Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-21 / 142. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 21. AGRÁRKAMARAI HÍREK Tisztújítás a vezetésben A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara közgyűlésén megválasztott elöljáróság tagjai: Ivan Oravec - a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke. A Nővé Sady-i Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Marián Uzák - a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara I. alelnöke, a Szlovákiai Hentesek Szövetségének képviselője, az iglói Másospis vezérigazgatója. Jozef Kondela -a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara alelnöke, a novot’i Agrokovex elnöke. Az elöljáróság további tagjai: , Karol Motyka - a senkvicei szövetkezet elnöke, Jozef Marencík - a senicai szövetkezet elnöke, Stanislav Becík - az udvardi szövetkezet elnöke, Peter Gálik - a povazany-i (Trencséni járás) szövetkezet elnöke, Pavel Magdolen - a garamszentkereszti szövetkezet elnöke (a kamara előző elnöke), Marián Sabolcák - a kassa-sacai vetőmagtermesztő állami gazdaság igazgatója, Ján Danis - a kézsmárki szövetkezet elnöke, Horváth Péter - hidaskürti magángazda, Ivan Ivanic - a Palma Tumys vezérigazgatója, Slavomír Moravcík - a liptószentmiklósi pékség igazgatója, Dusán Janícek - a rimaszombati Gemercukor vezérigazgatója, Ján Simunek - az érsekújvári Mliekospol vezérigazgatója, Lubos Gabcík- a zsolnai Hyza cég vezérigazgatója, Karol Skrada - a Szlovákiai Terményfelvásárlók Szövetségének ügyvezető igazgatója. A felügyelőtanács tagjai: Ladislav Illés - elnök, a smrecany-i szövetkezet elnöke, Ján Király- a kassai Frucona vezérigazgatója, Milan Halmes - a zemberovcei szövetkezet elnöke, Michal Kamas - a homonnai Agrokombinát elnöke, Imrich Alaxa - a Heineken sörgyár képviselője. A fő feladatok Az agrárkamara Kassán megtartott közgyűlésén elfogadott határozat értelmében az érdekvédelmi szervezet az ágazati minisztériummal együttműködve azt szeretné elérni, hogy az agrár- és élelmiszerpolitika 2005-ig kidolgozott koncepciója az állam gazdaságpolitikájának elsődleges feladatai közé tartozzon, ezen belül hazai forrásokból biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletének 90-95 százalékát. A kamara sürgetni fogja a mezőgazdasági termelés finanszírozását egyedi feltételekkel szabályozó törvénytervezet kidolgozását és elfogadását, amely elsősorban a hitelezési feltételeket, az élelmiszerek hozzáadottérték-adójának csökkentését és a dotációk valorizálását rendezné. Továbbra is kiveszi a részét az állami ágazati támogatási programok kidolgozásából annak érdekében, hogy a támogatási forrásokat fokozatosan emeljék. A kamara fontos feladatának tartja, hogy az ágazati termékek árának alakulásától függően javasolja szabályozott árak módosítását, hogy azok vegyék figyelembe az ágazat bemeneti költségeinek alakulását, az adó- és hitelfeltételeket. Kiveszi a részét a mezőgazdasági termelőket ért károk felméréséből, a rendezésükre javaslatot terjeszt elő. Az agrártermékek exportjában és importjában illetékes szervekkel együttműködve információs csatornákat hoz létre az agrártermékekkel való kereskedelem figyelésére, a hazai termelők védelme érdekében negyedévenként termékmérleget készít, ezek ismeretében az Állami Piacszabályozási Alap számára megoldási javaslatokat terjeszt elő. Segíti és kezdeményezi különböző termelői-kereskedelmi társulások létrehozását és működését. Részt kíván venni az ágazatot érintő törvénytervezetek kidolgozásában, ezt a minisztériummal kötött együttműködési szerződésben is rögzíteni kívánja. Olyan információs hálózatot kíván létrehozni, amely nemcsak a központi és regionális szervek számára szolgál információkkal, hanem közvetlenül a kamara egyes tagjainak is. Kérni fogja az állami szervektől, hogy egyértelműen határozza meg a kamara kompetenciáit a dotációk folyósításában, s ezt a vonatkozójogszabályokba is belefoglalják. Az agrárkamara felhívása A szárazság okozta válságos helyzetre reagálva a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara az elmúlt hét végén felhívást tett közzé, amelyben arra-kéri a Szlovák Földalap vezetését, a városok és falvak önkormányzatait, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a mezőgazdasági termelőkkel közösen próbálják megkeresni a gazdaságok és vállalkozások által használt termőterületek utáni adók és bérleti díjak mérséklésének valamint az említett adók és díjak fizetési kalendáriuma meghosszabbításának vagy átütemezésének lehetőségeit. A felhívásban arra kérik a földtulajdonosokat, hogy az említett helyzetre való tekintettel ők is tanúsítsanak megértést a bérleti díjak megállapításakor, és járuljanak hozzá, hogy a fizetéseket átütemezhessék. Felhívja a mezőgazdasági termelés és termékek biztosításával foglalkozó biztosítótársaságokat, hogy szintén fontolják meg annak a lehetőségét, hogy az idevonatkozó biztosítási díjakat csökkentsék és a részletek fizetését 2001 végéig átütemezzék, ezzel is enyhítve a termelők pénzógyi gondjait. A kamara arra kéri a mezőgazdasági szövetkezetek és egyéb szervezeti formákban vállalkozókat, hogy saját vállalataikon belül maguk is dolgozzanak ki tervet a jelenlegi kényszerhelyzet megoldására annak érdekében, hogy a költségeik szintjét minimalizálják, ugyanakkor tegyenek meg mindent a jelenlegi állatállomány megtartása érdekében. A kamara arra kéri a pénzügyi szektort, hogy a bankok a mezőgazdasági vállalkozók számára hitelek folyósításával tegyék lehetővé a jövő évi termés megalapozását, s e a hitelek törlesztését a lehetőség szerint hosszabb távra ütemezzék át. Az agrárkamara szerint egyre mélyül az ágazat válsága, a veszteség tavaly meghaladta a 2.2 milliárd koronát Tovább tart a leépülés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Illusztrációs felvétel únius első hetében Kassán tartotta évzáró s egyben tisztújító XI. közgyűlését a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszer- ipari Kamara. Az egyes régiókból érkezett mintegy 150 küldött az ágazat helyzetét értékelő elemzés- ben átfogó képet kapott a szlovákiai agrártermelés 1999-ben elért eredményeiről és a tárca jelenlegi helyzetéről. A nemzetgazdaság tavalyi fejlődése nem érte el a tervezett szintet, s ez elsősorban a gazdasági egyensúly hiányában, a munkanélküliség növekedésében és a jövedelmek reális értékének csökkenésében nyilvánult meg. Ezzel összefüggésben alakultak és magyarázhatók a mezőgazdasági termelés gazdasági eredményei is. 1999- ben a bruttó mezőgazdasági termelés az előző évhez viszonyítva ugyan 5,2 százalékkal növekedett de a tárca termelőinek jövedelme 3,1 milliárddal összesen 54,5 milliárd koronára csökkent, egyúttal a költségek szintje is 2,6 milliárd koronával 56,6 milliárd koronára csökkent. így az előző évhez viszonyítva az ágazat vesztesége több mint 500 millió koronával csaknem 2,2 milliárd koronára növekedett. A bevételek a mezőgazdasági termékek árának stagnálása miatt a jövedelmeknek csupán a több mint 63 százalékát teszik ki. A mezőgazdasági termelés költségei az árakban nem tükrözik a reális ráfordításokat s ezáltal nem térülnek meg megfelelő szinten a termelőknek, ugyanakkor a megfize- tetlen követelések és visszatartott kifizetések valamint a hitelezés kedvezőtlen feltételei kritikus helyzetbe sodorták az ágazati termelőNövekszik a csődeljárásra érett vállalatok száma és a megműve- letlen földterület. két. Mindez ma már a legszükségesebb működési költségek további radikális leépítésében is megnyilvánul. Az utóbbi tíz évben például 1999-ben voltak a legalacsonyabb szinten a beruházások, összértékük a mezőgazdaságban 25 százalékkal csökkent. Több mint 8 milliárd koronával csökkent az ágazat vagyona, elsősorban a restitúciós igények és vagyonrészek kiadása miatt. Jelentős csökkenés következett be a bankhitelek és segélyek terén, a hitelek összértéke 7,1 milliárd koronára zuhant. Tovább csökkent a nyereséggel gazdálkodó vállalatok száma. Ma már országos átlagban a nyereséges vállalatok aránya a veszteségesekhez viszonyítva csaknem 1:2. Az agrárvállalkozók jelentős része nem képes fizetni kötelezettségeit a bankokkal és a szállítókkal szemben, gyakran képtelenek a bérek folyósítására, sőt a bérrel összefüggő elvonások átutalására is. Ami növekszik, az a csődeljárásra érett vállalatok száma és a meg- műveletlen földterület nagysága. Egyre nagyobb az ellentét az állam által garantált árak radikális emelkedése és az agrártermékek visszafogott árszintje között, ami ugyan az élelmiszerárak minimális növekedését eredményezi, és biztosítja a szociális békét, gazdaságilag azonban egyértelműen tönkreteszi a termelőket. Ennek az állapotnak a fenntartása hovatovább a lakosság élelmiszerellátásának biztonságát veszélyezteti, állapítja meg a kamarai jelentés, amely a gondok eredőjét a szlovákiai agrárágazat átalakításának és privatizációjának nem megfelelő végrehajtásában, a vonatkozó gazdasági szabályzók rendszertelenségében és a kormány mezőgazdasági politikájának megvalósításához hiányzó pénzforrásokban látja. Csökkenő vetésterületek Az előző évekből fennmaradt gondok, a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a pénzhiány miatt tavaly tavasszal több mint 29 ezer hektár maradt bevetetlen. Az említett okok miatt jelentős átcsoportosítások történtek az egyes növények vetésterületében is. Legnagyobb mértékben a gabonafélék vetésterülete csökkent. Az előző évhez viszonyítva a vetésterület 127 ezer hektárral lett kevesebb. Ugyanakkor a nem elégséges tápanyagpótlás és vegyszeres védekezés miatt a gabonatermés az előző évhez viszonyítva több mint 650 ezer tonnával csökkent, s nem érte el a 2 830 ezer tonnát. Kalászos gabonafélékből a 2 050 ezer tonnás hozam a hetvenes évek szintjére emlékeztetett. Kedvezőbb eredmények születtek viszont az olajosok termesztésében. A repce hozama megkétszereződött, belőle összesen 237 ezer tonnányi mennyiséget, napraforgóból 132 ezer tonnát, az előző évihez viszonyítva csaknem egy negyedével nagyobb mennyiséget sikerült betakarítani. Cukorrépából 1 411 ezer tonna termésből 199 ezer tonna cukrott állítottak elő. Az állatállomány is folyamatosan csökken A gazdasági állatok állománya az utóbbi években folyamatosan - noha mérsékeltebb ütemben - de csökken. A legnagyobb mértékű csökkenés a szarvasmarha-állományban következett be. Napjainkban már csak alig több mint 665 ezer szarvasmarhát tartanak a gazdálkodók. A legkirívóbb leépítés a besztercebányai és a nyitrai kerületben történt, tavaly itt az állományoknak csaknem 10 százalékát likvidálták. Kedvezőtlen a sertésállomány létszámának alakulása is. A sertések száma alig valamivel több mint 1,5 milliárdra csökkent, voltak kerületek, ahol a leépítés mértéke meghaladta a 17 százalékot is. Az állatok számának csökkenése mellett az állományok hatékonysága csak kis mértékben növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam ugyan 131 literrel nőtt és országos viszonylatban meghaladja a 4100 litert, ugyanakkor az összes tej mennyisége 68,5 millió literrel kevesebb lett. A legnagyobb mértékű visszaesés a tejtermelésben a Nagyszombati kerületben következett be, itt a termelők mintegy 24 millió literrel kevesebb tejet produkáltak. Vágóállatokból az előző évekhez viszonyítva csaknem 12 ezer tonnával kevesebbb, összesen 252 ezer tonna hús került a piacra, tejből 895 millió litert adtak el a termelők, az előző évihez viszonyítva itt is 9 millió literrel kevesebbet.. Érdekesen alakult az agrártermékek árszintje. Annak ellenére, hogy a piacon alacsonyabb volt a hazai agrátermékek kínálata az árak nem a kereslet-kínálat szabályai szerint alakultak. Az élő marhahús kilogrammonkénti átlagos ára 33 koronán stagnált, a sertéshúsé 39 koronára csökkent. Úgyszintén átlagosan 10 fillérei olcsóbban értékesítették a tejet és a tojást is a termelők. Legnagyobb mértékben, 127 ezer hektárral a gabonafélék vetésterülete csökkent. Az élelmiszeripar kedvezőbb helyzetben A több mint 20 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszeripari üzemek némileg kedvezőbb helyzetben vannak, mint a mezőgazdasági termelővállalatok, azonban azok is pénzhiánnyal és értékesítési nehézségekkel küszködnek. A hozamok ebben az ágazatban 6,3 milliárd koronával növekedtek, s ennek köszönhetően az élelmiszeripari vállalatok tavaly 2,3 milliárd korona nyereséget produkáltak. A pénzhiány itt is jelentkezik, az ágazatnak a kereskedelemmel szembeni követelései meghaladják a 20 milliárd koronát, az időn túli követelések összege 8,7 milliárd korona. Ugyanakkor az élelmiszeripari vállalatok kötelezettségei, tartozásai (ebbe a mezőgazdasági termelőkkel szemben levő tartozások is beletartoznak) csaknem 24 milliárd koronára rúgnak. Napjainkban csak alig több mint 665 ezer szarvasmarhát tartanak a gazdálkodók. Mit tett, mit tehet a kamara? Az előző időszak tapasztalataira alapozva a kamara tavaly is kivette a részét az ágazat helyzetét felmérő ún. zöldjelentés kidolgozásából, amelynek ajánlásait azonban sem a kormány sem a parlament nem valósította meg, csupán tudomásulvette. A kamara vezérkara leginkább fájó pontnak tartja, hogy az ígéretek ellenére máig nem lett kidolgozva és előterjesztve a mező- gazdasági termelés finaszírozását garantáló kedvező kamatú hitel- feltételeket biztosító törvényjavaslat. Nem történt meg az export- támogatásra szánt költségvetési források megfelelő nagyságrendben való kiutalása, nem történt meg a dotációs tételek valorizálása, nem törölték a művelt földterületek utáni adókötelezettséget, nem módosították az üzemanyag- költségek térítésének módját, s a mezőgazdasági termelés sem került be a kormány gazdaságpolitikájában az elsőbbséget élvező ágazatok közé. Ennek ellenére a kamara aktívan kivette részét a hazai agrárpiac szervezéséből. Információs rendszere révén, amelyet felújítottak, létrehozta a cukor és a cukorrépa, a burgonya, az élelmiszeripari búza, a marhahús és a sertéshús kvótáinak meghatározására és szét- írására irányuló adatbázist' Ennek alapján foglalt állást az egyes termékek behozatalának korlátozására irányuló előterjesztésekben. A tanácsadás céljaira az agrárkamara tavaly 7 millió korona ösz- szegű támogatást kapott az ágazati minisztériumtól. A kamara tanácsadói központjainak kiépítésére a Phare program közreműködésével került sor. Jelenleg 9 regionális és egy központi tanácsadó működik, (féld.-szí) Aíj ti IÁ K K. 0 11 K íí |> AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/582 38 329
