Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-12 / 159. szám, szerda

8 D IGITÁLIA ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 12. MATÁV-HÍREK Vége a vezetékes egereknek A számítástechnika leglas­sabban fejlődő eszköze az egér, amely felfedezése óta - külsejét leszámítva - semmit sem változott. Szakemberek úgy vélik, az eszköznek je­lenlegi formájában évei van­nak hátra, a jövő egerei ugyanis vezeték nélküli kap­csolatot fognak használni és szakítanak a mechanikus, görgős technológiával. A Dataquest elemzése szerint az 1999-es eladások alapján állítható, hogy minden PC- vel együtt egy darab egeret is eladtak a kereskedők. Az elmúlt évben 120-150 millió példány került a vásárlók­hoz, ez a vállalatoknak mintégy 1,5 milliárd dollár­nyit forgalmat jelentett. Az egerek többségét, 53 száza­lékát számítógéppel együtt adták el, a fennmaradó da­rabokat pedig utólag vették meg a fogyasztók, átlagosan a cégek 30 dollárt kerestek egy-egy dobozkán. A kutató­cég alelnöke, Martin Rey­nolds elmondta, jelenleg a Microsoft és a Logitech bir­tokolja a legnagyobb részt az egér-piacból, amely an­nak köszönhető, hogy ez a két vállalat fordította a leg­több energiát az eszköz tö­kéletesítésére. A legegy­szerűbb újítások, mint az ablaktartalom mozgatására szolgáló görgők és dupla­kapcsolók sokat jelentenek ugyanis a felhasználóknak, az új lehetőségek könnyebbé . és egyszerűbbé teszik a szá­mítógépekkel végzett mun­kát. Azonban a fejlődés ha­marosan új irányt vesz, a ve­zetékes egerek kora leáldo­zóban van, a mechanikával sok a probléma, a számító­géppel összekötő fizikai kontaktus pedig sok esetben akadályozza a precíz moz­gatást. Múlt évben a Micro­soft bemutatta új optikai elvre épülő egerét, amely igen gyorsan népszerűvé vált a vásárlók körében és ezzel bizonyította, hogy az új elképzeléseknek igenis van jövőjük az „egér-techno­lógia” terén. Az optika nél­külözi a görgőt, igen ponto­san pozícionálható, s ami a legfontosabb: nem akado­zik, ha az ember elfelejti egy hónap után kipucolni az egér belsejét. De nem a Microsoft az egyetlen vállalat, amely ha­sonló elvű egerekkel kísérle­tezik. Az Apple Computer, valamint a Logitech is igyek­szik minél hamarabb piacra dobni az új, optikai elvre épülő eszközöket. Mindhá­rom vállalat reméli, hogy egy napon ezek az új csodák leválthatják majd a klasszi­kus, vezetékes változatokat és új fejezetet nyitnak az egerek történetében. A szá­mítógéphez csatlakozó mu­tatóeszköz technológiáját Douglas C. Engelbart ame­rikai mérnök dolgozta ki és szabadalmaztatta 1963-ban, a nyilvánosság az egeret működés közben 1968-ban láthatta először egy bemuta­tó keretében. Első felhasználásait a ter­vezőrendszerek szolgáltat­ták, és csak a hetvenes évek végén, a Xerox első grafikus szoftvereinek köszönhetően lépett át a személyi számitó­gépek világába. Az egerek számára igazi áttörést azon­ban az Apple operációs rendszerének és a Microsoft DOS-ra alapuló kezelőfelü­letének, a Windows-nak a megjelenése hozta a nyolc­vanas évek közepén. Ki ne ismerné az azóta milliók által megkedvelt passziánsz kártyajáték számítógépes változatát. Ott aztán lehetett klikkelgetni... Az elmúlt három hónap legnépszerűbb vírusai. Érdemes félni tőlük, mert helyrehozhatatlan károkat okozhatnak számítógépünkben Vírusnézőben a Windows-osoknál Illusztrációs fénykép FELDOLGOZÁS egyértelmű, hogy a minden­napi számító­gép-használat­ban Windows operációs rend­szert, a Microsoft Word és Excel programjait, valamint intemetbön- gészőt és levelezőprogramot hasz­nálnak a legtöbben. Ennek megfe­lelően, hogy minél szélesebb körben terjedhessenek el, a vírusok ezeken a területeken támadnak, illetve az itt azerzett információkat használ­ják fel számítógépes bűnözésre. A teljesség igénye nélkül nézzük meg néhány vírus leírását! Word-makróvíruskoktél & W97M_PRILISSA Ez a makróvírus a W97_PRI és a W97_MEL1SSA átirata. Sok, az ere­deti vírusokban lévőkhöz hasonló megoldást tartalmaz. Amikor először nyitjuk meg a fertőzött do­kumentumot, akkor a Microsoft Outlook címlistájában szereplő 50 címre elküldi ezt a fertőzött doku­mentumot. Ez potencionális 50 fertőzés. Ha a fertőzött dokumen­tumot december 25-én nyitjuk meg, akkor a vírus megváltoztatja a Windows indítóállományait, és a következő gépindításnál a kis ara­nyos leformázza a C: meghajtót. & W97MJZERG.A Ez a makróvírus szintén az út­törőnek mondható W97M_MELIS- SA vírus destruktív változata, egy kis bibivel. Mivel a víruskódot nem tesztelték ki teljesen, ezért sok hibát tartalmaz. A fertőzött dokumentum megnyitásakor a Microsoft Oudo- ok- címlistában szereplő 100 címre küldi tovább a dokumentumot. A rombolómodul sajnos nem sikerült tökéletesre. Ha a felhasználó Visual Basic Editort használ, és a dátum napja, valamint az óra percre meg­egyezik (például március 22., 1 óra 22 perc), akkor a virus kitörli a Win­dows vagy a Windows NT könyvtár tartalmát. A másik aktiválási feltéte­le hasonló, de a dátumot az órával kapcsolja össze (például március 5., 5 óra 00, délután). Ebben az eset­ben a megnyitott dokumentumot a “ZeRgl.0” jelszóval levédi. Micsoda öröm, amikor a saját dokumentu­munkat nem tudjuk kinyitni, mert nem ismeijük a jelszót. 6 W97M_MYNA Ez a makróvírus nem a pusztítók kategóriájába tartozik: csak ki­kapcsolja a wordös makróvírus­védelmünket (ha van ilyenünk), amikor a fertőzött dokumentumot betöltjük. Most már jöhet a fekete­leves, szabad a gazda. & VBM_KAKWORM.A Ez Visual Basic alapú leíróállo­mány-kukac (script worm). Akkor aktiválódik, ha rendszerünk tartal­mazza a Windows Scripting Host (WHS) értelmező (interpreter) részt. A Windows 98 ezt a részt alapértelmezésben telepíti. A vírus megváltoztatja az Outlook Express alapbeállításait (user default signa­ture). E módszer tekintetében roko­nára, a BubbleBoy vírusra üt. A ví­rus már akkor működésbe lép, ami­kor megnéztük a levelet, vagyis nem kell megnyitni a csatolt állo­mányt, nem kell rákattintani a mel­lékletre. A beállított megjelenés szintén dátumhoz és időhöz van kötve, mégpedig ha a dátum 1-je, és az óra is egyessel kezdődik (például 17 óra), akkor a vírus küld egy üze­netet, és lekapcsolja a Windowst. & VBS_TUNE Ez a kukac a Microsoft Outlookot és a MIRC-et támadja meg. Ez is csak akkor tud működni, ha megvan a megfelelő futtatási környezet, vagy­is a WHS. Amennyiben rendszerünk megfertőződött, levelünk csatolt ál­lományában a TUNE.VBS fájl lesz található, és a tárgymezőben a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Hey, you really need to check out this atta­ched file I sent you... Please check it out as soon as possible”. Mit mond­jak erre? Aranyos, kedves, jópofa? &VBS_LUCKY2000 Másik kukac. Ha rendszerünk megfertőződik ezzel a vírussal, ak­kor a vírust tartalmazó könyvtár­ban felülír egy állományt, amely 866 bájt hosszú lesz, majd ezt kö­vetően létrehoz egy mutatót az asztalon, amely az Oroszország­ban létrehozott LUCKY 2000 inter­netoldalra mutat. & PE_CRYPTO Ezt a vírust a spanyol vírusírók cso­portja készítette. Memóriarezidens polimorfikus vírus, amely a felderí­tését titkosítási mechanizmussal nehezíti meg. A vírus a fertőzési művelet során első dolgának tekin­ti, hogy a népszerű vírusellenőrző programokat kitörli, majd belemá­szik a wininit.ini, és a KER- NEL32.DLL állományokba. Amikor gépünket újraindítjuk, a vírus be­költözik a memóriába, és lecseréli a KERNEL32.DLL programot. Ezt kö­vetően minden gépindításnál fer­tőzöttre cserél egy DLL állományt. És így tovább. Mivel kriptográfiai modulja miatt nehezen detektálha­tó, szép lassan megeszi a rendszert. & PE_LOVESONG.998 Ez a vírus csak Windows 95/98 alatt fertőz. 2000.február 16-a után népszerű koreai zenét ját­szott a PC hangszóróján keresztül. Aki megcsípte, az hallotta. & TROJ_WINKILL Ez egy sima pusztító vírus. Ha akti­vizálódik, akkor letörli a C: tartal­mát. Biztos, ami biztos alapon, a ví­rus kikapcsolja a törlés nyugtázá­sát, vagyis a gép nem fogja meg­kérdezni, hogy törölni akaijuk-e az állományokat, hanem egyszerűen huss, volt, nincs. & TROJ_AOL Szinte hetente jelenik meg egy-egy jelszólopó vírus. Úgy látszik, most ez a menő. A vírus az America Onli­ne- (AOL-) felhasználó nevére és jel­szavára pályázik. A vírus levélben, a MINE.EXE csatolt állománnyal kap­juk Amikor ráklikkelünk, végrehaj­tódik a TOJ_APS.216576, és meg­változtatja a registry-beállításokat. Gépünket újraindítva már aktív is, ha pedig aktív, akkor azt figyeli mi­kor lépünk be az AOL-ba. Ha belép­tünk meg is szerezte a felhasználó jelszavát, amelyet rögvest elküld le­vélben a vírus szerzőjének. Ügyes, csak arra vár, hogy mikor ütjük be a jelszót. Mivel a gép nem kér kenye­ret, az áramot pedig a felhasználó fizeti, hát vár. Az a szerencse, hogy az intemetbeállításokhoz és egyéb fizetős oldalakhoz a jelszavak jó ré­sze el van mentve, és erre nem kell várni, csak ki kell olvasni, és el kell küldeni. & TROJ_SUB7GOLD.21 Ez a vírus hackerek által használt hátsó kapus trójai (backdoor tro­jan) program. Mint minden ilyen vírus, végrehajtható formában ke­rül gépünkre. A fertőzés után a hac­ker teljesen ellenőrzése alá vonhat­ja gépünket. Mint minden hasonló előd, ez is bejelentkezőnevünkre, jelszavunkra és hitelkártyaszá­munkra pályázik. A fenti vírusleírásokat átfutva könnyen észrevehetjük, hogy a víru­sok jó része ma már interneten ke­resztül terjed, a jelszavainkra és hi­telkártyaszámunkra pályáznak, és - nehogy rájöjjünk, mi is történt — még a számunkra értékes adatokat is letörlik, a komplett rendszerünk­kel együtt. Egy biztos: mentenünk kell adatainkat. Mindegy, hogy mi­re, flopira, CD-re, másik lemezre, és az se baj, ha vírusosán mentünk, de mentsük. Igaz, néha célszerű cserél­ni az archiválási közeget, más szó­val több példányban mentsünk (ne mindig ugyanarra a lemezre). PCW Felejtsék el a fényképnyomtatókat. A legegyszerűbb módszert keresik digitális felvételeik megjelenítésére? Digitális képkeretek, avagy pillantás a jövőbe FELDOLGOZÁS A Ceiva Logicnak és a Digi.Fra- me-nek a XXI. századot idéző új eszközeivel méltó keretbe foglal­hatják digitális fényképeiket, s a házi fotógaléria frissítésének gondját is letehetik a vállukról. A 249 dolláros Ceiva Picture Fra­me és a Digi-Frame 599 dolláros DF-560-as digitális képkerete egyaránt aktív mátrixos folya­dékkristályos képernyőt használ, és mindkét modell képes automa­tikusan megjeleníteni egy színes fotókból álló képsorozatot. Ami azonban a működési módot és a képernyőn megjelenő eredményt illeti, lényeges különbségek van­nak a két egység között. Minden reggel más kép A Ceiva terméke rendkívül egy­szerű, önálló eszköz: nem igényel számítógépet, nem kell beállíta­ni, sem pedig nap mint nap baj­lódni vele. Ha csatlakoztatják a telefonhálózatra, automatikusan kapcsolatba lép a Ceiva webhe­lyével, letölt maximum tíz képet a keret memóriájába, és megjele­níti a hozzávetőleg 12,5x18 cen­tis képernyőn. Mindegyik egység­ben van egy egyéni, beá­gyazott sorozatszám, ez azokhoz a képekhez irá­nyítja a készüléket, ame­lyekre a keret tulajdonosa jogosult. A felvételek letöltése a www.ceiva.com helyről semmivel sem bonyolul­tabb, mint más fényképes webhelyekről. A felhasz­nálók megjeleníthetik sa­ját fotóikat, vagy is­merőseik, rokonaik képe­it, feltéve, hogy azoknak is van Ceiva keretük. Az esz­köz használatához web- számlát kell nyitny a Cei- vánál (ez havi 3-8 dollár). A ké­pek naponta töltődnek le, még­pedig éjszaka, úgyhogy a tulajdo­nos minden reggel új képekben gyönyörködhet. Az eszközön két kezelőszerv található: az egyik­kel a fényesség állítható, a másik­kal pedig az az idő, ameddig egy- egy fotó a képernyőn marad. Jó ránézni A Ceivával ellentétben a Digi-Fra- me-be digitális fényképezőgépek Compact-Flash és Smart-Media me­móriakártyáit is be lehet dugni, az eszköz automatikusan leol­vassa és megjeleníti e kár­tyák tartalmát. A felhaszná­lók soros kapura is csatla­koztathatják az eszközt, és JPEG állományokat tölthet­nek le merevlemezről, digi­tális fényképezőgépről vagy fényképes webhelyekről. Az egység a Digi-Frame sa­ját letöltő segédprogramjá­val kerül forgalomba. A képletöltések azonban las­súak, a vezérlési lehetősé­gek kezdetlegesek, s tetejé­be a felhasználónak még COM ka­pubeállításokkal is bíbelődnie kell, hogy keretét működésre bírja — USB-s változat egyelőre nem kap­ható a termékből. De szóljunk a készülék erényeiről is. A körülbelül 9x11,5 centis ké­pernyő többféleképpen progra­mozható: szabályozni lehet a kép­váltásokat, a fényképek fekete-fe­hérbe kapcsolhatóak át, vagy bar­nás tónussal hangulatosíthatóak, rendelkezésre áll néhány különle­ges hatás is, továbbá automatikus színkitöltés segít eltüntetni a dur­va fekete vonalakat, ha a kép ará­nyai (szélessége és magassága) el­térnek a keretéitől. Az egység egy­szerre legfeljebb ötszáz különböző képet tud tárolni és megjeleníteni. A felhasználó a számítógépén auto­matikusan lepergő diabemutatókat állíthat össze, és letöltheti azokat a Digi.Frame memóriakártyájára. A képek között ide-oda lapozgathat, miniképes tablóról választhatja ki a megjelenítendő fotót, és törölhet is fényképeket a kártyáról. Nem kell foglalkoznia a képek tájolásával: a keret megjelenítéskor minden fotót automatikusan helyes pozícióba ál­lít. Egy híján 400 dollárért egy egy­szerűbb változat is kapható a ter­mékből, ennek kisebb a képernyője, kevesebb képet tárol, és nem lehet annyi mindent szabályozni rajta, egyébiránt azonban ugyanazt nyújt­ja, mint a DF-560-as. Szépet vagy okosat? A Ceiva Picture Frame-je szemreva- ló portéka, képernyője nagyobb, szülei telítettebbek, mint a Di- gio.Framé DF 560-aséi - viszont ke­vesebbet tud, és költségeihez a havi díj is hozzáadódik. Mindent össze­véve, ha nekünk kéne választani a két képkeret közül, rugalmassága és nagyobb képtároló kapacitása miatt mi inkább a Digi-Frame-et látnánk szívesen űóasztalunk sarkán. CEIVA PICTURE FRAME Előnyei: Viszonylag olcsó, egy­szerűen használható. Hátrányai: Kevés a szabályozási le­hetőség, csak tíz képet tud tárolni, a használatához havidíjat kell fizetni. Értékelés: Jó vétel webes fénykép- albumok megjelenítéséhez és me­gosztásához. Gyártó: Ceiva Logic, www.cei­va.com DF-560 Előnyei: Többféle forrásból lehet behozni a képeket, sok szabályozási lehetőséggel szolgál, maximum 500 képet tárol. Hátrányai: Drága, kisebb a képfelü­lete, mint a Ceiváé, alapszintű a le­töltőszoftver. Értékelés: Elegáns csecsebecse azoknak, akik változatosságra vágy­nak, de lusták hetente cserélgetni az üveg alatt a fényképeket. Gyártó: Digi-Frame, www.digi-fra­me.com PCW Az első Windows autó Citroen MATÁV-HÍR A Citroen Xsara Windows CD az első sorozatban gyártott autó, amelynek alapfelszerelése egy Win­dows CE-alapú számítógép. A hozzá kapcsolódó Ericsson T28s mobüte- lefon segítségével le lehet tölteni az e-maileket, a későbbiekben pedig az Interneten is lehet böngészni. A szá­mítógéphez egy GPS-vevő és egy 6 lemezes CD-váltó is kapcsolódik, ez utóbbi tartalmazza a navigációs program adatait, és egyéb progra­mokat is (valószínűleg zenei CD-ket isle tud játszani, bár erről nem szól a leírás). Közlekedésbiztonsági okok miatt az információs rendszert beszéddel lehet vezérelni. Tíz évig tartott a fejlesztése Digimúzeum FELDOLGOZÁS A világ egyik leghíresebb termé­szettudományi, ipari és technoló­giai múzeuma, a londoni Science Museum az Intel segítségével új internetoldallal bővül. A látoga­tók a múzeum eddigi legambició- zusabb létesítményében, a Well­come Wing névre keresztelt új épületszárnyban tehetnek egy virtuális sétát. A június 30-án megnyíló Wellcome Wing 50 mil­lió fontba került, fejlesztése 10 évig tartott, s a kortárd tudomány nyilvános bemutatásának legje­lentősebb központjaként tartják számon a világon. Az új épület­szárny megnyitásáig a honlapja exkluzív lehetőséget biztosít a múzeum gyűjteményének a’meg- tekintésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom