Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-13 / 160. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 13. Politika 5 Szent-lványi István szerint felül kell majd vizsgálni a készülő, úgynevezett státustörvény egyes előírásait Tartós schengeni kérdőjelek \ Szent-lványi István: A külföldi tapasztalatok sem a legkedvezőbbek (Archív felvétel) Budapest. Eltérőek a véle­mények arról, hogy a hatá­ron túl élő magyarokról szó­ló törvény tervezete nem üt­közik-e Magyarország euró­pai integrációjával és az uni­ós elvekkel. Az Európai Unió egyelőre nem kívánja kom­mentálni az előkészítés alatt álló tervezetet. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a törvénytervezet minden részlete még nem ismert, azt már látni lehet, hogy Magyarország uniós taggá válása esetén felül kell majd vizsgálni a készülő, úgyneve­zett státustörvény egyes előírásait, mert azok a kormányzati elképze­lések szerint diszkriminatívan - et­nikai alapon - nyújtanának külön­leges kedvezményeket és jogokat a többségében az EU-n kívül maradó magyaroknak - mondta Szent- lványi István. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sze­rint kedvezőtlenek a hasonló kez­deményezések tapasztalatai is. Az A készülő törvény nem lesz ellentétes az EU elveivel. EU-ban egyedül Portugáliában van életben hasonló jogszabály, amely a brazil állampolgároknak lehetővé teszi, hogy vízummente­sen utazhassanak be az országba, ebből azonban sok probléma szár­mazik, mert a kedvezmények ugyan csak Portugáliában érvé­nyesek, de a Brazíliából érkezők közül sokan továbbutaznak más uniós tagállamokba, ahol azonban legálisan nem vállalhatnak mun­kát. Szent-lványi szerint kedvezőt­lenek a környező országok - Hor­vátország, Szlovákia - hasonló kezdeményezései is, amelyeknek a célja a határon túl élő nemzetisé­gek szavazatainak megszerzése volt a választójog kiterjesztésével. A készülő törvény nem lesz ellen­tétes az EU elveivel, mert kedvez­ményeit várhatóan nem nemzeti­ségi alapon, hanem családi, kultu­rális és gazdasági kapcsolatokra való hivatkozással lehet majd igénybe venni - mondta Szabó Ti­bor, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnöke. Nem tartja Ma­gyarország európai integrációjával ellentétesnek a törvénytervezetet Bragyoga András, az MTA Jogtu­dományi Intézetének munkatársa sem, aki szerint a schengeni határ- rendészeti intézkedések betartása esetén a csatlakozás után is Ma­gyarország belügye marad, hogy az Unión kívül élők közül kinek ad vízumot és foglalkoztatási kedvez­ményeket. Bragyoga szerint nem kell attól tartani, hogy a státustör­vény nyújtotta kedvezményeket ki­használva sok határon túlról érke­Még nem ismert a törvénytervezet minden részlete. ző magyar megpróbál továbbutaz­ni valamelyik gazdagabb uniós tagállamba, mert ott nem vállalhat munkát. A drákói szigorúságú munkaügyi ellenőrzések miatt pe­dig számolnia kell a lebukással és az Unió egész területéről történő kiutasítással. Az EU maga is bizonytalan lehet a kérdés kezelésében, mert a bel- és igazságügy területén csak 2004-ig kell közös joganyagot alkotnia az 1994-es schengeni szerződésre alapozva, így Magyarország egy­előre nem is tud pontos uniós nor­mákhoz igazodni, amikor kedvez­ményeket kíván nyújtani a határo­kon túl élő kisebbségei számára - mondta Bak András, az Állam- igazgatási Főiskola docense. Rá­adásul Magyarország egy új és egyedi kérdést vet fel a státustör­vény tervezetével, mert az EU tag­államai közül egynek sincs az Uni­ón kívül élő többmilliós lélekszá­mú kisebbsége. (Vg) Beszélgetés Zupkó Máriával, a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsági tagjával a magyarországi álláslehetőségekről Határon túli magyarok munkavállalása FARKAS OTTÓ A Magyar Állandó Értekezlet szo­ciális és munkaügyi szakbizottsá­gába a Magyar Koalíció Pártja Zupkó Máriát delegálta. A státustörvény mely kérdéskö­reivel foglalkozik a szociális és munkaügyi bizottság? A határon túli magyarok munka- vállalásával. Azzal, hogy az a hatá­ron túli magyar, aki rendelkezni fog státusigazolvánnyal, Magya­rországon három hónapra vállal­hat idénymunkát, ez alatt ott adó­zik, és oda fizeti be a társadalom- biztosítást is. Ezáltal ott-tartózko- dása során jogosult lesz teljes egészségügyi ellátásra, és mivel fi­zeti a nyugdíjalapot is, a nyugdíjba vonulásakor ezt az időt, illetve jö­vedelmet is beszámítják. Politikai akarat híján azonban nem sikerült úgy elfogadtatnunk ezt a javasla­tot, hogy az vonatkozzon a Magya­rországgal nem szomszédos álla­mokban élő magyarokra, például a Csehországban élőkre is. A státus­törvény elfogadása után tehát a munkavállalási lehetőség csak az önhibájukon kívül határon túlra szakadt magyarokra fog vonatkoz­ni. Azok sem tartoznak a kedvez­ményezettek közé, akik az orszá­gon belül más területen néztek munka után. Példaként itt Ukraj­nát lehetne felhozni, ahol több ezer magyar költözött az ország belsejébe a biztosabb megélhetés reményében. Ez a munkavállalási forma nem befolyásolja a két kor­mány között érvényben levő kvó­tarendszert, amely előbb 400, ké­sőbb 800 főben határozta meg a szomszédos országban munkát vállalók létszámát. Es, amíg a kvó­tarendszer vonatkozik például a hazai szlovák nemzetiségű polgá­rokra is, az utóbbi csak a státusiga­zolvánnyal rendelkezők munkavi­szonyát szabályozza. A magyarországi munkaválla­lással kapcsolatosan különböző szintű felméréseket végeztek. Szlovákiából sokan szándékoz­nak rövidebb-hosszabb időre az anyaországban elhelyezkedni? A közvélemény-kutatások és a ma­gyarországi vélemények szerint a környező országok közül Szlováki­ából a legkisebb az érdeklődés a magyarországi munkavállalás iránt. Hol igényelhető igazolvány a státustörvény elfogadása után, és milyen előnyöket élvezhetnek annak tulajdonosai Magyaror­szágon? A nyugdíjasokra például ugyan­olyan utazási kedvezmények vo­natkoznak majd, mint a magyaror­szágiakra. Az még nincs eldöntve, ki, illetve milyen szerv fogja kiad­ni. Valószínűleg nálunk is alakul majd egy nem politikai testület, amelyiknél kérni lehet a státusiga­zolványt. Előbb persze igazolni kell, hogy az illető valóban ma­gyar, de ezeket a feltételeket én pontosan nem ismerem, ezek más szakbizottságban dőltek el. Ugyanazt mondja, mint az MKP többi politikusa Bugár Béla: szó sincs tizenharmadik megyéről PÉTERFI SZONYA Pozsony. Stabilizálódott a Kölcsö­nös Egészségbiztosító-Dővera ügy­feleinek száma a második negyed­évben, jelenleg 322 860 lakos be­tegellátását finanszírozzák. Az első félév alatt 92 százalékos be­fizetési fegyelem mellett 1,095 mil­liárd korona biztosítási díjat fizettek az ügyfelek,- fejenként átlagban 1137 koronát, amiből az újraelosz­tás után már csak 532 korona ma­radt - ismertette a tényeket dr. Vik­tor Kouril vezérigazgató. Bár a biz­tosító folyamatosan csökkenti adós­ságait, pénzhiány miatt rövid időn belül nem lesznek képesek a fizetési fegyelem betartására. A biztosító megalakulása óta a lehető legrövi­debb időn belül a magánorvosok és a gyógyszertárak számláit rendezi, ugyanis azt tartja: a magánvállalko­zók nem felelősek az ágazatban ál­landósuló pénzhiányért. A gyógy­szertárak számláit mégis két hóna­pos késéssel fizetik ki, de amint a kormány átutalja az ígért forráso­kat, a lemaradást 10 napra csökken­tik. A biztosítók legnagyobb gondja a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadá­sok növekedése. Míg 1990-ben 2,3 milliárdot fordítottak a gyógyszerel­látásra, 1999-ben már 13,5 milliár­dot. Ebből következik: nem sikerült visszaszorítani a gyógyszerfogyasz­tást sem. 1990-ben 164,5 miihó cso­mag gyógyszert váltottak ki a bete­gek, 1994-ben 106 milliót, de 1999- ben ismét 160 milliót, miközben négy év alatt az orvosságok ára 62,4 százalékkal emelkedett. Az egészségbiztosító adósai között szerepel a komáromi hajógyár is, 20 miihó koronás tartozásuk havonta további 2 millióval növekszik. - Nem akarjuk a hajógyár vesztét, nem kezdeményezzük a csődeljá­rást, de egy-két hónapnál tovább nem várhatunk. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A napokban a SITA hír- ügynökség az MKP elnökének tulaj­donított egy olyan kijelentést, amelyről Bugár Béla azt állítja, nem tőle származik. Bugár Béla - a hír- ügynökségi jelentés szerint - „úgy látja, egy tizenharmadik magasabb szintű közigazgatási egység - a Csallóköz létrehozása összhangban van az ET ajánlásaival, amelyek a nemzeti kisebbségek képviseletéről szólnak az ország területi felosztá­sával összefüggő kérdések megol­dásának folyamatában”. A hírügy­nökség szerint ez a Rádió Tatryban hangzott el, akárcsak az is, hogy „a javasolt 11+1-es modell esetén mindenütt 30 százalék alá esik rész­arányunk, s ez számunkra elfogad­hatatlan”. Lapunk a SITA informáci­ójára alapozva közölte a hírt. A je­lentés több oknál fogva is felkeltette érdeklődésünket. A tizenharmadik­ként létrehozandó magyar többsé­gű megye ugyanis nem szerepel a kormány által elfogadott koncepci­óban - a kabinet a 12 megyés válto­zatra adta áldását. Ha viszont Bugár Béla egy újabb, 13. megyét szorgal­mazna, ez nem csengene egybe az MKP legutóbbi országos tanácsának döntésével. Sőt, akár azt is jelent­hetné, hogy az MKP elnöke kétség­be vonja a párt országos tanácsának legutóbbi határozatát. Bugár la­punknak megerősítette: valószínű­nek tartja, hogy „a hírt annak az anyagnak az alapján írták meg, amely az országos tanácson a sok dokumentum egyikeként megje­lent. Az MKP minden egyes politi­kusa ugyanazt mondja: mindegy, hány megyét tartalmaz a modell, a lényeg, hogy azon a számon belül, amiről meg tudunk állapodni, érzé­sünk szerint létrehozható egy olyan is, amely többségében magyar me­gye lesz” - mondta, (pve) RÖVIDEN Újratárgyalják a Matula-gyilkosságot Pozsony. Negyedszer kerül a Pozsonyi Kerületi Bíróság elé a Jozef Matula ügyvéd meggyilkolásával gyanúsított 3 vádlott ügye. A bíró elfogultságára hivatkozva harmadszor is fellebbeztek az ítélet el­len. Az alkotmánybíróság 3. tanácsa ismét elrendelte az ügy újra­tárgyalását. Mint ismeretes, a vádlottak azt kifogásolták, hogy az ítéletet hozó bírót közben az igazságügyi minisztérium alkalmazta, s ezáltal megkérdőjelezhetővé vált pártatlansága. (SITA) Homályos Sagát feljelentése Pozsony. Ctibor Kosfái főügyészhelyettes a Tibor Sagát volt egész­ségügyi miniszter által benyújtott keresettel kapcsolatban elmond­ta: kérdéses, elfogadja-e az ügyészség, mert nem világos, ki ellen és miért tesz feljelentést Sagát. Mint ismeretes, a volt miniszter azért fordult a főügyészséghez, hogy vizsgálják meg, nem történt-e tör­vénysértés Rudolf Schuster államfő kórházi kezelése során. (SITA) Törvény az SZTV-ről Pozsony.Nem oldja meg az intézmény jelenlegi problémáit a Szlo­vák Televízióról szóló törvény, melyet a kormány tegnap hagyott jóvá. Milan Knazko kulturális miniszter szerint, nem is az volt a célja. „A jelenlegi helyzetet az SZTV vezetésének kell megoldania” - mondta. Knazko azzal sem ért egyet, hogy a törvény nem foglal­kozik az SZTV finanszírozásával. A miniszter szerint a jogszabály számba vesz minden bevételi forrást, és összhangban van a vonat­kozó európai normákkal, (szm) Hromy mossa kezeit Pozsony. Április 19-től a Szlovák Nemzeti Bank kényszerfelügyele­tet rendelt el a Szlovák Hitelbankban. Az óvintézkedés ellenére a nemzeti bank információi szerint április 19. után 361 új számlát nyitottak a pénzintézetben - összesen 73,3 millió koronáról van szó. 112 számlán az elhelyezett összeg meghaladja a törvény által garantált 322 ezer koronát. Ezt csőd esetén a Betétvédelmi Alapból térítik vissza az ügyfeleknek. Hromy nem vállalja a felelősséget az új számlákért, ugyanakkor tagadja, hogy befolyásos személyek nyi­tották volna őket. (SITA) Kényszerleszállás Schwechatban Pozsony. A Hapag Lloyd német légitársaság Airbus A-310-es típu­sú gépe tegnap kényszerleszállást hajtott végre a Schwechat nem­zetközi repülőtéren, Bécstől 20 km-re. A Krétáról érkező turistajá­ratnak már Zágráb felett műszaki problémái voltak. Landoláskor leszakadt a gép bal szárnya, 11 utas megsérült, de senki nincs élet­veszélyben. Az utasok nemzetiségéről, állampolgárságáról még nem érkezett jelentés. (SITA) Rövidebb ideig szolgálhatnak a férfiak Pozsony. A kormány tegnap elfcfgadta a kötelező sorkatonai szol­gálat egy évről 9 hónapra való rövidítését. A jóváhagyott javaslat szerint a családapák szolgálatának időtartama 5-ről 3 hónapra csökkenne. További könnyítés, hogy a rövidlátók már 5 dioptria fö­lött is kérvényezhetik a felmentésüket. A törvény a tervek szerint 2001. január 1-én lép érvénybe. (SITA) Szigeti László: folyik az oktatási hálózat átalakítása Veszélyben a kisiskolák? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A kormány 1999. au­gusztusi ^határozata értelmében megindult az oktatási hálózat raci­onalizálása, amit a középiskolák­kal kezdtünk” - tájékoztatott Szi­geti László. Néhány iskola, illetve szak meg­szűnt, néhányat összevontak. Az oktatási államtitkár egyetért a kö­zépiskolák hálózatának átalakítá­sával, az alapiskolák racionalizálá­sát azonban aggasztónak tartja. „Alapiskolák ugyan még nem szűn­tek meg, viszont a minisztérium olyan norma“ elfogadására készül, mely 55 év után először meghatá­rozná az osztályban a minimális ta­nulói létszámot. Ez nagyon veszé­lyes, mert előbb vagy utóbb több szlovákiai kisiskola bezárásához vezetne” - jelentette ki az államtit­kár. Szigeti szerint végre kell hajta­ni a közigazgatási reformot, mely­nek eredményeként az alapiskolák fenntartójává a helyi önkormány­zatok válnak. Párhuzamosan el kell fogadni az oktatás finanszírozásá­ról szóló jogszabályt. „Ezután lehe­tővé válik, hogy a helyi közösség maga döntsön az iskoláról, tehát hogy akár 5-6 tanulóval is működ- teti-e az intézményt. Az egyes régi­ók problémáit nem központilag kell orvosolni” - véli Szigeti, (sza) Ha ma tartanák a parlamenti választásokat, a TA SR grafikonja szerint oszlana meg a törvényhozásba jutott pártok képviselőinek száma. A Markant közvélemény-kutató ügynökség adatai szerint a HZDS a múlt hónaphoz képest több mint két százalékot veszített népszerűségéből, most 27,3 százalékkal első, az MKP-ra a májusi 9,4 helyett júniusban 10,7 százalék szavazott volna. A pénzhiány ellenére csökkentik adósságaikat Egyre drágább az ellátás, ám több gyógyszer fogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom