Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-01 / 125. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 1. Politika 5 Szlovákiában évekig szőnyeg alá söpörték az emberjogi problémákat, mintha nem volnának ilyenek Ne takargassuk a gondokat Az elmúlt időszakban több, a kisebbségek helyzetét és jog­állását, valamint az emberi jogok területét érintő kérdés vetődött fel, s ezek vonatko­zásában több módosítást is elfogadott a parlament. Közü­lük néhányat A. Nagy László­val, a parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának el­nökével tekintettünk át. KORPÁS ÁRPÁD Nemrégiben a magyar Ország- gyűlés embeijogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága járt Po­zsonyban, viszonozva az Ön által vezetett testület tavaly novemberi budapesti látogatását. Milyen a helyzet a megvitatott területe­ken? Ami az emberi jogok helyzetét illeti, közös álláspontunk, hogy nem sza­bad takargatni a gondokat. Szlová­kiában hosszú éveken át szőnyeg alá söpörték az embeijogi problé­mákat, s a kormányzat úgy viselke­dett, mintha nem volnának ilyenek. Magyarország szembenézett a hely­zettel, és röviddel a rendszerváltás után, 1992-ben három embeijogi biztost nevezett ki: kisebbségit, pol- gáijogit és adatvédelmit. Szlovákiá­ban nincs efféle biztosi intézmény, bár tavalytól van adatvédelmi biz­tos. Nálunk sokáig az volt a hivata­los álláspont, hogy sem az emberi, sem a kisebbségi jogok területén nincsenek elmarasztalni való ügyek, márpedig a saját bőrünkön tapasztaltuk ennek ellenkezőjét. Tárgyaltunk a két ország kisebbsé­geinek jogállásáról is. Magyarorszá­gon évek óta van kisebbségvédelmi törvény, pillanatnyilag az a legfőbb gond, e jogszabály módosításával, kiegészítésével miként érhető el, hogy az ottani kisebbségek alanyi jogon jussanak parlamenti képvise­\\ Szlovákiában r nincsa nemzetiségi törvény, tehát az sem mondható el, hogy rosszul vagy jól old- > > ja meg a gondokat. lethez. Nálunk a helyzet gyökeresen más: a szlovákiai magyarságnak van parlamenti képviselete, más ki­sebbségeknek azonban nincs, s mi sem alanyi jogon jutottunk hozzá, hanem mert eleget tettünk a válasz­A. Nagy László: ha Budapest jobban csinál valamit, vegyük át tőlük (Archívum) tási törvény követelményeinek. Szlovákiában nemzetiségi törvény sincs, tehát az sem mondható el, hogy rosszul vagy jól oldja meg a gondokat. A nemzeti kisebbségek jogállását itt csupán az alkotmány szabályozza, néhány törvény pedig a részterületekről rendelkezik. Ma­gyarországon minden nemzetiség­nek van országos önkormányzata és helyi is ott, ahol azt létre akarták és tudták hozni. Szlovákiában hiány­zik ez az intézmény. A két ország megközelítésmódja közt lényeges különbség van, ez a romakérdés ke­zelésének eredményességében ta­pasztalható különbségekre is ma­gyarázattal szolgálhat. Magyaror­szágon ugyancsak kedvezőtlen a ro­mák szociális, munkaügyi és kultu­rális helyzete, ám van országos ön- kormányzatuk, amelyre legutóbb több mint 1 millió 200 ezer ember adta le szavazatát, s amely stabü és elismert eleme a romák otthonérze­tének. Nálunk perspektivikusan sem látszik az ilyen megoldás lehe­tősége. Emiatt is lehet, hogy Magya­rországról nem vándorolnak ki a ro­mák. Ezért is fontos a parlamentek folyamatos kapcsolattartása, hogy amit Budapest jobban csinál, mi is átvegyük. A parlament jóváhagyta az em­berjogi, kisebbségügyi és régió­fejlesztési miniszterelnök-he­lyettes tájékoztatását a roma problémakör kezelésének állásá­ról. Mint az Uletékes bizottság vezetője, hogyan értékeli Csáky Pál tájékoztatóját és Tóth Imre (SDL) konkrét lépéseket sürgető felszólalását? A tájékoztatást tárgyilagosnak te­kintem, átfogó volt, a kormányzás kezdetétől napjainkig minden fon­tos eseményt megemlített: az in­tézményes és főleg a kérdés megol­dásának alapfilozófiáját érintő leg­fontosabb változásokat is magába foglalta. A baloldal álláspontja konstruktív volt és jóváhagyó. Tóth Imre a romák jogainak állandó al­bizottságát vezeti. Főként arra hív­ta fel a figyelmet, hogy túl azon, amit a kormány tesz, elsősorban a cselekvésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. A filozófia szerinte is jó. Magyarán, azt mondta, többet kell tenni a gyakorlatban. Figyelmezte­tett, hogy a községek nagyon sokat tehernek ez ügyben, hiszen ők van­nak mindennapos kapcsolatban a romákkal. Ön az információs törvény beter­jesztőinek egyike volt. Miben lát­ja az új jogszabály legfőbb hoza- dékát? Nagy törvényhozási eredménynek tekintem, hogy a parlament képvi­selői kezdeményezésre elfogadta a törvényt. Bár ez a kormányprog­ramban is szerepel, a képviselők megelőzték a kabinetet. Jóváha­gyása azért is nagy eredmény, mert az ellenzéki képviselők rendkívül keményen ellenálltak, pedig ha ez a törvény valakinek kedvező lehet, akkor nekik különösen. Legfőbb hozadéka, hogy kötelezi az állami hivatalokat és a közt szolgáló jogi személyeket, tájékoztassák a pol­gárokat tevékenységük eredmé­nyéről, folyamatáról. Ez vonatko­zik az állami hivatalokra, az önkor­mányzatokra, a vállalkozókra és a hatóságokra. Csökken a polgárok kiszolgáltatottsága, a korrupció va­lószínűsége, megnőhet a leleplezé­sek esélye. A legnagyobb eredmé­nye, hogy az állampolgárok ko­moly eszközhöz jutnak alapvető emberi jogaik érvényesítése érde­kében. Arra is ügyel a törvény, hogy a személyi adatok védelmé­nek alapvető emberi joga ne csor­buljon. A állampolgárok legbel­sőbb ügyeihez, az emberi méltó­sághoz, a személyiséghez kapcso­lódó számos alapvető információ, \\ Csökken a pol­gárok kiszolgálta­tottsága, a korrupció valószínűsége, megnő­het a leleplezések . esélye. \> például a nemzetiségi hovatarto­zás, vagyoni vagy családi állapot továbbra is személyi titok. Egészen biztos, hogy alaptörvény. A távközlési törvény módosítása­kor Peter Tatárral és másokkal egy korlátozás eltörlését kezde­ményezte. Mi a javaslat lényege és jelentősége? A lényege, hogy a majdani távköz­lési hatóság ne korlátozhassa az internetes szolgáltatásokat. Mivel a parlament elfogadta e javaslatot, a törvény hatályba lépése után ol­csóbbak lehetnek ezek a szolgálta­tások. Ez nálunk még nem érint nagy tömegeket, ám a fiatalok kö­zül máris sokakat, rövid idő kérdé­se, mikor válik az internet az infor­mációszolgáltatás hétköznapi és elterjedt módjává. Ján Carnogursky igazságügyi minisztert aggasztja a Transpetrol sorsa MOL-ellenes felhang a kabinetben GAÁL LÁSZL0 Pozsony. Ján Carnogursky igazság­ügyi miniszter határozottan ellenzi a Transpetrol magánosítását. A mi­niszter újságírói kérdésekre vála­szolva fejtette ki véleményét arról a pontról, melyet a kabinet egyébként tegnap levett napirendjéről. Camo- gursky azzal érvelt a szokványos, versenypályázat útján történő pri­vatizálás ellen, hogy üyen módon a kőolajvezetékre a Slovnaft kőolaj­finomító, illetve annak többségi tu­lajdonosa, a MÓL Rt. is rátehetné a kezét, a finomítónak pedig az az ér­deke, hogy a szállítás minél olcsóbb legyen. így a jelenleg nagy nyeresé­gű Transpetrol bevételei csökken­hetnének, ez pedig a bevételi adók formájában az államot károsítaná. Carnogursky szerint legalább 2-3 évet kellene várni a magánosítással, arra azonban nem tudott válaszolni, miből pótolnák az így elszalasztott bevételt, ami elengedhetetlen a va­gyonjegyek jövő évi kifizetéséhez szükséges 33 milliárd korona előte­remtéséhez. Arra a kérdésre, nem furcsa-e, hogy igazságügyi minisz­ter létére nemrég az orosz kőszén­behozatal iránt érdeklődött rendkí­vül intenzíven, most pedig a kőolaj- vezeték ügyében emeli fel a hangját, kifejtette: csupán tisztán szeretne látni abban, amiről a kormányülé­sen szavaznia kell majd. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnökdielyettes szerint a Transpetrol és a többi stra­tégiai vállalat privatizálására nem­csak a vagyonjegyek kifizetéséhez van szükség, hanem azért is, hogy beépüljenek a nemzetközi rendsze­rekbe, ehhez pedig külföldi tőkére, és a hazai menedzsment megújítá­sára, a korrupciógócok felszámolá­sára van szükség. Brigita Schmög- nerová pénzügyminiszter sem látja semmi akadályát annak, hogy a Slovnaft is részt vegyen a Transpet- rol privatizálásának pályázatán. Nem lesz halálbüntetés Háromszor - és ne tovább! Pozsony. A kormány nem javasol­ja a halálbüntetés bevezetését, ám a szabadságvesztés felső határát 25 évre emelné, a tettes büntethe­tőségének életkori feltételét pedig 15-ről 14 éves korra csökkentené - tájékoztatott Ján Carnogursky igazságügyi miniszter. A kabinet jóváhagyta a büntető törvény- könyv, ill. a büntető perrendtartás módosítását, mely szerint bevezet­nék a háromszor és ne tovább el­vét: ha valaki harmadszor követ el súlyos bűncselekményt, a bíróság köteles lenne őt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélni. Ez azonban nem jelentené, hogy kü­lönleges esetekben nem enyhíthe­tő az ítélet, különben az elítéltet semmi nem tartaná vissza attól, hogy a börtönben további súlyos bűncselekményeket hajtson végre, hiszen súlyosabb büntetést úgy­sem róhatnak rá. A kevésbé súlyos bűncselekményekért bevezetnék a közhasznú munkát. Megrövidülne a büntetőeljárás, mivel az ügyész­nek, ha sikerül megegyeznie a vád­lottal, jogában állna bírósági per nélkül kiróni a büntetést. G. L. Duray Miklós: ne törvény szabályozza azt, ki hány tömörülésnek lehet tagja Döntsenek a pártok tagjaikról ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A pártok belügye annak eldöntése, hogy alapszabályukban megengedik-e a kettős vagy többes párttagságot, véli Duray Miklós. Az MKP ügyvezető alelnöke a tegnapi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ezt nem törvénynek kell szabályoz­nia, vagyis nem a parlament dolga, hogy erről döntsön. Duray így rea­gált az SDL törvényjavaslatára, amely nem engedélyezné a kettős párttagságot. Fejletlennek nevezte azt a pártot, amely elfogadhatónak tartja, hogy tagjai több pártba is be­lépjenek. Hozzáfűzte, az MKP tagja­ként személy szerint ellenezné MKP-tagok belépését más pártba. Duray ugyanakkor elképzelhetőnek tartja azt, hogy ha a helyzet és a pol­gárok érdekei úgy kívánják, az MKP tagja belépjen valamilyen helyi jel­legű pártba is. (pve) RÖVIDEN Százezren még nem voltak állásban Pozsony. Szlovákiában 2000 első negyedévében 494 000 munka- nélküli szerepelt a Statisztikai Hivatal nyilvántartásában. Egy év alatt egy negyedével nőtt az állástalanok száma. A munkanélküli­ségi arány 18,9 százalékos. A munkahelykeresők közül minden harmadik 25 éven aluli, minden negyedik a 25-34 év közöttiekből kerül ki. Megközelítőleg százezer ember még nem volt munkavi­szonyban - derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. (SITA) Folt esett a HZDS „jó hírén" Pozsony., A vagyonalap rontja a HZDS jó hírét” - jelentette ki Igor Zvach. A párt szóvivője a vagyonalap jogászának, Eduard Jurovatynak arra a kijelentésére reagált, hogy a legfelsőbb bíróság a szliácsi fürdővel kapcsolatban a vagyonalapot elmarasztaló dön­tését valószínűleg a HZDS politikai megrendelésére hozta meg. Zvach szerint ez az eset is ékes példája annak, hogy a kormány be­leszól a független bíróságok döntéseibe. (SITA) Portugál igen a szlovák tagságra Lisszabon. Portugália a V4-ek többi tagjával együtt támogatja Szlovákia felvételét az EU-ba, jelentette ki António de Almeida Santos. A portugál parlament elnöke ezt szlovák kollégájával, Jozef Migassal folytatott megbeszélésén említette. Migas szeretné, ha a portugál-szlovák gazdasági és politikai kapcsolatok még gyü­mölcsözőbbé válnának, ezért hamarosan újabb parlamenti kül­döttség látogat a déli országba. (SITA) Hazaengedték a belügyminisztert Pozsony. Tegnap délben hazaengedték a kórházból Ladislav Pittnert. A belügyminiszter egészségi állapota stabilizálódott, de további otthoni kezelésre szorul. Pittner betegsége nem okozott különösebb gondot a minisztérium munkájában, mivel államtitká­ra, Ivan Budiak helyettesítette. „A fontos döntéseket azért megbe­szélték a miniszterrel”-jelentette ki Jozef Sitár szóvivő. (SITA) Háromszázezer egy asszonyért Pozsony. 300 ezer koronás „lelépőt” követelt egy férfi exfelesége jelenlegi barátjától. A 45 éves aranyosi Michal W. erőszakkal ki­szedte volt feleségéből jelenlegi barátja telefonszámát, majd talál­kozóra invitálta, ahol a nagyobb hatás kedvéért pisztollyal a kezé­ben felszólította a férfit, másnapra fizessen neki 300 ezret az asz- szonyért, különben lelövi. M. W.-t a rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte. (TA SR) Havel és Göncz nem jut fel a csúcsra Pozsony. A Gerlach-csúcs augusztusi megmászására invitálja Ru­dolf Schuster az európai köztársasági elnököket. Eddig a lengyel, a bolgár és a horvát elnök jelentkezett a túrára, s eljön Göncz Árpád és Václav Havel is, de ők egészségi okokból csak lentről „biztosít­ják” majd a csapatot. „A lista nincs lezárva, így az utolsó pillanatig lehet jelentkezni - üzente Schuster (SITA) Pénz roma tervezetekre Pozsony. A Polgári Társadalomért Alapítvány (NOS) roma támo­gatási programjának keretében idén azok a kormányon kívüli szer­vezetek igényelhetnek támogatást, melyek a roma gyerekek, fiata­lok és felnőttek oktatásával, képzésével foglalkoznak. A program alapfilozófiája, hogy a felemelkedés kulcsa az oktatás, a romák ké­pességeinek fejlesztése, hogy felősséget tudjanak vállalni saját jö­vőjükért. Az alapítvány 720 ezer koronát oszt szét, egy szervezet 70 ezret kaphat. A pályázatok beküldési határideje június 26. To­vábbi információk a www.nos.sk weboldalon találhatók, (szm) A kisebbségi oktatásról érdeklődött Nyitra. Szlovákiai látogatása során a nyitrai Konstantin Egyetemen is járt a svájci parlament elnöke, Hanspeter Seiler. Amint Kmef Tibor rektorhelyettestől megtudtuk, a magas rangú vendég elsősorban a kisebbségi pedagógusképzés iránt érdeklődött, így az intézményve­zetői, valamint a magyar és a roma szekció képviselői tájékoztatták őt a nemzetiségi tagozatok működéséről, struktúrájáról és hatáskö­reiről, valamint a tantárgyválasztási lehetőségekről, (bee) Érdeklődik az Erste Bank is Pozsony. Az osztrák Erste Bankot el tudnánk képzelni a takarék- pénztár stratégiai partnereként - nyilatkozta Dusán Jurcák, a Szlo­vák Takarékpénztár elnöke, aki szerint legkevesebb még három befektető érdeklődött. A kormány két változatot dolgozott ki a bank privatizációjára: vagy együtt adják el a 87,18%-os részvény- csomagot, vagy kezdetben egy 63,85%-os csomagot értékesítenek, elővételi joggal a fennmaradó 23,33%-ra. A bank vesztesége a ta­valyi első negyedéves 400 millióról, az idei év első három hónapjá­ban 36 millióra csökkent, (mi) Nehéz és hosszú út a NATO-ig Pozsony. Az amerikai védelmi minisztérium szakértői kidolgoztak egy akciótervet, mely segítené a szlovák hadsereg átszervezését, s a nemzeti biztonság növelését. A tervet Wiliam Cohen adja majd át Pavol Kanisnak a szlovák miniszter júliusi amerikai útján jelentette ki Jozeph G. Garrett. Az USA védelmi minisztériumának a NATO- ért és az európai biztonságpolitikáért felelős főosztályvezetője, aki tegnap Pozsonyban tárgyalt, elmondta, Szlovákia jól halad a NATO felé, de az út, mely még hátra van, hoszzú és nehéz lesz. (TA SR) Lefoglalták az Amnesty egyik jelentését Moszkva. Orosz vámosok lefoglalták az Amnesty International em­beijogi szervezet Csecsenföldről készített egyik jelentését, arra hivat­kozva, hogy a dokumentum az orosz kormány elleni propagandát tartalmaz. A jelentést az Amnesty kutatója vitte volna az orosz ható­ságok és az ET által közösen szervezett konferenciára, amelyet Észak- Oszétiában tartottak az emberi jogokról és a demokráciáról. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom