Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-06 / 129. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 6. KOMMENTÁR A nyugdíjas kérdez PÁKOZDI GERTRÚD A kormány a nyugdíjak hétszázalékos emeléséről határozott a minap. És mintha csak a kisnyugdíjasok lelkiismeretére akartak volna nyomást gyakorolni, az illetékesek nem mulasztották el azon nyomban megjegyezni: a nyugdíjemelési költségek fedezé­séhez a társadalombiztosítóban uralkodó siralmas anyagi állapo­tok miatt valószínűleg a költségvetési hiány növelésére lesz szük­ség. Még jó, hogy a szociális ügyi miniszter - aki nemrég még ar­ról beszélt, hogy a nyugdíjakat csaknem 20 százalékkal fel kell emelni - elégedetlen a kormány döntésével. A teljesség kedvéért azt is el kell mondani, hogy a kormány megbízta a pénzügymi­nisztert a nyugdíjasok létfenntartási költségei alakulásának „ala­pos feltérképezésével”, és kilátásba helyezte fenti döntésének esetleges korrigálását. Sovány vigasz ez azoknak a kisnyugdíja­soknak, akik havi „apanázsának” több mint a felét elviszi például a lakbér (a villanydíj, a fűtési költségek stb.), a kevéske maradé­kot élelemre költik, másra nem futja. Látszólag mégis megértőén fogadják a kormány határozatát, hogy az államnak nem telik na­gyobb nyugdíjemelésre. Közben azonban a kisnyugdíjas is óhatatlanul meghallja a milliár­dos hiányokról, ellopott pénzekről szóló híreket, tudomást szerez az állami pénzek elherdálásáról (legújabban a külügyminisztéri­um épületének felújítására az eredetileg szántnál 140 millióval többet felemésztő „csomagról” értesülhetett), a társadalombizto­sító, az adóhivatalok behajthatatlannak minősített milliárdjairól stb. A korántsem szívderítő hírek hallatán pedig felmerül benne a kérdés: miért bizonyul számos esetben bevallottan tehetetlennek a végrehajtó hatalom az államnak járó pénzek behajtásában. Mi­ért nem vonja felelősségre az állam a kötelességüket sokszor sze­mérmetlenül elmulasztó új tulajdonosokat? Miért jelentheti ki büntetlenül Szlovákia leggazdagabb embereinek egyike, hogy azért nem fizetett egyik gyára alkalmazottai után társadalombiz­tosításijárulékot, mert ez már szinte bevett szokás Szlovákiában? Miért beszélhetnek gyártulajdonosok büntetlenül hivatalnokok, sőt politikusok megvásárolhatóságáról? Ha az állam a bizonyított tartozásokat, adóhátralékokat képes lenne behajtani, nem okozna számára minden évben hatalmas fej­törést a nyugdíjemelés. És ami ugyancsak nem mellékes: zavarta­lanabbá készülhetne az elodázhatatlan nyugdíjreformra is, jólle­het ez már nyilvánvalóan csak a ma még munkaképes lakosokat érinti. Nem kellene e területen is csak az egyelőre még bizonyta­lan privatizációs bevételekre támaszkodnia. A nyugdíjak mostani emelésére mindössze néhány milliárd kell. A reformra a becslések szerint mintegy 300 milliárd. A baj csak az, hogy túlságosan sok ágazat vár a még be sem folyt magánosítási pénzekre. TALLÓZÓ APA Mádl Ferenc a politikai retorika kulturáltságának fejlesztése és a nagyobb politikai konszenzus mellett foglalt állást abban az inteijúban, amelyet APA oszt­rák hírügynökségnek adott. Mádl Ferenc hangsúlyozta: a magyar társadalom szomjazik a politikai békére és a parlament­ben a politikai kultúrára. Úgy vélekedett, hogy a politikai erő­ket a velük folytatott megbeszé­lései során sikerült meggyőznie arról, hogy konszenzuson ala­puló politikára törekedjenek. „Nincsenek nagy illúzióim arra vonatkozólag, hogy most nyom­ban meglesz a politikai béke, de ha a közeledés őszinte, akkor van remény” - mondta. A min­den politikai szélsőségességet elutasító professzor szerint az antiszemitizmusnak és a jobb- ratolódásnak a magyar pártok tájképében mutatkozó jelei nem fogják kétségessé tenni Magyarország jó hírét. „Vannak ugyan szélsőséges felfogásokra és ideológiákra utaló jelek, de ezek nem jelentősek” -jegyezte meg, s úgy vélte, hogy a ma­gyarországi politikai erők és a társadalom egészében véve egészségesek. Az Ausztriával szembeni EU-szankciókrói Mádl kijelentette: „A magyar közvélemény nagy része nem tud azonosulni az EU- kormányok ilyen kemény ma­gatartásával”. HozzáfTzte: Ma­gyarország még nem tagja az uniónak, és nem érvényesül sem jogi, sem politikai nyomás annak érdekében, hogy csatla- kozzon a szankciókhoz. Mind­ehhez hozzájárul az a fontos tény, hogy a két országot törté­nelme folytán szoros kapcsola­tok és barátság fűzi egymáshoz” - mondta Mádl Ferenc, és an­nak a reményének adott han­got, hogy a tizennégyek hama­rosan felülvizsgálják a kialakult helyzetet. „Feltételezem, hogy Ausztria is sokat tesz a nehézsé­gek felszámolásáért és azért, hogy a tizennégyek számára megkönnyítse a kedvező dön­tést” - mondta. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdető iroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszd a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poéta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakda@ujszo.com- Emberek, tudom a varázsszót, amellyel minden szlovák, legyen kormánypárti vagy ellenzéki, szélsőséges vagy nem, egymás mellé állítható: Trianon. (Agócs Ernő karikatúrája) 2000. augusztus 3-án jár le Göncz Árpád köztársasági elnök mandátuma Magyar államfők Tegnap új köztársasági elnö­köt választott az Országgyű­lés: a harmadik köztársaság második elnökét. A Fidesz- FKgP kormánykoalíció Mádl Ferencet jelölte, akit egy kivé­telével a többi parlamenti párt is támogatott. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar köztársasági gondolatot először a francia forradalom nyo­mán a magyar jakobinusok fogal­mazták meg. Az első, megvalósult republikánus jellegű állam 1848-49-ben jött létre a Honvédelmi Bizottmány és elnö­ke, Kossuth Lajos vezetésével, de te­vékenységére az ideiglenesség és az osztrák császári udvarral vívott sza­badságharc állandóan változó, há­borús viszonyai nyomták rá bélye­güket. Az 1849. április 14-i Függet­lenségi Nyüatkozat kimondta a Habsburg-Lotharingiai uralkodó­ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét, és Kossuthot az ál­lamforma rendezése nélkül ideigle­nes államfővé, kormányzó elnökké választották. A szabadságharc 1849 augusztusában elbukott, Kossuth­nak emigrálnia kellett. Az első világháborús vereség követ­keztében az Osztrák-Magyar Mo­narchia széthullott. 1918. október 31-i magyarországi polgári demok­ratikus forradalom után lemondás­ra kényszerült IV. Károly király, és 1918. november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztár­saságot. Az őszirózsás forradalom révén hatalomra jutott polgári-szo­ciáldemokrata koalíció gróf Károlyi Mihály vezetésével egyes államfői jogokat megtartott. Károlyit 1919. január 11-én kinevezték ideiglenes köztársasági elnökké. Az új, Be- rinkey-kormány március 20-án a Vix-jegyzék hatására lemondott, a kommunisták és szociáldemokraták megegyeztek a köztársaság meg­szüntetésében, és 21-én hozzájáru­lása nélkül közzétették Károlyi le­mondását. Kun Béla vezetésével megalakult a Forradalmi Kormány­zótanács, és kikiáltották a Tanács- köztársaságot. A leverése után (1919. augusztus 1.) keletkezett közjogi vákuum rendezésére a há­borúban győztes hatalmak nemzet- gyűlési választásokat írtak elő. Az 1920 januárjában megválasztott nemzetgyűlés első törvényével visz- szaálh'totta a magyar királyságot, és március 1-jén Horthy Miklóst, a Nemzeti Hadsereg főparancsnokát választotta kormányzóvá, az állam­fői feladatok ideiglenes ellátására. A király nélküli királyság állapota 1944. október 15-ig tartott, amikor a II. világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után a németek le­mondatták Horthyt. Az első, megvalósult re­publikánus jellegű állam 1848-49-ben jött létre. 1944 decemberében a náci meg­szállás alól felszabadult Debrecen­ben megalakult Ideiglenes Nemzet- gyűlés elnöksége államfői jogokkal is felruházta magát. Az 1945 no­vemberében demokratikusan meg­választott első nemzetgyűlés 1946. évi I. törvénycikke értelmében Ma­gyarország köztársaság lett. Febru­ár 1-jén a parlament közfelkiáltással az első, nem ideiglenes köztársasági elnökké a kisgazda politikus Tildy Zoltánt választotta, aki 1945. no­vember 15. óta miniszterelnök volt. A hatalomgyakorlás kulcspozícióit fokozatosan kisajátító kommunis­ták az államfő hatáskörét egyre szű­kítették, míg csak protokoll-felada- tai maradtak. Az 1947. évi ország- gyűlési választások után a kommu­nista párt egypártrendszeren alapu­ló diktatúrát vezetett be. Tildy vejét, Csomoky Viktor kairói követet kém­kedéssel és valutázással megvádol­va, az államfőt 1948. június 30-án le­mondatták, a lemondást az Ország- gyűlés augusztus 3-án elfogadta. A parlament Szakasits Árpádot, a Szo­ciáldemokrata Párt, majd az új, egyesült Magyar Dolgozók Pártja el­nökét választotta államfővé. Az 1949. augusztus 20-án elfoga­dott új alkotmány értelmében Ma­gyarország népköztársaság lett, és köztársasági elnök intézménye he­lyett 23-án megalakult a népköztár­saság Elnöki Tanácsa. Ennek elnöke Szakasits maradt, 1950. április 20-i letartóztatásáig. Koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, 1956-ban szabadult. Az Elnöki Ta­nács élén Rónai Sándor (1950- 1952), Dobi István (1952-1967), Losonczi Pál (1967-1987), Németh Károly (1987-1988) és Straub F. Brúnó (1988-1989) következett. A kelet- és közép-európai kommu­nista rendszerek összeomlásának folyamatában 1989. október 23-án Magyarországon kikiáltották a köz­társaságot, amelynek első, ideigle­nes elnöke Szűrös Mátyás lett, az Országgyűlés elnöke. Ó 1990. má­jus 2-ig, az év tavaszán szabadon, demokratikusan megválasztott új Országgyűlés alakuló üléséig töltöt­te be ezt a tisztséget. Aznap Göncz Árpádot választották az Országgyű­lés elnökévé, aki ellátta a köztársa­ság ideiglenes elnöke teendőit is. (Személyében előzőleg a választá­son győztes MDF és a legerősebb el­lenzéki párt, az SZDSZ külön meg­állapodott.) 1990. augusztus 3-án az Ország- gyűlés Göncz Árpád írót, műfordítót választotta öt évre a harmadszor ki­kiáltott köztársaság első elnökévé. Államfői mandátumának lejártakor az 1994-ben parlamenti többséget szerzett MSZP-SZDSZ koalíció is­mét őt jelölte államfőnek. Az ellen­zék jelölje Mádl Ferenc. Az Ország- gyűlés 1995. június 19-én e két je­lölt közül újra Göncz Árpádot vá­lasztotta államfővé. Mandátuma 2000. augusztus 3-án jár le. OLVASÓI LEVÉL Mire jó a közösködés? Ami a Dunaszerdahelyi Gépészeti Szaktanintézetben történt, példát­lan a szlovákiai magyar iskolaügy történetében. Ebben az iskolában 1992-től izgató igazgató önkényes- kedik, Miroslav Simek. Alig nyolc év alatt sikerült eltávolítania a tan­testület jelentős részét. Bebizonyí­totta, hogyan lehetett a Csallóköz szívében a szinte teljesen magyar nyelvű középiskolát rövid időn be­lül szlovák nyelvűvé átszervezni. A magyar pedagógusok nem taníthat­ják a magyar tanulókat magyarul. Simek igyekezetéhez nemcsak a fe­lettesei járultak hozzá, hanem a he­lyi szlovák nacionalisták, a renegá­tok, a megfélemlített magyar peda­gógusok, a diákok és szüleik. Ä szlovák-magyar közös igazgatású iskolákban mindenütt fennáll a ve­szély, ha buzgó nacionalista kerül az élére, ellehetetlenedik a helyzet. A komáromi gépészeti szakmun­kásképzőben az igazgatóság és a pártvezetés megakadályozta, hogy a magyar tanulók magyarul tanul­hassanak az érettségiző osztályok­ban villamossági szakon, s a két­éves estiben. Ez is magyarellenes is­kolapolitika volt! 1990-ben eltávo­lították a régi vezetést. Minden jo­gos követelés megvalósulhatott. Am a Himnusz elhangzása miatt le­váltották az újakat. Az intézet volt kommunistapárt-elnökét nevezték ki igazgatóvá. 1994-ben bár több tanuló jelentkezett magyar iskolá­ból a 3 éves szak elvégzése után egyéves érettségiző nappali osztály­ba, mégis szlovák osztályok nyíl­hattak, mert az igazgató nem kért magyar nyelvűt. A petíciók, a sajtó hatására, a szülők, a tanulók kéré­sére a parlamenti képviselők segít­ségével egy éven belül nyüt magyar osztály is. De miért kellett ezért megküzdeni abban a járásban, ÉLETÚT Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között a strassbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán tanult. 1973-ig az MTA Állam- és Jogtudo­mányi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az EL­TE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézeté­nek igazgatója. 1985 óta az egye­tem Nemzetközi Magánjogi Tan­székének vezetője volt. Az állam- és jogtudomány kandidá­tusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát pedig 1974-ben ,A válla­lat és a gazdasági verseny az euró­pai gazdasági integráció jogában” című disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító, va­lamint kereskedelmi joggal, nem­zetközi magánjoggal és a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok jogi prob­lémáival foglalkozik. Tagja, ill. résztvevője több nemzetközi szerve­zetnek, illetve legiszlációs fórum­nak, pl. a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Vendégprofesszorként számos kül­földi egyetemen tanított. Több könyv és tanulmány szerzője. Pár- tonkívüli. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Ántall-kormány tárca nél­küli minisztere volt. 1991-től a bős-nagymarosi vízerő­mű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Ál­lami Vagyonügynökség igazgató- tanácsának elnökeként is dolgo­zott, 1992. január 23-tól a kor­mány nevében felügyelte az Álla­mi Bankfelügyeletet, és a Bankfel­ügyeleti Bizottság elnöke is volt 1993 februárjáig. Felügyelte az MTA Központi Hivata­la mellett az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypoliti­kai Bizottságának elnöke, 1992 ja- nuáijától 1993 februáijáig a Hu­mánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási mi­niszterként tevékenykedett. E minő­ségében tagja volt a Humán- és Ifjú­ságpolitikai Kabinetnek és az euró­pai integrációval kapcsolatos kor­mányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak. 1994 februártól júliusig a Felsőokta­tási és Tudományos Tanács elnöki posztián állt. 1991. január 7-től a Széchenyi István Emlékbizottság ügyvezető elnöke, 1993-tól a Kultu­rális Javak Visszaszolgáltatása Bi­zottságának elnöke, 1994 júniusá­tól pedig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1999-től a kormány tudományos ta­nácsadó testületének tagja. 1999. március 15-én Széchenyi-dí- jat kapott az európai jog, a nemzet­közi magánjog és a nemzetközi ke­reskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközüeg elismert tudomá­nyos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói és tudományszer­vezői tevékenységéért. 2000. május 3-án az FKGP - a Fidesszel egyetér­tésben - államfővé ajánlja. Nős, egy gyermeke van. (MTI) amelynek a lakossága háromne­gyed részt magyar nemzetiségű? Miért nem lehet Komáromban a két vegyes igazgatású szakmunkáskép­zőből egy szlovák és egy magyar nyelvű? Mi az oka? Az, hogy nem lehetne csekély jelentkező esetén szlovák szakcsoportokat, osztályo­kat feltölteni magyar tanulókkal. Az iskolatanácsok feladata lesz, hogy a báránybőrbe bújt farkasok­tól megszabadulhassunk. Az ellen­ségeskedő és tehetségtelen igazga­tókat le kell váltani. Jó erkölcsű és szervezőkészségű vezéregyénisége­ket kell jelölni, és kineveztetni őket iskoláink élére. Dr. Kovács János, Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom