Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-19 / 165. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 19. TANÁCSADÓ Alaptalan aggályok Cs. K: A lányom egy évvel ezelőtt ment el külföldre. Egy hónappal ezelőtt viszont kaptunk valamiféle bírósági parancsot (platobny roz- kaz), hogy a lányomnak majd húsz-ezer koronát kell kifizetnie, mert a folyószámláján adóssága van. Az első kérdésem az lenne, hogy becsukhatják-e ezért, ha hazajönne látogatóba? A második kérdésem pedig az, hogy kifizethetem-e a lányom tartozását? FEKETE MARIAN Az adósság keletkezésével kapcsolatos kérdéseivel inkább az illetékes pénzintézethez kellene fordulnia, hiszen mi nem tudhatjuk, hogy milyen belső szabályzatok vonatkoznak az ilyen adósságokra. Bizonyos körülmények között viszont elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy a lánya ezt a számlát (még az elutazását megelőzően) akaratlanul és alighanem valamilyen tévedés folytán „túlterhelte”, mivel a leveléhez mellékelt számlakimutatás szerint hat számjegyű összeg volt a számlán két évvel ezelőtt, és ehhez képest a lánya elutazását követő másfél év elteltével kimutatott hátralék, tartozás, nem tekinthető olyan összegnek, amelynek rövid időn belül történő megtérülésében a hitelező pénzintézetjoggal ne reménykedhetett volna. Számolni kell itt persze még azzal is, hogy a megközelítőleg másfél évvel ezelőtt létrejött adóssághoz hozzászámították már a számla megnyitásáról szóló szerződésben esetlegesen kikötött vagy a jogszabályból következő késedelmi kamatokat is, és ezek a kamatok az elmúlt másfél évben alaposan „megdobhatták”, gyara- píthatták az eredetileg nem is olyan magas tartozást. Az adósság létrejöttének folyamatáról viszont mindenképpen csak az illetékes bank nyújthat önnek pontossabb tájékoztatást, ha úgy érzi, hogy ez neki is érdekében áll, ha úgy látja, hogy ezzel elősegítheti vagy meggyorsíthatja a követelése behajtását, illetve ha ön felajánlja, hogy a Polgári Törvénykönyv 531. §-ának második bekezdése értelmében hajlandó lenne egy olyan szerződést kötni a pénzintézettel, amellyel gyakorlatilag átvállalná ezt az adósságot. A lányát egyébként nem csukhatják be csak azért mert adósa maradt egy banknak vagy pénzintézetnek. Az adósok börtönét valamikor még a tizenkilencedik században szüntették meg. Más lenne a helyzet persze akkor, ha a lánya csalással, a pénzintézet félrevezetésével jutott volna pénzhez. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. július 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,472 Magyar forint (100) 16,326 Angol font 67,868 Német márka 21,716 Cseh korona 1,190 Olasz líra (1000) 21,935 Francia frank 6,475 Osztrák schilling 3,087 Japán ien (100) 42,038 Spanyol peseta (100) 25,526 Kanadai dollár 30,646 Svájci frank 27,415 Lengyel zloty 10,528 USA-dollár 45,374 VÍZŐR Végre kiadósabb eső Végre enyhült a hőség, és ha megkésve is, de jelentős csapadék hullott az elmúlt napokban. Ez ugyan hátráltatta az aratást, ám balzsamként hatott a vegetációs idejüket élő növények számára. Az öntözéses területeken az elmúlt héten átlagban 17,7-36,6 milliméter eső esett, a legtöbb Losoncon, mintegy 60 milliméter. A csapadék ugyan javított a helyzeten, ám a három hónapig tartó szárazság következményeit képtelen volt kiegyenlíteni. Továbbra is öntözni kell a cukorrépát, a kukoricát, a nap-. raforgót és a zöldségféléket. (Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet) Ha nem jön az eső, jön a ni ív cvi OJrlll EkH FOR A ÖREEN WORLD • ..RAINSTAR' típusú csevelodobos ortíozoberendezesek 60 fele változatban, a TX es az E PLUS típus számítógéppel irányítod • imtözokonzolok, 12 - 60 m szelesek • szeles hatosugaiu sávos ..UNESTAR'' és koros „CERESTAR" öntözobBrendezesek • gazolajjal es tiaktormeghajtassal mukodo szivattyúk n • gyorskapcsolasos ontózocsbvek es * készülékek m • a trágyáié kijuttatáséra alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H - szervezési egység. Podunajska 25. 825 64 Bratislava. Tel./iax: 07/4525 89 43, Mobil: 0903 706 643, E-mail: andras6bauei.sk A terménybetakarítás alakulása (július 14-i adatok) Vetésterület Betakarított Hektárhozam terület (t/ha) Búza 406 385,5 166 129,5 3,44 Árpa 201 278,2 33 845,37 2,42 Rozs 31 660,5 4 860 2,24 Zab 23 409,2 21 1,17 Egyéb gabonafélék 10 299,6 707 2,42 Repce 93 734,8 72 993,26 1,33 Borsó 15 573,1 9 127 1,37 Forrás: Az SZK Földművelésügyi Minisztériuma , \ A hektárhozamok meg sem közelítik a sokéves átlagot, az eső pedig tovább ront a búza és az árpa minőségén Csalódottak az agrártermelők A búza minőségén az eső is rontott. (Somogyi Tibor felvétele) Rimaszombat/Fülek. A Rimaszombati és a Losonci járásban a péntek óta tartó esőzések miatt szünetel az aratás. FARKAS OTTÓ Eddig a sűrűnvetett gabonaféléknek mindössze az egynegyedéről takarítottuk be a termést, az átla- gos hektárhozam alig haladja meg a 2,8 tonnát - nyilatkozta Miroslav Moncor, a mezőgazdasági minisztérium rimaszombati regionális osztályának igazgatója. A búza és az árpa minősége eddig sem volt kielégítő, az eső sajnos még rontott rajta. Búzából a járásban 15 870 hektárt vetettek el, eddig ennek a 31 %-áról takarították be a termést, az átlagos hektárhozam 2,85 tonna. Az árpatáblák 84 százaléka még aratadan, a levágott parcellák átla- gos hektárhozama 2,76 tonna. A repce 67, a borsó 77 %-áról lett be- gyűjtve a termés, amíg az első átlagban 1,23, a második 1,45 tonnát termett hektáronként. A Losonci járásban is hasonló ütemben folyik az aratás, itt a gabonatáblák 25,7 %-áról gyűjtötték be a termést. Az ádagos hektárhozam 2,69 tonna, de az eső okozta kényszer- szünet után előreláthatólag csökkenhet ez a mutató. 7 373 hektáron vetettek búzát, eddig 2 612 hektárnyi területről takarították be a termést, 2,76 tonnás termést érve el hektáronként. Az árpatáblák 86,4 %-a még aratadan, a begyűjtési arány a repcénél 66,2 %. Az utóbbiból mindössze 1,1 tonna hektárhozamot értek el ádagban, de még ennél is gyengébb eredmény mutatkozik a borsónál, amely eddig 0,78 tonnát adott hektáronként. A zab aratása még egyik régióban sem kezdődött el, a Rimaszombati járásban 1200 hektáron, a Losonciban 313 hektáron vetettek zabot. A Füleld AG helyén működő Filagro Kft. 1295 hektáron vetett kalászosokat, tegnapig a terület 62 %-áról takarították be a termést. Otthon tizenkét saját kombájnuk vágja a gabonát, egyet pedig kölcsönadtak a Rima- szombati járásba. Szabó Gyula, a kft. növénytermesztési ágazatvezetője szerint az idei hektárhozamok meg sem közelítik a sokéves átlagot, a későbbiekben további csökkenésekre számítanak. Az őszi árpát már betakarították, őszi búzából még 120 hektárról kell begyűjteni a termést. A magot a raktárban kitisztítják, az ágazatvezető szerint szárítani eddig nem kellett, mivel a mag nedvesség- tartalma megfelelő volt. Eddig a vártnál mintegy 25 %-kal kevesebb terményt takarítottak be, Szabó szerint ez az arány a következő napokban még növekedni fog. „255 hektáron vetettünk tavaszi árpát, a kilátások szerint ebből mintegy 60-70 hektáron szinte semmi nem termett. Nem leszünk önellátóak gabonából és súlyosbítja a helyzetünket, hogy sajnos a hiányt kukoricával sem tudjuk pótolni. 400 hektáron vetettünk silókukoricát, annak körülbelül a fele nem kelt ki, a 200 hektár magkukorica szintén rosszul kelt, kénytelenek leszünk besilózni. Takarmányból is szűkösen állunk, az első kaszálás kevés volt, a vetettfűnél második kaszálásról nem beszélhetünk, a lucerna pedig ahogy nőtt úgy etettük az állatokkal. Az árpaszalmát idén nem raktuk kazalba, hanem száraz helyen tároljuk, a tavaszi árpa szalmáját préselni fogjuk, sót a búzaszalma 30-40%-át is takarmányozási célra gyűjtjük be.” Füleken aratási bizottság alakult, amelynek az elnöke a növénytermesztési ágazat vezetője. A csapat naponta dönt a teendőkről. Szabó elmondta, pótalkatrészekből nincs hiány, viszont túlságosan drágák. Ha valamelyik gép javításra szorul, mozgóműhely megy ki a helyszínre. A kft.- nél válságstáb alakult, amely felmérte az aszály okozta károkat. A szárazság eddig 25,5 mülió kárt okozott a gazdaságnak. Új élelmiszer-egészségügyi főhatóság születik Nyolc város verseng ÖSSZEÁLLÍTÁS Új élelmiszer-biztonsági szabályok Brüsszelből Gyártók felelőssége ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Önálló élelmiszer-felügyeleti hatóság felállításával próbálja meg a fogyasztók bizalmát visszaszerezni az EU a kergemarhakór (BSE) és a dioxin-botrány után. Az élelmiszerügyi hatóság felállítását az a Fehér Könyv taglalta először, amelyet David Byme, az Európai Bizottság fogyasztói kérdésekkel foglalkozó tagja mutatott be az év elején. Eszerint az EU-nak olyan szakemberekből álló grémiumra van szüksége, amely gyors reagálású figyelmeztető rendszerként krízishelyzetekre készít terveket. Byrne a nyárra tervezi a megálmodott új hivatal akcióterveivel kapcsolatos pénzügyi és hatásköri részletek kitalálását. Az új élelmiszer-felügyeleti hatóság a nemzeti hatóságoknak csak tanácsokat adhat, ugyanis a törvényhozói és a végrehajtó hátalmi jogosítványokat a tagországok maguknak tartják fenn. Ennek megfelelően nagy a tülekedés az új szerv székhelyének megszerzéséért. Eddig nyolc város neve merült fel lehetséges helyszínként. A spanyol kormány Barcelonát tartja ideális helynek. A finnek Helsinkit javasolják. A franciák rögtön két városukat, Lille-t és Lyon-t is ajánlják, míg Olaszország Torinót preferálná. A német kormány átköltözésével kihasználatlanná vált Bonn neve is felmerült székhelyként. Nyüvánva- lóan versenyben van London is. Ott székel már ugyanis az Egészségügyi Hivatal (MEA), amelyet az új intézménnyel összekapcsolva költségeket spórolhatnának meg. Bár a MEA szakértői már meggyőzték saját kormányukat arról, hogy a gyógyszer-engedélyeztetésnek nem sok köze van a BSE-vel fertőzött hús megvizsgálásához. Eközben a Bizottságjavaslatában Brüsszel szerepel, mint az új intézmény székhelye. Indoklásként felhozható, hogy ott találhatóak a legfontosabb EU-szer- vezetek, így ott zajlik az uniós szintű törvényalkotás is; Byrne főbiztos szerint már 2002 végén meg kellene kezdeni munkáját, addig viszont rengeteg törvényi akadályon kellene túllépni. Az élelmiszerügyi törvények jelentős részét kell újra kodifikálni. (A Világgazdaság alapján) Brüsszel. Az utóbbi negyedszázad legradikálisabb változásán mehet keresztül az Európai Unió élelmiszer-higiénés szabályozása az illetékes főbiztos javaslatainak elfogadásával. A döntő változásokat közvetlenül motiválták a 90-es évek közvéleményt sokkoló élelmiszer-ipari botrányai. A rendelkezések komolyabb felelősséget rónak az élelmiszergyártókra, de nagyobb szabadságot is kínálnak a végrehajtásban. A javaslatcsomag három alapelv köré csoportosítja a rendelkezéseket. Az első és legfontosabb vezérelv értelmében az élelmiszer-higiénés előírások már a termelés fázisában is szigorúbbak lennének, ez ugyanis a jelenlegi szabályozás egyik leggyengébb láncszeme. Az ellenőrzés kiterjedne az előállítás minden mozzanatára, egészen az árunak a fogyasztók asztalára kerüléséig. Fontos lépés, hogy a rendeletek kimondanák az élelmiszergyártók elsődleges felelősségét az általuk előállított áru biztonságáért. A feldolgozás kritikus pontjainak kockázatait elemző rendszerek felállítása valamennyi piaci szereplő számára kötelezővé válna. Ez a rendelkezés részben már meglévő elemek kiterjesztését jelenti, hiszen a legnagyobb gyárakban már működnek ezek a kockázatelemző rendszerek. A harmadik alapelv az élelmiszerek nyomonkövethetősége. Ennek érdekében az összes gyártót lajstromba veszik, és regisztrációs számuk szerepel majd minden termékükön. Az állati eredetű termékek tekintetében több új rendelkezés egészítené ki az eddigi mechanizmusokat. A gyakoribb és szigorúbb ellenőrzéseket a nemzeti hatóságok végzik majd. A négy új rendelet a korábbi 17 irányelvet váltja fel. Az unió legmagasabb szintű jogforrásának alkalmazását azzal indokolták, hogy ez a megoldás egységes alkalmazást valósít meg a tagországokban, ráadásul gyorsabb és átláthatóbb módon. A tagállamok már jó ideje fontolgatják egy európai élelmiszeregészségügyi hatóság felállítását, bár annak feladatköre, székhelye és működésének pénzügyi fedezete, egyelőre ismeretlen. (Vg) Franz Fischler mezőgazdasági biztos a közvetlen helyett szerkezeti támogatást ajánl az agrártermelőknek Egyenlő módon kezelni az új tagokat MTI-OSSZEALLITAS Brüsszel. Az Európai Unió mező- gazdasági biztosa azt javasolja, hogy a kelet-európai országok csatlakozásuk után először ne az unióban alkalmazott közvetlen támogatásokat kapjanak mezőgazdasági termelőik számára, hanem szerkezeti támogatások útján fejezzék be agrárgazdaságuk átalakítását. Franz Fischler azon a minapi brüsszeli találkozón szólalt fel, amelyet uniós agrárszervezetek tartottak kelet-európai szövetségek képviselőivel. Az osztrák főbiztos leszögezte, hogy az EU - egyes tagjelölt bírálatokkal ellentétben - tisztességesen és egyenlő módon kívánja kezelni új tagjait a régiekkel. Enélkül ugyanis nem is létezne közös agrárpolitika - tette hozzá. A főbiztos ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy az EU 2006-ig jóváhagyott pénzügyi kerettervében nem kalkuláltak a tagjelölteknek nyújtandó közvetlen támogatással. Fischler szerint emellett kétségbe vonható, hogy a tagjelölt államokban a termelőknek nyújtott közvetlen támogatás megfelelő eszköz lenne az ott jelenleg zajló átalakulási folyamatok fényében. A közvetlen kifizetések jelentős mértékben nehezítenék a tagjelöltek szerkezetváltási erőfeszítéseit - vélte a főbiztos. Rossz ösztönző volna és szociális kockázattal is járna, ha a mezőgazdasági dolgozók az iparban ténykedő honfitársaikhoz képest csak azért keresnének többet, mert az EU-tól közvetlen támogatásokat kapnak - hangoztatta. Fischler szerint ezzel szemben a mezőgazdaság egészének nyújtandó szerkezeti támogatás jóval hatékonyabb lenne. Ez a fajta befektetés egyben a tagjelöltek jövőjébe való befektetés is lenne. A bővítés következményei is kompenzálhatok lennének szerkezeti segéllyel - fejtette ki a főbiztos. Fischler a csadakozás egy másik mezőgazdasági kérdésében, a kvóták területén is kétségbe vonta a tagjelöltek érvelésének helyességét. A legtöbb kelet-európai állam azt Szociális kockázattal járna, ha a mezőgazdasági dolgozók csak azért keresnének többet, mert az EU-tól közvetlen támogatásokat kapnak - véli - Franz Fischler. (Fotó: archív) szeretné, ha majdani termelési kvótáinak megállapításakor régebbi éveket vennének figyelembe az EU által javasolt közelmúltbeli éveknél. Fischler azonban úgy vélte, hogy a központi tervezésű időkből származó adatok ez esetben nem lennének hitelesek. Másfelől az EU olyan kvótákat kíván adni, amelyek a piac igényeivel találkoznak, nem pedig túltermelésre buzdítják a termelőket - mutatott rá Fischler, hozzátéve, hogy még ebben a kérdésben sincs döntés. A főbiztos a csatlakozás felé vezető út szempontjából nagy jelentőséget tulajdonított a tíz napja életbe lépett agrárkereskedelmi e- gyezményeknek, illetve az EU csatlakozás előtti anyagi segítségének, amelyet a mezőgazdaság esetében a SAPARD program fog össze. A kereskedelmi megállapodások az EU irányában 77, a tagjelöltek irányában 37%-ra emeli a tarifamentesen érkező agrártermékek arányát. A SAPARD pedig fontos eszköz a vidékfejlesztésben, illetve segit abban, hogy a tagjelöltek már a csatlakozás elsajátítsák a tagsághoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokat - magyarázta Franz Fischler. I
