Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-20 / 141. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 20. Ali Rodriguez szerint az Egyesült Államok a hibás Az információ hatalmának erősödése új, eddig ismeretlen típusú bűnözési formák megjelenésével jár együtt Az OPEC felelőssége MTI-HÍR Párizs. Az OPEC jelenlegi elnöke szerint nem az olajexportálók szer­vezetét kell okolni a nyersolaj árá­nak újra magas szintjéért, hanem az Egyesült Államokban jelent­kező problémákat. Ali Rodriguez úgy vélte, hogy a magas olajárért nem azon mechanizmus alkalma­zásának hiánya a ludas, amit az OPEC határozott el az árak szinten tartása érdekében. Az olajkartell miniszterei a hét közepén tekintik át Bécsben a piac fejleményeit és hozzák majd meg a szerintük indo­kolt döntést. Mint emlékezetes, az OPEC márciusban azt vállalta, hogy amennyiben egy húsznapos időszakot nézve az olaj hordón­kénti világpiaci átlagára átlépi le­felé a 22, illetve felfelé a 28 dol­lárt, akkor napi fél millió tonnával csökkenti termelését, azaz ilyen mennyiséget von ki a piacról, vagy teszi ennek fordítottját, ha az ár a jelzettnél magasabb marad. A me­chanizmust az OPEC az elnök sza­vai szerint nem működtette a leg­utóbbi drágulások esetében, mert az árak az új amerikai benzinspeci­fikáció, az USA keleti partján kia­lakult sajátos elosztási rendszer, il­letve az amerikai finomítók tevé­kenységének lelassulása miatt vál­toztak. „Nem érdekünk egy árhá­ború elindítása, ám nem is aka­runk automatikus reflexek szerint működni, hanem megfelelően ele­mezni az olajpiac helyzetet és fenntartani a bizalmat irányunk­ban” - nyilatkozta Rodriguez. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Napirenden az adóssághegyek Kairó. Tegnaptól a világ 17 je­lentősebb fejlődő államának ve­zetői tanácskoznak az egyipto­mi fővárosban és elsősorban ar­ra keresnek megoldást, miként tudnának nagyobb befolyást szerezni a kereskedelmi kérdé­sekben a fejlett országok mel­lett. Ezen országok folyamato­san tapasztalják világkereske­delmi szerepük zsugorodását, versenyképességük lemorzsoló­dását. A Reuters hírügynökség szerint azonban inkább az iesz fő napirendi kérdésük, miként léphetnének fel hatékonyabban a fejlett világ számukra hátrá­nyos gazdasági-kereskedelmi gyakorlata ellen. Napirendre kerülhetnek az őket terhelő adósságok kérdései is, melyet több résztvevő állam egyszerű­en le szeretne íratni. (MTI) Hajógyári memorandum Pozsony. A Dővera Egészség- biztosító mellett pénteken a Postabank sem írta alá a komá­romi hajógyár hitelezőinek me­morandumát. A pénzintézet ille­tékesei szerint ugyanis erről a bank szerveinek kéne döntést hoznia, a memorandum aláírá­sára küldött meghívót azonban csak csütörtökön kapták meg, így nem állt elég idő a rendel- ketésükre a döntés meghozata­lához. Szóvivőjük szerint ugyan­akkor nem ellenzik a memoran­dum elfogadását. (SITA) Törvénytelenségek az SKB-ban Pozsony. A Slovenská kreditná banka kényszerfelügyeletének bevezetése után is nyitottak új számlákat a pénzintézetben - erősítette meg a jegybank alel- nöke, Jozef Mudrík. A Pravda napilap múlt heti információi szerint több mint kétszáz előke­lő személyiségnek nyitottak számlát a bankban. Az új szám­lákon keresztül szerették volna kimenteni a bankból azt a pénzt, ami nem esik a banki be­tétek védelméről szóló törvény védelme alá. (SITA) Dánia változatlanul az euró ellen Koppenhága. A dánok többsége változatlanul ellenzi, hogy orszá­ga az euró-övezet tagjává váljon, miközben a kérdésről Dámában szeptember 28-án lesz a népsza­vazás. A felmérést végző Gallup intézet adataiból azonban kide­rül, hogy az ellenzők aránya most 46 % a pártolók 42 százalé­kával szemben, de egy hónappal ezelőtt még 47-43-ra vezettek az euró-övezet ellenzői. (MTI) A Mitsubishi Ukrajnában Kijev. A ratingeni (Németor­szág) székhelyű Mitsubishi Electric Europe B.V. az évvé­géig leányvállalatot szeretne nyitni Ukrajnában. A kijevi Hetman cég már 1998 óta hi­vatalos ukrajnai forgalmazója a Mitshubisi Electric Europe V.B. termékeinek. Az ukrán fél részarányát az alaptőkében 51 százalékosra tervezik. A cég a tervek szerint fotó- és video­stúdiók, mobiltelefonok, őrző- berendezések és a Mitsubishi Electric különböző más termé­keinek kis- és nagykereskedel­mére szakosodik majd. (MTI) A Vivendi és a Seagram fúziója Párizs. Az új transzatlanti óri­ásfúzióról, a világ legnagyobb vízgazdálkodási cége, a fran­cia Vivendi, a francia Canal+ televíziós csoport és a szesz­ipar harmadik legnagyobb vi­lágvállalata, a kanadai Seagram összeolvadása már esetleg októberre meg is való­sul. Mivel az elmúlt években mindkét cég komoly hadál­lásokra tett szert a kommuni­kációs szektorban, a fúzióval a világ egyik legnagyobb tö­megkommunikációs cége jön létre. Az új cég - amely Vivendi Universal néven több mint 130 milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációval ren­delkezik majd. (MTI) Az Opel autógyár eredményei Frankfurt. A General Motors­hoz tartozó német Adam Opel AG tavaly 225 millió márka üzemi veszteséget produkált. Az üzemi veszteség 334 millió márka volt 1998-ban. Az Opel forgalma viszont 32 milliárd márkás rekordösszegre nőtt, ez 5,7 százalékkal több, mint az 1998-as forgalom volt. (MTI) Egyezség az Airbusról Párizs. Megszületett a hét végén az egyezség az Airbus nyugat-európai repülőipari konzorcium átalakításáról. A többközpontú konzorciumot egységes gyártóvállalatba in­tegrálják. Az új vállalat, az Airbus Integrated Company (AIC) létrejöttét az óriásrepü- lőgép-vállalkozás, az A3XX in­dításával együtt hivatalosan a héten jelentik be. Az Airbus konzorciumban lévő négy tag­vállalat összefogásának fő célja, hogy még hatékonyab­ban versenyezhessenek a nagy amerikai riválissal, a Boeing- gel. (MTI) Internetrendőr kontra hacker Az internet napjainkban már nem csupán a szórakozás, a tájékozódás szerepét tölti be, hanem a bűnözés egyik terepévé is vált. (Fotó: Profit) Pozsony. Az elektronikus ke­reskedelem (e-commerce) térhódítása jó példa arra, ahogy a társadalmi-kereske­delmi viszonyok fejlődése a jogi szabályozás kialakulá­sát gyorsítja. Az elektroni­kus kereskedelem fejlődése, az internet segítségével megkötött ügyletek számá­nak növekedése új jogi sza­bályozást igényel. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az e-commerce kifejezés tulajdon­képpen minden olyan tranzakciót magában foglal, amelyben a felek elektronikus úton érintkeznek egy­mással, és mint ilyen, főképpen há­rom társadalmi szférában jelenik meg: a lakossági, az üzleti-kereske­delmi és a kormányzati-államigaz­gatási szférák- közötti elektronikus ügyleti kapcsolatokat fedi le. Jelen­leg elsősorban a B2B (business-to- business) szféra mozgatja meg a na­gyobb pénzösszegeket. A vállalko­zások egymás közötti internetes vagy belső számítógépes hálózato­kon történő, üzletáganként eltérő és az interaktivitáson alapuló úgyne­vezett trading exchange-ek vagy marketplace-ek (virtuális kereske­Az elektronikus aláírást a hagyományossal azo­nosnak kell tekinteni. delmi központok) nemcsak a költ­séghatékonyság, de a rugalmasság és a piacbiztonság szempontjából is optimálisabbnak bizonyulnak a las­sabb hagyományos kereskedelmi eszközöknél és módszereknél. Pél­dául egy vállalkozás sokkal hatéko­nyabban tudja szükségleteit kielégí­teni a trading exchange segítségé­vel, hiszen az adott piac részt­vevőinek, beszállítóinak és felhasz­nálóinak számos tagja tulajdonkép­pen egy „elektronikus tőzsdén” érté­kesíti áruját és szolgáltatásait. En­nek következményeként az eladó és vevő pozíciója is kiegyenlítettebbé válik, hiszen az utóbbi a kínálatból a számára legkedvezőbbet rendkívül gyorsan, sőt automatikusan választ­hatja ki a számítógépek interaktivi­tása révén. Persze jelentőségében nem marad le az e-commerce B2C (business-to-consumer) szegmen­se, a vállalkozók, vállalkozások és a fogyasztók üzleti kapcsolatait ma­gában foglaló kereskedelem sem. Ez polgári jogi szempontból minta utá­ni vételnek minősül, az értékesítés a csomagküldő kereskedelem szabá­lyai szerint kerül megítélésre. Per­sze nem mellékes kérdés, hogy egy elektronikus úton kötött szerződés mikor tekinthető létrejöttnek. A ha­tósági ügyintézésnek, ha leegy­szerűsítése nem is, de talán felgyor­sulása várható a B2A (business-to- administration), a cégek és a köz- igazgatás elektronikus összekapcso­lódásától. Az elektronikus kereske­delem teijedésével mind erősebben vetődik fel az interneten keresztül kötött ügyletek szerződési és fizeté­si szabadságának, biztonságának megteremtése. Ezt a feladatot oldja meg a kriptográfiai-titkosítási eljá­rás. Ennek során egy nyüt szö­vegből, titkosítási kulcs segítségével kódolt szöveget hoznak létre, és a másik oldalon ezt a titkosított doku­mentumot egy nyilvános kulcs se­gítségével megfejtik, ellenőrzik. A biztonság fő záloga, hogy a nyilvá­nos kulcs segítségével a titkos üze­netnek pusztán olvasása lehetséges, de azzal az elő nem állítható, tehát minden felhasználónak rendelkez­nie kell egy nyilvános és egy titkos kulccsal, ami egy titkos kulcspárt al­kot és használatával képes akár iga­zolni is magát. Csakhogy ennek nyilvántartása már valamilyen szer­vezeti-hatósági szintű feladatellá­tást kíván és természetesen a jogi szabályozás sem kerülhető meg, mi­vel a hitelesség tanúsítása alapvető társadalmi érdek és gazdasági előfeltétel. Az uniós szabályozás­ként szolgáló, tavaly megjelent irányelvet a tagállamoknak várha­tóan 2001 elejétől kell belső jog­rendszerükbe átültetni. E direktíva fő elve szerint az elektronikus alá­írást minden államban a hagyomá­nyos aláírásokkal azonos értékűnek kell tekinteni és gyakorlatilag tanú­sítványként kell elfogadni, mintegy az aláíró személyazonossága és alá­írási szándéka igazolásaképpen. Ez már csak azért is fontos, mivel az in­ternet elterjedése sajnálatos módon nemcsak az üzleti lehetőségek pá­ratlan megnövekedését és a társa­dalmi kommunikáció hatékonyab­bá válását eredményezte. Az infor­máció hatalmának megjelenése új típusú bűnözési formák megjelené­sével, s ezáltal a büntetőjog új fejlődési irányainak kényszerű kije­lölésével is együtt jár. Amíg a crac­king, vagyis a programfeltörés gya­korlatilag a számítógépes szoftve­rek megjelenésével egyidejű, úgy­mond régi mesterség, a hacking, azaz a számítógépes adatbázisok­ba és hálózatokba elektronikus úton történő betörés a számítógé­pes hálózatok széles körű haszná­latával vált elterjedné. Mivel a ha­gyományos bűnüldözési technikák ezen új típusú bűncselekmények kezelésére és megelőzésére rendre elégtelennek bizonyulnak, világ­szerte tapasztalható tendencia, hogy rendőrségi szerveket hoznak létre az internet és elektronikus le­velezést nyújtó szolgáltatók kom­munikációs hálózatának figyelésé­re és ellenőrzésére. A szolgáltatók­nak lehetővé kell tenniük, hogy forgalmuk lehallgatható, lenyo­mozható legyen. Az USA-ban már a nyolcvanas évek közepétől dol­gozik az FBI országos számítógé­pes bűncselekmények csoportja (NCCS), de 1999 elejétől Német­országban is működik internet­rendőrség a szövetségi bűnügyi rendőrségen belül, s a múlt év nyarán Nagy-Britanniában is fel­vetődött egy számítógépes ren­dőrségi egység létrehozásának öt­lete. A jogvédő és civil szervezetek rendre tiltakoznak a köznek a ma­gánszférába való újabb behatolási kísérleteivel szemben. Valahol azonban mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy az információ­technológiai bűnözés visszaszorí­tásának közös társadalmi érdeke bizony nemcsak új technikai eszkö­zök és módszerek alkalmazásával, de az egyén szabadságának bizo­nyos fokú korlátozásával is együtt járhat. (A Figyelő nyomán) Eddig már több mint 225 milliárd koronába került az államnak a csehországi pénzintézetek stabilizálása A prágai CSOB kapta az IPB vagyonát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Tegnap még mindig hosszú sorok kígyóztak a cseh ínyestiem a Postovní Banka (IPB) fiókjai előtt, a bank póruljárt ügyfelei eddig több mint 23 milliárd koronát vettek ki a pénzintézetből. A bank vagyonát és tartozásait a prágai Ceskoslovenská Obchodní Banka (CSOB) vásárolta meg - jelentette be tegnap a Cseh Nemzeti Bank. A központi bank egyszersmind megkezdte az IPB bankengedélyének visszavonására vonatkozó eljárást. A jegybank pén­teken vette közvetlen ellenőrzése alá az IPB-t, amely 46%-ban a japán Nomura tulajdona. A CSOB többsé­gi tulajdonosa tavaly óta a belga KBC Bankverzekerings Holdings NV. A KBC vezérigazgatója, Remi Vermeiren tegnap úgy nyilatkozott, hogy az IPB szervezetének beol­vasztása révén a CSOB sok beruhá­zást takaríthat meg. A CSOB elnöke, Pavel Kavanek azt mondta, hogy az IPB kiterjedt hálózatának átvételé­vel a CSOB nagy ugrást tesz a lakos­sági szolgáltatás felé. Az IPB bezárá­sát azután határozták el, hogy a bank a múlt héten likviditási válság­ba került, és egy könyvvizsgálói je­lentés szerint a veszteségei megha­ladják tőkéjét. Az Ernst and Young megállapítása szerint az IPB vezeté­se készítette évvégi mérlegadatok nem tükrözik a bank tényleges pénzügyi helyzetét, és a pénzintézet nem működhet tovább külső bea­vatkozás nélkül. A jegybank pénte­ken garanciát vállalt az IPB összes tartozására, közte a betétekre is. Ko­rábban a központi bank sürgette a Nomurát, hogy emelje az IPB tőké­jét a pénzintézet kockázatos kint­levőségeire tekintettel, de a Nomu­ra nem teljesítette a kérést. A Nomu­ra bank és értékforgalmazó az IPB 1998-as privatizálásakor szerzett 36%-ot ebben a bankban 3 milliárd koronáért, majd később 46%-ra nö­velte részesedését. Tőkeemelés he­lyett igyekezett új partnereket be­vinni az IPB-be, egyebek között az UniCreditoval és az Allianz biztosí­tóval tárgyalt. Csehországban az ál­lam eddig 225,4 milliárd koronát költött a bankok stabilizálására: ez egy főre számítva 22 540 korona ál­lampolgáronként. (MTI, ú) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. június 18-án) Bank Felmondási határidő ' Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 11,50 12,60 13,10 13,70 14,00 Bank Austria Creditanstalt 7,00-7,50 7,00-7,50 7,50-8,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 10,50 11,50 12,00 13,00 6,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investicná a rozvojová banka 9,20 10,10 10,40 10,70 11,50 5,00 Istrobanka 9,40-9,80 9,90-10,30 10,40-10,80 10,90-11,30 11,10-11,50 5,00 tludová banka 8,00 9,00 10,25 9,75 3,50 Pol'nobanka 9,50 10,25 10,60 10,75 4,50 Postová banka 9,00 10,00 12,00 12,50 3,75 Prvá komunálna banka 10,50 11,00 11,50 12,00 12,10 4,00 Devin Bank 11,70 12,10­13,10­Tatra banka­­­­­5,00-5,75 Slovenská sporitel'na 6,00-9,00 7,50-9,50­9,50-10,50 10,50-11,00 4,00 Vseobecná úverová banka 8,50 9,00 9,00 9,50 9,50 9,50 4,75

Next

/
Oldalképek
Tartalom