazásról" Mivel magyarázható, hogy a kormányban magyar minisz­ter „besegítésével” ment át egyetlen szavazattal a köz- igazgatási beosztási tervezet, amelyet az MKP nem támogat? Rákérdeztünk Csáky Pálnál, hogy mi történt. Megtudtuk, Dzurinda kormányfő kérdésére, hogy van-e valakinek ellenveté­se, a mi miniszterünk nem tette fel a kezét. Hogy történhetett ez, nem volt egyeztetés? Ezt nem tőlem kell kérdezni. Az MKP tisztázza a szóban for­gó miniszterrel a történteket? Mi nem a miniszter úrtól fogjuk ezt számon kérni, hanem a mi­niszteri klub elnökétől, Csáky Páltól, aki a sajtót is tájékoztat­ta, kicsit másképp, mint ahogy történt. Ő felel az ilyesfajta sza­vazásokért. Ha nem kapunk ki­elégítő választ, az elnökség a miniszter urat is megkérdezi, hogy mindez miként fordulha­tott elő. Nem szeretnénk, ha a jövőben hasonló szavazásokra kerülne sor. A tettéért minden­kinek vállalnia kell a felelőssé­get, s nem vitás, hogy a kor­mányban a szavazásokhoz ma­ximális felelősségtudattal kell viszonyulni. Legalább akkor oda kell figyelni, amikor olyan lét- fontosságú kérdésről van szó, mint az itteni magyarság szem­pontjából a közigazgatási re­form. Milyen következményei lehet­nek a történteknek? Ez a későbbiekben dől el. Elő­ször a miniszteri klub elnökét kérdezzük meg. A legutóbbi el­nökségi ülésen már elhangzott néhány utalás, a későbbiekben még visszatérünk minderre ami­att is, hogy Csáky Pál szájából másként jelent meg ez az infor­máció. Utána döntjük el, hogy meghallgatjuk-e külön a minisz­ter urat is, illetve azt, hogy eset­leg más kövekezményei is legye­nek a történteknek, (pve)

Next

/
Oldalképek
Tartalom