Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-24 / 145. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 24. KOMMENTÁR Elfogyott a türelem PÉTERFI SZONYA Bármennyire kellemetlen, meg kell értenünk a gyógyszerforgalmazók és patikusok radikalizálódását, hiszen eddig hiába folytattak harcot az állami masinéria ellen. Meg kell értenünk, miért fogyott el a türelmük, miért jelentették be: vége a hitegetésnek, ha az államjúlius 1-jével nem kezdi meg az adósságok rendezését, a gyógyszerforgalmazók csak azonnali készpénzfizetés ellenében szállítanak a patikáknak. A gyógyszertárak reakciója sem maradhatott el: bejelentették, ők is készpénzért adják ki az orvos által felírt orvosságot. A szerencsétlen beteg egy bizonylattal caplathat az egészségbiztosítóba, abban a reményben, hogy pénzét azonnal visszakapja. Az egészségügyi minisztérium vezetése a hír hallatán mi mást tehetett volna, az eljárás jogtalanságára figyelmeztetett abban a reményben, hogy az érintettek - mint az évek során annyiszor - engednek követeléseikből. Bár a kormányfő is foglalkozott az egészségügy áldatlan helyzetével, s a költségvetésen túl havi 500 milliót ígért az adósságok rendezésére, ez csak csepp a tengerben, hiszen a gyógyszer-körbetartozás már elérte a 9 milliárd koronát! A forgalmazók és a patikusok nem csupán az ágazat, hanem elsősorban saját gondjaik azonnali megoldását követelik. Vagyis a többévi számlák fokozatos megtérítését. - Mivel a biztosítók nem rendezik időben a gyógyszerészekszámlákat, ők sem fizetnek nekünk, mi pedig a gyógyszergyártóknál halmoztunk fel tetemes adósságot. Kilépni a bűvös körből csak úgy lehet, ha azonnal pénzt kapunk - elégelték meg a forgalmazók a megalázó helyzetet, az üres szólamokat, a pótmegoldásokat. A kormány - mint már annyiszor - ismét csak részben képes orvosolni a bajt. Az üres kasszára hivatkozik, pedig másfél évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a meciari éra ismert privatizőrei által „átmentett” többmilliárdos vagyonnak legalább egy részét visszaszer- zi. És ebből a rezesi, meciari, martinkai, sobonai, poóri, gavomíki és sorolhatnánk vagyonból rendezni lehetett volna mind az ágazat 15 milliárd, mind a gyógyszerlánc 9 milliárd koronás adósságát. egyes pártok, amelyek gyorsan és egyszerűen akarják növelni a népszerűségüket, szinte mindig a nyugdíjasok felé fordulnak. A fiatal pályakezdőknek, a családapáknak és -anyáknak, a munkaügyi hivatalokba induló friss végzősöknek, és azoknak, akik éhbérért kénytelenek dolgozni egy-egy magánvállalkozónál, Balék valahogy nem akarnak segíteni. Merthogy ahhoz átgondolt, szisztematikus lépésekre lenne szükség. A munkahelyek teremtése, a tisztességes szociális viszonyok kialakítása nem egyszerű dolog. Legalábbis nem annyira egyszerű, hogy egy demagóg társaság az eszköztárába vehetné. így aztán a Demagóg Balol... akarom mondani a Demokratikus Baloldal Pártja marad az olcsó - de annál károsabb - parlamenti hőbörgésnél a tíz százalékról. Ami mellesleg akár egy kisebb katasztrófához is vezethet, vagyis nem igazán örülhetünk neki. A rózsaszínűek viszont elégedetten hátradőlhetnek képviselői székeikben, és felsóhajthatnak: „Aj, de jó fejek vagyunk, de szeretjük a nyugdíjasokat... mellesleg, hogy is áll a népszerűségünk?” Merthogy nekik mindent szabad. A koalíció még azt is elnézi nekik, hogy a pártokról szóló törvényjavaslatukkal a Migas-féle bizalmatlan- sági szavazás óta immár másodszor támadják hátba saját partnereiket. No, de ez már egy másik történet... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. MaUk Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com Nyugtalanító emelés SÓKI TIBOR Döntött a parlament. Tíz százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Egy üyen hír hallatán örömtáncra kellene perdülnünk, de valahogy most mégsincs kedvünk hozzá. Nem mintha valaki is sajnálná a pénzt az idősebbektől, csak hát tudjuk, mi van a tíz százalék mögött. Illetve mi nincs. Pénz. A kormány nem hiába javasolt csupán hétszázalékos emelést. Azt még lehetett volna fedezni, az SDL - ugyan ki más - azonban nem engedett a tízből. Az ellenzék támogatásával keresztül is vitte az akaratát. Naná, hogy a HZDS segített a baloldalnak, hiszen ezzel nehéz helyzetbe hozta a kormányt. Elvégre Migasék azt nem közölték, honnan kellene előteremteni a plusz három százalékra valót. Pedig az nem kis pénz lesz. Sok lehetőség nincs, valahonnan el kell majd venni. Elvégre a lakosság adóterheit tovább már nem lehet növelni. Bár az SDL talán ebbe is belemenne. Akkor legalább piszkálhatná a kormányt - amelynek mellesleg a tagja -, hogy sanyargatja a népet, de bezzeg a hálós képviselők, azok rendes gyerekek. Elvégre a nyugdíjat is megszavazták. Érdemes megfigyelni, hogy- Hajói emlékszem, győztünk. Veteránok emlékeztek a mai belorusz-lengyel határon a nácik 59 éve Szovjetunió ellen indított inváziójának évfordulóján. (CTK/AP-felvétel) TALLÓZÓ DIE PRESSE- A görög ortodox egyház veszélyes játékot játszik azzal az európai uniós előírás elleni harcával, hogy a vallási hovatartozás jelzését törölni kell a személyi okmányokból - véli a koifzervatív osztrák lap. Az írás szerint Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az Európai Unió feirai csúcsán még úgy „igazán európainak” érezhette magát. Országát az Unió tizenkettedik tagjaként felvették az euróövezetbe. Athénba visszatérvén viszont ortodox részről megrázkódtatást kellett megérnie. Krisztodulosz érsek populista politikusok módjára mozgósítja bárányait a vallási hovatartozásnak a személyi igazolványokból való kitörlését elrendelő EU-előírás ellen. Ennek során az egyházi vezető értő módon játszik a globalizációval szembeni félelmekkel. Az osztrák lap rámutat, hogy az egyház számára azért lehet veszélyes ez a játék, mert a mérsékelt híveket elfordíthatja az egyháztól, az állam számára meg azért, mivel az érsek által gerjesztett hangulatban létrejöhet egy nacionalista párt. Földeket adjunk vissza a magyaroknak, hogy aztán zsebkendőkben áthordják a Mária Valéria hídon? Kis szlovákiai zsigerföldrajz Történt egyszer, hogy Übü, akarom mondani Meciar papa sztálinista térképésznek képzelte magát. Nosza, rity- tyentsünk egypár új kerületet, meg féltucat „saját” járást, mormolhatta a lepedő- nyi Szlovákia-térkép fölött. BUCHLOVICS PÉTER Karónyi hosszú piros plajbászt ragadott, aztán a regionális, történelmi és etnikai sajátosságokat, no meg a józan észt sutba vágva, jól „felosztotta” e kedvesen kies orszá- gocskát, amúgy közigazgatásilag. Becstelenség, bebetonozódás! - kiáltozta az épeszű kevesebbje, de hiába, a többség bizony tapsikolt, tódultak a csinovnyikok az új hivatalokba, még Kutyabagota is járási székhellyé avanzsált. A kutya- bagotaiak tán fel is fordultak a nagy büszkeségtől, merthogy a puccos városi ranghoz azóta se kaptak három rézgarast. De rá szavaztak, egy emberként. Ám a Haza Bölcsőfelvigyázója (Camogursky bácsi szívélyes közlése) hiába betonozta be magát geografice, dühödt térképfirkálásából a választásokon csak egy álgyőzelemre futotta. Eddig tartana ez a tragikomédia, ha leginkább nem az itt élő magyarság érezné mindmáig a saját bőrén e mese csattanóját. Nagyon is valóságos hátrányait a „polgárbarát” és „emberközeli” Meciar-területes- dinek. A kormány tudja: ha nem viszi végbe a közigazgatási reformot, akkor lőttek az integrációnak, egyszer s mindenkorra lemondhatunk arról, hogy Szlovákia „élhetővé” (és ne „túlélhetővé”) váljon. Csak az a bökkenő: a HZDS és az SNS udvari térképészei mellett akad egy-két demokrata tudor is, aki a felosztásdikor folyton az északdéli irányt erőlteti. Kelet-nyugat- tájolást nemhogy az MKP, de még a jóisten se tudna a fejükbe verni. Hogyisne, majd pont a magyarokat hagyjuk meg nagyjából homogén tömbben, a tetű irredentái azonnal szétvernék a drága integritásunkat. Földeket adjunk vissza, hogy aztán zsebkendőkben áthordják a Mária Valéria hídon? A pimaszai még az alkotmány preambu- lumába is belekötnek: ez a. föld minden itt élő ember országa. Egy frászt! Csak a miénk, és csak így mennyország! A térképnek tehát lehetőleg így kell kinéznie: délen meg kell hagyni vagy ki kell alakítani minél több gigantikus kerüle„A pimaszok szerint ez a föld minden itt élő ember országa. Egy frászt!” tét és járást, lehetőleg északi és lehetőleg hejszlovák székhellyel, ezekbe kell ipart, tőkét, beruházást és kereskedelmet koncentrálni, a többi maradjon peremvidék, kalandvágyó régi-új privatizálok portyaterülete, szándékosan lerohasz- tott mezőgazdasággal, pénzmosó és pénzelszívó fantomcégekkel, közel százszázalékos munkanélküliséggel. Na igen, decentralizálás, eurorégiók, önkormányzatok jogi és gazdasági önállósága, törvényes előfeltételek és anyagi fedezet? Ráadásul mindenütt? Hát persze, egyszer majd megcsináljuk, úgy öthatszáz év múlva. Mert lehet, belebukik ez a kormány a halogatásba, és a magyarokkal együtt mi is éhen halunk, mire belépnénk az EU-ba, csak izé, nem is tudjuk, szóval a nacionalista verzió jobban tetszik... Koncos elvtárs is marad még a helyén. Ja, S írnek úr is. Mellesleg: ha mindez megvalósulna, egy csapásra értelmét vesztené bármilyen irányú térképfirka. A közigagzatás járási és kerületi szintjein se fontoskodna tovább annyi mameluk. A kerületek ugyanis megszűnnének, és a járások se maradnának behemót, ugyanakkor működésképtelen területi egységek. A gazdasági és jogi önállóság folyományaképp pedig a kicsiket se lehetne politikailag zsarolni. Csak azt az ócska nacionalizmust kéne a zsigerekből kiölni, fiúk... A trafikolást meg hagyjátok már abba, Meciarék abban úgyis jobbak voltak. A térségi konfliktusok mellett a Szovjetunió széthullása után kialakult maffiák veszélyeztetik a toliforgatók életét 10 év alatt 200 orosz újságírót öltek meg MTI-HÁTTÉR Több mint kétszáz újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben az utóbbi egy évtizedben a volt Szovjetunió területén. Még a második világháborúban sem halt meg ennyi újságíró - tette közzé az Oroszországi Újságíró Szövetség. Az újságírók egy jelentős része nem a fegyveres összetűzések során vesztette életét, hanem a maffia áldozata lett. A szövetség a Sajtószabadság Oroszországban című tanácskozásán elhangzott, hogy egyedül Oroszországban több mint száz újságíró vált háborúk, merényletek vagy más erőszakos cselekmények áldozatává. Legutóbb május 13-án követtek el merényletet egy orosz újságíró ellen: Igor Domenkov, a Novaja Gazeta című napilap munkatársa súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte az ellene intézett brutális támadást. Domenkov a csecsenföldi háborúról, a titkosszolgálatok tevékenységéről és a korrupcióról készített oknyomozó riportjaival tett szert hírnévre. A két csecsenföldi háború közötti időszakban, 1996 és 1999 között az Észak-Kaukázusban a tömegtájékoztatási eszközök mind több munkatársát ejtették fogságba emberrablók. Látványos, de általában kevés sikert hozó akciók indultak kiszabadításaikra - emlékeztetett a jelentés. A számos térségi konfliktus mellett a Szovjetunió 1991-es széthullása után kialakult maffiák is súlyos veszélyt jelentenek az újságírók életére. A homályos pénzügyi érdekek és a szervezett bűnbandák tevékenysége nyomán az újságírók kockázatos vállalkozásba kezdenek, ha netán az oroszországi korrupcióról írnak - hangoztatja az orosz újságírószövetség tegnap közzétett jelentése. OLVASÓI LEVELEK A kopjafa Az elmúlt napokban a csallóközi Fél községben jártam, felkerestem egy barátomat, aki a falu múltjáról mesélt, de főleg a jelenéről. - Ó, a legérdekesebbet el ne felejtsem - kiáltott fel, és már vezetett is a templom felé. - Ezt a kopjafát többek között a kitelepített magyarok emlékére állítottuk. Meghívtuk az odaát élő magyarjainkat, ünnepélyes fogadtatásban volt részük, megvendégeltük őket - s mondja a főszervező, az odaadó, áldozatkész kultúrtársnő nevét. Amint a nevet meghallottam, a szép kopjafa elkezdett fakulni. Ugyanis a hazalátogatók fő fogadója egy áttelepült magyarból (akkor) szlovákká vedlett személy volt. Családja annak idején betelepedett egy elhurcolt magyar család otthonába, akiket mindössze négykilós csomaggal dobtak át a Duna túlsó partjára. Jó lenne tudni, hány ilyen odaadó ide települt szlovákból lett magyar él még közöttünk? Turcel P. Pozsony Kutyadolog A kutyafáját az egészségügyünknek. Már az állategészségügyben is jönnek az újabb kellemetlen meglepetések. A legújabb a kutyaoltás tarifája. Néhány éve a kutyaoltás még két koronába, majd öt, aztán tíz koronába került. És most fogódzkodjanak meg a gazdik. Legújabban az oltás kerek 50 korona. Ezt még a kutyák is nehezen emésztik meg, pedig kénytelenek, viszonzásul lehet, hogy kutyagumi is több lesz a kelleténél. Megfigyeltem, azon a bizonyos oltási napon fele-, vagy talán negyedannyian sem vitték oltásra a gazdik hű vagy hűtlen ebeiket. Kevesebb is volt a csaholás. Ott, ahol két vagy három kutyát is tartanak, eleve kizárt az oltás. Hát mit gondolnak az illetékesek? Nem volt elég a kutyaadó emelése? Azért, mert a „kutya az ember leghűségesebb barátja”, nem kell még jobban kihasználni az adófizető polgárokat. Akik az ilyen intézkedéseket elrendelik, legközelebb már macskaadót és macskaoltást is belekalkulálnak az állami költségvetésbe. Ondró Ernő Kéménd JEGYZET
