Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-19 / 165. szám, szerda

fc* Panoráma ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 19. Oroszország egy hatalmas országhoz illő szerepet fog játszani a XXI. század új világrendjének kialakításában - állítja Igor Ivanov külügyminiszter Meddig marad életben az orosz medve? Putyin kezében atomgomb helyett ezúttal egyszerű gyújtózsinór (TA SR/AP-felvétel) NAPTÁR Július 19 EGY GONDOLAT Minden ember annyit ér, amennyit a munkája ér. (Remenyik Zsigmond) NÉVNAP Emília Latin eredetű név, gyökere az ókori római Aemilius család­ban keresendő. Jelentése: ver­sengő. Ma Ambrus és Aranka, valamint Dusana nevű isme­rőseinket is köszöntsük! MAI ÉVFORDULÓINK 90 éve született Bóka László író, irodalomtörténész. Annak ellenére, hogy a Nyugat har­madik nemzedékének egyik egyéni hangú költője és próza-, írója volt, kritikusi, irodalom­történészi munkássága ma már jelentősebbnek tetszik. 100 éve született Remenyik Zsigmond író. Első regénye a Bolhacirkusz 1932-ben jelent meg, botrányt kavart. Ismert könyve a Mese habbal, az Észa­ki szél, a Bűntudat, az Élők és holtak, Vándorlások könyve. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 75 éves Raksányi Gellért szí­nész, a Nemzeti Színház mű­vésze, számos nagyszerű ala­kítás fűződik a nevéhez. 40 éves Anton Egoyan örmény származású kanadai filmren­dező és forgatókönyvíró. Az El­jövendő szép napok, A kár­becslő és az Exotic című film írója és rendezője. 60 éves Mester Ákos újságíró, tévé- és rádióriporter, műsor­vezető, az egykori 168 óra című rádióműsor egyik alapítója. 50 éves Adrian Noble brit ren­dező, a Royal Shakespeare Company művészeti igazgatója. NAPI VICC Abris, a székely legény kato­na, és őrségben áll Csau szob­ránál. Odamegy hozzá egy jó­ember, és megkérdezi:- Miért ácsorogsz itt, Abris? Vigyázol a szoborra?- Igen, azt a parancsot kap­tam, hogy vigyázzak rá, ne­hogy felrobbantsa valaki!- Ugyan, ki robbantaná fel ezt a szobrot?- Hát én, ha nem lennék szol­gálatban... A Szovjetunió széthullása, a fő utódállamként elismert Oroszország létrejötte után két koncepció határozta meg a moszkvai külpoliti­kát: a külügyminiszterek alapján elnevezett Kozirjev-, illetve Primakov-doktrína. Az 1992 és 1998 közötti időszakot Andrej Koziijev neve fémjelezte. ONDREJCSÁK RÓBERT Az ő elképzeléseinek alapja, mint eddig mindegyik koncepcióé, az orosz nagyhatalom elismerése és biztosítása a világban. Ezt elsősor­ban a Nyugattal való szoros együtt­működéssel kívánta elérni, mely a jövőben szövetségi viszonnyá bő­vült volna. Elsődlegesnek az Egye­sült Államokkal fennálló kapcsola­tok elmélyítését tartotta, gondol­ván, „két nagy” könnyebben megér­ti egymást. Koziijev szerint Orosz­ország együttműködése a Nyugat­tal a föld legstabilabb és legfejlet­tebb részéhez köti Moszkvát, amit tovább erősítenek a közös kihívá­sok, mint a balkáni és az iszlám probléma. Ez a nézet Oroszország diplomáciájának szinte egyoldalú Nyugat felé fordulását, és a többi hatalmi centrum és régió elhanya­golását eredményezte. A Kozirjev- doktrínának több gyenge pontja volt. Oroszország már túl gyenge volt ahhoz, hogy az USA-val és a Nyugattal egyenrangúan együtt­működve, kondomíniumban irá­nyítsák a világ dolgait. Oroszor­szágnak - mint a csecsen konfliktus is megmutatta - csaknem minden energiáját lekötötte, hogy saját egy­ségét megőrizze. Miután azt Was­hingtonban is felismerték, az USA számára sem lett Oroszország min­denek felett álló prioritás. 1996-ban Jevgenyij Primakov kine­vezése után paradigmaváltás követ­kezett be az orosz külpolitikában is. Primakov a hidegháború utáni nemzetközi rendszert többpólusú­nak látta - vagy szerette volna látni -, amelyben néhány megköze­lítőleg szoros erejű centrumban dől el a világ sorsa. Oroszországot ter­mészetesen mint az egyik fontos pólust határozta meg. Ez eltért az USA által vezetett egypólusú világ­rendtől, így a status quoból legtöb­bet nyerő Washington pozíciói szá­mára jelentette a legnagyobb kihí­vást. Primakov már nemcsak az USA-hoz fűződő viszonyt tekintette fontosnak, hanem valamennyi je­lenlegi vagy potenciális hatalmi központtal igyekezett kiszélesíteni az együttműködést. Többször is megemlítette egy orosz-kínai-indi- ai szövetség létrehozásának le­hetőségét, amellyel az amerikai túl­súlyt próbálta kiegyenlíteni. Ez a szövetség azonban nem jöhetett lét­re, mert egyelőre Moszkvában és Pekingben is szükség van Washing­tonra, elsősorban gazdasági okok miatt. Ezenkívül nagyon fontos fel­adatának tekintette az orosz pólus nemzetközi helyzetének befolyási övezetté való megerősítését is, te­hát a „közeli külföldön”, értsd a FÁK-on belüli orosz pozíciók és ve­zető szerep mélyítését. A Putyin-Ivanov páros új koncepci­ója alapján Oroszország továbbra is a nemzetközi rendszer fontos sze­replője akar maradni, és nagyhatal­mi pozícióját megerősítve a többpó­lusú világ egyik meghatározó cent­rumává válni. Kiemelkedő az ENSZ szerepe, elsősorban azért, mert a szervezeten belül Moszkva egyen­rangú félként szerepelhet az USA- val. Bár de facto a NATO Oroszor­szág legfontosabb partnere az euró­pai biztonságpolitikai kérdésekben, Oroszország a nemzetkö­zi rendszer fontos sze­replője akar maradni az oroszok’ de iure mégis az EBESZ-t favorizálják ezen a téren. Ennek okai megegyeznek az ENSZ előtér­be helyezésével: Moszkva csak az ENSZ-en belül tárgyalhat egyenran­gú félként a Nyugattal az európai biztonságról. Persze nagyon is kér­déses, képes lesz-e Oroszország el­játszani a megálmodott nagyhatal­mi szerepet. A nagyhatalmi atribú- tumok közül egyedül a nagy terület és a nukleáris csapásmérő képesség maradt meg. Pozitívumként említ­hető, hogy Oroszország viszonylag nagy technológiai potenciált örö­költ a Szovjetuniótól (főleg hadii­parban), anyagi eszközök híján azonban a kutatóbázis is nagyon ne­héz helyzetben van. Nagyon elgon­dolkodtatóak az orosz demográfiai mutatók is. Ezek szerint az ország lakossága évi 750 ezerrel csökken, és ha a trend nem változik, elképzel­hető, hogy a nemrég még 150 milli­ós ország lakossága néhány évtized múlva több 10 milliókkal csökken. Oroszország népessége kisebb lesz, mint Iráné, Törökországé, Egyipto­mé vagy Pakisztáné, ami számos ge­opolitikai problémát okozhat a jö­vőben, hiszen déli határaihoz közel tőle sokkal népesebb államok gyű­rűje jön létre. Ez egyrészt megaka­dályozza az oroszok szokványos dé­li hányó előrenyomulását, de ettől jóval veszélyesebb, hogy Dél kezd nyomulni észak felé, veszélyeztetve nemcsak a kaukázusi és közép-ázsi­ai orosz befolyást, hanem végső so­ron Oroszország területét is. Előfor­dulhat, hogy Moszkva mindhárom történelmi-geopolitikai teijeszkedé- si hányban - a Balti-tenger és a Fe­kete-tenger felé, déli irányban a Ka­ukázus és Közép-Ázsia - geopoliti­kai vereséget szenved, és kiszorul ezekből a térségekből annak ellen­ére, hogy jelenleg még hadserege és szövetségesei (Belorusszia, Örmé­nyország., Tádzsikisztán, Kirgizia) jelenléte is realitás. Látható, hogy az orosz külpolitika legalapvetőbb cél­ja - a nagyhatalmi státus -, de az orosz jövője is attól függ, mennyire lesznek képesek megoldani a belső problémákat, elsősorban a gazdasá­git és a demográfiait. Néhány évti­zed múlva, amikor az atomarzenál végleg elöregedik, és ha pódására nem lesznek meg az anyagi eszkö­zök, már nem lesz más Oroszor­szág, mint egy nagy kiterjedésű fej­lődő ország, amely más hatalmak befolyási övezetét képezi majd. Csak úgy lesz érdekes számukra mint nyersanyag-kitermelő köz­pont, szállítási útvonal és esetleg (főleg Kína és a muzulmán orszá­gok esetében) letelepedési terület gyorsan növekvő lakosságuk szá­mára, hiszen a negatív demográfiai mutatók alapján egész régiók népte- lenednek el. Ha Oroszország formá­lis egysége fennmarad, akkor a nyu­gati és középső rész lesz Európa „nyersanyagellátó nyúlványa”. Én­nek - az Oroszország számára leg­sötétebb - verziónak a megvalósu­lása esetén megszűnne az ezeréves ortodox-orosz civilizáció, területén a nyugati kereszténység, a muzul­mán és a kínai konfuciánus civilizá­ció osztozna. Ez akkor lehetséges, ha a jelenlegi gazdasági és demog­ráfiai folyamatok nem változnak, esetleg még tovább romlanak. Ha Putyin elnök és csapata képes lesz stabilizálni az oroszországi állapo­tokat, és az orosz gazdaság nagy­mértékű növekedésbe kezd, ami­nek következtében több pénzt len­nének képesek beruházni a fejlesz­tésbe, kutatásba, valamint a hadse­reg állapotának javítására, ami me­gerősítheti az ország helyzetét. A hadsereg fejlesztése minden bi­zonnyal elsőrendű szempont lesz - az orosz hagyományoknak megfe­lelően mindig is fontosabb, mint az életszínvonal növekedése. Ezt a tényt megerősítheti, hogy az atom- fegyverrendszerek karbantartása sokkal olcsóbb, mint a nagy, hagyo­mányos haderőké, így tehát a nuk­leáris erő a nagyhatalmi státus vi­szonylag olcsó biztosítéka, amire valószínű, hogy mindig meg fogják találni a szükséges forrásokat, ha csak kevésbé növekszik is a gazda­ság. A gazdaság erőteljes növekedé­se javíthat a lakosság életszínvon­alán, ami viszont a demográfiai fo­lyamatokra lehet kedvező hatással (bár a nyugati fejlett országok né­pességcsökkenése azt mutatja, hogy nem feltétlenül). Egyértelmű tehát: Oroszország jövőjének kul­csa a gazdaság. Ha sikerül elérni, hogy az egy főre eső nemzeti össz­érték elélje a fejlett országok szint­jének legalább egyharmadát (kb. 8000 dollár), akkor Oroszország megmaradhat eurázsiai nagyhata­lomnak. Ebben az esetben képes lesz, hogy aktív külpolitikát folytas­son a Kaukázus térségében, Közép- Ázsiában esetleg a Balkánon (ez utóbbi esetben fontos, hol húzódik majd az Európai Unió és a NATO bővítésének végső határa). Lehet­séges, hogy a FÁK-tagállamok egy részére sikerül hatékonyabbá tenni az együttműködést, sót elmélyíteni az integrációt is. Itt elsősorban Fe­héroroszországról, Örményország­ról és a kisebb közép-ázsiai köztár­saságokról lehet szó. Ukrajna teljes orosz ellenőrzés alá kerülése nem valószínű, hiszen Kijev függetlensé­gét a Nyugat erőteljesen támogatja, itt főként a keleti részek reintegrá- ciójáról lehet szó, abban a - nem túl valószínű - esetben, ha az ország kettészakadna. Bármennyire erő­södne is meg Oroszország, már nem nyeri vissza azt a befolyást, ami a Szovjetuniónak megvolt. A világ nagyhatalmai közül még a legkedvezőbb esetben is legalább A Primakov-doktrína gyö­kereit a civilizáció létébe vetett hit jelenti az Egyesült Államok és Kína (Euró­pa?) meg fogja előzni hatalomban és befolyásban. Moszkva már nem lesz abban a helyzetben, hogy e ha­talmak bármelyikével szemben ké­pes legyen hatékonyan védelmezni érdekeit, ezért kénytelen lesz vala­melyikükkel partnerségre vagy szö­vetségre lépni. Ennek alapján az orosz diplomáciának a jövőben ér­tékelnie kell, melyikük jelenti a leg­nagyobb kihívást Oroszország ér­dekei szempontjából. Jelenleg Moszkva Pekinggel kacérkodik, hogy ellensúlyozni próbálja az USA befolyását. Ha a szövetség létrejön, egyenlőtlen viszonyba fogja kötni az oroszokat. A jövőben valószínű, hogy távol-keleti és szibériai terüle­teire nehezedik majd olyan mér­tékű kínai nyomás, hogy Moszkva az Egyesült Államok felé fog orien­tálódni. Az orosz külpolitika tehát jelenleg a visszaszorulóban levő ha­talmak klasszikus dilemmájával küzd: hogyan védheti kevés forrás­sal szerteágazó érdekeit. A hanyat­ló hatalmakhoz hasonlóan azon­ban csak rossz és még rosszabb le­hetőség közül választhat. HOROSZKÓP Kos: Rövid, de rendkívül fon­tos tárgyalást folytat egy nagy hatalmú emberrel, melyen a siker kulcsa a tömör ér­velés. Idősebb rokonával nem tud közös nevezőre jutni. Bika: Új munkatársa különös lelkesedésénék köszön­hetően könnyedén befe­jezheti elmaradt ügyeit. Szerelmi élete izgalmas fordulatot vesz, amikor megismerkedik valakivel. Ikrek: Pénzügyi helyzete reme­kül alakul, és ez elége­dettséggel tölti el. Hatá­rozott választ szeretne egy kérdés­re rokonaitól, ám úgy tűnik, nem elég magabiztosak. Rák: Egyik családtagja feles­legesen aggódik egy ma­gánéleti kérdés miatt, ezért meg kell őt nyugtatni. Ked­vese ma rossz hangulatban van, ezért délután legyen tapintatos. Oroszlán: Egy kiárusításon számos hasznos dolgot vásárol­hat, melyek máshol jóval drágábban adnak. Az üzleti siker kulcsa ma a gyorsaság, ezért ne töprengjen egy döntésen. Szűz: A mai vásárlás rendkívül szórakoztató lehet, ha elviszi magával egyik közeli barátját, aki számtalan ér­dekes eseményről mesélhet Ön­nek. Kerülje a gyanús ügyleteket. Mérleg: Egy üzleti találkozó sike­re csak azon múlik, hogy mennyire meggyőzően tud érvelni leendő üzletfelének. Délután maradjon otthon, és próbálja meg kipihenni magát. Skorpió: Egyik barátja remek be- felttetési lehetőséget ajánl, melyet érdemes minél előbb megragadnia. A megérzéseire hallgatva sikerül ki­kerülnie egy veszélyes helyzetet. Nyilas: Szomszédja sokat segít egy háztartási feladat el­végzésében, és ezért na­gyon hálás neki. Ne hozzon üzle­ti döntést addig, amíg nem sze­rezte meg az összes információt. Bak: Idősebb kollégájának re­mek ötletei vannak, ame­lyeket közös erővel köny- nyedén megvalósíthatnak. Kedve­se ma felveheti a házasság kérdé­sét, és ezzel meglepetést okoz. Vízöntő: Ne hanyagolja el ottho­nát, végezze el elmaradt házimunkáit. Egyfolytá­ban egy múltbeli esemény gyöt- ri, és amíg nem tisztázza ezt a dolgot, nem tud dolgozni. Halak: Izgalmas kreatív ötletek keringenek a fejében, melyek megvalósításá­hoz csupán a megfelelő támoga­tókat kell megtalálnia. Erre alkal­mas a délutáni üzleti rendezvény. Mentőöv a pingvinnek. Ezt a madarat egy dél-afrikai alapítvány halászta ki a vízből, és csutakolta tisztára a Robben tartályhajó elsüllyedése után, amikor több tonna olaj került a tengerbe. A fokvárosi önkéntesek-175 ezer pingvinről gondoskodnak. (TA SR/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom