Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-16 / 138. szám, péntek

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 16. Jelentős profiltisztítást hajt végre a Szlovák Biztosító Beszélgetés Harna István építésügyi miniszterrel a szlovák építőipar és lakásépítés helyzetéről és kilátásairól Eladja érdekeltségeit UJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Biztosító (SZB) minden energiáját a biztosítási te­vékenységnek óhajtja szentelni, ezért a pénzintézet fokozatosan el­adja egyéb érdekeltségeit - közölte tegnap Vladimír Vrtiak, a biztosító alelnöke. Az évek során az SZB kö­zel 50 cégben, ingatlanban szerzett részesedést, melyek összértéke 1998-ban 6,2 milliárd koronára rú­gott. A biztosító tavaly már elkezd­te a tevékenységétől idegen érde­keltségek eladását, összesen 300 millió korona értékben. Az idén to­vábbi 6-8 céget adnak el, ezek közül a legismertebb a Pofnobanka május eleji értékesítése volt. Jövőre a portfolio áttekinthetőbbé tétele még nagyobb intenzitással törté­nik, remélhetőleg 2,5 milliárd koro­na értékű vagyontól szabadul meg az SZB, s a tervek szerint 2002 vé­gén vagy 2003-ban már csak 6-8, a biztosításhoz kötődő vállalkozás­ban lesz érdekelt. A pénzintézet pri­vatizációjáról szólva elhangzott: a pénzügyminisztérium 2000 máso­dik felében elkészíti a magánosítás­hoz szükséges dokumentumokat, az év végén pedig valószínűleg ki­választják a privatizációt leve- zénylő főtanácsadót, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A cseh IPB-ből 10 milliárd áramlott ki Prága. A Mladá Fronta Drres tegnapi száma kormányhoz kö­zeli információkra támaszkodva azt közölte: a bajba került Inves- ticní a Postovní Bankából (IPB) hétfő óta mintegy 10 milliárd korona áramlott ki. A 21 milli­árd koronás hiánnyal szembe­néző IPB-be vetett bizalom an­nak ellenére nem állt helyre, hogy Milos Zeman kormányfő, Pavel Mertlík pénzügyminiszter és Josef Tosovsky, a jegybank elnöke leszögezte: a betétek biz­tonságban vannak. (Ú) Új hűtőszekrények a Whirlpooltól Pozsony. A Whirlpool Slovakia Rt. júniustól új, magasabb ener­getikai osztályba sorolt hűtőszekrény-modellekkel lép a szlovák piacra. Ezek legnagyobb előnye a nagyobb energiataka­rékosság. A cég abból indult ki, hogy a szlovák háztartások energiafogyasztásán mintegy 20 százalékkal részesednek a hűtők és fagyasztók, ugyanakkor a hűtőszekrények többsége öre­gebb 5 évnél, ami tovább növeli a fogyasztást. A cég szerint a ré­gi hűtőszekrény lecserélésével 10 év alatt akár 26 ezer koronát is megtakaríthatunk. (SITA) A legnagyobb értékpapír-csalás Washington. Az Egyesült Álla­mok történetének - a vádlottak számát tekintve - eddigi legna­gyobb értékpapír-csalási ügyét tárták fel a szövetségi nyomozó hatóságok, amelyek a washing­toni bejelentés szerint 120 gya­núsított ellen emeltek vádat. A vádlottak között az öt ismert New York-i maffiacsalád több tagja is jelen van. A feltárt ada­tok szerint az Öt Család szövet­ségre lépett, s így igyekezett el­lenőrzést szerezni részvénypiaci forgalmazó cégek felett. (MTI) Csehországban a Mitsubishi Prága. A közép-csehországi Slanyban lesz a japán Mitsubishi Electric Corporation legújabb eu­rópai alkatrészgyártó üzeme. A vállalat előzőleg egy magyar helyszínt is versenyeztetett, ám végül nem talált megfelelő szá­mú angolul és németül beszélő mérnököt, ezért Csehország mel­lett döntött. Slanyban 32 millió dolláros zöldmezős beruházás indul, az első csarnokot jövő év közepén átadják. (NG-on) Amerikai döntés a digitális aláírásról Washington. Az amerikai kong­resszus képviselőháza szerdán nagy többséggel megszavazta a digitális aláírásról szóló törvényt, ami általános megítélés szerint jelentős mértékben serkenti majd az elektronikus kereskedel­met. A szenátus is hamarosan foglalkozik a törvénytervezettel, Bili Clinton elnök pedig előre kö­zölte, hogy alá fogja azt írni. Az amerikai törvénytervezet a felek­re bízza, mely műszaki eljárással kívánják biztosítani az ügyletek­nél az aláírások hitelességének ellenőrzését. (MTI) A tízmilliomodik VW Passat Emden. A Volkswagen emdeni gyárában csütörtökön elkészült a tízmilliomodik VW Passat. A Passat ezzel a Volkswagen kon­szern harmadik autótípusa a VW Bogár és a VW Golf után, amely ilyen nagyságrendű gyár­tási számot ért meg. (MTI) Bonyolult részvényeladások Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat Postabankban birtokolt részesedését nomináláron a közlekedési tárcára ruházzuk át, ahonnan a részvényeket gyorsított eljárással a Nemzeti Vagyonalapra ruházzuk - nyi­latkozta Dusán Faktor közleke­dési államtitkár. A 36,84 száza­lékos tulajdonrészt így a va­gyonalap fogja privatizálni, aki a befolyt összegből megtéríti a közlekedési tárcának a részvé­nyek nominális értékét, ami mintegy 1,5 milliárd korona. A tárca ebből fizeti ki a távközlési vállalatnak járó pénzt. A bonyo­lult részvényeladásra azért van szükség, mivel a vagyonalap nem adhatja és veheti egyszere ugyanazt a társaságot. (SITA) Meghiúsult a banki megafúzió Tokió. Kudarcba fulladt csütör­tökön három japán bank egye­sülési próbálkozása, amelynek sikere esetén a mérlegföössze- get tekintve a világ harmadik, s Japán második legnagyobb bankcsoportja jött volna létre. Az egyesült bank több mint 103 ezer milliárd jen (csaknem ezer milliárd dollár) mérlegfőösszeg­gel a második helyre került vol­na a japán bankpiacon. (MTI) Vonzóvá válnak az európai kötvények London. Európában a kötvény­árak emelkedése várható: a frissen publikált amerikai mak­roadatok valószínűvé teszik, hogy a Fed az eddiginél kevés­bé fogja emelni a kamatokat, ez pedig vonzóbbá teheti az euró­pai papírokat a befektetők szá­mára. Tegnap az euró gyengü­lését a kötvények árcsökkenése kísérte Európában; a tízéves le­járatú német állampapír hoza­ma 4 bázisponttal 5,15 száza­lékra nőtt. (Ng-o) Van jövője az építőiparnak Harna István építésügyi miniszter (Fotó: archívum) Pozsony. Az építőipar az 1989-es változásokat kö­vetően zuhanórepülésbe kezdett, így mára rendkívül komoly krízishelyzet uralko­dik az ágazatban. Az érintett szakmai csoportok és az á- gazatot felügyelő minisztéri­um mindent megtesz azért, hogy az idén sikerüljön elru­gaszkodni a mélyponttól. MOLNÁR IVÁN Miniszter úr, Ön hogyan értékel­né az építésügy jelenlegi helyze­tét? A szlovák gazdaság egyensúlyhiá­nya 1998-ban a bruttó nemzeti termék növekedési ütemének csökkenéséhez vezetett, ennek kezeléséhez a jelenlegi kormány­nak 1999-ben jelentős megszorító intézkedéseket kellett hoznia, ami negatív kihatással volt az építőipar további alakulására is. A költségvetési megszorítások első­sorban az autópálya-programot és a vízierőművek építését érin­tették. Visszavetették azonban az új lakások építését és kevesebb pénzösszeg jutott a régi lakások felújítására is. Ezek az intézkedé­sek rányomták bélyegüket az idei év első negyedére is. A minisztéri­um által készített idei előrejelzé­sek szerint azonban már az év má­sodik felében a visszaesést mint­egy 4 százalékos növekedésnek kéne követnie. Ezzel párhuzamo­san az építőiparban alkalmazot­tak száma 5-6 ezerrel nőhet. Talán a legtöbbeket érintő prob­léma épp a lakásépítés. Szlová­kia milyen helyet foglal el a kör­nyező és a nyugat-európai or­szágokhoz viszonyítva a lakásé­pítés területén? E tekintetben a környező orszá­gokhoz képest megálljuk a he­lyünket, hiszen míg Lengyelor­szágban 303 lakás esik 1000 la­kosra, addig - szakmai felmérések szerint - nálunk ez eléri a 312-t. Az Európai Unióhoz képest azon­ban már kétségtelenül lemarad­tunk, hiszen, ott 400-460 lakás esik 1000 lakosra. Megelőz ben­nünket azonban Csehország és Magyarország is. Nyugati szom­szédunknál 360, Magyarországon 394 lakás esik 1000 lakosra. Milyen lenne az optimális fej­lődés? Erre a kérdésre könnyű a válasz, hi­szen a háztartások számával össze­hasonlítva Szlovákiában mintegy 200 ezer lakás hiányzik, az EU szín­vonalat tekintve pedig mintegy 500 ezer új lakásnak kéne épülnie. A történelmi fejlődés adta lemara­dást azonban nem lehet pár év A környező orszá­gokhoz képest megáll­juk a helyünket. alatt behozni, mivel a lakásépítés is a reális gazdasági lehetősé­gekből indul ki, így az optimális le­hetőségek helyett a reális lehetősé­gekből kéne kiindulnunk. Az építé­sügyi tárca épp ezt vette figyelem­be a lakásépítési koncepció kidol­gozásánál, amit a kormány tavaly fogadott el. Ebből kiderül, hogy az 1999-ben befejezett 10 ezer lakás­nak 2002-re 18 ezerre kéne nőnie. A lakásépítés intenzitása így össze­hasonlítható a többi transzformá­lódó országéval. A minisztérium célja, hogy 2010 tájékán évente 5- 6 lakást fejezzenek be ezer lakosra kivetítve. Ekkora az ezer főre jutó tartósan lakott lakások számának 340-re kéne emelkednie. Milyen jövője van Ön szerint az Állami Lakásfejlesztési Alap­nak? A kormányprogramban olyan jogi normák kialakítását helyeztük ki­látásba, amely a lakosság kevésbé- fizetőképes rétegei számára is el­fogadható féltételeket biztosít a la­kásépítés során. Az Állami Lakás­fejlesztési Alapról szóló törvény módosítása épp ezt a célkitűzést tartotta szem előtt, amikor azok­nak is elfogadható állami támoga­tást nyújtott, akik egyébként a klasszikus kereskedelmi hiteleket nem tudnák felvenni. Az alap létjo­gosultságát külföldi példákkal is alátámaszthatjuk, ahol a gazdasá­gi átmenet időszakában szintén ál­lami támogatásokkal segítették a lakásépítést. Nyugat-Európában ez az időszak az 1940-es és 60-as évekre esett, ahol az állam szintén támogatta a kölcsönök és jelzálog- hitelek folyósítását. Míg a lakástakarékpénztárak ál­tal folyósított kölcsönök je­lentős visszhangra találtak a la­kosság körében, jelzáloghiteit csak kevesen vettek fel. Ez mivel magyarázható? A lakásépítés finanszírozása há­rom pilléren alapul: a lakás-taka­rékpénztárakon, az Állami Lakás­fejlesztési Alapon és a bankok által nyújtott jelzáloghiteleken. Ezek hatása a lakásépítésre eltérő. Ha a lakástakarékoskodás és a jelzálog- hitelezés népszerűsége közti kü­lönbséget vizsgáljuk, akkor a je­lenlegi munkapiaci helyzetből kell kiindulnunk, figyelembe véve a csaknem 20 százalékos munkanél­küliséget, a reálbérek és a vásárló­erő csökkenését. A jelzáloghitelek felvételének az egyik legnagyobb akadályát tehát épp a lakosság ala­csony bevételei jelentik, ami lehe­tetlenné teszi, hogy teljesíteni tud­ják az ehhez támasztott szigorú pénzügyi feltételeket. Mi lenne szükséges ahhoz, hogy a szlovákiai építőipar és lakásé­pítés küábaljon a jelenlegi mély válságából? Az építőipar nagymértékben függ az állami és lakossági megrendelé­sektől. Szlovákia ugyanakkor lénye­gesen elmarad a befektetések volu­menét tekintve az Európai Unió or­szágaitól, ahol a tavalyi évet az épí­tésügy szempontjából már pozitív­nak tartják. Ezekben az országok­ban a lakásépítés és a lakások felújí­tása az építési munkálatok 40%-át teszik ki, ami biztos alapot teremt az építőipar további fejlődéséhez. Nálunk a lakáshiány e tekintetben nem hagy kétségeket az építőipar jövőjét illetően. Nem elhanyagolha­tó az sem, hogy a szlovákiai infrast­ruktúra szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ami gazdasági fel­lendülés esetén további megrende­léseket jelenthet az építőiparnak. További lehetőségeket látunk a kül­földi tőke nagyobb mértékű bevo­násában is, amit elsősorban a be­fektetőknek nyújtott kedvezmé­nyek segíthetnek elő. Jövőre 12 milliárd koronára tart igényt a minisztérium Pénz az építésügynek ÚJ SZÓ-HÍR Megnyílt a Családi ház - Lakáskultúra Ősz 2000 kiállítás Incheba a fogyasztókért ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A 2001-es költségve­tésből az építésügyi tárca 12 milli­árd koronát kér lakásépítésre - nyüatkozta Hama István építésü­gyi és régiófejlesztési miniszter. Ebből 2,2 milliárd koronát fordíta­nának a bérlakások építésére, 3,7 milliárd koronát az Állami Lakás­fejlesztési Alap által folyósított kölcsönökre, 3,3 milliárd koronát az ezzel kapcsolatos állami prémi­umokra, 0,2 milliárd koronát pe­dig a jelzáloghitelek kamatainak bonifikációjára. Mintegy 2,6 milli­árd koronát szánnak azonban a jel- záloglevelekre is. A régiófejlesztés területén a tárca, elsősorban az il­letékes intézmények és a regioná­lis projektek finanszírozására 0,315 milliárd koronát kér. A mi­nisztérium egyéb feladataihoz szükséges pénzösszeget a kor­mány megszorító intézkedéseivel összhangban a minimumra csök­kentik, hogy elkerüljék az állami költségvetés hiányának további el­mélyülését. Parlamenti határozat született azonban arról, hogy a la­kásépítés finanszírozására a priva­tizációs bevételek egy részét is fel­használják. A miniszter szerint mintegy 2,3 müliárd koronára szá­mítanak, aminek az idei év máso­dik felében kéne befolynia, (mi) Pozsony. Tegnap nyílt és még hol­nap délután négyig megtekinthető a pozsonyi Incheba kiállítócsamok Al-es pavilonjában rendezett Fo­gyasztási Termékek Nemzetközi Kiállítása - nyilatkozta Eubomír Kopecky, a kiállítást szervező tren- cséni WT Kft. igazgatója. Szerinte a kiállítás rendezését a hasonló rendezvények hiánya tette szüksé­gessé. Az Inchebába látogatók a ki­állításon lakástextillel, bőripari, üveg- és porcelántermékekkel, is­kolai és irodai felszerelésekkel, va­lamint játékokkal találkozhatnak. A szervezők tervei szerint a két be­vezető évfolyamot követően két­éves ciklusokban rendeznek majd hasonló kiállítást. Az idei bemuta­tón 46 cég képviselteti magát Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról, Törökország az állami iparkamaráján keresztül 9 cége számára teszi lehetővé a be­mutatkozást. A nagyvásárral pár­huzamosan rendezik a Családi ház - Lakáskultúra Ősz 2000 kiállítás második évfolyamát is, ahol az ér­deklődők családi házat, kandalló­kat és részben konyhát is rendel­hetnek. A kiállítás felett szakmai garanciát vállalt az építésügyi tár­ca és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara is. (mi) Az építőipar termelése a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyítva Ország A GDP milliárd euróbán Építőipar termelése a GDP-hez képest %-ban 1997 1998 1999 1997 1998 1999 Szlovákia 16,8 17,6 17,9 ' 12,49 11,96 10,61 Magyarország 39,9 41,9 43,8 10,28 10,26 10,51 Csehország 50,5 49,1 48,6 14,06 13,64 13,16 Lengyelország 128,1 134,3 141 12,56 13,10 13,26 Ausztria 184,2 190,3 194,5 13,52 13,50 13,42 Németország 1869,2 1921,5 1954,2 11,03 10,27 10,09 Franciaország 1250,5 1290,5 1320,2 7,92 7,82 7,98 Olaszország 1049,1 1062,7 1078,6 9,50 9,68 9,85 Nagy-8ritannia 1198,6 1225 1233,6 7,52 7,48 7,60 Írország 62,9 69,2 75,3 17,16 17,19 17,79 Nyugat-Európában a lendületben lévő Írország építőipari termelése veszi ki legjobban a részét az országa bruttó nemzeti temékéből. (Forás: Építésügyi Minisztérium)

Next

/
Oldalképek
Tartalom