Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-17 / 163. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 17. Ondrej Buzala szerint a harmadik szektor szinte csak a csodában bízhat, az államra nem támaszkodhat Tíz év némi pozitív változással A Szlovákiai Evangélikus Dia- konátus az egyik legnagyobb __ nem állami intézmény. Árvi­zek, tűzesetek vagy más ka­tasztrófák esetén segít a rá­szorulóknak, de elsősorban nyugdíjasokkal és fogyaté­kos, illetve elhagyatott, árva gyerekekkel foglalkozik. Ondrej Buzalát, a diakonátus igazgatóját a 3. szektor szoci­ális problémáiról kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Tíz évvel a bársonyos forrada­lom után hogyan jellemezné a szociális szférát? Ha globálisan közelítjük meg a kér­dést, akkor beszélhetünk pozitív változásokról, de még mindig sok a hiányosság, elsősorban a törvények terén. Az állami szervek úgy tekin­tenek a nem állami szervezetekre, mintha mindegy volna, léteznek-e egyáltalán. A törvények nem teszik lehetővé az intézmények fejlődését, a színvonal javítását. Sokat remélt a harmadik szektor a szociális segítségről szóló tör­vénytől. A jogszabállyal azonban nem voltak elégedettek. A törvény nem tekinti egyenran­gúaknak az állami és nem állami intézményeket, megszabja a szol­gáltatások jellegét is. Engedélyezi a szolgáltatások bizonyos kombi­nációját, de újak bevezetését nem teszi lehetővé. Bővült a kínálat, de az újítást nem sikerült törvénye be foglalni. Ezt úgy oldjuk meg, hogy az újat valamelyik létező és a jogszabályban is meglevő elne­vezéssel kínáljuk. Mindenki tud­ja, hogy ez a szolgáltatás nem azt jelenti, amire a nevéből következ­tetni lehetne. Mégis finanszíroz­zák, tulajdonképpen törvénytele­nül, ahelyett, hogy megváltoztat­nák a jogszabályt. Készül a szociális törvény módo­sítása. A harmadik szektor két alapvető követeléssel állt elő - változzon meg a finaszírozás módja és az állami szervekkel kötött szerződések jellege. Szeretnénk, ha az állam garantálná a szociális intézetek fenntartásához szükséges minimális összeget. Az állam megköveteli a nem állami in­tézetektől, hogy szavatolják a szak­mai, gazdasági, anyagi és személyi felkészültséget, de nem hajlandó biztosítani az anyagi hátteret. Mi az emberek érdekeit képviseljük, le­hetővé kellene tenni, hogy hozzá­féljünk a közpénzekhez. Nem ideális a harmadik szektor és az állami apparátus viszonya. A hivataloknak, illetve a hivatal­nokoknak tudatosítaniuk kellene, hogy a 3. szektor nem új, nem a forradalom szülte, nem vagyunk nyugati importáru. Az élet szerves részét képezzük. Be kell bizonyíta­nunk, hogy szakmailag is megáll­juk a helyünket, képesítéssel ren­delkezünk, és nemes szándékok vezérelnek bennünket. Gyakran az állami hivatalnokok nem tudnak felmutatni megfelelő végzettsé­get, és hozzáállásuk nem ember­séges. Sokszor halljuk, hogy a 3. \\ Be kell bizonyíta- ~ nunk, hogy szak­mailag is megálljuk a helyünket, képesítéssel rendelkezünk, és nemes szándékok vezérel- nek bennünket. \N szektor nem képes vállalni a fe­lelősséget a szociális politikáért. Véleményem szerint ez irracioná­lis megállapítás. Nehéz színvonalbeli különbsé­get tenni az állami és nem állami intézmények között. Ez óriási probléma. Léteznek tech­nikai és higiéniai normák, melyeket nem nehéz betartani, illetve csak pénz kérdése. De ez nem elég. Hi­ányzik egy erkölcsi és emberi szem­pontokra támaszkodó feltételrend­szer. Figyelembe kell vermi az álta­lános emberi jogokat, a fogyatékos gyermekek, a nyugdíjasok jogait, melyek az európai integráció szem­pontjából is fontosak. A színvonal nem a négyzetméterektől és a szol­gáltatás árától függ. Fontos, hogy ügyfeleink tisztában legyenek a jo­gaikkal. Ha kell, felvilágosítjuk ő- ket, hiszen mindenkinek jogában áll döntenie a saját sorsáról. Rej­tély, hogy az állami hivatalok mi alapján állapítják meg egy-egy in­tézmény színvonalát. A szociális intézmények anyagi biztosítása nem egyszerű fel­adat, alacsony állami támoga­tásban részesülnek. Miből tart­ják fenn őket? Mi is gyakran elgondolkodunk a- zon, miből is működünk. Idő kér­dése és a szolgáltatások, sőt az in­tézetek egy része megszűnik, annyi adósságot halmoztak már fel. A ki­adások fokozatosan nőnek, az ál­lamtól kapott összeg egyre kisebb. Ezeket az intézményeket a hit és a remény élteti. Bíznak abban, hogy egyszer majd törlesztik az adóssá­got. Csodának kellene történnie; léteznek olyan helyek, ahol már az alkalmazottak fizetésére sincs pénz, holott 30-40 bentlakásos ügyfélről gondoskodnak. Az embe­rek, akik igénybe veszik szolgálta­tásainkat, fizetnek némi pénzt - so­kan azért, mert megalázónak tar­tanák, ha ingyen vennék igénybe a szolgáltatást -, de nem térítik a tel­jes költséget. A nyugdíjasotthon­ban az egy személyre jutó kiadás 8- 12 ezer korona. A diakonátus egész évben gyűjtéseket szervez, és az adományokból tartja el magát. Önök próbálták aktivizálni, a szo­ciális munkába bekapcsolni a munkanélkülieket is, együttmű­ködtek a Munkaügyi Hivatallal. Egy bizonyos összeget elkülöní­tettek az. úgynevezett aktív fog­lalkoztatási politikára, új munka­helyeket hoztak létre, ahol köz­hasznú és társadalmi munkát vé­gezhettek az emberek. A munka­nélküliek alkalmi munkát vállal­hattak. A munkahivatal térítette a béreket, illetve a biztosításokat és az alapokba fizetett illetékeket. Ha ezek az emberek váltott mű­szakban dolgoztak nálunk, akkor mi ezt a bért kiegészítettük. Tehát teljes fizetést kaptak, aminek a fe­lét a munkahivatal, a másik felét mi adtuk. Mindenki elégedett \\ Követelni fogjuk, f hogy a szociális intézményeknek elkü­lönített állami támoga­tást az állami és nem állami szervezetek kö­zött egyformán osszák szét. \\ volt, ám az illetékesek ezt nem tartották elég szisztematikusnak, mert előbb vagy utóbb lejárt a szerződés, alkalmi munkáról lé­vén szó. Ilyen szempontból való­ban nem volt szisztematikus meg­oldás, másrészt ezek az emberek dolgoztak, úgy érezhették, hasz­nos munkát végeznek, és megma­radtak munkaszokásaik is. És ed­dig az illetékesek jobbat nem ta­láltak helyette. Milyen terveik vannak? Szeretnénk elérni, hogy minél több állami intézményt magáno- sítsanak, s az állam bízza meg a nem állami szervezeteket azon szociális szolgáltatásokkal, melye­ket nem tud biztosítani. Követelni fogjuk, hogy a szociális intézmé­nyeknek elkülönített állami támo­gatást az állami és nem állami szer­vezetek között egyformán osszák szét. Az állam évente 3,8 milliárd koronát fordít szociális szolgáltatá­sokra, ennek 3 %-át (mintegy 130 millió) kapja a hazánkban működő 200 nem állami intézmény, me­lyek gyakran a pénzt elosztó kerü­leti hivatalok,jó- vagy rosszakara­tától függnek”. A semlegesség többe kerülne, mint a NATO-tagság Goebbelsi propaganda? SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Rádió Párbe­széd című hétvégi műsorában Anna Malíková jelezte, a NATO-tagság alacsony mértékű támogatottsága a szlovák lakosság egészséges és ke­resztény gondolkodását tükrözi. Az SNS elnöke szerint a csatlakozásról folyó nyilvános vitának nem a goeb­belsi propagandát kellene utánoz­nia. Frantisek Sebej helytelennek és tiszteletlennek tartja, hogy az infor­mációs kampányt a Harmadik Biro­dalom módszereihez hasonlítják. A parlament integrációs bizottságá­nak elnöke szerint a NATO-hoz való csatlakozás támogatásának növelé­se a lakosság tájékoztatásával elér­hető. Malíková azon kijelentésére, hogy a NATO tagjaként ütköző ál­lammá válnánk, figyelmeztetett, az SNS által javasolt semlegesség sok­kal többe kerülne, mint a NATO- tagság, ahol a kiadások megoszla­nak a tagországok között. Néhány magyar urakodó is felismerhető volt a menetben Koronás fők Pozsonyban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 1563 és 1830 között Po­zsonyban koronázták meg a magyar királyokat. Szombaton ennek emlé­kére korabeli öltözékekben vonult végig egy menet a belvárosban, hogy felidézzék ezen eseményeket. A Szent Márton székesegyházból - mely tornyának csúcsán még ma is ott díszeleg a Szent Korona óriási aranyozott mása - a belvároson ke­resztül a volt koronázási dombhoz, a jelenlegi Ludovít Stúr térre vonult a menet. Bár az eseményt elmosta az eső, bőven akadt bámészkodó, aki kiváncsi volt a furcsa társaságra, amelyben felismerhető volt Mária- Terézia, II. Rudolf, s több magyar uralkodó is. A dombon a frissen megkoronázott uralkodó a négy ég­táj felé suhintott kardjával jelezve, hogy kész megvédeni az egész or­szágot. A koronázási útvonal első részét a belvárosban 178, rézből ké­szült koronadombormű mutatja, melyeknek keresztje a következő fe­lé mutat. Az útvonal jelzésének be­fejezését a következő évre tervezi az óvárosi önkormányzat. A program része volt a pozsonyi nulladik kilo­méterkő kijelölése is, mely a Mihály- kapu alatt fekszik. Hamarosan meg­jelennek a feliratok is a környezeté­ben, melyek a fontosabb európai nagyvárosok távolságát jelölik majd. Aki lemaradt az eseményről, nem kell, hogy szomorkodjon. Az óváros szóvivője, Milan Vajda jelez­te, az eseményt az utolsó augusztusi héten valószínűleg megismétlik. Az üggyel kapcsolatos érdekesség, hogy a pozsonyi vár egyik tornyá­ban nemrég megjelent a Szent Ko­rona egy másolata, mint kiállítási tárgy, több medailon és egy Mária- Teréziát ábrázoló márványplakett társaságában, melyet Fadrusz János készített 1896-ban. A korona máso­latát még a magyar kultuszminisz­térium ajándékozta Szlovákiának 1967-ben, de eddig a közönségtől elzárva a Szlovák Nemzeti Múze­umban volt. (t, ú) Szombaton Komáromba érkeztek a Tour International Danube résztve­vői. A túrázók nemzetközi csapata június 24-én indult a németországi In- golstadtból, s végcélja a Duna bulgáriai szakasza. (TA SR) Ha Hrusovsky nyer, Figel' nem lesz a KDH alelnöke A régiókban a jövő SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. - Ha Pavol Hrusovskyval nem egyezik a pártról alkotott jövőképünk, s ő lesz az új elnök, nem indulok az alelnöki posztért, de tagja maradok a pártnak - je­lentette ki Ján Figel. A Keresztény- demokrata Mozgalom (KDH) ok­tóberi közgyűlésének Figel szerint meg kell határoznia a párt politi­kai irányát, megoldásra vár né­hány személyi kérdés, de a párt­program alakítása nem egy köz­gyűlés kérdése, az hosszútávú fel­adat. A KDH erejét a régiókban és az önkormányzatokban látja, me­lyek jelenleg csak kis mértékben vesznek részt a párt politikájának formálásában. A pártnak minden­képpen nyitottnak kellene lennie minden irányba, ezt kívánja a KDH szellemisége. Hrusovsky kettejük együttműködésére nagy esélyt lát, bármelyikük lesz is az új elnök. Amióta belépett a politikába, az­óta együttműködik Figeflel. Kap­csolatukat korrektnek tartja, de szerinte egyelőre korai arról be­szélni, vállalná-e az alelnöki posz­tot, ha Figef lenne az elnök, bár ha megegyeznek, kettejük szoros e- gyüttműködésére számít a párt legfelső vezetésében. ■mH flMBMÜ Valósághoz igazított ígéretek Pozsony. Peter Zajac szerint a kormánykoalíció nem képes teljesí­teni a két éve tett ígéreteit, ezért ezeket a valósághoz kellene igazí­tani. A Demokrata Párt alelnöke biztos benne, hogy két év múlva a fizetések nem lesznek a ’98-as érték kétszeresei, s a munkanélküli­ség aránya is meghaladja a 10 százalékot. Mikulás Dzurindával kapcsolatban kijelentette, a kormányfőnek már ’98-ban el kellett volna döntenie, megmaradhat-e az SDK vagy sem. (SITA) Augusztus 1-től Belgiumba is Pozsony. Múlt hét szombattól újra vízummentesen utazhatunk Finnországba. Ekkor járt le a fél év január 15-től, amikor a szlová­kiai romák tömeges bevándorlása miatt Helsinki bevezette a ví­zumkényszert. Ugyanezen okok miatt vezette be Belgium is a ví­zumkényszert, mely augusztus 1-jén szintén megszűnik. (SITA) Pápai közbenjárásra kaptak kimenőt Pozsony. A pápának és a szlovák igazságügyminiszternek köszön­hetően 45 szlovákiai rab ideiglenes eltávozási engedélyt kapott. II. János Pál a jubileumi 2000-ik év keretén belül felkérte a kormá­nyokat, legyenek engedékenyebbek rabjaikkal szemben. Ján Car- nogursky felkérte a börtönigazgatókat, hogy azokat a rabokat, akiknél nem várható újabb bűncselekmény elkövetése, rövid időre engedjék szabadságra, jelezte Anton Fábry, a szlovákiai börtönök főigazgatója. (TA SR) Titkos lista a kórházakról Pozsony. Anna Malíková szerint létezik Szlovákiában egy titkos lis­ta azokról az egészségügyi intézményekről, melyeket privatizálni kellene. Az SNS elnöke szerint a titkos listát nem láthatják sem az egészségügyben dolgozók, sem azok az önkormányzatok, melyek­hez eredetileg tartoztak volna az intézmények. Á nemzetiek vezére kíváncsi arra, hogyan birkóznak meg az egészségügyi gondokkal az önkormányzatok, ha az állam eladja a fejük fölül a kórházakat és rendelőket. (SITA) Lobbizni tanulnak a képviselők Pozsony. Kéthetes tanulmányútra utazott a parlament 8 képvi­selője. Az USA-ban a törvényhozási, bizottsági és lobbimunkát ta­nulmányozzák. Anna Záborská, Peter Tatár, Mária Sabolová, Voj- tech Tkác, Milan István, Ladislav Orosz, A. Nagy László és Ferdi­nand Petrák egy hétig Lincolnban Nebraska Állam politikai rend­szerét, majd egy hétig Washington D. C.-ben a szövetségi rendszert tanulmányozzák. Találkoznak az amerikai törvényhozás több tag­jával, szenátorokkal, akik között lesz John Mica, szlovák származá­sú képviselő is. (TA SR) Meciar is őrzi az önállóság őrtüzét Pozsony. Ezekben a napokban országszerte újra meggyújták az önállóság őrtüzeit, melyekkel az 1992. július Í7-én a szlovák parla­ment által elfogadott önállósági nyilatkozatra emlékeznek. A több mint ötven tüzet már hagyományosan a HZDS, az SNS és a Matica slovenská vezetői gyújtják meg. A Sitno községnél rendezett meg­mozduláson Vladimír Meciar is jelen lesz, jelezte Marián Kardos, a HZDS szóvivője. (TA SR) Végső búcsú Jaroslav Filiptől Pozsony. Szombaton több százan vettek részt a pozsonyi Stúdió S- ben a múlt héten elhunyt Jaroslav Filip emlékére rendezett össze­jövetelen. A zeneszerző, zenész, színész, rendező és humorista Fi­liptől politikusok, színészek, barátok és sok-sok egyszerű polgár vett búcsút. Milan Lasica az utolsó szó jogán egy közös daluk szö­vegével búcsúzott: „Ne szomorkodj, hogy már nem vagy, örülj, hogy voltál”. A műsor után a szűkebb család a pozsonyi krematóri­umban kísérte utolsó útjára az elhunytat. (SITA) Szlovákia az USA-ban széles körben továbbra is ismeretlen Nem gond a francia vétó SITA-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A SITA hírügynökségnek nyilatkozott Szlovákia amerikai ké­péről Martin Bútora. A washingtoni nagykövet elmondta, a Dzurinda- kormány alatt Szlovákia kikerült ab­ból a vákuumból, melybe Meaarék juttatták. Politikai szempontból megbízható, biztonsági szempont­ból szolid partnerré vállt, lehet ben­ne bízni. A gazdasági változások, melyeket egyelőre elértek, jó ugró­deszkának tekinthetők a jövőbe. Az USA-ban Szlovákia széles körben továbbra is kevésbé ismert, de ez nem jelent különösebb gondot, hi­szen az Egyesült Államok az egyet­len ország, mely komolyan érdek­lődik a globális politikai fejlemé­nyek iránt. Azt, hogy az USA végül is támogatta Szlovákia OECD-tagsá- gát, a nagykövet a diplomácia, a gazdaság és a szlovák politikas egy­üttes győzelmének tartja. Különö­sen fontosnak minősíti ezen a téren Ivan Miklós és Brigita Schmögnero- vá munkáját. Azt, hogy végül is a francia vétó miatt nem kerültünk be a csoportba, nem látja nagy gond­nak, mivel a probléma nem Szlová­kiával van, hanem az okozta, hogy az USA és Franciaország nem egye­zett meg a filmforgalmazással kap­csolatban. A U. S. Steel belépése a kassai vasműbe és a- közeledő OECD-tagság szerinte komolyan vonzani fogja a külföldi tőkét. Min­denképpen szükség van a belpolitka stabilitására, mert ha ez átlép egy határt, akkor újra gondok jelentkez­hetnek külföldön. A NATO-csatla- kozással kapcsolatban a nagykövet jelezte, a 2002-es közgyűlésen dön­teni kell arról, hogy egy kisebb vagy égy nagyobb csoportot akarnak-e bevenni a szövetségbe. Szlovákiá­nak megvan az az előnye, hogy mindkettőben benne van. Egyér­telmű, hogy a NATO-tagság nem csak katonai védelmet jelent, mivel a külföldi beruházók is szívesebben jönnek egy biztonságos országba. A csatlakozandó országok kiválasztá­sa politikai döntés. A visegrádi or­szágoknál egyértelmű volt az ok, de a jelenlegi jelöltek nem ennyire egy- színűek és éppen ebben segíthet a lobbizás. Ezért Bútora nagyra érté­keli a csatlakozásra váró országok összefogását, hogy legalább az alap­vető közös gondokat megbeszéljék. Az integrációs huzavona már az idei amerikai választásokkal kezdődik, s komoly szerepet játszanak majd az észak-nyugati szavazók, akik között sok a szlovák származású. Bár még nem biztos, kik lesznek szenátorok, előre kell tudni, milyen lesz a véle­ményük az amerikai külpolitikáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom