Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-18 / 164. szám, kedd

Vélemény és háttér KOMMENTÁR Szaglászó újgazdagok PÁKOZDI GERTRÚD Akik nálunk gyanús körülmények között újgazdaggá váltak, úgy ti­zenöt-húsz év múlva szívesen ismételgetik Rothschield szállóigévé lett mondását: „A második milliót már tisztességesen szereztem”. Egyelőre csak magukban kuncogva ízlelgetik a szellemes mondás ízét, és arra összpontosítanak, hogy a könnyen szerzett vagyon ne csússzon ki a kezükből. Szakértői vélemények szerint az 1998-as választások előtti és közvetlenül utána következő hetekben 100- 200 milliárd korona körüli összeget menekítettek ki illegálisan az országból. Attól tartottak, az új kormány beváltja ígéretét, és ala­posan szemügyre veszi az újonnan létrejött nagy vagyonok erede­tét. Persze, a szlovák kormányfőt nemcsak ez az egy riasztó adat kényszerítette a korrupcióellenes küzdelem meghirdetésére, ha­nem az ország korrupciófertőzöttségéről készült felmérések ugyancsak riasztó adatai is. A kormányfő által meghirdetett korrupcióellenes program megva­lósításához vezető első lépés lehetett volna a pénzmosás elleni tör­vény parlament által júniusban elfogadott módosítása, amely au­gusztusban lépett volna hatályba. A Langos-féle törvénymódosítás­ként emlegetett jogszabály most a kormányjavaslatára visszakerül a parlamentbe. Indoklás: alkotmányellenes. A kormány Lubomír Fogas vezette törvény-előkészítő bizottsága azonban nem utolsó­sorban azért vétóztatta meg a kormánnyal a módosított jogsza­bályt, mert szerinte - és nemcsak szerinte, hanem a jegybank elnö­ke szerint is - a módosított törvény több olyan kockázatot hordoz magában, amely nehezen lenne megelőzhető. Ez - állítják - egye­bek között azzal a veszéllyel járna, hogy újabb óriási pénzösszege­ket menekítenének ki a bankokból, e vagyonmentő művelet min­den következményével. Nyilvánvaló, hogy a kormány - mely lénye­gében válságmenedzselést kénytelen folytatni - nem engedheti meg magának a pénzpiac komolyabb megingását. A pénzkimenekí­tés mindenképpen azzal járna. Mikulás Dzurinda szerint, ha sike­rül a kormány által meghatározott világos céloknak megfelelő, át­fogó törvényt kidolgozni, akkor azt kíméletlenül érvényesítik majd a gyakorlatban is. A törvénymódosítás jelenlegi formáját szorgal­mazók szerint azonban a módosítás megvétózása és az újabb mó­dosítás későbbi kilátásba helyezése csupán időhúzást jelent. Ezzel elsősorban a pénzmosásra készülőknek adnak időt a reagálásra. A rendszerváltás kezdetén Václav Klaus azzal akadályozta meg a kisprivatizáció révén mozgósított pénzek eredetének vizsgálatát, hogy a szocializmus alatt „összekuporgatott” pénzek nem nevezhe­tők piszkos pénzeknek, és a legális körforgásba jutásukkal csak az egyébként is tőkeszegény országot gyarapítják. A helyzet azóta „csak” annyiban változott, hogy a nagyprivatizációs törekvéseket lényegében a ma magánosítás előtt álló hazai bankok finanszíroz­ták. Tudjuk, milyen hatékonysággal. A Meciar-féle magánosítók jó része a rájuk bízott vállalatokat gyarapításuk helyett olyan sikere­sen kifosztotta, hogy a hitelező pénzintézetek képtelenek behajtani pénzüket. Félő, hogy még a legkörültekintőbben előkészített pénzmosásellenes jogszabály sem lesz elegendő ahhoz, hogy bebi­zonyítsa: a vállalatok kifosztói bűncselekményt követtek el. Ingetrációs törekvéseinket tekintve azonban korántsem mindegy, megszületik-e egy hatékony pénzmosásellenes törvény,' vagy sem. A kormány egyelőre mintha ugrásra készülne, az újgazdagok pedig szaglásznak. Tanulmányozzák, honnan fúj a szél. JEGYZET Tájékoztató sajtó BUGÁR ÁRPÁD Délidő. Sajtótájékoztató a Ko- mensky Egyetem üléstermében. Kényelmes székek, szendvicsek, ásványvíz, körbehordják a kávét. Kellemes légkör. A sajtó képvi­selői szép számban megjelentek. Téma: felsőoktatásunk sanyarú helyzete. Az egyetem rektora az anyagi gondokat ecseteli, el­mondja, nagy szükség van az ál­lam támogatására, ezért reméli, pénzügyi kéréseik meghallgatás­ra találnak. Váiják ezzel kapcso­latban a kormány állásfoglalá­sát, ha ez negatív lesz, sajnos kénytelenek lerövidíteni a téli szemesztert. Mozgolódás a te­remben. Néhányan összesúgnak. Úgy látszik, egyedül az illetékes nem tudja, hogy a kormány gaz­dasági vezetői reggel döntöttek, és bejelentették: megadják a kért támogatás nagy részét. Szólni kellene... Végül valaki felvilágo­sítja a rektort. Fordul a kocka. Ő kérdez, az újságírók válaszol­nak. A hangulat emelkedőben. Sajtótájékoztatóból rektortájé­koztató. Végül az egyetem ve­zetője általános derültség és nem kevés fejcsóválás közepette megköszöni az információkat. Távozóban elgondolkodom: va­lóban válsághelyzetben levő ok­tatásügyünk fellendítését talán a megfelelő információáramlás megszervezésével kellene kezde­ni. Hogy ne beszéljünk el egy­más mellett. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika - (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma - (58238339), - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Grand Press Rt. Pozsony. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit, tel.: 58238322, fax: 58238321 Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com í A Kelet-szlovákiai Vasmű szerkezetátalakítása a tervezettnél lassúbb ütemben halad Kikosarazott konszern A Kelet-szlovákiai Vasmű részvényeseinek májusi közgyűlésén megnyugtató fölénnyel nyert csatát a U. S. Steel konszern a né­hány nappal azelőtt még veszélyesnek tűnő ellentá­borral szemben. JUHÁSZ KATALIN A Gabriel Eichler vasműelnök által felvázolt jövőkép biztató, bár az el­ső számú potenciális beruházó­ként számontartott amerikai óriás­konszernnel másfél éven át folyt az egyezkedés. Ezalatt két árajánlatot kapott a vasmű vezetése, melyek közül csak a nehezen kisajtolt második felelt meg mind a hitelező bankoknak, mind az államnak, mind pedig a részvényeseknek. Az előszerző­dést még március végén megkötöt­ték, kezdetét vehette a vállalat pénzügyi stabilizációjának „utolsó fázisa”. Bürokratikus értelemben vett végső döntés egy újabb köz­gyűlésen születik majd, melyet a vállalat teljes transzformációja és „pontosító” tárgyalások sora előz meg. Ez az eredeti tervek szerint néhány héttel a májusi közgyűlés után lett volna napirenden, ám a legújabb hírek szerint augusztus végére tolódik. Anton Lukác vas- műalelnök tájékoztatása szerint a transzformáció ütemét módosítani kellett, mivel az ügyben érintettek száma jelentős, mindegyikük ér­dekeit számításba kell venni. E hé­ten valamennyi, az acélgyártással szorosan összfüggő részleget egy U. S. Steel Kosice VSZ a.s. nevű társaságba tömörítik. A kassaiak nem mindig tudják közvetlenül be­folyásolni a dolgok menetét, nem beszélve arról az apróságról, hogy a vállalat adóügyeit is rendbe kell tenni az augusztusi közgyűlésig, a letétben lévő tulajdon sorsának tisztázásával együtt. A folyamat végére szeptemberben kerülhet pont, legalábbis Anton Lukác sze­rint. Bár az állam nagylelkűen el­engedte a vasmű adóhátrálékai miatt összegyűlt, tekintélyes ösz- szegre rúgó bírságot, a törvény Most kell elegyengetni a Rezesék rablógazdálko­dása során feltűrt talajt. értelmében a hazai ipar zászlós­hajójának ugyanúgy kell adóznia, mint bármely más jogi személy­iek. Az adó összegét az alelnök a múlt hét végén megsaccolni sem merte, elég, ha megjegyezzük, hogy most kell elegyengetni a Re­zes-féle vezetés rablógazdálkodá­sa során feltúrt talajt. A helyzetet bonyolítandó, az elmúlt napok­ban érdekes fejlemények kerültek nyilvánosságra. Az indiai Ispat konszern, a straté­giai befektetői státusért lefolyta­tott verseny másik jelentős ver­senyzője 200 millió dollárral túlli­citálta a U. S. Steel árajánlatát. Tette ezt a végső stádiumban lévő tárgyalások kellős közepén, olyan bizalmas informácók tudatában, melyek zárt ajtók mögött hangzot­tak el. Thomas R. Ferrall, a U. S. Steel szóvivője nem tudja mire vél­ni a dolgot, nem érti, hogyan szi­vároghattak ki ezen információk, annyit azonban kategorikusan ki­jelentett, hogy a U. S. Steel nem hátrál, továbbra is ragaszkodik ah­hoz, hogy Kassán hozza létre első európai bázisát. Ez egyébként 700 millió dolláros befektetést jelent az acélgyártással összefüggő alvál­lalatokba, az amerikaiak továbbá átvállalják a vasmű állammal szembeni adóhátralékát is. Az Is­pat képviselőivel a kormányfő sem volt hajlandó egy tárgyalóasztal­hoz ülni, Ferrall pedig olyan kiko­sarazott kérőhöz hasonlította a konszernt, aki a lagzi kezdetén je­lenik meg az áhított nő előtt, és új­donsült félje füle hallatára ismét megkéri a kezét. A vasűben jelen­leg gőzerővel folyik a szerkezetá­talakítás, a feleslegessé vált alvál­lalatokat felszámolják, több fúzió­ra is sor került már. Rezesék mega- lomániája ugyanis egy átláthatat­lan, 150 jogi személyből álló, ver­senyképtelen nagyvállalatot ered­ményezett, amely nemcsak hatal­mas adósságot halmozott fel, ha­nem hibás üzletpolitikája miatt sorra vesztette el megrendelőit is, a csőd szélére sodorva a vasműt, így Eichlerék gyors újjáélesztő ak­ciósorozata is csak félig sikerült, 6,1 milliárd koronás veszteséggel zárta az elmúlt évet a kassai válla­lat. Ha minden jól megy, a U. S. Steel belépését követően semmi sem állhat a haladás útjába, a nyu­gati befektetők pedig remél­hetőleg mézesmadzagnak fogják nézni a tekintélyes amerikai kon­szern szlovákiai berendezkedését. VISSZHANG Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Meglepődve és megdöbbenve ol­vastam az Új Szó július 15-i Nyár­nyitó buli kellemetlen utójátékkal című írását, melyben az idei párká­nyi rendezvény egyes momentu­mai voltak felvillantva. Az említett írásban a párkányi VMK igazgató­jának szavai nem igazán fedték a valóságot, kiegészítésre szorulnak. Az esemény két főszervezőjének részéről elsősorban az említett ak­cióra való felkérésről, nem meghí­vásról volt szó, melynek elfogadá­sa a következő kérelmek biztosítá­sához igazodott: 1. az esemény szakavatott megszervezése, 2. a szereplők, a technikusok és a sofőrök megfelelő ellátása, 3. minőségi főpróba lehetősége, 4. útiköltség térítése, 5. a műsor be­vételétől függő - 3-tól maximum 5 ezer koronáig teijedő - fellépti díj, mely a Tornaijáról érkezett 16 fős technikai és szereplőgárda másna­pi hazautaztatásával kapcsolatos kiadásokat (kétszerzi étkezés, üdítők) volt hivatott fedezni. Többszöri megbeszélés után (személyes egyeztetés, rendszeres telefonösszeköttetés) elfogadtuk a felkérést. Nem kellett volna. Az ál­talam kért - és az egyik szervező által megígért - feltételek nem iga­zán lettek betartva. A legnagyobb jóindulat mellett sem beszélhe­tünk szakavatott, hozzáértő szer­vezésről. A 7000 koronás útikölt­ség a mai napig nincs kifizetve, sőt az igazgató úrral folytatott július 3-i telefonbeszélgetésünk során egyértelművé vált, hogy az előze­tes megállapodás ellenére nem is lesz. Az ún. fellépti díjtól a szer­vezők „vendégszeretetét” látva még a rendezvény éjszakáján elte­kintettem. Néhány apró adalék: a műsorban aktív szerepet betöltő 7 tornaijai felnőtt közül egy volrét- terembeli vacsoravendége a szer­vezőknek, nem nyolc. A szereplők megvendégelése fejenként 2 dl üdítőből és két vékony virsliből állt tíz személy részére, melytől a 14-15 éves gyerekekből álló tánc­kar fele még a műsor előtt rosszul lett. A budapesti sztárvendégek nem csak 20 percet töltöttek a színpadon, s én sem minősítettem dilettánsoknak a technikusokat. A szervezőknek köszönhetően fel­merült nehézségeket (nem infor­málták pontosan a technikusokat a kért eszközökről) a technikusok­kal a helyszínen tisztáztam, mun­kájukat a műsor után megköszön­tem, s teszem azt most is, mert a szereplők mellett egyedül ők tar­toztak azok közé, akik igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani. Az ét­ÚJSZÓ 2000. JÚLIUS 18. TALLÓZÓ SME Az Olcsó Hadseregért Polgári Tár­sulás aláírásgyűjtő akciót indított Szlovákia hadseregének megrefor­málásáért - írja a szlovák napilap. Az íveken két kérdés szerepel: Tá­mogatja a tényleges kötelező kato­nai szolgálat megszüntetését? E- gyetért egy profi hadsereg létreho­zásával? Martin Slezák, a társulás elnöke elmondta, eddig mintegy ezren írták alá a petíciót - az interneten. Augusztustól az utcán is gyűjtik az aláírásokat. „Szeptember végéig 350 ezer ember támogatásá­val számolunk” - mondta Slezák. NÁRODNÁ OBRODA Az SDKÚ által szorgalmazott, a jobbközép politikai erők egyesülé­sét megcélzó folyamat a jobboldali pártok számára új helyzetet teremt - írja a napilap. Peter Zajac (DS) szerint az SDKÚ már az „összes le­hetséges pártot bekebelezte”. Az SDKU és a DÚ fúziójával lezárult a jobbközép erők integrációjának el­ső szakasza; a DS, a KDH és az MKP kész tárgyalni a Dzurinda- párttal a választások előtti koalíció kialakításáról - szögezte le Zajac. Duka Zólyomi Árpád a koalícióval kapcsolatban elmondta: az emberi és kisebbségi jogok betartása terén közelít a DS és az MKP álláspontja, ugyanakkor rámutatott: a KDH- ban létezik egyfajta egyházi-nacio­nalista szárny. Duka Zólyomi úgy véli, az MKP-nak független párt­ként kellene indulnia a következő választásokon, ám nem záija ki a választások utáni szoros együttmű­ködés lehetőségét. MLÁDÁ FRONTA DNES A katonaköteles cseh férfiak sze­mélyi adatai, nyolc évvel Csehor­szág és Szlovákia elválása után, to­vábbra is a szlovákiai Nagyszom­batban vannak elhelyezve - írta tegnap a prágai liberális napilap. A cikk szerint tarthatatlan és bizton­ságpolitikai szempontból veszé­lyes, hogy egy NATO-tagállam ka­tonaköteles lakosságának személyi adatait egy nem NATO-ország le­véltárában őrzik. A lap szerint a nagyszombati Katonai Levéltárban őrzik mindazon cseh férfiak sze­mélyi iratait, akik 1992-ig a közös hadseregben szolgáltak, illetve fel­mentést kaptak a szolgálat alól. Az iratok részletes adatokat tartal­maznak az illető családi állapotá­ról, katonai kiképzéséről, egészsé­géről, szexuális irányultságáról, karakteréről. A levéltárban megta­lálhatóak Václav Havel államfő, a miniszterek, a titkosszolgálati ve­zetők, képviselők és a fegyvergyá­rak vezetőinek és szakértőinek ira­tai is. Stanislav Deváty, a cseh tit­kosszolgálatok volt vezetője szerint a helyzetért felelős személynek rács mögött a helye. A cseh titkos- szolgálatok képviselői szerint az anyag nagyon értékes, s könnyen vissza lehet élni vele. Jan Konarik, a prágai Központi Katonai Levéltár a lapnak kijelentette: az archívum közös megegyezés alapján maradt Szlovákiában, és szigorú szabá­lyok szerint használják, amit Prá­ga rendszeresen ellenőriz. termi utójáték valóban kellemet­len volt. Mi a szervezőktől azt az információt kaptuk, hogy a műsor után ott 6000 korona értékben fo­gyaszthatunk. Ennek ellenére az étteremben étkezési lehetőségünk nem volt. Rendeltünk 4 üveg pezsgőt, 4 liter üdítőt, 4 csomag mogyorót, 1 csomag pisztáciát és 20 csomag rágót, ami nem merí­tette ki a 6000 koronás keretet, s amit 12 órás fizikailag és pszichi- kailag kemény munka és utazás után, a szervezők minősíthetetlen megjegyzéseinek köszönhetően, az éttermen kívül valóban elfo­gyasztottunk 16-an: 9 fizikailag és pszichikailag kifacsart gyermek és 7 lelkileg összetört és lejáratott felnőtt. Nagyon remélem, hogy az ilyen .jópofa húzásokat” a szer­vezők is csak egyszer engedhetik meg maguknak. Dubovsky László Tornaija- Hiába riogatsz, apukám, én csak Meciar visszatérésétől félek (Peter Gossányi karikatúrája)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom