Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-17 / 139. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 17. Gazdaság és fogyasztók A pénzügyminisztérium elfogadta a szaktárca és a kamara kérését az éves dotációk július végéig történő kifizetésére Az aszály már a cukorrépát és a kukoricát is veszélyezteti Valahogy átvészelni az aszályt Pozsony. Keddig kell a szakértőknek papírra vetniük, miként lehetne minimalizálni az aszály okozta mezőgazdasági károkat, s kárpótolni a súlyos veszteségeket elszenvedő agrártermelőket, hogy ősszel meg tudják alapozni a jövő évi termést. Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerdára ígérte a kormány döntését az ügyben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pavel Koncos földművelésügyi miniszter tegnap megerősítette, hogy a pénzügyi tárca vezetője azonosul az agrártárca javaslatával, miszerint az idei évre előirányozott dotációkat úgy kell kifizetni az aszály miatt óriási károkat elszenvedő termelőknek, hogy be tudják takarítani a termést. Koncos miniszter a sajtó nyilvánossága előtt reményét fejezte ki, hogy az ún. szisztematikus dotációk átutalása a gazdák számlájára július 15-ig megtörténik. A pénzügyi tárca azonosul azzal a javaslattal is, hogy a kármérséklés határösszegét emelni kell. A jelenlegi jogszabályok ugyanis 20 százalékos kárenyhítést tesznek lehetővé, ám az agrártárca és az agrárönkormányzat 60 százalékot kér. Azzal érvel, hogy ellenkező esetben a hazai ag- rárium két vállra kerül, a termelőknek arra sem lesz pénzük, hogy megalapozzák a jövő évi termést. Előzetes számítások szerint az állami költségvetésből 5,4 milliárd koronát kellene fordítani az aszály okozta károk mérséklésére. Pavel Koncos optimistán vélekedett a pénzügyi tárca tárgyalókészségéről. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a keretből csak azok a termelők részesülhetnek, akik a pénzt valóban az aszály okozta katasztrofális helyzet átvészelésére, a termés megalapozására használják fel. Akik tehát felhagynak a mezőgazdasági termeléssel, azok elutasító választ kapnak. A tárca - regionális kirendeltségei, valamint az agrárkamara szakértői révén - fogja ellenőrizni a pénzelosztást - erősítette meg a miniszter. Mivel az aszály kihatással van az állattenyésztésre is, a tárca a takarmányárakhoz is hozzájárul. A cél megakadályozni, hogy takarmányhiány miatt a gazdák tovább zsugorítsák állatállományukat. A miniszter ugyanakkor pazarlásnak tartja, hogy az árokpartokat senki sem kaszálja. Felszólította ezért az állattenyésztéssel foglalkozó szövetkezeteket, hogy gyűjtsék be a szénát. Megbeszélések folynak a szaktárca és a PoTnobanka, illetve a Szlovák Garanciális Bank között az Állami Piacszabályozási Alapnak nyújtandó hitelgaranciáról is. Az ÁPÁ2,7 milliárd koronáig kaphatna hitelt a legfontosabb agrártermékek vásárlására, ezen kívül 1,4 milliárd koronát kap költségvetésen kívüli forrásokból. A legfrissebb becslések szerint a mezőgazdaságban 11,2 milliárd koronára, az erdőgazdaságban 180 millió koronára becsülik az aszály okozta károkat. A legsiralmasabb képet a tavaszi árpával bevetett parcellák mutatják - a termés hellyel-közzel alig éri el a tervezett hozam 20%-át. Sok parcellát fel kellett szántani, a pótlólagosan vetett kukorica pedig a júniusi szárazság miatt ki sem kelt, vagy kisült. Minden jel arra utal, hogy takarmányból hiány lesz az idén. Szakértői előrejelzések szerint az idén gabonaimportra szorulunk. Élelmiszeripari búzából lesz elegendő - a lakosság ellátására 600- 650 ezer tonna élelmiszeripari búza kell, ám például kukoricát is importálnunk kell majd, mivel a magnak termesztett kukorica jelentős részét zöldtakarmányként kell hasznosítani, (gágyor) A pénzhiány a takarmánygabona-felvásárlásra is rányomja bélyegét - több lehetőség a beszerzés finanszírozására Kormánygaranciákra van szükség ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Szlovákiai Mezőgazdasági Terményfelvásárlók Szövetsége (SZP) "a 2000/2001-es gazdasági évben mintegy 850 ezer tonna takarmánykeverék előállításával számol. Ehhez 260 ezer tonna ipari búzára, 104 ezer tonna árpára és 190 ezer tonna kukoricára lesz szüksége. Pénzben kifejezve mindez 1,1 milliárd koronát jelent, ami további 10-15 százalékkal növekedhet, ha a szárazság okozta terméskiesés miatt emelkednének a felvásárlási árak. A keverékek több mint a felét (56 százalékát) a termőfölddel nem rendelkező gazdaságok igénylik. Mivel sok mezőgazdasági üzem maga állítja elő a takarmánykeverékeket, az SZP becslése alapján jelenleg a hazai takarmánygabonaszükséglet évi 1,6 millió tonna. Karol Skrada, az SZP ügyvezető igazgatója szerint a felvásárlás finanszírozásának többféle módja jöhet számításba. Az egyik lehetőséget a felvásárlók által felvett hagyományos kereskedelmi hitelek jelentik, a másikat a raktár- és árulevelek, de nem kizárt agrárváltók kiállítása sem. Ugyanakkor attól tart, hogy a termelők - figyelembe véve a gyenge termésből eredő alacsony kínálatot - csak az azonnali, készpénzben történő számlakiegyenlítést tartják majd elfogadhatónak, és nem egyeznek bele a részletfizetésbe. Ez viszont bonyolítaná a helyzetet. „Tagjaink nem zárkóznak el kereskedelmi hitelek felvételétől, kérdéses viszont, hogy a pénzintézetek milyen mértékben hajlandók kielégíteni igényeinket - nyilatkozta Karol Skrada. - Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a finanszírozásnak ez a módja kizárólag akkor lehet versenyképes, ha a hitelkamatok egy részének jóváírásával párosul. Ellenkező esetben gazdasági öngyilkosság lenne a hitelfelvétel, amit a felvásárló vállalatok vezetése nem engedhet meg magának. Emellett biztosítékra is szükség van, miközben a bankok az államot, illetve az Állami Piacszabályozási Alapot látnák legszívesebben a kezes szerepében.” Az agrárkamara és a szaktárca illetékesei arra a meglátásra jutottak, hogy a főbb agrárté- mékek felvásárlására 6,5 milliárd koronás hitelgarancia kell. Az áru- és raktárlevelek rendszere, amely néhány héttel ezelőtt még elfogadható megoldásnak tűnt, a kereset és kínálat közti egyensúly felbomlása miatt az idén nemigen lesz alkalmazható. Ahhoz, hogy a termelők számára vonzó legyen, emelni kellene az alaptérítés összegét, és jóvá kellene írni a kamatokat, valamint több járulékos költséget. Ha nem így lesz, akkor az erre a célra kijelölt 500-600 ezer tonnányi raktárkapacitás kihasználatlan marad. A váltókkal a termelőknek általában negatív tapasztalataik vannak, ezért nem szívesen választják a finanszírozásnak ezt a formáját. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a pénzhiány az idei gabonafelvásárlásra is rányomja bélyegét. Az Állami Piacszabályozási Alap garanciái nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a várható alacsony termést sem tudják megfelelően értékesíteni a gazdálkodók, és az árakat deformálja majd a drága külföldi behozatal, (v-s) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 15-én 18 Sk/kg Komárom június 15-én 10 Sk/csomó Zseliz június 15-én 15 Sk/csomó Rimaszombat június 1-én 18 Sk/kg Losonc június 15-én 16-18 Sk/kg Kassa június 8-án 17 Sk/kg petrezselyem 14-18 Sk/csomó 15 Sk/csomó 20 Sk/csomó 25 Sk/kg 18-19 Sk/csomó 30 Sk/kg újburgonya 15-18 Sk/kg 15-20 Sk/kg X 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 26 Sk/kg fejessaláta 8-12 Sk/fej X 5 Sk/fej 6 Sk/fej X 6 Sk/fe paprika 70-80 Sk/kg 3-5 Sk/db 3-5 Sk/db 70-90 Sk/kg 52-80 Sk/kg 100 Sk/kg karalábé 8-12 Sk/db 3-6 Sk/db X 6 Sk/db # 8 Sk/db 6 Sk/db zeller 40 Sk/kg 8 Sk db X 10 Sk/kg 10-13 Sk/db 27 Sk/kg káposzta 15 Sk/fej 10 Sk/fej 12 Sk/fej 18 Sk/kg 20 Sk/db 16 Sk/kg egres X X 30 Sk/I X X X zöldborsó 40-50 Sk/kg 35-40 Sk/kg X X 45-50 Sk/kg 50 Sk/kg hagyma 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg X 15 Sk/kg 14-16 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 32-40 Sk/kg 30 Sk/kg 35-40 Sk/kg 50 Sk/kg 48-50 Sk/kg 40-50 Sk/kg cseresznye 35-40 Sk/kg 20-26 Sk/kg 20 Sk/kg 40-45 Sk/kg 15-25 Sk/kg 30 Sk/kg karfiol 25-40 Sk/db 10-25 Sk/fej 25-30 Sk/db 45 Sk/fej 35-38 Sk/db 30 Sk/fej dióbél 140-160 Sk/kg 130 Sk/kg X X X 140 Sk/kg kel 18 Sk/fej 6-10 Sk/fej 15 Sk/fej X 13-17 Sk/db 20 Sk/db alma 28-32 Sk/kg 29 Sk/kg X 24 Sk/kg 28-32 Sk/kg 24-28 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X X X X X eper X X 70 Sk/kg 30 Sk/I X 45 Sk/kg uborka 18-20 Sk/kg 10 Sk/kg 25-30 Sk/kg 28 Sk/kg 22 Sk/kg 20-25 Sk/kg tojás 2,70 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db X 2,50 Sk/db 1,90 Sk/db 2,60 Sk/db retek 8-10 Sk/csomó 5 Sk/csomó 6 Sk/csomó X 7 Sk/csomó 5 Sk/csomó Takarmány is kevés lesz KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. Egyre aggasztóbb mértéket ölt az aszály. A gabonafélék visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek, de a kapásnövények, a cukorrépa és a kukorica is veszélybe került. Az öntözőgazdálkodásban uralkodó bonyolult, szövevényes állapotok, a vízszolgáltatást szabályozó szerződéskötések, a dotációkat meghatározó előírások különböző értelmezése és az öntözőberendezések karbantartásának elmulasztása általános problémát jelent a berendezések kihasználtságában. A Csallóköz egész területén akadozik az öntözés, pusztulnak a növények. Sidó Miklós, a Dunaszerdahelyi Regionális, Földügyi- és Információs Szolgálat agronömusa szerint a régióban nem történt javulás e téren. Továbbra is akadozik az öntözőberendezések kihasználtsága, sőt több körzetben egyáltalán nem üzemelnek. A 48 ezer hektáros öntözési lehetőség csupán papíron létezik - június 10-ig alig 10 ezer hektárt tettek ki a locsolt területek, a gazdák naponta 400-500 hektárra juttatták ld az éltető vizet. Az okokat nemcsak a hosszadalmas adminisztratív eljárásban, hanem a berendezések rossz műszaki állapotában, a pénztelenségben, a vezetékek elöregedésében kell keresni. A vízgazdálkodási vállalatoknak nincs pénzük a karbantartások, felújítások elvégzésére. Másrészt az öntözőberendezések zömét szétlopkodták, leszerelték a szivattyú- állomásokat, elvittek mindent, ami mozdítható volt. Több helyen már a pótólt berendezéseket is valakik ellopták. A járás gazdálkodói a kért 54 millió korona helyett 30 millió 617 ezer koronát kaptak az öntözés támogatására. Az összeg aligha lesz elegendő, a-mennyiben folytatódik az aszály. A dotációt a magángazdák is megkapták, amennyiben megfeleltek a támogatási kritériumoknak. A járásban 12 ezer hektár van magánkézben, a terület 10-15%-ára kérték a gazdák az öntözővíz-támogatást. Búzából 30, árpából 50-60%-os terméskiesés várható, de az időjárás további alakulásától függően nagyobb veszteséggel is számolni lehet. Repcéből is gyenge termés, korai cséplés mutatkozik. A megmaradt 2990 hektáros területen 50%- os terméscsökkenésre, azaz 1,5 tonnás hozamátlagra van kilátás. A cukorrépát és a kukoricát a kiszáradás veszélye fenyegeti. A répa sűrűsége, egyedszáma megfelel az elvárásoknak, de a növényzet fejleden, a le- vélzet nem takarja a sorközöket, ami növeli a talajkiszáradást. AGRÁRMORZSÁK Trófeák, képek, bemutatók Nyitra. Vadásztrófeákat, nagy- és apróvadak preparátumait, fényképeket és a természetet megörökítő festményeket is láthatnak azok, akik június 25-ig ellátogatnak a nyitrai Agro- komplex kiállítóközpontban ma megnyílt Vadászat és természet című kiállításra. A szervezett szlovákiai vadászat 80. évfordulója alkalmából rendezett tárlaton vadászkutyák és solymárok bemutatójára, vadásíhihák divatbemutatójára és számos szakmai előadásra is sor kerül. Jelenleg a Szlovák Vadász Szövetségnek több mint 50 ezer tagja van, és nálunk, pontosan Érsekújvárban született 1928-ban a Nemzetközi Vadász Szövetség létrehozásának ötlete is. (-bee) Lengyelországban drágult a kenyér Varsó. A múlt héten Krakkóban megindult kenyéráremelés lassan egész Lengyelországra kiterjed. A krakkói pékek 30, fővárosiak 20%-kal növelték a kenyér árát. A többi városból is áremelésekről érkeznek hírek. A kenyérárak az ország egyes térségeiben eltérőek. Egy 600 grammos vekni legalacsonyabb ára 86 grosz, másutt 1,90 zlotyt is elkérnek érte. Az utóbbi időben jelentősen drágult a gabona, részben az aszály miatt. Lengyelország a jövő héten 200 ezer tonna gabonát importál, hogy növelje a kínálatot és csökkentse a gabona árát, amely a piaci spekulációk miatt drasztikus növekedésnek indult. (MTI) Aratás Kelet-Európábán Bukarest, Zágráb. Az elhúzódó szárazság Ukrajna és Románia mellett komoly veszélybe sodorta Horvátország gabonatermését is, ahol akár már a jövő héten megkezdik az aratás. Az országban már legalább hat hete nem volt eső, az Adria egyes térségeiben 35 év óta nem mértek olyan magas hőmérsékleteket s nem tapasztaltak olyan szárazságot, mint az idén májusban. A nagy forróság katasztrofális következményekkel járhat a zöldségfélékre, a szőlőre, az olajosmag-ültet- vényekre, s nem utolsósorban a búzára nézve. A veszteség elérheti a 10-20%-ot. A pusztító aszály miatt Románia legalább 1,5 millió tonna kenyérgabona behozatalára kényszerül. (VG) NÖVÉNYVÉDELEM Permetezni az uborkát Az időjárás újra aktuálissá teszi az uborkapenész elleni védekezést. Az uborka az intenzíven öntözött termények közé tartozik és az utóbbi hetek szubtrópusi időjárása ideális feltételeket teremt a betegségnek. A korai uborka már virágzik, így itt a legfőbb ideje a védekezésnek, hiszen a virágzást követően a növény gyors növekedésnek indul. A következő permetszere- ket ajánljuk: Bravo 500 és 75 WG, Dithane DG és M45, Novo zir MN 80, Champion 50 WP, Kuprikol. (RNo) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. június 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró Árfolyam 42,157 Valuta Magyar forint (100) Árfolyam 16,235 Angol font 66,688 Német márka 21,555 Cseh korona 1,166 Olasz líra (1000) 21,772 Francia frank 6,427 Osztrák schilling 3,064 Japán ien (100) 41,505 Spanyol peseta (100) 25,337 Kanadai dollár 29,890 Svájci frank 27,015 Lengyel zloty 9,994 USA-dollár 44,097 Az idén gabonaimportra szorulunk (TA SR-felvétel)
