Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-24 / 145. szám, szombat

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 24. TANÁCSADÓ A végrendelkezésről R. L.: 1993-ban végrendelkez­tem az unokaöcsém javára. A végrendeletet többek között neki is átadtam. Nemrég la­kást cseréltem. Ezért szeret­ném tudni, hogy ha a végren­delkező lakóhelye, illetve lakó­címe megváltozik, szükséges-e a végrendeletet újra írni? FEKETE MARIAN A lakóhely megváltoztatása nem teszi érvénytelenné a végrende­letet, mivel a lakóhely nem ta­rtozik a végrendelet törvényes, pontosabban nélkülözhetetlen kellékei közé. A vonatkozó ren­delkezés szerint a végrendelet­ben a végrendelkező nevét és sa­ját kezű aláírását kell feltüntetni, továbbá a végrendelet keltezését (a nap, hónap és az év pontos megjelölésésvel), és végül a vég­rendeletjogosultjainak, örökö­söknek a nevét. A lakcím, a kelte­zés helye vagy végrendelkező, * valamint a végrendeleti örökö­sök azonosítási adataként feltün­tethető a születési szám is, de ez nem feltétele a végrendelet érvé­nyességének. Éppen ezért a lak­cím változása nem jár semmiféle jogkövetkezménnyel. AGRARMORZSAK Csökkenő állatállomány? Pozsony. Az agráriumnak nyúj­tandó állami támogatás haté­kony felhasználása mellett tette le voksát a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara vezetése. Ivan Oravec, az agrá­rönkormányzat elnöke üdvözöl­te a kormány minapi döntését a 5,9 milliárd koronás segítség- nyújtásról. Ugyanakkor hangoz­tatta az agráriumban évek alatt felhalmozódott poblémák szisz- tematikus rendezésének a fon­tosságát. Oravec korainak tartja az állatállomány 10-20%-os csö- kenésére vonatkozó becsléseket. Részletesebb adatok a termés be­takarítása után várhatók, (ú) Drágulnak a húskészítmények Budapest Néhány nap alatt ki­lónként 10-50 forinttal nőttek a húsok, húskészítmények árai. A sertés- és baromfi-feldolgozók szerint kétéves árkorrekció törté­nik most. Az elmúlt két hét alatt 10-10%-kal drágult a bolti tőke­húsbontás alapjául szolgáló fél­sertés átvételi ára. A felvásárlási árak csak néhány forinttal emel­kedtek -jelenleg ádagosan 214 forintot üzemek a gazdáknak. Ez az összeg öt forinttal haladja meg a múlt hetit. A gazdák keveslik az összeget, s azzal érvelnek, hogy a Romániába induló állatokat 240- 250 forintért viszik. Jól üzemek a horvát kivitelre szánt fiatalabb ál­latokért is. Ezért a termelők 250 forint körüli átvételi árat szeret­nének elérni, A baromfitermékek a napokban drágulnak, a baromfi terméktanács illetékesei szerint 10-20 százalékos áremelésre le­het készülni (N-g) Veszteséges a cseh mezőgazdaság Prága. Több mint 2,12 milliárd koronás veszteséggel zárta a múlt évet a cseh mezőgazdaság. Ez ötszörös növekedésnek szá­mít 1998-hoz viszonyítva, ami­kor az ágazat összvesztesége 440 millió koronát tett ki. A Zöld je­lentés az okokkal kapcsolatban rámutat arra, hogy az agrárter­mékek árai évközi szinten áda­gosan 11,7%-al csökkentek. Az ágazat bevételkiesése így elérte a 11 milliárd koronát. (AW) Alaptőke-csökkentés a Zetornál Brünn. A Zetor részvényesei a vállalat alaptőkéjét 2,483 milli­árd koronáról 4,139 millió koro­nára csökkentették. Ezzel szeret­nék fedezni a cég tavalyi veszte­ségét, amely tavaly meghaladta az 1 müliárd koronát. Az alap­tőke-csökkentésre a 66 koronás részvények nominális értékének 11 fillérre, a 600 koronás részvé­nyek nominális értékének pedig egy koronára való csökkentésé­vel kerül sor. A vállalat már több mint egy éve súlyos problémák­kal küzd, alkalmazottainak pe­dig nem fizet teljes bért. (CTK) Aggódnak a vetőmagtermelők Pozsony. Az időjárás aggoda­lommal tölti el a vetőmagter­melőket. Attól tartanak, hogy a nagy meleg kihat a vetőmagnak termesztett búza, repce, árpa csí­raképződésére. Ha az időjárás nem változik, a búza szabályo­san kiég - véli Vladimír Sedlák, a Selekt Bucany igazgatója. (P) NO VEN YVE DE LEM S z ilvamolyve s z ély Az időjárás kedvez a szilvamoly­nak. A Dunaszerdahelyi, Komá­romi, Galántai, Vág-sellyei és Ér­sekújvári járásokban június 23- tól ajánlatos védekezni a szilva­moly ellen. A Pozsonyi, Nagy­szombati, Nyitrai, Lévai, Losonci, Rimaszombati, Kassai és Nagy- mihályi járásokban csak június 27-e után ajánlatos permetezni. A szakértők a következő permet- szereket ajánlják: Dimilin 48 SC, Insegar WP, Rimon 10 EC. Az utóbbi években az ország déli já­rásaiban elterjedt a hólyagos le­vélmoly, amely a gyümölcsfákat és díszcserjéket támadja. A kárte­vő második és harmadik generá­ciója ellen még hatékonyan vé­dekezhetünk. Peterakás idején a Dimilin 48 SC, Nomolt 15 SC szerekkel védekezhetünk. Kiraj­zás után - legkésőbb a bebábozó- dásig - az Agrevo, Karate 2,5 EC és 2,5 WG, Talstar 10 EC szere­ket használjuk. (Rno) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. június 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,107 Magyar forint (100) 16,194 Angol font 67,415 Német márka 21,529 Cseh korona' 1,170 Olasz líra (1000) 21,746 Francia frank 6,419 Osztrák schilling 3,060 Japán ien (100) 43,043 Spanyol peseta (100) 25,307 Kanadai dollár 30,406 Sváici frank 27,183 Lengyel zloty 10,131 USA-dollár 44,900 Az osztrák vásárlók hűségesek - még akkor is a hazai élelmiszereket vásárolják, ha drágábbak az importáltnál Ha elérjük az uniós szintet... Innsbruck. Az Európai Unió tagországai nincsenek felké­szülve az unió keleti bővítésé­re. A csatlakozási tárgyalások egyik legérzékenyebb és leg­nehezebb fejezete minden bi­zonnyal a mezőgazdaság lesz. Szlovákia esetében a környezetvédelem is felet­tébb nehéz fejezetnek ígérke­zik. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Wilhelm Molterer osztrák földmű­velésügyi miniszter a minap a Der Standardnak adott nyilatkozatában kiállt a keleti bővítés mellett. U- gyanakkor rámutatott arra, hogy az osztrák mezőgazdaság nincs felké­szülve a változásra. A tárcafőnök az osztrák agrárium struktúráját tartja rossznak, az EU-bővítés után kiszol­gáltatottnak, sebezhetőnek. Az EU- tagok főként a jelentős mezőgazda- sági termeléssel rendelkező Lengye­lországtól és Magyarországtól tarta­nak. Az uniós, illetve az osztrák ag­godalmakkal kapcsolatban Andreas Geisler, a harmadik legnagyobb osztrák tejfeldolgozó vállalat, a TirolMilch igazgatóhelyettese a kö­vetkezőképpen nyilatkozott lapunk­nak: „Az osztrák mezőgazdaság struktúrája valóban nem megfelelő. Jó példa erre a szarvasmarha-te­nyésztés. Az osztrák farmerek áda­gosan 7-10 tehenet tartanak, nem úgy a csatíakozni kívánó országok­ban, ahol ez a szám lényegesen na­gyobb. Az osztrák agrártermelők te­hát attól tartanak, hogy a társult or­szágok mezőgazdasági termelői - az uniós termelési szint elérése után Ausztria harmadik legnagyobb tejfeldolgozó vállalata, a TirolMilch éves forgalma eléri az 1,45 milliárd schillin- get. Az üzemet a farmerek hozták létre, akik egyben a cég részvényesei is. (A szerző felvétele)- versenyhátrányba kerülnek.” Az osztrák agrártermelőknek azonban nem igazán kell rettegniük attól, hogy kiszorulnának a hazai piacról. Az osztrák vásárlók ugyanis felet­tébb hűségesek - előszeretettel vá­sárolják a hazai élelmiszereket, még ha azok drágábbak is a behozatal­nál. A szupermarketeknek és élelmi­szerláncoknak pedig igazodniuk kellett az ottani vásárlók igényei­hez. Andreas Geisler adatai szerint a hazai fogyasztó kizárólag hazai friss tejet vásárol, miközben a friss, azaz tartósítószerektől mentes tej aránya az összfogyasztáson belül eléri a 85%-ot. (Az uniós csatiakozás előtt az arány fordított volt, a tartóstej a tejfogyasztás 99%-át tette ki.) A ke­ménysajtok esetében még kiemel­kedőbb a hazai márkához való ra­gaszkodás - az összfogyasztás 95%J át hazai márkák jelentik. A joghur­tok esetében a hazai termékek ará­nya eléri a 70%-ot. Csupán a kenő­sajt számít kivételnek, e termékcso­portnál az arány fordított - az összfogyasztás 30%-át a hazai ter­mékek, 70%-ot pedig a behozatal tesz ki. Geisler az utóbbit nem tartja tragikusnak. Épp ellenkezőleg, jó eredménynek tartja ahhoz viszo­nyítva, Ijogy Ausztria 1995-ös EU- csatlakozása előtt a vásárlók még szinte kizárólag német kenősajtot vásároltak. A csomagolási technológiájával a tejiparban nálunk is jelen lévő nor­vég Elopak társaság jóvoltából a mi­nap alkalmunk nyűt arra is, hogy Innsbruckban kifaggassunk né­hány, a TirolMilch tejfeldolgozóval szerződésben álló gazdát. A terme­lők büszkén újságolták, hogy tej- és húshasznú teheneik naponta 36-40 liter tejet adnak. A 40 literes fejésát- lagot is meghaladó Mayr úr például arra panaszkodott, hogy vissza kell fognia a jószágait, mert szigorú büntetést kap az a termelő, aki túl­teljesíti éves kvótáját...(-gyor) Magyarországon regisztrációra kötelezik a gazdákat Vége a borpancsolásnak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A mára már jelentős mé­reteket öltő borhamisítás visszaszo­rítását várják a magyar hatóságok attól, hogy augusztus 1-jétől jöve­déki terméknek minősül a bor. Jú­nius 30-ig a szőlőtermelőknek nyil­vántartásba kell vétetniük magu­kat, a bortermelőknek pedig adó­raktári engedélyt kell kérniük. E nélkül nem folytathatják legálisan tevékenységüket. A nyilvántartási számot, illetve az engedélyt várhatóan december vé­géig megkapják az érintettek, ám addig is legálisnak minősül a működésük. Azok viszont, akik el­mulasztják a határidőt, csak akkor kezdhetik meg a legális munkát, ha ténylegesen kézhez kapták a szükséges dokumentumokat. Júni­us 30-ig illetékmentesek a kérel­mek. Az engedélyt csak akkor adja meg a vámhatóság, ha az el­lenőrzéseik során megbizonyosod­tak arról, hogy a működéshez szükséges eszközök, berendezések rendelkezésre állnak. A hatóság 80 ezer szőlőtermelő és 5-10 ezer bortermelő jelentkezésére számít. Aki 1500 négyzetméternél kisebb szőlőterületet művel, mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, s családonként 1000 liter bor után nem kell adót fizetnie. Az e fölötti mennyiség adóterhe - amit de­cember 15-ig kell megfizetni - lite­renként 5 forint. Az 1500 négyzet­méternél nagyobb területen gaz­dálkodó természetes személyek­nek, akik bor előállításával nem foglalkoznak, regisztráltatniuk kell magukat, ám ők is előállíthat­nak bort az adómentes 1000 lite­res határig. A vállalkozások nem kapnak adómentességet. A jövedé­ki törvény alapján a nagykeres­kedőknek is engedélyt kell kérni­ük. A kiskereskedőknek működési engedélyre van szükségük, ezt az önkormányzatok adják ki. (Vg) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Júliustól 5-7 százalék­kal, augusztus második felétől pe­dig várhatóan 20-25 százalékkal drágítja a lisztet a malomipar. A sütőipar júliustól 10-12 százalék­kal drágítaná a kenyeret, és ősztől újabb árnövelési kényszer elé néz. Már most, a búzaaratás kezdetén jelentős az árfeszültség a gabona- termelők és a felvásárlók között. Lakatos Zoltán, a gabona termék- tanács elnöke szerint augusztus második felétől előreláthatóan még jelentősebb, 20-25 százalé­kos lisztdrágítás lesz. A most ter­vezett korrekció kilónként 2-3, a nyár végi 10 forint feletti árnöve­kedést eredményezhet a jelenlegi 40-42 forintos, áfa nélküli nagy­kereskedelmi lisztárakhoz ké­pest. Az árváltozásokat az aszály miatt növekvő búzaárak indokol­ják - mondta Lakatos. Szerinte azonban a malmok tonnánként 23-24 ezer forintnál magasabb búzaárakat nem bírnának el az aratás utáni időszakban a mai nyomott lisztárak mellett. Ez is számottevő árnövekedést takar­na a az elmúlt évi, 18-19 ezer fo­rintos induló árakhoz viszonyít­va. Ha a búza 23-24 ezer forint­nál drágább lesz, a liszt ára rob­banásszerűen emelkedhet - állí­totta az elnök. A külkereskedők szintén úgy vélik, hogy az expor­tárak legfeljebb 22-23 ezer forin­tos telephelyi búzafelvásárlási árakat tennének lehetővé. A bel­földi árak ugyanakkor szakértők szerint elszakadhatnak a nemzet­közi ellenértékektől, mivel a szá­razság akár 2 millió tonnás ter­méskiesést is okozhat a korábbi, 5 millió tonnás prognózisokhoz képest. A gabonafélék jelentős drágulására utal, hogy a már be­takarítás alatt álló árpa ára is szo­katlanul magas, tonnánként 26 ezer forint körüli, (vg) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 22-én 12 Sk/csomó Komárom június 22-én 8-10 Sk/csomó Zseliz június 22-én 12 Sk/csomó Rimaszombat június 22-én 15 Sk/kg Losonc június 22-én 10-22 Sk/kg Kassa június 22-én 15 Sk/csomó petrezselyem 14 Sk/csomó 10 Sk/csomó 14 Sk/csomó 18 Sk/kg 15-16 Sk/csomó 17 Sk/csomó újburgonya 15-18 Sk/kg 13-18 Sk/kg 24 Sk/kg 15-18 Sk/kg 18-20 Sk/kg 18-20 Sk/kg fejessaláta X X X X X 6 Sk/fe paprika 40-46 Sk/kg 22-30 Sk/kg 3-5 Sk/db 45-50 Sk/kg 40-80 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 6-8 Sk/db 3-4 Sk/db 5 Sk/db 8 Sk/db 6-9 Sk/db 7 Sk/db zeller 6-8 Sk/db 8 Sk/db 7 Sk/db 10 Sk/kg 13-15 Sk/db 10-12 Sk/db káposzta 15 Sk/kg 8-10 Sk/fej 12'Sk/fej 13 Sk/kg 10 Sk/db 15 Sk/db ribizli X X X X 15 Sk/7 del X zöldborsó 35-40 Sk/kg 35-40 Sk/kg 30 Sk/kg X X 40 Sk/kg hagyma 12 Sk/kg 13 Sk/kg 7 Sk/csomó 22 Sk/kg 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 30-35 Sk/kg 22-28 Sk/kg 30-36 Sk/kg 35 Sk/kg 38-40 Sk/kg 35-40 Sk/kg cseresznye 34-40 Sk/kg X 15 Sk/kg 30 Sk/I 20 Sk/7 del 15-25 Sk/kg karfiol 10-35 Sk/db 10-25 Sk/fej 20-30 Sk/db 35-50 Sk/fej 32-38 Sk/db 25-35 Sk/fej dióbél 160 Sk/kg 130 Sk/kg X X X 140 Sk/kg kel 25 Sk/kg 6-10 Sk/fej 15 Sk/fej 15 Sk/kg 12 Sk/db 18 Sk/db alma 28-30 Sk/kg 29 Sk/kg X X 28-32 Sk/kg 25-28 Sk/kg tök 15-20 Sk/kg X X X 10-18 Sk/kg X meggy X 25-30 Sk/kg 25 Sk/kg X X X uborka 15-25 Sk/kg 10-12 Sk/kg 20-28 Sk/kg 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 18 Sk/kg tojás 2,40-2,60 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db X 2,50 Sk/db 2,70 Sk/db 2,60 Sk/db retek 8-10 Sk/csomó X 5 Sk/csomó X X 5 Sk/csomó A magyarországi pékek emelnék a kenyér árát Jelentős lisztáremelések

Next

/
Oldalképek
Tartalom