Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-22 / 168. szám, szombat

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 22. AGRÁRMORZSÁK Sorozatgyártás augusztusban Brünn. Beindult a termelés a brünni traktorgyárban. Több mint egy éves kényszerszünet után a nagy múltú gépgyárban újra készülnek a sorozatgyártás beindítására. Erre előzetes becs­lések szerint augusztusban kerül­het sor. Jelenleg még be kell fe­jezni 200, még a leállás előtt szerződésben vállalt traktor összeszerelését. (Aw) Naprakész információk Dublin. A keveréktakarmány­gyártók információval történő kiszolgálására nemrégiben we- boldalt hozott létre az írországi székhelyű, de egész Európára építő Feedinfo.com. A társaság most bejeléntette: kibővíti tevé­kenységi körét, előfizetői szá­mára az elektronikus kereskede­lem lehetőségét is biztosítja. A Reuters értesülése szerint az új e-piac egyelőre hirdetőtábla- szerűen működik, nevezetesen a keveréktakarmány- és premix- gyártók közzétehetik, hogy mi­lyen anyagokra van szükségük, a potenciális szállítók pedig e- mail címükön ajánlataikkal megkereshetik őket. Az agrár­ipar ezen szegmense megle­hetősen zártkörű, ennek ellen­ére nagyon sokuknak nincs is­merete a többiekről, ezért a Fee- dinfo.com kulcsfontosságú sze­repe az, hogy összehozza az esetleges partnereket. (Ng) Lefaragott agrárköltségvetés Prága. A cseh pénzügyminiszté­rium tervezete szerint a cseh földművelésügyi tárca mind­össze 13 milliárd koronát kapna jövőre az állami költségvetésből. Ez jelentős csökkenés a múlt évi 16,64 milliárd koronához viszo­nyítva. A földművesek elégedet­lenek. A szaktárca illetékese sze­rint ahhoz, hogy teljesíteni tud­ják a kormány agrárkoncepció­ját, legalább 22 milliárd koronát kellene jövőre a kapniuk az álla­mi költségvetésből. (Aw) NÖVÉNYVÉDELEM Új almamolytámadás A Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban valamint a Galántai, Vágsellyei és Érsekújvári járások déli részén július 21. és 24. közt újra aktuális az almamolyok má­sodik generációja elleni védeke­zés. Erre a következő szereket ajánljuk: Actellic 50 EC, Reldan 40 EC, Sumithion Super, Ultracid 40 WP, Zolone EC valamint Agre- vo koncentrátum, Decis 2,5 EC, EW 50, Delta Plus 5 EC, Cyper 10 EM, NC 10 EM, Cyprin 10 EC, Karate 2,5 EC. A Pozsonyi, Nyit- rai, Lévai, Losonci, Rimaszomba­ti, Kassai és Nagymihályi járások­ban az almamoly elleni védeke­zést három nappal később, vagy­is július 25. és 27. közt ajánljuk elvégezni. Az almafa-liszthar- matra hajlamos fákat még egy­szer utoljára kezelhetjük. (Rno) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe in 2000. július 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,520 Magyar forint (100) 16,334 Angol font 68,873 Német márka 21,740 Cseh korona 1,192 Olasz líra (1000) 21,960 Francia frank 6,482 Osztrák schilling 3,090 Japán jen (100) 41,875 Spanyol peseta (100) 25,555 Kanadai dollár 30,862 Svájci frank 27,411 Lengyel zloty 10,563 USA-dollár 45,459 A világ legnagyobb tejfeldolgozó vállalatai forgalom szerint (adatok mid. schillingben) 1. Nestlé 176,0 2. Kraft 115,1 3. Amerikai farmerek 96,6 4. Parmalat 93,9 5. Danone 83,4 6. MD Foods/Arla 74,1 7. Suiza Foods 71,4 8. Lactalis 67,5 9. Campina Melkunie 63,5 10. Friesland Coberco 56,9 11. Snow Brand 55,6 12. Bongrain/CLE 54,2 Forrás: DMF, Babobank, Nemzeti ügy a tejfogyasztás mértékének emelése Növelnék a tej keretet ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Jelenleg Magyarorszá­gon évente mintegy 2,1 milliárd li­ter tejet állítanak elő. Egy átlagos magyar polgár jelenleg 160-170 li­ter tejet vásárol évente, ám egyes nyugat-európai országokban már az egy főre jutó fogyasztás a 300 li­tert is meghaladja. Mivel a reálke­resetek emelkedésével és az élet- színvonal javulásával várhatóan a fogyasztás is emelkedni fog, a ter­melők szeretnék, ha Magyarország kvótája az európai uniós csatlako­zás után 2,8 milliárd liter lenne. Ez nem lesz könnyű, mivel Európá­ban túltermelés van. Torgyán Jó­zsef földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter „nemzeti ügy­nek” tartja az ágazat rendbetételét. A miniszter szerint a megnövelt kvótát úgy lehetne elérni, ha a tej­ipar az értékesítésben növelné a feldolgozott termékek arányát. A versenyképességet szolgálja az az 5,3 milliárd forintos állami hitelga­rancia-keret is, amelyet az agrár­tárca különített el az ágazat számá­ra. Sokat számítana, ha sikerülne feljebb tornászni a hazai tejfo­gyasztást. Ennek érdekében a tej­ipari cégek a tejet népszerűsítő és a fogyasztást fellendítő akciókat szerveznek. Erre az idén 230 milli­ót költenek. (A Népszava alapján) Kenyérgabonából nem lesz- hiány - végső esetben takarmányozásra is használható az élelmiszer-ipari búza Meglepő minőségi mutatók A felvásárolt árpa nem felel meg a söripar elvárásainak (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely. A gabona­félék termésmennyisége idén jóval alatta marad a várakozásoknak, sőt az utóbbi évtizedek leggyen­gébb eredményeit jelzik a statisztikai kimutatások. A jelentős terméscsökkenés is hozzájárult ahhoz, hogy a gabonapiacon hetekig nagy volt a bizonytalanság. KRASCSENICS GÉZA A felvásárló üzemek július közepéig sem kapták meg az Állanái Piacsza­bályozási Alaptól (SFTR) á javasolt gabonaárak jegyzékét, noha a sajtó­ban megjelent hírek szerint az alap az étkezési gabona tonnájáért 4200, a takarmánybúza tonnájáért 3500 koronát kínál a termelőknek. Sátor László, a Belar-Dunaj dunaszerda­helyi vezérigazgatója az Állami Pi­acszabályozási Alap által javasolt gabonaárakról és a tartalékalap fel­töltéséről még nem tudott konkré­tumokat mondani. Annyit azonban elárult, hogy az utóbbi napokban, hetekben a termelők és a felvásárlók ártárgyalásokat folytattak. A több üzemmel létrejött kompromisszu­mos megállapodás figyelembe veszi a terméscsökkenést és azt, hogy töb­ben a gabonafélék eladásából sze­remének mielőbb pénzhez jutni, már akik nem tartozásaik fejében A szárazságnak kö­szönhető a búza magas sikértartalma. szállítják terményeiket a felvásárló üzembe. Az idei tetemes aszályká­rok függvényében a Belar-Dunaj a tavalyi valósághoz képest 15-20 százalékkal növeli a kenyérgabona, a takarmánybúza és az árpa felvá­sárlási árát. Míg tavaly 2600 koro­nát fizettek a takarmánybúza ton­nájáért, addig az idén már 3000 ko­ronát adnak érte, a legjobb étkezési búza ára pedig elérheti a tonnán­kénti 4100 koronát. Az árpa tormá­jáért 3000 koronát adnak. A vállalat 25 ezer tonna búza és 11 ezer tonna árpa felvásárlására kötött szerző­dést a termelőkkel. Az élelmiszeri- pari búza minőségi mutatói meg­lepően jók - a dunaszerdahelyi vál­lalat július közepéig 12 000 tonna búzát vásárolt fel, s ennek 70 száza­léka - a sütőipar legszigorúbb elvá­rásait tekintve - kiválónak mondha­tó. A szárazságnak és a gyengébb termésnek köszönhető a magas si­kértartalom, melynek átlaga 23-25 százalék között mozog. Az eddigi részeredmények alapján a pékek­nek nem kell aggódniuk - jó kenye­ret süthetnek az idei kenyérgaboná­ból, persze sok függ még a gabona utókezelésétől is. Egyébként a kö­vetkező minőségi kategóriákban fo­lyik az étkezési búza felvásárlása: az É kategóriában a javasolt sikértarta­lom 30 százalék, a nedvesség 13,5, az esési szám 250 és a fajsúly 800 gramm literenként. A P kategóriá­ban átvett búzánál a sikértartalom nem lehet kevesebb 22 százaléknál, a fajsúly minimum 750 gramm és az esésszámnak legalább 160-nak kell lennie. A felmérések azt igazolják, hogy kenyérgabonából idén nem lesz hiány. Gond van ellenben az ár­pával. A felvásárolt árpa egyeden tonnája sem felel meg a söripar el­várásainak. A magvak nitrogéntar­talma a megengedett 12,5 százalék helyett 15 százalék körül van. Az ár­pa iránt nagy a kereslet. A sörgyárak 2000 tonna árpára kötöttek szerződést, de már most további 3000 tonnát vennének. Jelentős mennyiséget vásárol fel az iglói sör­gyár, de másutt is vevőre talál az ár­pa. A termelők eddig 10 ezer tonna gabonát szolgáltattak be korábbi tartozásaik fejében. Az őszi repce felvásárlási tervét a gyenge termés miatt nem teljesíthették. A Belar- Dunaj a tervezett 3000 tonnával szemben mindössze 2500 tonnát vett át, és tonnájáért 7 ezer koronát fizet a termelőlőiek. A dunaszerda­helyi vállalat vezérigazgatója ne­hezményezi, hogy a termelők mind­máig idegenkednek a közraktárak szolgáltatásaitól. „A rendszer rugal­mas, csupán a gazdaságok élnek ab­ban a tévhitben, hogy a közraktárak lefölözik a jövedelmet” - mondta Sátor László, majd hozzátette: Azok a termelők, akik gabonájukat köz-- raktárakban helyezik el, megkapják a gabona beszállítására, berakásá­ra, raktározására, kirakására és eb szállítására vonatkozó állami támo­gatást. A Belar-Dunaj raktárában legalább 60 ezer tonna gabona elhe­lyezésére lenne mód. A termelők minden beszállított tonnáért 3200 korona előleget igényelhetnek. A közraktárak költségeit valamilyen formában be kell kalkulálni a raktá­rozásba. Ugyanakkor ha a termelők saját magtáraikban kezelik termé­nyeiket, valamennyi ráfordítási költséget saját maguknak kell állni­uk, azaz ez a raktározási lehetőség sem olcsóbb a közraktárnál. A vezérigazgató a takarmánygabo­na problémakörét említette a legna­gyobb gondok között. Bízik abban, hogy a hűvösebbre, csapadékosabb­ra fordult időjárás sokat javíthat még a kukoricán. Az igazgató szavai szerint a takarmányalapba összesen 30 ezer tonna búzát, árpát és kuko­ricát szeretnének elhelyezni. Véle­ménye szerint komoly fennakadás, azaz takarmányhiány esetén sem kell az állatokat levágni, mert akko­ra készletek vannak kenyérgaboná­ból, hogy szükség esetén jelentős mennyiséget lehet átcsoportosítani takarmányozás céljára. A Torgyán József vezette magyar agrártárca 400 milliárd forintos jövő évi büdzsére tartana igényt Készül a 2001-es költségvetés tervezete ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Agrárberuházásokra és intézményfejlesztésre 30-30 milli­árd, vidék- és területfejlesztésre 10- 10 milliárd forinttal kér több költ­ségvetési támogatást 2001-re a ma­gyar agrártárca a Pénzügyminiszté­rium (PM) ajánlatához képest. Szakértők szerint az összesen 110- 115 milliárdos pluszigényből 40-60 milliárd megszerzésére van esély. A költségvetési pluszigény, amelyet az FVM kér 2001-re, négy-öt nagyobb tételből tevődik össze. Lapértesülé­sek szerint a többletigényből össze­sen 60 milliárd a beruházásokat és az intézményfejlesztést szolgálná. Ugyancsak jelentős, 30 milliárd fo­rintos különbség származik abból, hogy az FVM korrigálná a támoga­tásnövelés alapját képező bázist. Ez az összeg azért fontos, mert az 1997-ben elfogadott agrártörvény ehhez mérten szabja meg a támoga­tások évenkénti növekedési ütemét. A jogszabály legalább reálértéktar­tó, GDP-arányos bővülést ír elő évente, amely jövőre a PM szerint 10,9%-os növekedést jelentene. Az FVM azzal érvel, hogy a pénzügyi tárca már korábban (elsősorban 1999-ben) túlságosan alacsony bá­zist határozott meg, vagyis az agrár- támogatások a lehetségesnél kisebb mértékben bővültek. Az FVM erre hivatkozva kér 30 milliárddal töb­bet 2001-re. A 110-115 milliárdos pluszigény azt jelentené, hogy az agrártárca 400 milliárdos jövő évi büdzsére tartana igényt. Az összeg azonban így is elmaradna a tavaly kért 413 és a kisgazda vágyálmok­ban szereplő 600 milliárdtól. A kompromisszumok révén csaknem biztosra vehető, hogy az FVM jövő évi büdzséje meghaladja majd a 300 milliárd forintot. Szakértők szerint viszont messze alulmúlja a 400 mil­liárd körüli kérést. Az alkuk és az „értelmezési nehézségek” tisztázása után is marad 40-60 milliárdos elté­rés- a két minisztérium között. Á- gazati elemzők úgy vélik: Torgyán József agrárminiszter idei megnyil­vánulásai arra utalnak, hogy - szö­ges ellentétben a múlt évi számhá­borúval - a két tárca csendben inté­zi majd el egymás közt a vitás ügye­ket. (A Világgazdaság alapján) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 20-án 18 Sk/kg Komárom július 20-án 8-10 Sk/csomó Zseliz július 20-án 24 Sk/kg Rimaszombat július 12-én 18 Sk/kg Losonc július 20-án 15-20 Sk/kg Kassa július 20-án 15 Sk/csomó petrezselyem 15-18 Sk/csomó 10-14 Sk/csomó 10 Sk/csomó 16 Sk/csomó 12-15 Sk/kg 15 Sk/csomó újburgonya 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 17 Sk/kg 16-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg körte 15-22 Sk/kg X X X X X paprika 20-25 Sk/kg 8-20 Sk/kg 15-30 Sk/kg 26-28 Sk/kg 19-35 Sk/kg 25 Sk/kg karalábé 8-10 Sk/db 4-6 Sk/db 5 Sk/db 6 Sk/fej 3-20 Sk/db 6 Sk/db zeller 15 Sk/db 8 Sk/db 10-12 Sk/db 13 Sk/kg 4-12 Sk/db 10 Sk/db káposzta 12 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg X 12 Sk/kg dinnye 12-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg 1013 Sk/kg 14 Sk/kg zöldbab X X 25 Sk/kg 20 Sk/kg X 14 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 14 Sk/kg 8-12 Sk/kg 22 Sk/kg 15-16 Sk/kg 24-28 Sk/kg paradicsom 24-30 Sk/kg 10-20 Sk/kg 18-22 Sk/kg 26 Sk/kg 2026 Sk/kg 24-28 Sk/kg karfiol 20-30 Sk/db 12-20 Sk/db 20-25 Sk/db 30-35 Sk/fej 1025 Sk/db 20 Sk/fej őszibarack 36 Sk/kg 20-30 Sk/kg 35 Sk/kg 40-48 Sk/kg 25-32 Sk/kg 30-45 Sk/kg szőlő 40-60 Sk/kg X X X X X kel 15-18 Sk/kg 6-10 Sk/fej 12 Sk/fej 15 Sk/kg X 16 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg ' 20-25 Sk/kg 15 Sk/kg 22 Sk/kg 35 Sk/kg 20-25 Sk/kg tök 7-8 Sk/kg 8-12 Sk/db 10 Sk/kg X 1015 Sk/db 10 Sk/kg sárgadinnye X 18 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg 17 Sk/kg uborka 14-18 Sk/kg X 15-20 Sk/kg 20 Sk/kg 1022 Sk/kg 12-20 Sk/kg tojás 2,60 Sk/db 2,50 Sk/db X 2,50 Sk/db X 2,40 Sk/db csemegekukorica 6-7 Sk/db , 6-8 Sk/db X X 4-5 Sk/cső X

Next

/
Oldalképek
Tartalom