Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-19 / 165. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 19. TANÁCSADÓ A burgonyavész tünetei A burgonyavész (más néven fitoftóra) a burgonya legismertebb és egyik legveszélyesebb - a világ burgonyatermesztő országaiban közismert - gombás eredetű betegsége. Fellépésére minden évben számítani kell. Elterjedését nagyban befolyásolja az időjárás. Hűvös, csapadékos nyarakon, amikor a hőmérséklet 18-20 °C körüli, számítani kell a kórokozó megjelenésére. Járványszerű elterjedésében igen fontos szerepet játszik az eső és a szél. A betegség tünetei kedvező időjárás esetén hamar kialakulnak. A gomba megjelenésére a levelek csúcsán, szélén kialakuló, egyre növekvő, kezdetben sárgás majd barna foltok hívják fel a figyelmet. A bámulás a levél egész felületét ellepheti. A bámuló részek határán, a levél fonák részén fehéres sáv jelenik meg. A gomba a levél- zeten kívül a szárakat is megtámadja. Azon először hosz- szanti, barna csíkok jelennek meg. A bámulás teljesen körülöleli a szárat, ráhatol a levélnyelekre. így a levelek - anélkül, hogy a betegség tipikus tüneteit mutatnák - elhervadnak. A gomba a burgonya gumóit is megfertőzi. Az első tünetek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni a védekezést. Már a terület kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy hajlamosító tényezők közé tartoznak a mély fekvésű, erdővel határolt, nedves mikroklímájú földterületek. Ugyanarra területre ne kerüljön a burgonya 3—4 évnél korábban. A gumók fertőzésének elkerülése érdekében ültessünk mélyebben, 10-12 cm-re. A legfontosabb fertőzési forrást a beteg gumók képezik. Az ültetésre csak egészséges, betegségtől mentes gumókat használjunk. Tárolás alatt többször ellenőrizzük a burgonyát, különösen azokat, amelyeket továbbszaporításra szánunk. A táblán maradt növényi részeket semmisítsük meg. A kémiai védekezésre kontakt és felszívódó szerek állnak rendelkezésre. Csak a rendszeres - időjárástól függően 7-10 naponként megismételt - permetezéssél kerülhető el a nagyobb kártétel kialakulása. Nagyon fontos, hogy ne maradjon permetezetlen lombfelület. Felhasználható készítmények a következő szerek: Bordói por, Bordóilé FW, Rézoxiklorid WP, Champion 50 WP, Cineb, Dithane M-45, Miltox special, Curzate R, Ridomil plus45 WP stb. (bat) Burgonyavész tünete a levélen Társulások állami támogatással A szlovákiai mezőgazdasági termelők egyik legnagyobb gondja a megtermelt termékek megfelelő áron való értékesítése. Az utóbbi évtized eléggé egyirányú gazdasági fejlődésének következményeit a termékértékesítésben elsősorban a zöldség- és gyümölcstermelők érzékelik leginkább. Az agrárkamara már 1996 óta szorgalmazza az egyes szakmai szövetségek és a termelők által közösen alakított termelő-értékesítő társulások létrehozását, amelyek a nyugateurópai országokban már évtizedes hagyományokkal rendelkeznek. Előnyük, hogy a több szervezetet tömörítő társulás mögött nagyobb termelési kapacitás áll, s ennek alapján az értékesítés során jóval kedvezőbb pozícióból tárgyalhat a termékek felvásárlóival, mint az egyéni termelő, vagy gazdaság. A földművelési tárca az utóbbi években már támogatási tételeket különített el e társulások létrehozására és működésük finaszírozására. Ennek keretében a létrehozott termelő-értékesítő társulások működésük első évében a költségeik 40 százalékára kaphatnak támogatást, a rákövetkező évben pedig bevételeik 2 százalékának megfelelő összegű dotációt igényelhetnek. Sőt, még a harmadik évben is a bevételeiket 1 százalékos dotációval támogathatja a tárca költségvetése. Hozzá kell tenni, hogy az ágazat katasztrofális pénzügyi helyzete miatt azonban tavaly a már működő társulások sem kaphattak támogatást. A társulásokban rejlő gazdasági lehetőségeket egyre több termelő ismeri fel, s keresi a közös fellépés lehetőségeit. A termelő-értékesítő társulások között a zöldség- és gyümölcstermelők léptek leghamarabb. Az ógyallai Slovzel például 15 tagszervezete révén a térségben fokozatosan egyre meghatározóbb szerepet tölt be a zöldség és a gyümölcs értékesítésében, illetve a szállítói-megrendelői kapcsolatok alakításában. SK Fruit néven ostraticei székhellyel az északabbra működő főleg almatermelő gazdaságok hoztak létre ugyancsak termelő-értékesítő társulást, az aprógyümölcsöt termelők a bajmóci gyümölcsfa és díszfatermesztő kutatóintézet kezdeményezése alapján hoztak létre társulást. Az északi országrészekben további két burgonya- termelő és -értékesítő társulás szervezi a piacot. A marcelházi Paulis, a nagykaposi Agropro- dukta elsősorban a zöldségtermelés és -értékesítés területén szeremé érvényesíteni a társulás adta előnyöket, ugyanakkor ismereteink szerint Olublón a gyógynövénytermesztők társulása is bontogatja szárnyait. A délszlovákiai mezőgazdasági vállalatok számára szintén adottak a lehetőségek és a feltételek, hogy közösen lépjenek ki a piacra termékeik értékesítésével, (szí) 5,9 milliárd korona a szárazság következményeinek mérséklésére, a forrásokat a jegybank biztosítja Gabonabehozatalról ősszel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ oha a kormány még június végén jóváhagyta, hogy az idei rendkívüli szárazság következményeinek mérséklésére és a jövő évi termés megalapozására az agrártárca 5,9 milliárd korona értékű rendkívüli támogatást kap, a jóváhagyott összeg folyósításának feltételeiről még mindig tárgyalnak az érintettek. A földművelési tárca és az agrárkamara illetékesei az említett összeg elosztásának feltételeit vitattak meg nemrégiben. Mint ismeretes, a kormány által jóváhagyott 5,9 milliárd koronából 4,9 milliárd vissza nem térítendő támogatásként jut majd az ágazatba. A szükséges forrásokig a jegybankjuttatja a tárca költségvetésébe. A rendkívüli támogatás elosztásáról már előzetesen megállapodás született: 2 milliárd koronát az Állami Piacszabályozási Alap kap, 2,1 milliárdot pedig az agrávállalkozások az új termés megalapozására. További 600 millió korona a hidromeliorációs berendezések felújítására, 1,2 milliárd pedig a szárazság okozta tényleges károk kifizetésére szolgál majd. Az aszálykárok részleges kompenzálására és az új termés megalapozására szánt 2,1 milliárd koronából 1,5 milliárdot augusztus közepéig, a fennmaradó 600 milliót pedig ugyanennek a hónapnak a végéig kellene megkapniuk az agrár- vállalkozóknak. A Piacszabályozási Alapnak szánt 2 milliárd korona 50 %-a vissza nem térítendő támogatás formájában jut el a termelőkhöz. A piacalap ebből az összegből kívánja a gabonapiacon fedezni az árkülönbségeket és a közraktárakban tárolt gabona tárolási és-kezelési A köztesnövények intenzív termesztése nem zsákmányolja ki a talajt, sőt javítja a minőségét Köztestermények a takarmányozásban A szántás helyett ajánlott a minimális művelésre való áttérés MICHAL SANTA Az idei szárazság többezer tonnányi terménytől és jónéhány milliárd korona bevételtől fosztotta meg a termelőket. Az állam rendkívüli segítsége természetesen jól jön, de hozzá kell tenni, hogy maguk a termelők sem tesznek meg mindig mindent az időjárási viszontagságok következményeinek mérséklésére. Az öntözőberendezések nem megfelelő kihasználtsága egyik példája annak, hogy a termés javítását szolgáló tényezőt parlagon hagyva az idén várhatóan többezer tonnával kevesebb gabonát és tömegtakarmányt fognak majd betakarítani. S amilyen fontos a kenyérgabona a lakosság élelmezésében, a tömegtakarmány ugyanilyen jelentőséggel bír a szarvasmarhaállomány ellátásában. A termelésükben keletkezett kiesés nálunk jelenleg az állományok létét is veszélyezteti, hiszen a mezőgazdasági termelésben az állattartás a leggyengébb láncszem. Az öntözhető területeken azonban megfelelő lehetőségek állnak a termelők rendelkezésére ahhoz, hogy a takarmányalapjukat feltöltsék, sőt a talajminőséget is javítsák. A köztes növények a mezőgazda- sági termelésben nemcsak a hagyományos tartalékot jelentik a tömegtakarmányok előállításában, hanem fontos szerepük van az öntözhető területeken való hatékony gazdálkodásban is. Besorolásukkal a tömegtakarmányok gyártásának rendszerébe lehetőséget kínálnak a zöldtakarmánnyal való folyamatos etetésre, egyúttal a vetésforgóban kiválthatjuk velük a fő takarmánynövényeket, amit gazdaságilag hatékonyabb, jobban eladható terményekkel helyettesíthetünk. A köztesek nagy jelentőséggel bírnak a talaj szervesanyagának javításában is. Megfelelő pillangósvirágú növények besorolásával kedvezően befolyásolható a talaj nitrogéntartalma. A kutatási eredményeket a mező- gazdasági termelőüzemek tapasztalatai is alátámasztják, amelyek értelmében a köztesnövények intenzív termelése nem zsákmányolja ki a talajt, sőt ellenkezőleg, a kétterményű rendszer pozitívan hat a talaj termőképességére, ezzel összefüggésben a követő növények hozamainak 8-10 százalékos növekedésére és stabilitására. A köztesnövények intenzív termesztése szükségessé teszi, hogy az eddigi főleg káposztafélékre épített rendszert megváltoztassuk és kiegészítsük elsősorban olyan növényekkel, amelyek nem igényesek a vízzel szemben, jobban tűrik a magasabb hőmérsékletet, ugyanakkor nagyobb a szárazanyag- és cukortartalmuk. Elsősorban a korai kukoricahibridekről, a kölesről, a pohánkáról és a napraforgóról van szó. Ezek a növények július közepéig vethetők, s megfelelő csapadékviszonyok esetén termelési és gazdasági szempontból is jelentősek. Július végéig vethető a cirok, a szu- dáni fű, a zöldtakarmánynak szánt napraforgó a vadócfélék a perzsahere és az alexandriai here. A cirok és a szudánifű magas hozamot s aránylag magas szárazanyagtartalmat is adnak. Szárazságtűrők, s alkalmasak a káposztaféle takarmánynövényekkel való silózásra, amelyeknek magas a nitrogén- ugyanakkor alacsony a szárazanyagtartalmuk. A vadócfélék 35-40 nap alatt 15-25 t/ha hozamot adnak, s betakarításuk után még agrotechnikai időben elvégezhető az őszi búza vetése. Elsősorban oda vetjük, ahol szemes gabonaféle után őszi búzát akarunk vetni. Mivel a köztesnövények vegetációs időszaka jóval rövidebb, nagyon fontos az agrotechnikai határidők pontos betartása. Alapja a gyors és jó minőségű talajelőkészítés. Ennek során ajánlott a szántás helyett a minimális művelésre való áttérés, tányérozással vagy szántás nélküli vetéssel. Ha talaj vízháztartása megkívánja, ajánlott 20-25 mm-es vegetáció előtti öntözéssel indítani a növekedést. A kezdeti növekedés gyorsításához 10-15 mm-es adagot használunk, amelynek nem szabadna tömörítenie a talajt. A vegetáció időszaka alatt ajánlott a talaj vízkészletét 0,3-0,4 m mélységben a kihasználható talajvíz 50 %-os szintjén tartani, nálunk ez általában 2-3- szori 30-40 mm-es vízadagot jelent. A köztesnövények termesztésekor a trágyalé is felhasználható a talaj és a növényzet szervesanyagtartalmának javítására. A köztesnövények termesztésében rejlő lehetőségek kihasználására az idei, rendkívül rapszodikus és száraz időjárás ad indokot. Annál is inkább, mivel az öntözővíz és az energia árát az állami támogatás teljes mértékben állja, az említett növények besorolása a vetésforgóba kedvező gazdasági eredményekkel kecsegtet. Tekintettel arra, hogy a köztesek termesztésében az öntözés lehetősége a sikeres termesztés előfeltétele, célszerű lenne, ha erre a célra a gazdaságok az öntözőberendezéseiket a hatékonyabb kihasználás érdekében akár kölcsönözzék egymásnak, (feld.-szl) A szerző a Meliorizációs Kutatóintézet munkatársa ÁClIlAlÁKÖllKÍP AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László, Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 329 Somogyi Tibor illusztációs felvétele
