Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-06 / 129. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 6. KOMMENTÁR A nyugdíjas kérdez PÁKOZDI GERTRÚD A kormány a nyugdíjak hétszázalékos emeléséről határozott a minap. És mintha csak a kisnyugdíjasok lelkiismeretére akartak volna nyomást gyakorolni, az illetékesek nem mulasztották el azon nyomban megjegyezni: a nyugdíjemelési költségek fedezéséhez a társadalombiztosítóban uralkodó siralmas anyagi állapotok miatt valószínűleg a költségvetési hiány növelésére lesz szükség. Még jó, hogy a szociális ügyi miniszter - aki nemrég még arról beszélt, hogy a nyugdíjakat csaknem 20 százalékkal fel kell emelni - elégedetlen a kormány döntésével. A teljesség kedvéért azt is el kell mondani, hogy a kormány megbízta a pénzügyminisztert a nyugdíjasok létfenntartási költségei alakulásának „alapos feltérképezésével”, és kilátásba helyezte fenti döntésének esetleges korrigálását. Sovány vigasz ez azoknak a kisnyugdíjasoknak, akik havi „apanázsának” több mint a felét elviszi például a lakbér (a villanydíj, a fűtési költségek stb.), a kevéske maradékot élelemre költik, másra nem futja. Látszólag mégis megértőén fogadják a kormány határozatát, hogy az államnak nem telik nagyobb nyugdíjemelésre. Közben azonban a kisnyugdíjas is óhatatlanul meghallja a milliárdos hiányokról, ellopott pénzekről szóló híreket, tudomást szerez az állami pénzek elherdálásáról (legújabban a külügyminisztérium épületének felújítására az eredetileg szántnál 140 millióval többet felemésztő „csomagról” értesülhetett), a társadalombiztosító, az adóhivatalok behajthatatlannak minősített milliárdjairól stb. A korántsem szívderítő hírek hallatán pedig felmerül benne a kérdés: miért bizonyul számos esetben bevallottan tehetetlennek a végrehajtó hatalom az államnak járó pénzek behajtásában. Miért nem vonja felelősségre az állam a kötelességüket sokszor szemérmetlenül elmulasztó új tulajdonosokat? Miért jelentheti ki büntetlenül Szlovákia leggazdagabb embereinek egyike, hogy azért nem fizetett egyik gyára alkalmazottai után társadalombiztosításijárulékot, mert ez már szinte bevett szokás Szlovákiában? Miért beszélhetnek gyártulajdonosok büntetlenül hivatalnokok, sőt politikusok megvásárolhatóságáról? Ha az állam a bizonyított tartozásokat, adóhátralékokat képes lenne behajtani, nem okozna számára minden évben hatalmas fejtörést a nyugdíjemelés. És ami ugyancsak nem mellékes: zavartalanabbá készülhetne az elodázhatatlan nyugdíjreformra is, jóllehet ez már nyilvánvalóan csak a ma még munkaképes lakosokat érinti. Nem kellene e területen is csak az egyelőre még bizonytalan privatizációs bevételekre támaszkodnia. A nyugdíjak mostani emelésére mindössze néhány milliárd kell. A reformra a becslések szerint mintegy 300 milliárd. A baj csak az, hogy túlságosan sok ágazat vár a még be sem folyt magánosítási pénzekre. TALLÓZÓ APA Mádl Ferenc a politikai retorika kulturáltságának fejlesztése és a nagyobb politikai konszenzus mellett foglalt állást abban az inteijúban, amelyet APA osztrák hírügynökségnek adott. Mádl Ferenc hangsúlyozta: a magyar társadalom szomjazik a politikai békére és a parlamentben a politikai kultúrára. Úgy vélekedett, hogy a politikai erőket a velük folytatott megbeszélései során sikerült meggyőznie arról, hogy konszenzuson alapuló politikára törekedjenek. „Nincsenek nagy illúzióim arra vonatkozólag, hogy most nyomban meglesz a politikai béke, de ha a közeledés őszinte, akkor van remény” - mondta. A minden politikai szélsőségességet elutasító professzor szerint az antiszemitizmusnak és a jobb- ratolódásnak a magyar pártok tájképében mutatkozó jelei nem fogják kétségessé tenni Magyarország jó hírét. „Vannak ugyan szélsőséges felfogásokra és ideológiákra utaló jelek, de ezek nem jelentősek” -jegyezte meg, s úgy vélte, hogy a magyarországi politikai erők és a társadalom egészében véve egészségesek. Az Ausztriával szembeni EU-szankciókrói Mádl kijelentette: „A magyar közvélemény nagy része nem tud azonosulni az EU- kormányok ilyen kemény magatartásával”. HozzáfTzte: Magyarország még nem tagja az uniónak, és nem érvényesül sem jogi, sem politikai nyomás annak érdekében, hogy csatla- kozzon a szankciókhoz. Mindehhez hozzájárul az a fontos tény, hogy a két országot történelme folytán szoros kapcsolatok és barátság fűzi egymáshoz” - mondta Mádl Ferenc, és annak a reményének adott hangot, hogy a tizennégyek hamarosan felülvizsgálják a kialakult helyzetet. „Feltételezem, hogy Ausztria is sokat tesz a nehézségek felszámolásáért és azért, hogy a tizennégyek számára megkönnyítse a kedvező döntést” - mondta. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdető iroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszd a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poéta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakda@ujszo.com- Emberek, tudom a varázsszót, amellyel minden szlovák, legyen kormánypárti vagy ellenzéki, szélsőséges vagy nem, egymás mellé állítható: Trianon. (Agócs Ernő karikatúrája) 2000. augusztus 3-án jár le Göncz Árpád köztársasági elnök mandátuma Magyar államfők Tegnap új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés: a harmadik köztársaság második elnökét. A Fidesz- FKgP kormánykoalíció Mádl Ferencet jelölte, akit egy kivételével a többi parlamenti párt is támogatott. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar köztársasági gondolatot először a francia forradalom nyomán a magyar jakobinusok fogalmazták meg. Az első, megvalósult republikánus jellegű állam 1848-49-ben jött létre a Honvédelmi Bizottmány és elnöke, Kossuth Lajos vezetésével, de tevékenységére az ideiglenesség és az osztrák császári udvarral vívott szabadságharc állandóan változó, háborús viszonyai nyomták rá bélyegüket. Az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyüatkozat kimondta a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, Magyarország függetlenségét, és Kossuthot az államforma rendezése nélkül ideiglenes államfővé, kormányzó elnökké választották. A szabadságharc 1849 augusztusában elbukott, Kossuthnak emigrálnia kellett. Az első világháborús vereség következtében az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott. 1918. október 31-i magyarországi polgári demokratikus forradalom után lemondásra kényszerült IV. Károly király, és 1918. november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot. Az őszirózsás forradalom révén hatalomra jutott polgári-szociáldemokrata koalíció gróf Károlyi Mihály vezetésével egyes államfői jogokat megtartott. Károlyit 1919. január 11-én kinevezték ideiglenes köztársasági elnökké. Az új, Be- rinkey-kormány március 20-án a Vix-jegyzék hatására lemondott, a kommunisták és szociáldemokraták megegyeztek a köztársaság megszüntetésében, és 21-én hozzájárulása nélkül közzétették Károlyi lemondását. Kun Béla vezetésével megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, és kikiáltották a Tanács- köztársaságot. A leverése után (1919. augusztus 1.) keletkezett közjogi vákuum rendezésére a háborúban győztes hatalmak nemzet- gyűlési választásokat írtak elő. Az 1920 januárjában megválasztott nemzetgyűlés első törvényével visz- szaálh'totta a magyar királyságot, és március 1-jén Horthy Miklóst, a Nemzeti Hadsereg főparancsnokát választotta kormányzóvá, az államfői feladatok ideiglenes ellátására. A király nélküli királyság állapota 1944. október 15-ig tartott, amikor a II. világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után a németek lemondatták Horthyt. Az első, megvalósult republikánus jellegű állam 1848-49-ben jött létre. 1944 decemberében a náci megszállás alól felszabadult Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzet- gyűlés elnöksége államfői jogokkal is felruházta magát. Az 1945 novemberében demokratikusan megválasztott első nemzetgyűlés 1946. évi I. törvénycikke értelmében Magyarország köztársaság lett. Február 1-jén a parlament közfelkiáltással az első, nem ideiglenes köztársasági elnökké a kisgazda politikus Tildy Zoltánt választotta, aki 1945. november 15. óta miniszterelnök volt. A hatalomgyakorlás kulcspozícióit fokozatosan kisajátító kommunisták az államfő hatáskörét egyre szűkítették, míg csak protokoll-felada- tai maradtak. Az 1947. évi ország- gyűlési választások után a kommunista párt egypártrendszeren alapuló diktatúrát vezetett be. Tildy vejét, Csomoky Viktor kairói követet kémkedéssel és valutázással megvádolva, az államfőt 1948. június 30-án lemondatták, a lemondást az Ország- gyűlés augusztus 3-án elfogadta. A parlament Szakasits Árpádot, a Szociáldemokrata Párt, majd az új, egyesült Magyar Dolgozók Pártja elnökét választotta államfővé. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott új alkotmány értelmében Magyarország népköztársaság lett, és köztársasági elnök intézménye helyett 23-án megalakult a népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ennek elnöke Szakasits maradt, 1950. április 20-i letartóztatásáig. Koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, 1956-ban szabadult. Az Elnöki Tanács élén Rónai Sándor (1950- 1952), Dobi István (1952-1967), Losonczi Pál (1967-1987), Németh Károly (1987-1988) és Straub F. Brúnó (1988-1989) következett. A kelet- és közép-európai kommunista rendszerek összeomlásának folyamatában 1989. október 23-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, amelynek első, ideiglenes elnöke Szűrös Mátyás lett, az Országgyűlés elnöke. Ó 1990. május 2-ig, az év tavaszán szabadon, demokratikusan megválasztott új Országgyűlés alakuló üléséig töltötte be ezt a tisztséget. Aznap Göncz Árpádot választották az Országgyűlés elnökévé, aki ellátta a köztársaság ideiglenes elnöke teendőit is. (Személyében előzőleg a választáson győztes MDF és a legerősebb ellenzéki párt, az SZDSZ külön megállapodott.) 1990. augusztus 3-án az Ország- gyűlés Göncz Árpád írót, műfordítót választotta öt évre a harmadszor kikiáltott köztársaság első elnökévé. Államfői mandátumának lejártakor az 1994-ben parlamenti többséget szerzett MSZP-SZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek. Az ellenzék jelölje Mádl Ferenc. Az Ország- gyűlés 1995. június 19-én e két jelölt közül újra Göncz Árpádot választotta államfővé. Mandátuma 2000. augusztus 3-án jár le. OLVASÓI LEVÉL Mire jó a közösködés? Ami a Dunaszerdahelyi Gépészeti Szaktanintézetben történt, példátlan a szlovákiai magyar iskolaügy történetében. Ebben az iskolában 1992-től izgató igazgató önkényes- kedik, Miroslav Simek. Alig nyolc év alatt sikerült eltávolítania a tantestület jelentős részét. Bebizonyította, hogyan lehetett a Csallóköz szívében a szinte teljesen magyar nyelvű középiskolát rövid időn belül szlovák nyelvűvé átszervezni. A magyar pedagógusok nem taníthatják a magyar tanulókat magyarul. Simek igyekezetéhez nemcsak a felettesei járultak hozzá, hanem a helyi szlovák nacionalisták, a renegátok, a megfélemlített magyar pedagógusok, a diákok és szüleik. Ä szlovák-magyar közös igazgatású iskolákban mindenütt fennáll a veszély, ha buzgó nacionalista kerül az élére, ellehetetlenedik a helyzet. A komáromi gépészeti szakmunkásképzőben az igazgatóság és a pártvezetés megakadályozta, hogy a magyar tanulók magyarul tanulhassanak az érettségiző osztályokban villamossági szakon, s a kétéves estiben. Ez is magyarellenes iskolapolitika volt! 1990-ben eltávolították a régi vezetést. Minden jogos követelés megvalósulhatott. Am a Himnusz elhangzása miatt leváltották az újakat. Az intézet volt kommunistapárt-elnökét nevezték ki igazgatóvá. 1994-ben bár több tanuló jelentkezett magyar iskolából a 3 éves szak elvégzése után egyéves érettségiző nappali osztályba, mégis szlovák osztályok nyílhattak, mert az igazgató nem kért magyar nyelvűt. A petíciók, a sajtó hatására, a szülők, a tanulók kérésére a parlamenti képviselők segítségével egy éven belül nyüt magyar osztály is. De miért kellett ezért megküzdeni abban a járásban, ÉLETÚT Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között a strassbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán tanult. 1973-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát pedig 1974-ben ,A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában” című disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító, valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival foglalkozik. Tagja, ill. résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, pl. a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított. Több könyv és tanulmány szerzője. Pár- tonkívüli. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Ántall-kormány tárca nélküli minisztere volt. 1991-től a bős-nagymarosi vízerőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgató- tanácsának elnökeként is dolgozott, 1992. január 23-tól a kormány nevében felügyelte az Állami Bankfelügyeletet, és a Bankfelügyeleti Bizottság elnöke is volt 1993 februárjáig. Felügyelte az MTA Központi Hivatala mellett az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992 ja- nuáijától 1993 februáijáig a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. E minőségében tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek és az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak. 1994 februártól júliusig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztián állt. 1991. január 7-től a Széchenyi István Emlékbizottság ügyvezető elnöke, 1993-tól a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottságának elnöke, 1994 júniusától pedig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. 1999. március 15-én Széchenyi-dí- jat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközüeg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói és tudományszervezői tevékenységéért. 2000. május 3-án az FKGP - a Fidesszel egyetértésben - államfővé ajánlja. Nős, egy gyermeke van. (MTI) amelynek a lakossága háromnegyed részt magyar nemzetiségű? Miért nem lehet Komáromban a két vegyes igazgatású szakmunkásképzőből egy szlovák és egy magyar nyelvű? Mi az oka? Az, hogy nem lehetne csekély jelentkező esetén szlovák szakcsoportokat, osztályokat feltölteni magyar tanulókkal. Az iskolatanácsok feladata lesz, hogy a báránybőrbe bújt farkasoktól megszabadulhassunk. Az ellenségeskedő és tehetségtelen igazgatókat le kell váltani. Jó erkölcsű és szervezőkészségű vezéregyéniségeket kell jelölni, és kineveztetni őket iskoláink élére. Dr. Kovács János, Komárom
