Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-10 / 157. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 10. TÉMA: NÉPESEDÉSI VILÁGNAP 9 A holnapi népesedési világnap arra figyelmeztet, hogy még mindig makacsul fenyeget a túlnépesedés veszélye Túlléptük a 6 milliárdos határt A szarajevói Fatima Mevics volt Földünk hatmilliárdodik polgára. A népesség növekedési üteme még évekig változatlanul gyors lesz. (Fotó: archívum) Az ENSZ július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította, miután 1987-ben ezen a napon érte el Földünk összlakossága az 5 milliárdos határt. A vüágnap célja, hogy felhívja az országok, azon belül is a fejlődő világ figyelmét a túlnépesedés veszélyére. SIDÓ H. ZOLTÁN Földünk lakosságának viharos növekedése 1987 óta sem állt meg, sőt alig 12 év leforgása alatt további 1 milliárd fővel gyarapodtunk. Az ENSZ szerint az 1999. október 12- én Szarajevóban született Fatima Mevics volt a hatmilliárdodik polgár, akit Kofi Annan ENSZ-főtitkár rögvest karjaiba is vett. Az újabb milliárdos határ átlépése a számvetés és az aggasztó kérdések ideje is: képes-e eltartani a Föld egyre növekvő népességét? Mi az a népességhatár, ahol az ivóvíz, az élelmiszer és az élettér már kevésnek bizonyul bolygónkon, s mikor éljük ezt el? Kétezer évvel ezelőtt a földkerekség népessége becslések szerint 300 mülió lehetett, az első évezred végére még mindig legfeljebb 310 millió volt, s csupán 1804-ben léptük túl az 1 müliárdos határt. Ezt követően viharossá vált a fejlődés: 1927-re (123 év alatt) elértük a 2 milliárdos szintet, 1960-ban (33 év alatt) túlléptük a 3 milliárd főt, majd mindössze 14 év kellett ahhoz, hogy 1974-re 4 milliárdnyian éljünk a Földön. Az 5 milliárdos határt 13 évvel később, 1987-ben értük el, 1999-ben 6 milliárdnál tartottunk, és az ENSZ számításai szerint 14 évre lesz szükség a 7 milliárdos népesség eléréséhez, további 15 esztendő a 8 milliárdhoz (2028-ban), végül 26 év a 9 milliárdhoz (2054-ben). Ma a népesség átlagos növekedési üteme a világon 1,33 százalék évente, korábban ez 2 százalék is volt. Még az optimista becslések szerint is jelenleg 900 millióan éheznek, 1,3 milliárd ember pedig rendkívüli szegénységben tengődik. Nem ótok az sem, hogy a szegény országokban évtizedek óta jobban nő a népességszám, mint a fejlettekben. Ez olyannyira igaz, hogy a Föld minden 100 új lakójából mindössze 3 születik a fejlett államokban (beleértve a volt szocialista országokat is) és 97 a fejlődő világban. A statisztikák szerint Ázsiában egy nő átlag 2,6 gyereket szül, Latin-Ameri- kában 2,7-et, Észak-Amerikában 1,9-et, míg Európában csak 1,4-et. Az éllovas Afrika, ahol átlagosan 5,1 gyereke születik minden nőnek. Napjainkban a világ három legnépesebb országa Kína (1,268,8 milliárd), India (1,002 milliárd) és az Egyesült Államok (277,2 millió). Az első európai ország a sorban Németország 82,2 millió lakossal, ami a vüágmezőnyben csak a 12. helyet biztosítja számára. A 21. században alaposan megváltozik a világ legnépesebb országainak sorrendje. India, amely jelenleg a földkerekség népességnövekedésének 20 százalékát-adja, 2050-re az első helyre kerül, a maga 1,5 milliárd lakójával lekörözi az 1,4 müliárdos Kínát. Az USA 350 milliós népességével még mindig előkelő helyen lesz, Japán, Oroszország, Németország és Nagy- Britannia azonban már nem lesz az első 10 között, helyüket többek között Etiópia (2050-ben 170 millió fő), a Kongói Demokratikus Köztársaság (160 millió), Banglades (212 millió) és Vietnam (127 millió) foglalja el. A népesség alakulásával foglalkozó tudósok azonban figyelmeztetnek: a növekedés nem lesz határtalan, az AIDS, az egyéb fertőző betegségek, az elsivatagosodás, az élelmiszerhiány, a nők magasabb végzettsége, mind-mind fékező tényező. A növekedési ütem megtorpanásával viszont csak 2050 után lehet számolni, addig évi 70-80 millió fővel nő a lélekszám, elérve a 99,5 milliárd főt. Kétséges, hogy eny- nyi ember tisztességes életszínvonalon éljen, arról nem is szólva, hogy míg a fejlődő vüágban a túlnépesedés, addig a fejlett vüágban a népességfogyás veszélye leselkedik. A két tényező együttesen pedig új, eddig példátlan méretű népvándorlást eredményezhet. Közép- és Kelet-Európa országai a legrosszabb esetben 2050-re elveszíthetik lakosságuk egyharmadát Nincs életerőnk a kapitalizmushoz? ÚJ SZÓ-HÍR A közép- és kelet-európai országok 2050-re elveszíthetik lakosságuk egyharmadát, ha nem sikerül megfékezni a születési ráta drámai hanyatlását - ez derül ki abból a jelentésből, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága tett közzé. A friss dokumentum hangsúlyozza, hogy a születési arány csökkenése a kommunizmus összeomlásával kezdődött, és egyre viharosabban folytatódott a küencvenes években. E tényeket figyelembe véve az ENSZjelentés azzal számol, hogy 2050-re a volt szocialista országok lakossága egyharmaddal csökken. A dokumentum szerint Lettországban és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol a születési arány 1998-ban 1,09, illetve 1,11%-os volt (a lakosság egyszerű újratermelődését az biztosítja, ha egy nőre 2,1 gyermek jut). Az egész vizsgált térségben 1997-ben az átlag 1,37 százalékot ért el, szemben Nyugat-Európa - szintén aggasztóan alacsony - 1,58 százalékos átlagával. Ilyen drámai visszaesés a gazdaságüag és politikailag ingatag áüamokra jeüemző, ami ismerve térségünk 1989 utáni zaklatott éveit és gazdasági mélyrepülését, voltaképpen nem meglepő. A reálbérek csökkenése, a növekvő munkanélküliség, a létbizonytalanság, a lakásárak elszabadulása, az infláció, a bölcsődei, óvodai költségek emelkedése a szabadabb életstílus együttesen eredményezte a demográfiai megtorpanást, sőt fogyást. Azonban a lakosságszám alakulása eddig a legpesszimistább elképzeléseket is felülmúlta, mivel a kevés gyerek intenzív emigrációval párosul. Ennek legriasztóbb példája az egykor 9 müliós Bulgária, ahonnan 1989 óta 750 ezer fő emigrált, közülük 300 ezer fiatal. A jelenleg 10,3 müliós Csehország lélekszáma 2050-re 7,8 millióra apadhat, a 20 éve fogyó Magyarország még az idén 10 millió fő alá esik, a valamivel jobban álló Szlovákiában pedig 1999 első negyedévében fordult elő először, hogy a természetes fogyás meghaladta a természetes szaporulatot. A prognózisok szerint nálunk 2005-től fog folyamatosan fogyni a lakosság száma. India lakosságának száma májusban túllépte az 1 milliárd főt, 50 éven belül a világ legnépesebb államává válhat Öröm és egyben csapás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hivatalosan a 2000. május 11-én 12 óra 20 perckor Új-Delhiben született Astha Aror nevű kislányt jelölték meg India egymilliárdodik polgáraként, azonban az aznap született 42 ezer indiai közül gyakorlatilag bárkire eshetett volna a választás. Minden gyermek világrajötte - normális esetben - örömet jelent a családnak és jó hírt a társadalomnak, azonban Dél- Ázsia vezető államának túl sok jutott ebből az örömből. A hihetetlen népszaporulat gyakorlatilag csapást jelent az ország gazdasága számára, ugyanis nincs az a gazdasági növekedés, amely lépést tudna tartani a születő gyerekek számával. Jelenleg India évente 15,5 millió fővel gyarapodik, ilyen ütem mellett 2045-2050 között megelőzi a vüág legnépesebb államát, Kínát. Erre a kétes elsőségre nem tart igényt, hiszen már napjainkban is annak dacára, hogy India mindössze a szárazföldek 2,5 száIndia számára a túlnépesedés jelentheti a legnagyobb veszélyt Astha Aror, az egymilliárdodik indiai (Fotók: archivum) zalékát foglalja el, mégis a világ lakosságának 16 százalékát kénytelen eltartani. Polgárainak száma 50 év leforgása alatt megháromszorozódott, bár az ország vezetése a fejlődő világban az elsők között érzékelte a demográfiai probléma súlyát. Már 1952-ben bevezették a tudatos családtervezést, amely némileg fékezte a növekedés ütemét, ám az 1970-es években Indira Gandhi miniszterelnök kormánya katasztrofális hibát követett el: alkalmazni kezdte a kényszersterilizálást, ami máig érezhető bizalmatlanságot szült a kormány népesedéspolitikai intézkedései iránt. A bizalmatlanság, a nagy család mítosza, az írástudatlanság eredményeként India egyes tagállamaiban, mint például Uttar Pradeshben, Biharban és Rad- zsasztánban a lakosság száma kü- lön-külön is meghaladja a 100 mülió főt, az ország testén pedig olyan borzalmas városszörnyek éktelenkednek, mint a 15 milliós Kalkutta és Mumbai (korábban Bombaj). Szakértők szerint ideje volna Indiának módosítani biztonsági stratégiáját, mivel hosszabb távon nem a pakisztáni vagy a kínai fenyegetés jelent igazi veszélyt a szubkontinensnyi állam számára, hanem feltartóztathatatlan túlnépesedése. népesedési hírmorzsák Kínában összeomlik a nyugdíjrendszer? Kínában az „egyke politika” következtében egyre nő az idősek aránya a lakosság összlétszámán belül. A hivatalos statisztika szerint Kína mintegy 10 százaléka számít idősnek. Ez nagyjából 125 millió embert jelent, akik közül napjainkban mindössze 29 millióan kapnak nyugdíjat. Az ENSZ becslése szerint a tudatos „egyke” népesedéspolitika eredményeként 2020-ban az idősek aránya 16 százalékra emelkedik, ami elképesztő terhet jelent majd az államkassza számára, hiszen a társadalombiztosítás adóssága már most is eléri a 220 milliárd dollárt. Elnéptelenedik a volt Kelet-Németország A volt Kelet-Németországból tovább folytatódik az áttelepedés az ország nyugati részébe: csak 1999 első 8 hónapjában 50 ezren döntöttek így. Ennek következtében míg 1989-ben Nyugat-Berlinnel együtt 18,6 müliónyian lakták az országot, addig 2020-ban várhatóan már csak 16,2 milliónyian. A népességfogyás megfelel Lipcse, Halle, Rostock és Jéna együttes népességének. A belső emigráció mellett a gyermekvállalási kedv is megcsappant: míg 1989-ben a volt NDK területén 200 ezer gyermek született, addig 1995-re ez a szám 79 ezerre zuhant. Egyre kevesebb a gyerek Svédországban Ebben az évben várhatóan összesen 88 ezer gyermek születik Svédországban, ami történelmi mélypontnak számít. A gyermekvállalási kedv lohadása évek óta tart, hiszen míg az 1990-es évek elején évente 120 ezer svéd született, addig tavaly már csak 89 ezer. A visszaesés a lakosság számának csökkenését fogja eredményezni, ugyanis a változatlan lélekszámhoz évente 131 ezer gyermek születése volna szükséges. Szakértők szerint mind nehezebb összeegyeztetni a folyamatos tanulást, az egyre nagyobb munkahelyi terheket a gyermekneveléssel, ezért a karrier és a jólét helyett inkább a gyerekekről mondanak le. Európa - segíthetnek a bevándorlók Európának 159 millió bevándorlót kellene befogadnia a következő 25 évben ahhoz, hogy a népességen belül megfelelő maradjon a .munkaképes korú lakosság aránya - derül ki az ENSZ idei demográfiai jelentéséből. A jelentés az egyik legriasztóbb példaként Olaszországot említi, ahol a születések száma az utóbbi években olyannyira visszaesett, hogy a jelenlegi 57 millió fős lakosság 2050-re 41 millióra apadhat. Az ENSZ előrejelzése szerint a világ összlakossága 2050-re a jelenlegi 6 milliárdról közel 9 milliárdra nő, valamennyi földrészen - Európa kivételével - tovább emelkedik a lakosság száma. Európában a jelenlegi 729 millió helyett 2050-ben csak 628 milliónyian fognak élni, míg Afrikában a következő 50 évben 250 százalékkal nő a lakosság száma. (Fotó: archívum) Az AIDS megtizedeli Afrika népességét Az ENSZ adatai szerint a Szaharától délre eső afrikai államokban az AIDS elképesztő demográfiai katasztrófát okoz. E térségben csak 1999-ben 23 millió fő fertőződött meg az AIDS vírusával. Becslések szerint a halálos kór miatt 2020-ban Namíbiában napjainkhoz képest 22 százalékkal, Botswanában és Zimbabwéban 20- 20 százalékkal, a Dél-afrikai Köztársaságban 17 százalékkal és Kenyában 15 százalékkal lesz kevesebb az aktív munkaerő létszáma. A dél-afrikai lakosság 10 százaléka máris fertőzött, a jelenlegi terjedési ütem alapján a most 15 éves korosztály fele AIDS-ben fog meghalni. Magyarország 10 millió alá esik Magyarország lakossága 1999-ben 48 ezerrel csökkent, december végén 10 millió 44 ezer fő lakta az országot. 2000 első négy hónapjában további 18 ezerrel fogyott az ország, ilyen ütem mellett 2000 októberében 10 millió alá esik a lélekszám, ami megfelel az 1960 előtti állapotnak. Összehasonlításul: 1980-ban - közvetlenül a lélekszám fogyása előtt - még 10 millió 709 ezer lakosa volt Magyarországnak. Felgyorsul az öregedés folyamata Napjainkban a világ 68 államában alacsonyabb a születések száma, mint a halálozásoké, de 2015-re már 121 országban lesz így, azaz bolygónk lakóinak 80 százalékát fogja érinteni. Ez azt jelenti, hogy a túlnépesedés problémáját mind több államban az elöregedés, a lakosság számának apadása okozta gondok váltják majd fel. Az oldalt írta Sldó H. Zoltán
