Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-21 / 142. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 21. Politika 5 Szigeti László oktatási államtitkár romániai hivatalos útjáról hazaérkezve nyilatkozott lapunknak Bukarest megelőzte Pozsonyt Szigeti László oktatási államtitkár a román oktatásügyi minisztérium meghívására a múlt héten ötnapos romániai látogatáson vett részt, mely során eszmét cserélt román kollégáival, többek között a szintén magyar nemzetiségű Kötő József államtitkárral. SZENTGÁLI ANIKÓ ' Hazánk és Románia között párhuzam vonható, hiszen mindkét országban jelentős számú kisebbség él. A kisebbségek anyanyelven történő oktatásában milyen különbségekről, illetve hasonlóságokról beszélhetünk? Valóban, mindkét ország odafigyel a kisebbségi oktatásra. Addig, amíg Szlovákiában négy kisebbség számára van biztosítva az anyanyelvi oktatás, Romániában 15 nemzeti kisebbség számára működnek iskolák - természetesen különböző szinten. Ez nem kis dolog, nem egyszerű megszervezni. Az iskolák jogállása hasonló mindkét országban. Romániában sikerült bebiztosítani a magyar és a német lakosság számára az anyanyelvi oktatást az óvodától az egyetemig. A magyar közoktatás Kovászna és Hargita megyében a legerősebb. Itt többségben vannak 9 magyarok, és majdnem annyi magyar iskola van, mint Szlovákiában. Kovászna megyében több mint 240 magyar iskola működik. Úgy érzem, Románia az anyanyelvi felsőoktatás terén is megelőzte Szlovákiát. A kolozsvári Babes- Bolyai Egyetemen magyar, illetve román nyelven folyik képzés. Az oktatás színvonala mennyiben különbözik a szlovákiai színvonaltól? A román köz- és felsőoktatás nagyon magas szintű diverzifikált rendszerben működik. Náluk úgynevezett líceumrendszer van, vagyis egy intézmény keretén belül Romániában ön- ' költséges alapon is lehet egyetemre járni. « több típusú oktatási intézmény kap helyet. A tanuló gyakorlatilag 12 .évet tölthet egy intézményben, az érettségit is ugyanott szerezheti meg. A román közoktatás sajátossága, hogy az alapiskola elvégzése után minden tanuló köteles alapvizsgát tenni, amely már felvételi vizsga is a középiskolába. A középiskolák nagyon magas szintűek, erről magam is meggyőződtem. Ugyanakkor Romániában még nem történt meg a decentralizálás. Szlovákiában a közigazgatási reform keretében már intenzíven beszélünk arról, hogy az óvodák és az iskolák fenntartói a helyi önkormányzatok legyenek. Romániában ez még csak kezdeti stádiumban van. Románia köztudottan sok főiskolai intézménnyel rendelkezik. Közel 40 intézményről beszélhetünk, és Magyarországhoz hasonlóan a főiskolák elsősorban a tanító- és tanárképzést biztosítják, az egyetemeken mesteri, magiszteri és doktori képzés folyik. Romániában önköltséges alapon is lehet egyetemre járni. A felvételi vizsgáknál külön csoportot alkotnak azok, akik tandíjmentesen tanulnak, és vannak azok a szolvens hallgatók, akik képesek téríteni a tandijat. Tudni kell azt is, hogy náluk nagyon magas a tandíj, csakis a vastag pénztárcájúak tudják állni. A tandijak bevezetéséről - a tervezett felsőoktatási reform kapcsán - Szlovákiában is szó esett, és a véleményekjelentősen megoszlanak. Én a tandíj bevezetését csak akkor tudom támogatni, ha az állam biztosítja a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók számára - egy megfelelő ösztöndíjrendszer keretén belül - a támogatást. Enélkül ez egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza az amúgy is szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat. Sok okos, tehetséges, jó képességű tanuló éppen azért nem tudná befejezni tanulmányait, mert nem tudja vállalni az anyagi megterhelést. Romániában ottani szlovákokkal is találkozott. Nagylakon a Tajovsky nevét viselő líceum pedagógusai tájékoztattak az ottani szlovák tanítási nyelvű iskola gondjairól. Ez nagyon jól működő intézmény, és hasonló problémái vannak, mint a szlovák iskolák többségének. Igénylik az anyaországtól a segítséget. Elsősorban tankönyvekre van szükségük. Itt sikerült megegyeznünk, hogy a szeptemberben aláírandó bilaterális egyezményben talán sikerül garantálni, hogy a tankönyvek eljussanak a nagylaki iskolába is. 1994-ben már aláírtak egy, az oktatás terén való együttműködésről szóló szerződést. Ezt szeretnénk felújítani és meghosszabbítani. Kisebb gondot jelent, hogy az eddigi kvóták értelmében a romániai szlovákok számára Szlovákia 20 helyet, illetve ösztöndíjat biztosított. Ezt valószínűleg 10-re kell csökkenteni. Viszont ha más ország nem meríti ki a saját kvótáját, akkor azt szét lehet osztani a többi állam között. A szerződés egy másik fontos része a már említett tankönyvcsere. A romániai diákok milyen mértékben érdeklődnek a szlovákiai főiskolák és egyetemek iránt? Románia részéről sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a szlovák tanulók részéről román egyetemek iránt. Jelenleg Romániából 96 hallgató tanul hazánkban, tőlünk viszont csak ketten vannak Romániában. Pedig a lehetőség adott, sőt ezt ki is kellene használni, és elvileg akár magyar anyanyelvű diák is jelentkezhetne, mondjuk, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemre. Az EU-csatlakozás egyik feltétele az internet bevezetése az iskolákban. Romániában hol tartanak ezen a téren? Náluk nincs külön állami program, amely a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztését, illetve az internet bevezetését szorgalmazná. Ők a világbanki programot, az individuális szponzori támogatásokat használják fel. Ezzel szemben nálunk tavaly januárban elindult az INFOVEK-program. Tavaly 20 milliót fordítottunk erre a célra, az idén 80 milliót szeretnénk. Ebből 150 iskolát tudunk számítás- technikai berendezésekkel és internettel ellátni. Pozitívum, hogy ebben a 150-ben van 15 magyar tanítási nyelvű iskola is. Mi volt a romániai látogatás legfontosabb hozadéka, eredménye? Betekintést nyertem az ottani oktatási rendszerbe, amely számunkra több ismeretlen elemet tartalmaz. Sok mindent átvehet\\ Romániából * 96 hallgató tanul hazánkban, tőlünk viszont csak ketten . . vannak ott. \> nénk tőlük. Egy dolgot rendkívül pozitívan értékelek: az a pedagógus, aki elvégzi az egyetemet, nem csak úgy egyszerűen kerül be az iskolába, hanem pályázati elbírálás alapján, és az kapja meg a jó állást, aki a pályázat szerint jobb eredményt ér el. Tehát egy bizottság határoz, ami demokratikus eljárás. Ezzel szemben nálunk elég beadni a kérvényt az igazgatónak vagy a járási hivatalnak, és egy ember dönti el a kénye-kedve alapján, kit fog alkalmazni. A közeljövőben várható a román szaktárca képviselőinek hasonló jellegű szlovákiai látogatása? Igen, meghívtam román kollégáimat hazánkba, akik még az ősszel megpróbálnak eleget tenni ennek. Jómagam pedig még az idén Franciaországba utazom, ahol a francia kormány ifjúságpolitikájával szeretnék megismerkedni. Véleményem szerint ezen a téren Szlovákiának komoly tartalékai vannak. Mikulás Dzurinda tegnap fogadta a kínai politikust Li Pengnél lobbizott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zdenko Trebul'a főpolgármester neheztel a fővárosra Kassa kontra Pozsony ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mikulás Dzurinda miniszterelnök Li Penggel folytatott mai tárgyalásán felkérte a kínai parlament elnökét, támogassa Szlovákia nem1 állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A kormányfő vendégét informálta Szlovákiának az OECD, a NATO és az EU felé irányuló integrációs törekvéseiről. Mikulás Dzurinda szerint Szlovákia és Kína között nincsenek nyitott kérdések, viszont még mindig kiaknázatlanok a kétoldalú kapcsolatokban rejlő óriási gazdasági lehetőségek. Arra a kérdésre, hogy beszéltek-e az emberi jogokról, a szlovák kormányfő kijelentette: Li Peng hivatalos vendég az országban, és ennek megfelelően kell vele viselkedni. A vele szemben alkotott véleménynek nemcsak tartalma, hanem formája is kell, hogy legyen. Li Peng meghívta Dzurindát Kínába, de a szlovák kormányfő valószínűleg csak 2001-ben látogat el a keleti országba. Este Jozef Migas házelnök fogadta kínai kollégáját. Tibor Ca- baj szerint, ha tetszik, ha nem, Kína gazdasági nagyhatalom. A szlovák-kínai közös parlamenti bizottság elnöke szerint, ha az USA tárgyalhat Kínával, miért épp Szlovákia legyen a világ megmentője. A. Nagy László elvárta volna Szlovákia legfontosabb vezetőitől, hogy felvessék az emberi jogok megsértésének ügyét és a politikai foglyok kérdését. Mivel ezt nem tették meg, csalódást okoztak otthon és valószínűleg Európában is. Duka Zólyomi Árpád úgy látja, a szlovák politikusok kínai látogatása előtt kellett volna elgondolkodni azon, meghívják-e Li Penget Szlovákiába, (s, t) Kassa. Zdenko Trebul’a kassai főpolgármester szerint a Pozsony- központúság nagyon is létező jelenség, amely hazánk második legnagyobb városára nézve igazságtalan döntéseket szül, és hátrányokkal jár. A főpolgármester neheztel Mikulás Dzurinda kormányfőre is, aki az utóbbi hónapokhan gyakran megfordult a szomszédos Eperjesi kerület néhány járásában, „Kassa problémáival viszont nem ért rá a helyszínen ismerkedni”. Tegnapi sajtótájékoztatóján Trebufa fontosnak találta közölni azt a tényt is, hogy az anyagi gondokkal küszködő városnak első ízben sikerült pozitív mérleggel zárnia a negyedévet. Bár a harminchárommillós költségvetési plusz eltörpül a közel kétmilliárdos adósság mellett, mégis bizakodásra adhat okot. A bankhitelek átcsoportosítására Trebufa szerint a kormány hozzáállása miatt nem kerülhetett sor, mivel az ügyben érdekelt két európai pénzintézmény állami garancia nélkül nem vállalta a restruk- turalizációt. A főpolgármester jónak nevezte a város kapcsolatát a Kelet-szlovákiai Vasművel, melynek vezetőivel szintén a tegnapi nap folyamán tárgyalt további együttműködésről. Ez természetesen azt jelenti, hogy a város anyagi segítséget vár az acélóriástól. Tény, hogy Kassa az elmúlt években meglehetősen nehezen viselte a „poszt-rezesi” vezetés szűkmarkúságát. Trebufa újra hangsúlyozta, hogy a város mindenkori vezetésének politikamentes, jó kapcsolatokra kell törekednie a vasmű mindenkori vezetésével a vállalat alkalmazottainak, azaz a város lakóinak érdekében, (juk) ■■HMt wHKKBm Kétoldali elhajlás nemzetiéknél Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egyaráht támogatja a baloldal és a HZDS kettős párttagságot tiltó törvényjavaslatait, mivel az első a jelenlegi, a második a jövőbeni helyzetekre keres megoldást. A nemzetiek ez ügyben, az alkotmánymódosítás problémájáról, a közigazgatási reformról és a szociális rendszer reformjáról szívesen tárgyalnának a parlament többi pártjának képviselőivel is. (SITA) Szlovákia még idén tag szeretne lenni Pozsony. Szlovákia mindent megtesz azért, hogy az OECD június 26. és 27. közti párizsi miniszteri ülésén hivatalosan is meghívják a tagok közé. „Az ország mindenképpen szeretne még 2000-ben a szervezet tagjává válni” - jelentette ki Boris Gandel, a külügyminisztérium szóvivője. A párizsi ülésen Szlovákiát Ivan Miklós, Brigita Schmögnerová és Eduard Kukán fogja képviselni. (TA SR) Fejlemények a határesetben Kassa. A Kassai Kerületi Nyomozóhivatal nem egész két hónap alatt lezárta annak a 118 ázsiai illegális határátlépőnek az ügyét, akik április 10-én jutottak volna be Ukrajnából Szlovákiába. A határátlépőket elkapták, s a nyomozó hatóság az ügyben közreműködő két határőr és a szállítást biztosító öt polgári személy ellen emel vádat. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár három évre is rács mögé kerülhetnek. (TA SR) Csáky Pál: átlátható régiófejlesztést Pozsony. Csáky Pál célja, hogy átláthatóak legyenek a regionális fejlesztéssel kapcsolatos szlovákiai projektumok. A kormányalel- nök szerint ezáltal egyértelműen összehasonlíthatóvá válnának más külföldi programokkal. A régiófejlesztéssel kapcsolatban jelenleg azt tartja a legnagyobb problémának, hogy egyszerre készül a regionális politikáról szóló törvény és a közigazgatási reform. A gond a jogok tisztázatlanságából ered. (TA SR) Vezérkari tapasztalatcsere a NATO-csatlakozásról Értékes tapasztalatok MTI-HÍR Prága. - Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO-csat- lakozás folyamán értékes tapasztalatokat szerzett. Ezek megosztása más érdekelt kelet-európai országokkal elősegítheti és gyorsíthatja azok felkészülését a szervezetbe való jövőbeli belépésre - jelentette ki Jirí Sedivy, a cseh hadsereg vezérkarának főnöke azt követően, hogy tegnap Prágában befejeződött több kelet- és közép-európai ország kétnapos vezérkari tanácskozása. A zárt ajtók mögött lezajlott megbeszélésen, amelyet a cseh hadsereg szervezett, a három új NATO-tagál- lamon kívül Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna hadserege vezérkarának képviselői vesznek részt. Sedivy szerint a három új NATO-tagállam tapasztalata azt mutatja: a csatlakozni kívánó országoknak elsősorban a korszerű információs és kommunikációs rendszer kiépítésére kell helyezniük a hangsúlyt, hogy folyamatos és hatékony kapcsolatot tudjanak fenntartani a NÄTO központtal, illetve a partnerállamokkal. Rendkívül fontos, hogy az új tagállamok hatékonyan tudjanak bánni az információkkal, s megfelelő szakember-gárdával rendelkezzenek. Magától értetődő és alapvető követelmény a magas szintű angol nyelvtudás is. Minderre idejében meg kell kezdeni a felkészülést - hangsúlyozta a cseh vezérkari főnök. Konferencia az etnikai diszkriminációról Magyarországon Nagyon sok a feladat MTI-JELENTÉS Budapest. A magyarországi etnikai diszkriminációról és idegengyűlöletről az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottságának jelentése tükrében rendeztek tegnap Budapesten nemzetközi konferenciát a Teleki László Alapítvány székházában. Lívia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója bevezető előadásában elmondta, hogy Magyarország a régióban pozitív példát mutat az etnikai jogok gyakorlásának biztosításában, és az ország sokat tett az intolerancia, valamint az idegengyűlölet felszámolásáért. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa ugyanakkor arról beszélt, hogy Magyarországon a diszkrimináció megmutatkozik a foglalkoztatásban és a közszolgáltatás területén is, s ellenszenv tapasztalható a bevándorlókkal szemben, továbbá a rendőrség és a határőrség tagjainak soraiban is tetten érhető az etnikai előítélet. Joao Carlos Versteeg, Portugália budapesti nagykövete elmondta: a térség országaiban történt ugyan előrelépés a romakérdés megoldásában, de rengeteg még a megoldásra váró feladat. Támogatja a baloldali párttörvényjavaslatot az SOP Keveslik befolyásukat UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) a parlamenti választási eredményeknek megfelelő arányú befolyást akar szerezni. Pa- vol Hamzík pártelnök szerint ugyanis jelenleg nagyobb az SOP felelőssége, mint a befolyása, pártja már „nem a kormánykoalíció leggyengébb tagja”. Hantáiknak meggyőződése, hogy az erők kormányon belüli megoszlása nem tükrözi a parlamenti képviseletet, ezért szerinte ezt mielőbb orvosolni kell. Az SOP szerint ez a helyzet tarthatatlan, és olyan megoldást támogat, amely tisztázza a viszonyokat, ez lehet akár a koalíciós szerződés megnyitásáról folytatott tárgyalás is. „A szerződést nem mi nyitjuk meg, ez már a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió megalakulásával megtörtént” - jegyezte meg Hamzík, akit a kormányról kialakult közvélemény is aggaszt. Az SOP támogatja a párttagságról szóló baloldali törvény- javaslatot, amely megakadályozza a kettős párttagságot, (s, t) Szigeti László: „Az iskolák jogállása hasonló mindkét országban." (Somogyi Tibor felvétele)
