Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-17 / 163. szám, hétfő

12 Sportvilág ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 17. Nyolc év alatt egyetlen vereségét Krajicektől szenvedte el Wimbledonban. A következő négy évben Sampras nem talált legyőzőre. Pályafutása során öt vereséget szenvedett Harminchárom év után megdőlt Emerson csúcsa Elsősorban a Ferrari és a McLaren Mercedes közt szikrázik majd a levegő, ekkor derül ki, milyen fontosak a győzelmek, és mennyire megalázóak a vereségek Pete Sampras tizenhét éves korában jutott el először Wimbledonba, s mindjárt az első körben kiesett. Akkor még kevesen ismerték a gö­rög származású amerikait. JÁN HUDOK Az ATP-listán a századik hely körül szerepelt. Előtte egyszer jutott be egy ATP-elődöntőbe, és Jim Courierrel párosban győzött Ró­mában. A londoni pályán akkortájt Stefan Edberg és Boris Becker volt a császár. A következő évben a bar­na bőrű, göndör hajú ifjú újból in­dult, és ismét kiesett az első fordu­lóban. Addigra azonban egy-egy tornagyőzelmet aratott Philadelp­hiában, illetve Manchesterben. Ta­lán ekkor kötött barátságot a füves pályával. Sampras először 1990- ben írta be nevét a tenisz történeté­be. Alig múlt tizenkilenc éves, ami­kor megnyerte a US Opent - a kirá­lyi sport történetében legifjabb- ként. Védhetetlen adogatásaival, hibátlan ütéseivel megbabonázta a világot. A sokakat sokkoló győze­lem után Pete élete teljesen meg­változott. Bush elnökkel játszha­tott a Fehér Házban, mesés szerző­déseket írtak vele alá szponzorai. Körülményeivel ellentétben ő ma­ga nem változott meg. Továbbra is keményen edzett, s 1993-ban föl­került a ranglista csúcsára. Nyolc tornát nyert meg, köztük két grandslamet, a US Opent és a wimbledonit. Ettől kezdve a rende­zők „Pistol Pete”-t vagy a központi, vagy az első számú pályán enged­ték játszani. A londoni füves pályát csupán a 26. mérkőzésén veszített. A wimbledoni hettrik után 1966- ban a negyeddöntőben állította meg élete legjobb formáját hozó Richard Krajicek. Nyolc év leforgá­sa alatt ez volt Sampras egyetlen veresége Wimbledonban. A követ­kező négy évben nem talált legyő­zőre. Pályafutása során mindössze öt vereséget szenvedett. Sampras wimbledoni skalpjával a holland Krajiceken kívül az ausztrál Todd Woodbridge (1989, 1992), a dél­afrikai Van Rensburg (1990) és az amerikai Derrick Rostagno (1991) dicskedhet. Samprast minden idők legnagyobb teniszezőjeként emlegetik, s ezt megdönthetetlen tények bizonyít­ják. Az ATP-ranglista létezése óta leghosszabb ideig vezette, hatszor egymás után végzett az első he­lyen, ami előtte senkinek sem sike­rült. S ha a pontozási rendszer ma­rad, valószínűleg hosszú ideig sen­ki sem dönti meg ezt a csúcsot. Idén kitörölhetetlenül bevéste ne­vét Wimbledon történetébe. Hete­dik győzelmével utolérte a múlt századi nagy játékost, William Renschaw-t. Sampras megnyerte 13. Grandslam-tornáját, túlszár­nyalva ezzel az ausztrál Roy Emersont. A hatvanhárom éves Emerson sietett Londonba, de mi­vel az esős időjárás miatt késett a gépe, nem láthatta Sampras mér­kőzését, csak a hírekből értesült, hogy rekordja megdőlt. Emerson, aki két Grandslam-győzelmet ara­tott, utolérhetetlennek tartja Sampras teljesítményét. „Nem gon­doltam volna, hogy valaha is meg­dől az általam felállított csúcs, most megtörtént, de úgy vélem, Pete teljesítményét hosszú ideig nem szárnyalja túl senki” - nyilat­kozta a tenisz nagy öregje, aki egyébként összesen huszonnyolc Grandslam-tomán nyert párosban és egyéniben. „Ez sokáig, nagyon sokáig megmarad” - véli Emerson. Sampras ritkán mutatja ki érzelme­it. De amikor 1995-ben az Austr­Pete Sampras és Wimbledon neve összeforrt (TA SR/EPA-felvétel) alian Openen megtudta, hogy edző­je, Tim Gullikson súlyos beteg, sírt a játszmák közti szünetekben. Az Andre Agassihoz hasonló excentri­kus személyiségek mellett a wa­shingtoni születésű sportoló unal­masnak, érdektelennek tűnik. Júli­us 9-én azonban, amikor a döntő­ben nem sikerült ellenfele, Patrick Rafter fonákja, térdre vetette ma­gát, és pályafutása során másodszor nem tudta visszatartani könnyeit. Bár a páholyban edzője, Paul Annacon mellett tapsolt újsütetű menyasszonya, a szőke Bridgette Wilson, Pete könnyes arcát szülei fe­lé fordította. „Apám és anyám nem akarta, hogy mutassa őket a kame­ra. Nem olyanok, mint Williams úr, nem szeretnek a figyelem közép­pontjában állni. Eltartott egy ideig, mire megtaláltam őket a nézőté­ren.” Pete még a díjátadás előtt föl­szaladt hozzájuk, és megölelte őket. „Annyiszor hívtam őket, de ahány­szor bejutottam a döntőbe, apám mindig azt mondta, nem megyünk, olyan jól játszol, mi csak idegesíte­nénk a jelenlétünkkel.” Utoljára ak­kor látták a fiukat, amikor a US Open elődöntőjében kikapott Ste­fan Edbergtől. Idén, amikor Pete megnyerte az elődöntőt Wimble­donban, fölhívta szüleit, és csak annyit mondott: „Kíváncsi vagyok, eléritek-e a repülőt”. A Sapras- szülők megsejthették, hogy törté­nelmi esemény várható, s hogy erről nem maradhatnak le. „Csodálatos érzés volt, hogy itt voltak velem. Mindig támogattak, de többnyire a háttérben maradtak. Soha nem akartak elkísérni a versenyekre. De hálás vagyok nekik, hogy lehetővé tették, teniszező váljék belőlem.” Nemcsak Rafterrel kellett azonban megküzdenie, hanem az időjárás­sal is és az idővel is. Wimbledon­ban ugyanis csak este kilencig lehet játszani. „Nem féltem a sötétedés­től. Ha csak hétfőn fejeztük volna be a mérkőzést, akkor is nyugodtan aludtam volna.” Erre azonban nem került sor, mert 20 óra 57 perckor megnyerte az első mérkőzéslabdát, s ebben sérülése sem akadályozhat­ta meg. íngyulladása már a máso­dik fordulóban megkínozta, amikor Karol Kucerával mérkőzött. Olyan jól játszott, hogy a svéd Björkman kétségbe vonta sérülését. „Valóban sérült voltam, fájt a lábam, de ebbe bele kellett törődnöm: Ez a sporto­lók életéhez tartozik. Le kell küzde- nünk az akadályokat, amelyek a si­ker útjában állnak.” Tavaly hátsérü­lése miatt kellett lemondaniaa US Openen való részvételt, idén az ausztrál bajnokságot hagyta ki. Úgy érezte, Wimbledonban itt a nagy al­kalom, csak a mérkőzéseken ját­szott, nem edzett. A döntő az idegek harca volt, Rafter jól kezdett, de az Isten Sampras mellé szegődött. A kétsze­res ÜS Open-győztes rafter meg­tört. „Patrick nagy játékos, évről évre közelebb kerül a végső győze­lemhez, de a második játszma vé­gén elveszítette az idegeit, és meg­nyílt előttem a lehetőség” - nyilat­kozta sportszerűen Sampras. A hu­szonnyolc éves amerikainak még egy célja van: a Roland Garros- győzelem. Ez az egyetlen még hi­ányzik gyűjteményéből ahhoz, hogy fölsorakozzon Agassi, Emer­son, Baverov, Perry és Budge mel­lé. Sampras és Wimbledon már el­választhatatlanok. Amikor kisfiú volt, szobája falát példaképe, Rod Laver fotója díszítette. A wimble­doni stadion bejáratánál áll laver szobra. Ha az angolok még valaki­nek a szobrát oda szeretnék tenni, az csak egyvalakié lehet: Pete Samprasé. Már most folyik az érdekcsoportok harca a kulisszák mögött ANDREJ MIKLÁNEK Hét autógyár lesz jelen 2002-ig a Forma-l-ben: a Ferrari, a Merce­des, a BMW, a Renault, a Honda, a Jaguár és a Toyota. Mi a helyzet a General Motors, a Volkswagen és a Porsche háza táján? Legnagyobb gondjuk, hogy a piacon nincs ele­gendő jó pilóta, menedzser és mérnök. Ma a BMW a negyedik helyet egyelőre sikerként könyveli el, két év múlva azonban kudarcnak fog számítani, ha nem kerül dobogóra. A BMW, a Honda, a Jaguár és a Re­nault még régi dicsőségéből él. 2002-ben azonban már nyomasz­tóbb lesz a légkör, kiéleződik a harc a vezető pozícióért. Elsősorban a Ferrari és a McLaren Mercedes közt szikrázik majd a levegő, ekkor derül ki, milyen fontosak a győzel­mek, és mennyire megalázóak a vereségek. A kulisszák mögött már most folyik az érdekcsoportok har­ca. Aki győzni akar, annak a leg­jobb pilótákat, menedzsereket és mérnököket kell megszereznie. Sok az átlagon felüli szakember, de kevés az igazán jó, megbízható. Flavio Biatore, a Benetton főnöke már elkezdte a személycseréket. Műszaki vezetőnek elcsábította Mik Gascoyont a Jordánból, az is­tálló mérnökének posztjára meg­nyerte Pat Fry-t a McLarenből, má­jus végéig pedig valamelyik ellen­felének csapatmenedzserét is meg akatja szerezni. A Ferrari és a Jaguár a McLaren tervező csillaga, Adrian Newey iránt érdeklődik erősen, akinek a szerződése 2002 júliusában jár le. Szerintük ugyanis Newey nem kap­ta meg a McLarentől azt, amire számított - nem jutott neld a cég részesedéséből, és nincs beleszólá­sa a pilóták kiválasztásába. A Fer­rari már a Jean Todt, Rosso Brawn és Rory Byme utáni időszakot ter­vezgeti. A menedzser, műszaki igazgató és formatervező szerző­dése 2001 végén lejár. Todt - tekin­tettel kapcsolataira - valószínűleg tanácsadóként folytatná pályafutá­sát. Byruce 2002-ben nyugdíjba vonul, Brawn pedig azt tervezi, hogy hazaköltözik Angliába. Brawn így jellemezte helyzetüket: „Todt kulcsfigura a Ferrarinál, ő tartja össze a csapatot, ő gondosko­dik a jó feltételekről”. Michael Schumachert 2002 végéig köti szerződése a Ferrarihoz, ezért is olyan fontos Newey személye - ő lehet Schumi potenciális utóda. Az a szóbeszéd járja, hogy a kétszeres világbajnok vészhelyzetben egy­éves szünetet tarthat, mint tette azt 1992-ben Alain Prost. Egyesek azt is tudni vélik, hogy Mika Häkkinen búcsút int a McLa- rennak. A finn versenyző 2001-ig ■írta alá a szerződést. Ha le akarna lépni, arról bizonyára tudna a McLaren főnöke, Ron Denis. „Mika mindig ilyen volt - mondja Keke Rosberg menedzser. - Bármilyen apróság miatt fölidegeskedik.” Rosberg azonban megvédte Häk- kinent sótlan megjegyzései miatt: „Annak örült volna, hogy mások Häkkinen nem az a fajta, mint Alesi, aki a For­ma-l-ben öregedett meg. győztek?” Häkkinen nem az a fajta pilóta, mint Jean Alesi, aki a Forma-l-ben öregedett meg. Ter­veket szőni vele kapcsolatban 2001 utánra épp olyan veszélyes, mint semmibe venni Jaques Villeneuve-t. Häkkinen jövője és kilátásai nagy nyomással nehezednek az „ezüstsí­pokra”. Az olyan pilóták, mint David Coulthard és Rubens Ba- richello ugyan egy szép napon megnyerhetik a Grand Prix-t, de egyelőre nincs komoly esélyük a vi­lágbajnoki cím elérésére. Annál esélyesebb Ralf Schuma­cher. A Williams pilótája 2002 után szabad lehet. Aki ismeri Ralf mene­dzserét, Willi Webert, tudja, hogy Schumachert nem adja olcsón. És a BMW fizetni fog Williamsnek, mert más lehetősége nincs. Villeneuve az egyik legkeresettebb pilóta, ezt ő maga is érzi, hiszen már sok mindent megbocsátottak neki. Elterjedt róla, hogy augusz­tustól a McLarenhez igazol, bár azt állítja, semmit sem írt alá. Minek is tette volna, biztos a dolgában. Bár ki tudja, Jordan kikottyantotta, hogy a McLaren 1999 óta komo­lyan tárgyal Heinz Harald Fren- tzennel. Craig Pollock, a BAR főnöke fenye­getőzik: „Júliusig megmutathatjuk Jacques-nak, hogy 2001-ben már mi válogathatunk”. Pollock óriási előnye a Hondával kötött szerző­dése. Villeneuve bízik a japánok erejében. Gerhard Berger, a BMW főnöke kijelentette, Jacques nem engedheti meg magának, hogy még egy évet kihagyjon, és eltéko- zolja tehetségét. A mostanihoz ha­sonló időszakokban gyakran röp­penek föl furcsa hírek - az ellenfél megtévesztésére. A Häkkinen ko­Michael Schumacher a jégen jól kormányoz (Archív felvételek) Rubens Barichello egyszer talán feláll a dobogó legtetejére, de erre még egy ideig várni kell rai búcsújáról szóló pletykák állí­tólag Coulthardéktól erednek, azt pedig, hogy Villeneuve megegye­zett a McLarennel, Briatoret ter­jeszti. Ugyanis ő maga is érdeklő­dik az 1997-es világbajnok iránt. Jarno Trullival akar létrehozni egy párost, Giancarlo Fisichellát pedig átengedné a Jordánnak. Fisichella nyolcmillió dollárt keres, s Biatore ezt az összeget szeretné megsze­rezni Villeneuve-nek. Legrosszabb a helyzet a Jaguárnál. Neil Ressler csak csapatfőnök lehet, egyelőre nincs gyakorlata. Az, hogy Prosttal Nick Wirth-ért harcol, merészsé­géről árulkodik. A Benetton egy­kori tagjának nincs jó híre. Eddie Irvine-t hosszú időre szóló szerző­dés köti. Kérdés, érdekli-e még Frentzent a Jaguár, ha ilyen rosz­szul áll a szénája. Jobban teszi, ha a McLarenrä összpontosít, vagy pótolja Villeneuve-t a BAR- Hondánál. A Volkswagen a részletek iránt ér­deklődött Wolfsburgban anélkül, hogy tervei lettek volna a For- ma-l-gyel kapcsolatban. Wen- delin Wideking a Porschétől is számolt a Forma-l-gyel költség- vetésében, de az együttműködés csak akkor jöhetne számításba, ha a finanszírozásba mások is be- szállnának. A General Motors egy ideje Prosttól szerzi a tapasztala­tait. Aki még nem választotta a Forma-l-et, az 2003-ig gondol­kodhat. Akkor azonban ki kell rukkolniuk gondosan titkolt sztárjaikkal. A legnagyobb esélye­seket már eladták. Mika Häkkinen remekelt az Osztrák Nagydíjon. A McLaren pilótái kettős győzelmet arattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom