Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-29 / 149. szám, csütörtök

8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 29. zöld hírmorzsák A Greenpeace prágai tiltakozása Prága. Az egyik Billa áruház előtt tüntettek Prágába# a Gre­enpeace aktivistái, miután az ott vásárolt granulátumban labora­tóriumi vizsgálattal génmanipu­lált szóját mutattak ki. Arra hív­ták fel a szupermarket vezetősé­gét, hogy miután Ausztriában már lemondtak az ilyen termé­kek vásárlásáról, Csehországban se viselkedjenek másképpen. A génmanipulált termékeket nem árusító nagy kereskedelmi háló­zatok között megtalálható a Tesco és a Carrefour is. Lubica Trubíniová, a Greenpeace szlo­vákiai vezetője szerint nekik nincs anyagi hátterük ilyen vizs­gálat elvégzésére. (SITA) Hova kerül a veszélyes hulladék? Pozsony. Országszerte több hulladéklerakat igyekszik en­gedélyt szerezni veszélyes hulla­dékok tárolására. A kommunális hulladék hiánya miatt ugyanis így szeretnék növelni a bevéte­leiket. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai szervezet nevében cáfol­ja azt az állítást, hogy az ún. harmadik osztályú építőipari hulladékra létesített tárolók veszélyes hulladékokat is befo­gadhatnának. Ilyen csak az ún. környezeti hatásvizsgálat elvég­zése után lehetséges. Az érintett lakosságnak pedig azt ajánlják, hogy nyilvános vita esetén főként a szigetelés állapota és a bomlás során keletkező gázok sorsa iránt érdeklődjön. (Ú) Vonattal az erdőkért Pozsony. Közel ezer kilométert tett meg a VLK környezetvédel­mi szervezet által indított vonat- szerelvény annak az akciónak a keretében, amellyel az 1993-as erdészeti törvény módosítását szeremék elérni. A természetvé­delmi területeken folyó tarvágá­sok betiltását célzó petíciójukat több mint 15 ezer ember írta alá. Az akció a földművelésügyi mi­nisztérium előtt tiltakozó gyűlés­sel ért véget, amelyen arra hív­ták fel a figyelmet, hogy ez az in­tézmény évek óta ignorálja a ter­mészetvédők követeléseit. (NO) Népszavazás a befejezésért Prága. Cseh környezetvédők eddig több mint 80 000 alá­írást gyűjtöttek a temelíni atomerőmű sorsáról javasolt népszavazás kiírásáért. Egy friss felmérés szerint a befeje­zést a lakosság 63 százaléka tá­mogatja, míg 18 százalék elle­ne van. A tavalyi helyzethez képest 11 százalékkal nőtt a tá­mogatók aránya, az ellenzőké pedig 3 százalékkal csökkent. A támogatók főként az eddig beépített 100 milliárd koroná­val érvelnek. (MTI) Miklós László miniszter Kölnben az ország helyzetéről Ideje volna változtatni az eddigi arányokon SITA-HÍR Az Öreg-Duna kiszáradt medrét újra elfoglalta a vegetáció, már csak ott vannak valódi ártéri viszonyok A vízlépcső építése után is még maradt természeti érték Izsák Gábor szerint még a jelenlegi állapotban is sok védeni való maradt a Duna mentén (A szerző felvétele) Pozsony. Miklós László környezet­védelmi miniszter hétfőn Kölnben részt vett „A gazdasági együtt­működés az esélyegyenlőség le­hetősége” címmel szervezett konfe­rencián. A tervek szerint ennek ke­retében találkoznia kellett volna Günter Verheugen EU bővítési főbiztossal, hogy a környezetvédel­mi jogszabályok harmonizációjáról tárgyaljanak. A találkozó elmaradt, azonban nem került le a napi­rendről, akár pénteken is megvaló­sulhat. A miniszter szerint Szlová­kia az EU-felvétel környezetvédel­mi kritériumainak teljesítése szem­pontjából a középmezőnyben he­lyezkedik el. Amennyiben azonban sikerül elfogadni a nagy feladatot jelentő hulladéktörvényt, ennél előbbre kerülünk. A jogalkotást te­kintve esélyünk van az élvonalba kerülni, rosszabb a helyzet a beru­házások terén. - Itt időt vesztettünk és Verheugen úrral arról is szeret­tem volna tárgyalni, miként lehetne ezt behozni - jelentette ki Miklós László. A konferencián a miniszter ismertette a szlovák nemzeti envi- ronmentális programot és beszélt a legszükségesebb környezetvédelmi beruházásokról. A PHARE prog­rammal kapcsolatban az volt a véle­ménye, hogy tíz évvel a forradalom után ideje lenne átértékelni a kon­zultánsokra, a műszaki segítségre és a beruházásokra fordított össze­gek arányát. Ezenkívül az egyes tár­sult országok között is különbséget kell tenni, mert az elmaradottabb országok számára a konzultánsok­ra fordított összegek magasabbak lehetnének. Az ISPA programmal kapcsolatban az összes régióbeli or­szág véleményét tolmácsolva a nagy projektumok helyett kisebb, regionális projektumok beadási le­hetőségének biztosítását kérte. Pozsony. Beszélgetés Izsák Gáborral, a Szlovák Környe­zetvédelmi Ügynökség munkatársával és a Duna- menti Ártéri Erdők Tájvé­delmi Körzet vezetőjével. TUBA LAJOS Tulajdonképpen mi indokolta, hogy a Duna mentén tájvédelmi körzetet hozzanak létre? A Duna-menti erdők, mint termé­szeti értékek iránt, a természet- védők már a hatvanas években ko­molyan érdeklődtek. Az ottani ter­mészet azonban annyira dinamikus és kiterjedt volt, hogy akkor még senki sem gondolt rá, hogy ezt egy­szer védeni fog kelleni. Az első intő jelek a hatvanas évek végén jelent­keztek, amikor is az intenzív me­derkotrás miatt csökkeni kezdett a talajvízszint és emiatt a vizenyős te­rületek fokozatosan visszaszorul­tak. így vetődött fel, hogy a még épen maradt területeket védelem alá helyezzék. Ez akkor a bősi víz­lépcső megépítésével kapcsolatos tervek miatt nem sikerült. Miként befolyásolta a vízlépcső építése a korábban védettségre javasolt területet? A hatvanas évek elején létezett és a mostani állapot homlokegyenest különbözik, de a területet minden­képpen szakaszokra kell osztani. Az ártéri viszonyok tekintetében a Szaptól Komáromig teijedő szakasz Ma az Öreg-Duna szívja el a vizet a mellék­ágak felől. lényegében nem változott, nagyvíz esetén megfelelő elöntés éri, bár a hajóút kotrása miatt a vízszint kissé alacsonyabb a korábbinál. A víz­lépcsővel kapcsolatban a töltés tal­pánál épített földalatti szigetelőfal a talajvíz mozgását akadályozza, de ez főként a mentett oldal számára jelent problémát. Más a helyzet a Szaptól Pozsonyig terjedő szaka­szon, ahol viszont a vízlépcső építé­se komoly változásokat okozott. A Pozsony környéki ártéri erdők talaj­Pozsony. A környezetvédelemre komoly hangsúlyt fektető Európa Bizottság (az Európai Unió „kor­mánya”) a konkrét feladatok el­végzésére, adatgyűjtésre, kiérté­kelésre és tudományos igényű elemzések készítésére Koppenhá­gában alakította meg az Európai Environmentális Ügynökséget. En­nek összesen hét központja van, amelyek a következő szakterüle­tekkel foglalkoznak: levegőszeny- nyezés, hulladékok, talaj, száraz­földi vizek, partmenti és tengeri ökoszisztémák, a Föld felszíne és természetvédelem. Mivel ezek te­vékenysége csak az EU területére korlátozódik, 1997 és 1998 során minden szakterületen ún. kordiná- ciós munkahelyeket építettek ki a PHARE országok számára is. így Pozsony. A tájékoztatás javítása a célja annak az internetes oldalnak, amelyen a www.florastranky.sk cí­men hasznos étkezési tanácsokat vízszintje a csúnyi duzzasztás miatt csaknem az eredeti szintre emelke­dett, ez pozitívum. Viszont a tározó miatt Pozsonytól Doborgazig eltűntek az erdők. Ami a Doborgaz Szap szakaszt illeti, a felvízcsatoma miatt az Öreg-Dunában a korábbi másodpercenkénti 2000-2500 köb­méter helyett kb. 500 köbméter víz maradt, emiatt a főmeder vízszintje jó másfél méterrel alacsonyabb a mellékágakétól. így, míg a múltban a mellékágak a főágból kapták a vi­zet, most ez fordítva működik, az Öreg-Duna szívja le a vizet. Ennek utánpótlására szolgál az a rendszer, amely kapuja Doborgaz mellett a felvízcsatoma töltésében található. Ezen keresztül nyáron másodper­cenként általában 40-50 köbméter vizet engednek. Mesterséges árvíz idején ez 100-120 köbméterre nö­vekszik. A víz megtartása érdeké­ben az ágrendszert zárásokkal és zsilipekkel osztották fel. Ehhez ha­sonló vízpótló rendszer még min­dig nincs kiépítve a Isztágovi rész számára, amely a Hullám csárdától a Szapi összefolyásig húzódik. Ez a rendszer mennyiben változ­tatta meg az ottani élővilágot? Itt emiatt vége van a korábbi, rend­természetvédelem területén koor­dinációs munkahellyé a Szlovák Tudományos Akadémia pozsonyi Tájökológiai Intézete. Ehhez egy akkreditáció megszerzésére is szükség volt, aminek köszön­hetően jelenleg már közvetlenül Brüsszelben pályázhat az ilyen jel­legű projketumok megvalósításá­ra. Az intézet jelenleg 13 PHARE országból gyűjti az adatokat és azokat feldolgozva továbbadja a koppenhágai központnak. Ezenkí- vüí fontos feladata a társult orszá­gok segítése a fajtákkal és a lelőhe­lyekkel kapcsolatos terminológia és adatbázis egységesítésében, a védett területek hálózatának kia­lakításában, a Biológiai sokszínű­ségről aláírt megállapodás végre­hajtásában, illetve a környezetvé­delem helyzetéről szóló éves jelen­tés összeállításában. tanulmányozhatunk. Egy számo­lógép segítségével pedig mindenki megállapíthatja az elfogyasztott étel kalóriaértékét és megtudhat­ja, mennyi koleszterolt, fehérjét, zsírt és energiát fogyasztott. szeres elöntéshez alkalmazkodott életstílusnak, amikor az árvíz való­ban a töltésig mindent elöntött. A vízpótló rendszer az elárasztás di­namikáját képtelen biztosítani, hi­szen a vízszint lassan emelkedik, az elöntés pedig csekély mértékű, ugyanúgy a talajvízszint növekedé­se is. A másik komoly változás pe­dig, hogy az árvíz idején nagyon sok tápanyag érkezett az ágrend­szerbe, erre például a víz leapadása után a fák törzsét borító sárga be­vonat utalt. Ennek köszönhetően az élelemláncban tápanyag túlkí­nálat volt. Ma ez sincs így, sőt a mesterséges árvizek inkább a táp­anyag kimosásával járnak. Nevezhető így ez még mindig ár­téri természetnek? Jobb híjján igen. Egyébként az Öreg -Duna egykori medrében egy na­gyon érdekes szukcesszió alakult ki. A folyó elterelése után a kavicspa­dok szárazra kerültek és ezt fokoza­tosan elfoglalta a vegetáció. Az első évben a gyomok jelentek meg, de a második évben már nőni kezdtek a fűzfák, a nyárfák és a különböző bokrok és most ezek harca folyik. Ez természetvédelmi szempontból na­gyon érdekes jelenség, és akár úgy is Poprád. A Tátra környéki védett területek egyéves megfigyelési programját fejezte be a VLK kör­nyezetvédelmi szervezet. Ennek keretében a vadászat és a fakiter­melés figyelése mellett ellenőriz­ték a patakok tisztaságát, az inten­zív turistaforgalom hatásait és az államigazgatási dolgozók kötele­zettség-teljesítését. Az első gyorse­Pozsony. Az environmentális poli­tika fontos uniós eszközeiről, a környezeti auditról és a környezet­kímélő termékek jelöléséről tartott a héten sajtóértekezletet Zdenka Tóthová, a környezetvédelmi mi­nisztérium államtitkára. Ezek az az önkéntesség elvére épülnek, a környezetkímélő védjegy például egyaránt érdeke a gyártóknak, il­letve a vásárlóknak is. A miniszté­rium ezzel kapcsolatban ősszel két anyagot is a kormány elé terjeszt, az egyik a védjegyekről szpló kor­mányrendelet, a másik pedig az tekinthetünk rá, mint egy katasztró­fa utáni újjászületésre. Egyébként is, amennyiben valóban nagy árhul­lám érkezik, a dunacsúnyi zsüipek kinyitása után ezen a területen ép­pen úgy végigvonul, mint korábban. A mellékágrendszerben is el kell is­merni, hogy a vízpótlás után a terü­let egy része újra vízhez jutott és itt is nagyon érdekes társulások van­nak kialakulóban. Ezek mások lesz­nek mint korábban, de a természet alkalmazkodik az új viszonyokhoz és mi ezeket a társulásokat is védeni akarnánk, sőt még olyan intézkedé­seket is tervezünk eszközölni amely- lyek növelik a biodiverzitás mérté­két ezeken a területeken. Milyen a természetvédelem és az erdőgazdálkodás viszonya? Látni kell, hogy a természetvéde­lemnek és az erdőgazdálkodásnak egyaránt megvannak a saját céljai és elképzelései. Ezek egy része ha­sonló, de vannak különbségek is. Mi azt szeretnénk, ha minél na­gyobb lenne a terület biológiai sokszínűsége, ami a természetes formához közeli erdőtársulások­ban érhető el. Ez távol áll az erdőgazdasági céloktól, amely mi­nél több nyárfaültetvényt szeret­ne. Számokkal kifejezve az ültet­vények kb. 30-40 százalékkal ke­vesebb fajnak, illetve egyednek biztosítanak életteret, mint a ter­mészetes erdők. Létezik kompromisszum a két felfogás között? A természet megóvása és a gazda­sági haszon egyaránt társadalmi érdek, ennek az egymáshoz viszo­nyított arányában kellene valami­lyen formában megegyezni. Sze­rintünk a Doborgaz és Szap közti jelenlegi 90-98 százalékos mono­kultúrás gazdálkodási mód túlzott, azt javasoljuk, hogy az erdők két­harmadát használják a jelenlegi­hez hasonlóan, egyharmadát pedig állítsák a természetvédelem szol­gálatába. Egyébként az erdőgaz­dálkodást ebben az egyharmadban sem zárnánk ki, csak bizonyos kor­látozásokat vezetnénk be. Mind­össze néhány, a jelenlegihez is ha­sonló magterület lenne, amelyeken rezervátumként valóban tilos len­ne a gazdálkodás. lemzés szerint szinte senki sem törekszik arra, hogy a védett terü­letek betöltsék eredeti funkcióju­kat. Ez főként a túlzott fakiterme­lésben és a nagymértékű vadászat­ban nyilvánul meg. A lakosság is passzívan viszonyul ehhez a témá­hoz és a legtöbben információkkal sem rendelkeznek a természetvé­delem értelméről. A környezet­védők az államigazgatás több dol­gozóját korrupcióval vádolják. environmentális auditról szóló tör­vényjavaslat lesz. Ezek intézményesítésére Zdenka Tóthová szerint a jogharmonizációs tárgyalások során tettek ígéretet. A környezetkímélő termék elneve­zésű védjegyet eddig nálunk 15 gyártmány használja, eddig ugyan­is ennyi cég vállalta az ezzel járó meglehetősen bonyolult engedé­lyeztetési folyamatot. Az államtit­kár szerint ez kevés, arra lenne szükség, hogy a lakosság a jelenle­ginél jobban odafigyeljen ezek vá­sárlására. A tervezett törvény ezért egyebek mellett a védjegy ismertté tételét is célul tűzi ki. A nagy pozsonyi ipari üzemek által támogatott ASPEK társulás az envi­ronmentális technológiákkal foglalkozó cégek katalógusát tette közzé az interneten, a www.aspek.sk címen. Bár az adatbázis még nincs teljesen feltöltve, az érdeklődők már most is sok hasznos információt szerezhet­nek ebből a forrásból (-ti-) PHARE koordinációs központ nyílt Pozsonyban Az egész régió nevében ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Interneten tájékozódhatunk az egészséges életmódról Számológép is van ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Védett területeket tanulmányoztak a környezetvédők Szomorú tapasztalatok SITA HÍR Európai uniós environmentális eszközök alkalmazása Audit és védjegy SITA-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom