Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-22 / 168. szám, szombat

pl Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 22. Clinton még reménykedik. Izraeli miniszter szenzációnak számító nyilatkozata Camp David és G8 Külhoni állampolgárságot javasol az MVSZ elnöke Brit modellt ajánl Jean Chretien kanadai kormányfő tegnap a tokiói repülőtéren - mielőtt továbbutazott volna Okinavára - szemmel látható élvezettel rollerezett egyet. (TA SR/AP) Megszüntetett tilalmak Washington. Az amerikai képviselőház feloldotta a Ku­bába irányuló amerikai élelmi­szer- és gyógyszereladásokra vonatkozó négy évtizedes til­tásokat. Megszüntetik a Kubá­ba utazni szándékozó ameri­kaiakra vonatkozó korlátozá­sokat is. A feloldás mellett ér­velők hangsúlyozták: a kiszé­lesedő amerikai-kubai kapcso­latok meggyengíthetik Fidel Castro hatalmát. (MTI) Földrengés Japánban Tokió. Erős, középpontjában a Richter-skála szerinti 6,1-es földrengés rázta meg Tokió egyes részeit tegnap hajnal­ban. A rengés epicentruma 50 km-es mélységben a Csendes­óceán alatt, 112 kilométerre északkeletre volt a japán fővá­rostól, ahol a nagy távolság el­lenére megremegtek az épüle­tek. Tokión kívül Japán keleti részén néhány helyen az épü­letek megrongálódtak. (MTI) A viszályok megelőzéséről New York. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa nyüatkozatot foga­dott el, amelyben kifejezi készségét arra, hogy a vüág minden pontján részt vegyen a fegyveres viszályok megelő­zésében. A dokumentum sze­rint a fegyveres szembenállás­ok megelőzésének három stratégiai összetevője van: a megelőző diplomácia, a lesze­relés, valamint a viszályokat követő béketeremtés. Az utób­bi tíz évben különféle fegyve­res viszályokban 5 mülió em­ber pusztult el. (MTI) Kofi Annan ENSZ-főtitkár sze­rint sokkal könnyebb elejét venni egy konfliktusnak, sem­mint elfojtani. (TA SR/EPA) Súlyos légibaleset Moszkva. Szentpétervár kö­zelében, Levasovo település­nél lezuhant tegnap egy kato­nai helikopter, 19 ember halá­lát okozva. Az Mi-8 típusú he­likopteren három pilóta és 16 további katona tartózkodott, akik azért emelkedtek a leve­gőbe, hogy ejtőernyős ugráso­kat gyakoroljanak. (MTI) Négy túsz szabadulása Manila. A Fülöp-szigetek kor­mánya ellen lázadó Abu Szaj- jaf muzulmán fegyveres szer­vezet a fogságában tartott kül­földiek közül tegnap négyet szabadon engedett. A malajzi­ai túszokat különgépen vitték Manüába. Mint ismeretes, a muzulmán fegyveresek három hónappal ezelőtt, húsvét va­sárnapján 21 embert hurcoltak el, kezdetben a Fülöp-szigetek zömmel muzulmánlakta déli területeinek függedenségét követelték a Jolo szigeten őr­zött túszok szabadságáért cse­rébe, később azonban megfe­ledkeztek minden politikai kö­vetelésről, és egyszerűen csak váltságdíjat akartak. Két ma­lajziait és egy német nőt már korábban elengedtek. (MTI) Okinava/Gáza/Róma/Jeruz sálem. Bili Clinton még min­dig reménykedik abban, hogy egyezség születik a kö­zel-keleti békéről szóló megbeszéléseken Camp Davidben. Az amerikai el­nök ezt az okinavai G8- csúcstalálkozó szünetében jelentette ki. HÍRÖSSZEFOGLALÓ „Az egyetlen, amit mondhatok, hogy a megbeszélések folytatód­nak. Többet nem árulhatok el, de bizakodó vagyok” - tette hozzá. Politikai szemleírók is párhuza­mot vonnak Camp David és Okinava között. Az II Sole-24 Ore olasz gazdasági lap megállapítja: a G8 történetében most először nincs a jelenlévők között egyetíen „osztályelső” sem, még Clinton is a Camp David kudarca által meg- tépázottan érkezett Okinavára. Ez Clinton utolsó G8-as találkozója: szépen akarta zárni elnöki idősza­kát, ehelyett minden korábbinál gyengébben érkezett Okinavára, és az amerikai gazdasági csoda is kezd veszíteni lendületéből. Az elemzés szerint a többi résztvevő sem áll sokkal jobban. A Corriere della Sera szerint Clintont az a ve­szély fenyegeti, hogy november­ben mérleghiánnyal zátja a nem­zetközi tevékenységét. Sokan úgy vélik, az izraeliek és a palesztinok csak azért maradtak Camp Davidben, hogy megkíméljék a Fe­hér Ház lakóját a nyilvános meg­aláztatástól Okinava tárgyalóasz­talánál. Camp Davidben pedig Madeleine Albright külügyminiszter közre­működésével folytatódtak a meg­beszélések az izraeli-palesztin megbékélés irányelveiről, bár egyik fél sem ígért eredményt a következő napokra. Egy palesztin illetékes szerint az a tény, hogy a csúcstalálkozót az utolsó pillanat­ban sikerült megmenteni, még nem jelenti azt, hogy az izraelie­ket sikerül rávenni álláspontjuk felülvizsgálatára. Ez csak azt je­lenti, hogy még érdekeltek a tár­gyalásban, vagyis a helyzet nem teljesen reménytelen - jelentette MTI-HÍREK Washington/Moszkva. Az orosz külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban bírálta az amerikai képviselőház csütörtöki döntését: olyan törvénytervezetet fogadott el, amely megakadályozza az orosz adósság átütemezését, ha Moszkva nem zátja be kubai rádió­lokációs állomását. „A washingto­ni kongresszusban bizonyos erők orosz- és Kuba-ellenes érzelnték fogságában újfent azzal próbál­koznak, hogy képzelt ürügyekkel beavatkozzanak Oroszország kap­csolataiba más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ez a MTI-JELENTÉS Párizs. Jelentős engedményt tett a párizsi kormány a korzikai nacio­nalisták immár évtizedek óta tartó önállósodási küzdelmének lesze­relésére: felajánlotta, hogy a sziget tartományi gyűlése Korzika terüle­tére nézve módosíthat egyes fran­cia törvényeket. Ha ezt a javaslatot a helyi politikai erők elfogadják, akkor Korzika jelentős autonómiá­hoz jutna Franciaországon belül. A „szépség szigetén” - amely 1763- ban vált francia területté - már év­tizedek óta egymást követik a ter­az AFP Hanan Asravira hivatkoz­va. A jeruzsálemi rádió szerint Barak izraeli kormányfő azt üzen­te haza minisztereinek, hogy nincs szándékában engedménye­ket tenni a kulcskérdésekben. Kétségbe vonta „Jeru­zsálem egységének mítoszát”. Azok az okok, amelyek miatt elő­ző nap haza akart térni Camp Dávidból, még mindig érvényesek - mondta. Az izraeli delegáció egyik tagja, Űzi Baram a rádiónak azt nyilatkozta, hogy a remények csekélyek. Egyes hírek szerint ha vasárnapig nem lesz megállapo­hozzáállás elfogadhatatlan.” A do­kumentum szerint a lourdesi „rá­dióelektronikai központ jelenté­keny szerepet játszik az orosz monitoringrendszerben, amely el­lenőrzi, hogyan teljesülnek a ha­dászati támadófegyvereket érintő megállapodások. Ezt az USA kor­mánya is elfogadta - áll a külügyi nyüatkozatban. Tegnap pedig arról érkeztek hírek, hogy a kongresszus másik háza, a szenátus republikánus vezetői le­vélben kérték Clinton elnöktől: akadályozza meg a szovjet időkből származó orosz államadósság át­ütemezését mindaddig, amíg Moszkva nem változtat kiadási po­rorcselekmények, pokolgépes rob­bantások, amelyekkel a szélsősé­ges nacionalista szervezetek az el­szakadást, de legalábbis a sziget kulturális, nyelvi sajátosságainak elismerését szeretnék kivívni. Az erőszakos akciókat a korzikaiak többsége nem támogatta, de a na­gyobb autonómia igényével szinte minden helybeli egyetértett. A pá­rizsi vezetés most a válság megol­dására azt javasolta, hogy vezesse­nek be egy néhány évig tartó kísér­leti időszakot, amikor a korzikai tartományi gyűlés a sziget terüle­tére nézve módosíthat egyes törvé­dás, akkor Barak hazautazik, nem várja meg, amíg Clinton visszatér Camp Davidbe. Szenzációnak számító nyilatkoza­tot tett Joszi Beilin izraeli igazság­ügy-miniszter, aki Ehud Barak kor­mányfő pártjában is vezető tisztsé­get tölt be. Egy interjújában két­ségbe vonta „Jeruzsálem egységé­nek mítoszát”. A Jediot Ahronót cí­mű újságnak adott nyilatkozatá­ban Beilin hibának nevezte azt, hogy a palesztinokkal kezdett Camp David-i tárgyalások a Jeru­zsálem státusáról folytatott vita miatt jutottak zsákutcába. Kelet- Jeruzsálem 1967-es izraeli meg­szállása óta Beilin az első hivatalos személyiség aki nyíltan megkérdő­jelezte a város oszthatatlanságát hirdető izraeli dogmát. litikáján. A szenátorok véleménye szerint az orosz kormány költség- vetési forrásai elegendőek volná­nak az adósságtörlesztésre és ka­matszolgáltatásra, ha Moszkva „nem herdálná el a pénzt a bűnös csecsenföldi háború céljaira és Milosevics szerb rendszerének a támogatására”. Oroszország hoz­závetőleg 42 milliárd dolláros adósságot örökölt a Szovjetunió­tól. A pénzzel a tizenkilenc hitele­zőállamot tömörítő Párizsi Klub tagországainak tartozik, köztük az USA-nak mintegy ötszázmillió dol­lárral. Az adósság átütemezése várhatóan felmerül a G8 okinavai csúcsértekezletén is. nyékét, megváltoztathatja azok rendelkezéseit, de a módosításo­kat utólag a párizsi parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ha a kísérlet beválik, akkor a törvénymódosítá­sokhoz később már nem lesz szük­ség a francia törvényhozás utóla­gos szentesítésére. Jose Rossi korzikai nacionalista politikus, a helyi parlament elnöke a francia féllel lefolytatott megbe­szélései után tegnap úgy fogalma­zott, hogy a Lionel Jospin francia kormányfő által előterjesztett mó­dosított autonómiaterv tartalmaz­za „mindazt, amüe vágytunk”. ' MTI-HÍR Nyíregyháza. A külhoni állampol­gársággal éreznék a Kárpát-meden­cében élő magyarok a nemzethez tartozást - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Vüágszövetsé- ge (MVSZ) elnöke tegnap Nyíregy­házán. Patrubány kifejtette, az MVSZ célja a magyar nemzet integ­rációja. A nyitott kapuk politikájá­val azt szeretnék elérni, hogy négy éven belül az anyaországban úgy fogadják el az MVSZ-t, hogy a tár­sadalom legalább tíz százaléka tag­sággal is kötődjön a szervezethez. Szerinte a határon túl élő magya­Varsó. Azok a lengyel állampolgár­ok, akik egyúttal más ország állam­polgárai is, a Lengyelországba tör­ténő beutazáskor szabadon hasz­nálhatják külföldi útlevelüket - döntött csütörtök este a lengyel parlament felsőháza. A szenátus ez­zel módosította a szejm által koráb­ban elfogadott új állampolgársági törvényjavaslatot, amely szerint a kettős állampolgárok Lengyelor­szágba belépve kizárólag lengyel útlevelet használhattak volna. Ez a kitétel aggodalmakat váltott ki a külföldön élő lengyelek körében, akik közül sokan nem rendelkez­nek lengyel útlevéllel. A szenátus nem értett egyet azzal a szejm által elfogadott rendelkezéssel sem, Budapest. A Magyar Köztársaság­nak 1998 novembere óta 150 milli­árd forintnyi kárt okoztak az elemi csapások; a kormányzat ebből 86 milliárd forintot térített meg - kö­zölte az Országos Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság ve­zetője tegnap Egerben. Bakondi György, aki egyben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője is, beszámolt az 1999 no­vember 22. és 2000 május 19. kö­zött keletkezett ár- és belvízkárok helyreállításának menetéről. Eb­ben az időszakban 27 milliárd fo­rintot fordított az állam az ár- és Berlin. A németországi katolikus egyház csütörtökön elismerte: bi­zonyos jelek szerint lehetséges, hogy maga is foglalkoztatott kény­szermunkásokat a második világ­háború alatt. A kutatások első ered­ményeként a felső-bajorországi Et­tal bencés apátsága egykori kény­szermunkások névjegyzékét ismer­tette. Az ettali kolostor részletes ki­mutatásában 39 lengyel, szovjet és francia kényszermunkást neveznek meg. „A kolostornak kiutalt külföl­Brüsszel. Az Európai Unió aggodal­mát fejezte ki a jövendő fehéror­oszországi választásokkal kapcso­latban Javier Solana külügyi főmeg­bízott az Alekszandr Lukasenko fe­hérorosz elnökkel folytatott telefon- beszélgetésében. Az EU-tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai kép­viselője tegnap hívta fel az államfőt, hogy megkérje, biztosítsa a válasz­tási folyamat szabadságát, nyomon követhetőségét és demokratikus jel­roknak a külhoni állampolgárság jelentené az igazi kapcsolódást. Ez nem azonos a kettős állampolgár­sággal, inkább a brit modellhez ha­sonlít. A határon túli magyarok nem rendelkeznének szavazati jog­gal, sem automatikus áttelepülési lehetőséggel. Nem kapnának sze­mélyi igazolványt csak údevelet, amelyet Magyarország uniós csat­lakozása után is használni tudná­nak külföldi utazásaik során. Sze­mélyes véleménye szerint nem kell tartani sem a tömeges áttelepülés- től, sem attól, hogy a Kárpát-me­dencében évszázadok óta magya­rok lakta vidékek kiürülnének. di segéderők a nagy számban kato­nai szolgálatra behívott szerzetesek és világi munkatársak helyettesíté­sére szolgáltak” - áll Maurus Krass páter állásfoglalásában. A német püspöki konferencia egyik szóvivő­je a Reuters hírügynökségnek el­mondta: a német püspökök au­gusztus végi összejövetelükön meg­vitatják majd, hogy a katolikus egy­ház is hozzájáruljon-e a kormány és a nagyvállalatok által létrehozott, az egykori kényszermunkások kár­pótlására szolgáló 10 milliárd már­kás alaphoz. legét. Solana egyúttal nyomatéko­sította, hogy a kormányzatnak min­denképpen párbeszédet kell foly­tatnia az ellenzékkel. Solana azt is sürgette, hogy Minszk vegye igény­be az EBESZ jószolgálatait a válasz­tások megfigyelésére és felügyele­tére, illetve kövesse az EBESZ taná­csait a választási bizottság arányos összeállítása, a média hozzáférésé­nek garantálása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jövendő parlament funkciójának meghatá­rozása érdekében. Az amerikaiak keményen bírálnak, az oroszok pedig vehemensen tiltakoznak Időzített feszültségkeltés? A francia kormány döntése után vélhetően befejeződnek az erőszakos akciók Korzika autonómiát kap A szenátus módosította az állampolgársági törvényt így csinálják a lengyelek MTI-HÍR Két év alatt 150 milliárd forintos elemi kár Állami támogatások MTI-JELENTÉS A katolikus egyház is dolgoztatott kényszermunkásokat? Augusztusban döntenek MTI-HÍR Solana telefonon tárgyalt a fehérorosz elnökkel Indokolt aggodalmak MTI-HÍR amely szerint azoknak a lengyel ál­lampolgárságuktól 1989. június 4- e, vagyis a rendszerváltozás előtt megfosztott személyeknek az eseté­ben, akik az állampolgárság vissza­szerzéséért folyamodnak, meg kell vizsgálni, hogy külföldi tartózkodá­suk idején nem folytattak-e a len­gyel állam érdekeit sértő tevékeny­séget. A szenátus más korlátozáso­kat is eltörölt, pl. azt, amelyik úgy rendelkezett, hogy a lengyel állam- polgárságot kérő külföldieknek hi­vatalos dokumentummal kell iga­zolniuk a lengyel nyelv megfelelő ismeretét. A felsőház szerint az ál­lampolgársághoz való jog az alap­vető emberi jogok közé tartozik, és ennek megsértése a népi Lengyel- ország időszakában sok ezer em­bernek okozott károkat. belvízveszély elhárítására; ebből az összegből 8,5 milliárdot az ön- kormányzatok használtak fel a vé­dekezés megszervezésére. A ma­gánlakások esetében, a rekonst­rukciós költségek felét fedezi az ál­lam; erre a célra 6 müliárd forint használható fel országszerte. A gazdasági tárca és az építőanyag­gyártók megállapodása szerint az árvízkárosultak 30-50 százalékos árengedményt vehetnek igénybe építőanyagok vásárlásakor. Az el­sődleges cél az, hogy ne legyen akadálya a szeptemberi iskolakez­désnek és minél hamarabb bizto­sítsák az önkormányzatok a lakha­tás elemi feltételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom