Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-13 / 160. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 13. Kultúra oktatás Szél-Jegyzet. írótábor a határtalan magyar irodalom jegyében. Vizsgálódás az irodalmi zoológia területén is A bányászbéka feneke alatt Az írótábor helyszíne, a szabadtéri bányászati múzeum (Archív felvétel) MOZI POZSONY HVIEZDA: A hazafi (am.) 17, 20 HVIEZDA KERTMOZI: Amerikai szépség (am.) 21.15 MLADOST: Little Voice (ang.-am.) 18 Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 20 TATRA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30,18 Hatodik érzék (am.) 20.30 YMCA: A hazafi (am.) 15.30, 18, 21 ISTROPOLIS: A hazafi (am.) 17, 20.15 Monty Python és a Szent Grál (ang.) 16,18 Gladiátor (am.) 20 A lé meg a Lola (ném.) 19, 21 901-ES FILMKLUB: South Park (am.) CHARLIE CENTRUM: Az Álmosvölgy legendája (am.) 18.15 High Fidelity (am.) 18.30, 20.30 Ég velünk! (am.) 20.30 Csak egy kis pánik... (am.) 18.15 Gladiátor (am.) 17.30 Főpályaudvar (braz.-fr.-sp.) 20.30 Krisztusi évek (szlov.) 20 KASSA CAPITOL: A bennfentes (am.) 19 ÚSMEV: A hazafi (am.) 16, 19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (am.) 16.15,19.15 DRUZBA: High Fidelity (am.) 18,20.15 TATRA: A Mars mentőakció (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Galaxy Quest (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: A szibériai borbély (or.) 18 AMFITEÁTRUM: A szibériai borbély (or.) 21.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Dilisek vacsorája (fr.) 21.30 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Szívedbe zárva (am.) 15.30, 17.45, 20 Mission Impossible 2. (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 20.10 Tök alsó (am.) 14, 16, 18, 20 Tigris színre lép (am.) 13, 15, 17 Sikoly 3. (am.) 19 Gladiátor (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Agyatlan apartman (am.) 14,16,18, 20 Rád vagyok kattanva (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Hetedik érzék (am.) 14, 16, 18, 20 Eg velünk (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A Mars mentőakció (am.) 13.15.15.30, 17.45, 20 Kazinczy Ferenc szépunokája Széphalmon járt Ismerkedés a múlttal Tatabánya. Bizony, ott lennénk, legalábbis a tatabányai irodalmárok szerint, akik időt, fáradságot nem kímélve írótábort rendeztek egy, a célra teljességgel alkalmatlannak tűnő helyszínen, a szabadtéri bányászati múzeum területén. JUHÁSZ KATALIN A felvezetésből már kitűnhet, hogy a nevezett helyszín végül nemcsak hogy bevált, hanem egyenesen ideálisnak mutatkozott arra, hogy érzékeny, alkotó, gondolkodni vágyó emberek gyűjtőhelye legyen négy napon át. S mivel egy rendezvény sikerének szempontjából cseppet sem mellékes a helyszín, szóljunk róla néhány jó szót. Az 1998-ban megnyitott ipari skanzen Magyarország első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeuma, amely nem a paraszti életkörülményeket, hanem az ipari munkások, elsősorban a bányászok munkakörülményeit hivatott bemutatni. 1997- ben ez lett az év múzeuma, sehol máshol nem látható gépek, szerkezetek, bányászlakások csodálhatok meg itt, a zenészek pedig kedvükre csemegézhetnek a Hangfürdő nevű volt bányászfürdőben, ahol Lois Viktor hírhedt hangszerszobrai láthatók állandó kiállításként. A múzeum kortárs művészeti kiállítások, nyári művészeti táborok színhelye, fémszobrászok és hangművészek gyakorlatoznak itt, idén pedig helyet kaptak az írók, költők is. Az egyetemes magyar irodalom határolja fittyet hányó preferálása szimpatikus ötlet, miként a Szél-Jegyzet írótábor alcíme is az, hogy tudniillik írótábor a határtalan magyar irodalom jegyében. Tőzsér Árpád is megmondta: egy magyar irodalom van, nem pedig erdélyi, szlovákiai és egyéb magyar irodalom, még akkor sem, ha a földrajzi hely irodalmi hagyományokat is szül: a szöveg minőségét kell nézni, nem pedig az alkotó származási helyét. Nos, a Szél-Jegyzet írótáborban ez a kérdés is terítékre került. A lelkes szervezők, Faludi Ádám költő és Paulik Mária, a helyi Fantom kiadó egyik alapítója szó szerint összegereblyézték a szükséges anyagiakat, és meghívták Tatabányára az ügyben érintettnek tűnő irodalmi lapok képviselőit. Legyünk azért földrajzilag pontosak: Magyarországról a Magyar Napló és az immár nem párizsi Magyar Műhely, Nagymegyer. Magyarországon kötelező, nálunk senki sem kéri számon, ennek ellenére néhány hazai magyar iskola már elkészítette a saját pedagógiai programját, amely a közeljövőben a közoktatásbeli minőségbiztosítás egyik meghatározó elemévé válhat. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége IX. Nyári Egyetemének egyik tréningje a Pedagógiai program a gyakorlatban címet viseli; a témát felvezető előadást Pőcze Gábor, a magyarországi Nemzeti Alaptanterv egyik megalkotója tartotta, magát a tréninget pedig Dosztálné Vécsei Magda vezeti.- Magyarországon az intézményeknek 1998-tól el kell készíteniük saját szakmai programjukat, az iskolák esetében ez a pedagógiai program. Ebben benne van a tantervűk és az elgondolásuk arról, hogyan nevelik az oda járó gyerekeket - mondja Pőcze Gábor. - Szlovákiában ez nem kötelező, de arra a következtetésre jutottunk az SZMPSZ-szel, hogy érdemes lenne tréningeket tartanunk a témában, mert fontos, hogy a szlovákiai magyar iskolák megterveztovábbá Az Irodalom Visszavág című, nagy port kavaró sajtótermék volt jelen, Szlovákiát a Szőrös Kő című irodalmi, művészeti lap képviselte, Erdély színeiben pedig az Előretolt Helyőrség szerkesztőgárdája sorakozott fel. Mezey Katalin és Oláh János, azaz a naplósok Előtérben a háttér címmel tartottak előadást, melyet hajnali kakasszóig tartó vita és véleménycsere követett. A helyi erők Egyedül versműhely néven vonultak fel - irigylésre méltó, mennyi tehetséges fiatal alkotó él Tatabányán. Hetesi Péter Pál, akit talán nem kell bemutatni, napi rendszerességgel felbukkanó önálló műsorszámmá nőtte ki magát, az irodalmi bunkerben pedig kiállítások várták a bámészkodni vágyókat. A pécsi Balogh Róbert nem mindennapi helyszínt választott nem mindennapi verseinek felolvasásához: a város fölött húzódó Gerecse- hegység fő látványosságát, a Sze- lim barlangot, amely nem csupán kitűnő akusztikájáról és denevéreiről híres, hanem lyukas tetejéről is. E természeti csorba kivételesen egyedi jelleget ad a barlangnak. Volt még egy különös látványossága az írótábornak: Donáth Gyula szobrászművész hatalmas turulmadara, melynek fémváza.a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 1896-ban, azaz millenniumi lázban készült alkotás a művészi eszköztárat tekintve akár tegnap is zék saját szakmai tevékenységüket, annak függvényében, hogy milyen szülők milyen igényeinek kiszolgálására működnek ezek az intézmények. A pedagógiai program meghatározza az iskola céljait, azt, hogy mit akar elérni. Ez azért fontos, mert a nevelőtestület így tisztában van azzal, melyek a sajátosságai, meg nem ismételhető vonásai, szakmai értékei. Nagyon fontos, hogy Magyarországon a pedagógiai programoknak Ismerni kell a gyerekek elvárásait. (Méry Gábor illusztrációs felvétele) készülhetett volna. Hatalmas vasmonstrum: a turul szárnyainak fesztávja tizennégy méter, magassága huszonkét méter, bizony, nyomasztó alatta az irodalmi diskurzus, mégis egyszerre bizarr és izgalmas. Ezt a tényt valószínűleg Kantár Csaba és Borka Zoltán ifjú érsekújvári performerek érezték át leginkább, akiknek produkciója a haza és a hazatalálás problémáját vetette fel. Ők ketten a Szőrös Kő című lap holdudvarához tartoznak, csakúgy, mint Rozno Jitka műfordító és performer. Balázs F. Attila személyében a lapot kiadó A szöveg minőségét kell nézni, nem az alkotó származási helyét. AB-ART is képviseltette magát. A messziről jött irodalmárok könyvekkel és folyóiratokkal megrakot- tan térhettek haza. Az irodalmi cserebere négy napon át folyt, igazi ínyencségek is kerültek a hátizsákba, például a váratlanul felbukkanó, jelenleg Bécsben élő zenész, költő, festő- és életművész, Márkus-Barbarossa János ígéretes címet viselő kötete (Nagylábujjamra ne kössetek számlát). Óhatatlanul szóba kerültek az alkotást megnehezítő rút anyagiak is, az Előretolt Helyőrség miattuk szünetel, az Irodalom sem vághat irányító szerepük is van, meghatározzák, hogy milyen pedagógusok dolgozhatnak a nevelőtestületben, hányán, milyen összetételben, milyen órákat tartanak a gyerekeknek. Ez a rész Szlovákiában hiányozni fog, mert itt központi tantervi irányítás van, de ettől még nagyon fontos kérdés, hogy milyen nevelési értékek kötik össze az adott nevelőtestületben dolgozó kollégákat, mit tekintenek elsőrendű feladatuknak, céljuknak.- Tulajdonképpen ez a haszna a szülők és gyerekek számára a pedagógiai program készítésének, mert ahhoz, hogy a célt meghatározzák, fel kell mérni a „klientúra” igényeit, elvárásait, és gyakorlatilag az a dolog bukéja, hogy a mindennapi tevékenység során a célrendszerhez hozzárendelik a siker- kritériumokat, amelyek átláthatóvá, ellenőrizhetővé teszik az iskolát - teszi hozzá Dosztálné Vécsei Magda. - Ez a hét arról szól, hogy az ide vezető utat, a célok feladatokra való lebontását s az ehhez kapcsolódó technikákat tanuljuk. Megtanuljuk, hogy az ellenőrzés közben milyen cselekedeteket, terveket kell figyelembe venni, a sikerkritériumokat milyen eszközökkel lehet ellenőrizni, (as) vissza olyan gyakran, mint szeretné, sőt - ki gondolná a Magyar írószövetség lapja, a Magyar Napló is szűkölködik, a Magyar Műhely fiatalított gárdája pedig egyenesen azt állítja, nekik kerül pénzükbe a lap megjelentetése. Ehhez hozzáfűzni nincs igazán mit, legfeljebb annyit, hogy bolond az, ki ma poétává válik Magyarországon és környékén. A zenészeknek sincs köny- nyű dolguk, főleg, ha a gondosan behangosított szabadtéri koncertet elmossa az eső. így járt a tehetséges helyi Brian Ború ír-magyar váltó, akik néhány költővel együtt beszorultak Lois Viktor hangszerszobrai közé, és kényszeredetten akusztikusra vették a figurát. Sebaj, az ír népzene így is tarolt, csakúgy, mint a versek és prózák, melyek az alkotók interpretációjában nagyobb sikert arattak, mintha maga Bessenyei Ferenc harsogta volna el őket. Summa summarum: tartalmas napokat tölthettek Tatabányán a meghívottak, és akkor még nem szóltunk a rendezvénnyel párhuzamosan zajló második bányász- béka-konferenciáról, amely a bányászmitológia egyik állandó szereplőjét helyezte reflektorfénybe. Ez az élőlény vagy létezik, vagy sem, a helyszíni kutatási eredmények alapján mindenesetre bebizonyosodott, hogy az íróknak és költőknek érdemes vizsgálódni az irodalmi zoológia területén is. MTI-HlR Sátoraljaújhely. Kazinczy Ferenc azonos nevű, Svédországban élő, most hetvenéves szépunokája a család ősi otthonában, Széphalmon járt, ahol koszorút helyezett el a nagy magyar nyelvújító mauzóleumánál. Az 1759-ben született Kazinczy 1806-tól Széphalomról levelezés útján mondhatni irányította a magyar irodalmi életet. Napi hivatali munkáját a történelmi Zemplén vármegye székhelyén, a sátoraljaújhelyi levéltárban végezte, ahová naponta bejárt. A szépunoka Kazinczy Ferenc előbb az USA-ban, majd Svédországban dolgozott neves kohászati kutatómérnökként. Most elhozta az ősi birtokra fiát, Kazinczy Pétert, annak feleségét, Sóder Lis- beth Ullát, továbbá az ő gyermekeiket, Kazinczy Janettet és Fre- deriket, hogy a helyszínen ismerkedjenek a család történelmi múltjával. A vendégek örömmel vették azt a hírt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Múzeumi Szervezet - országos összefogással - a mauzóleum szomszédságában kívánja felépíteni a Magyar Nyelv Múzeumát. A családnak bemutatták a csarnoképület elkészült kiviteli terveit. A múzeumban kap majd helyet a magyar nyelv történetének valamennyi kiemelkedő relikviája, a nyelv ápolásában, gazdagításában érdemeket szerző költő, író meglévő eredeti kézirata és a magyar nyelv történetének megannyi dokumentuma. Az elmúlt hét végén három alkalommal láthatta a közönség Komáromban Gágyor Péter Isten veled, Monarchia! című darabját, a szerző rendezésében. Az előadással legközelebb a nyári szünet után, a következő évadban találkozhatunk. Képünkön jelenet a bemutatóból: rabruhában Öllé Erik, Tóth Attila, Lucskay Róbert, ölben a részeg tábori pap - Nádasdy Péter. (Dömötör Ede felvétele) Az SZMPSZ IX. Nyári Egyeteme. Iskoláink tervezzék meg szakmai tevékenységüket Pedagógiai program a gyakorlatban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Spielberg a holokausztról Egy rész Wajdáé lesz Steven Spielberg, a Schindler listája című Oscar-díjas film rendezője dokumentumfilmet forgat a holokausztról, melynek a lengyelországi zsidók kiirtásáról szóló részét az ugyancsak Oscar-díjas Andrzej Wajda rendezi. Nem szokványos dokumentumfilm lesz ez, arra a több ezer órányi videofelvételre épül, melyet a Haláltáborok Túlélői Vizuális Történelmének Alapítványa gyűjtött össze. Spielberg egy interjújában elmondta, hogy Krakkóban fogant meg benne az ötlet, amikor a Schindler listáját forgatta. „A holokauszt több tucat túlélője keresett fel, elmesélték történetüket. Kérdeztem, nem ismételnék-e meg kamera előtt? Mindannyian beleegyeztek”. Spielberg másik indítéka az volt, hogy sokan szemére hányták: a Schindler listája, amely egy olyan németről szól, aki 1200 zsidót mentett meg, hollywoodi stílusban meséli el a vészkorszak egyik megrendítő részletét. Az egész felvett anyag olyan hatalmas, hogy a filmet ; négy részletre szűkítik: az oroszországi, csehországi, magyarországi és lengyelországi holokausztra, melyek mindegyikét az adott ország egy-egy rendezője készíti el. (MTI)
